Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)
1927-10-02 / 225. szám
1927 október 2. DÉL71YGYAIKTRSZXG 1 Peidl Gyula vasárnap délelöit beszámoló beszédet mond a szegedi választói előtt. A gyUlés 10 órakor Kezdődik a Széchenyi Moziban. A népgyűlésen felszólal F a r R a S István országgyűlési képviselő. Délután négy óraKor nögyülést tartanak a Munkásotthonban. Beszédet mond Knurr "Pálné. Megjegyzések Krausz János esetéhez / Szegény itju hittestvérem sorsa megpecsételtetett. A második eltávolitási határozattal kezében a külföld valamelyik vendégszerető főiskoláján fogja boldogulását keresni, esetleg találni. Szívből kívánom, hogy minden poklon kelresztül érvényesüljön, célt érjen. Támogatásban nem fog szűkölködni, mert az igaztalanul üldözött — legyen bármely, hiten — mindig számithat a zsidóság tevékeny részvétére. Krausz János szerepe tehát véget ért. Vele tovább nem foglalkozom. Esete felett azonban nem térhetek szótlanul napirendre. Krausz János ifjúi könnyelműséggel tett nyilatkozatait szépiteni nem kivánom. Elfogadom, hogy minden ugy történt, mint az a Szegedi Uj Nemzedék szeptember 28-i és 29-i számában meg van ' irva. Nem szabad azonban feledni, hogy a méltán elitélt nyilatkozatokat egy tizenhetedik évében levő ifjú tette, aki a hivatalosan felvett jegyzőkönyv szerint még az önképzőköri ülés folyankán »három izben próbált védekeznie Ez magyarul annyit jelent, hogy bűnbánóan elismerte hibáját és a jelenlevő tanár és diákok bocsánatát kérte a megbotránkoztatásért Régen, nagyon régen, még boldogult Magyar Gábor igazgató ur idejében másként intézték el az ilyen diákos botlásokat. A tágas irodában lehordta a nagyon haragos képű, de vajszivü, igazi gyermeknevelő direktor ur a delikvenst, szigorúan megparancsolta, hogy ilyes többé nc történjék »és most takarodj* kiáltással kizavarta a nebulót. Magam is a piarista gimnázium növendéke voltam. 1889-ben jártam a hetedik osztályba. A véderővita tetőpontján sürgönyöztünk az akkori függetlenségi pártnak, teljes bizalmunk és támogatásunk felajánlásával, buzdítva ezt a legkeményebb ellenállásra a kormánnyal szemben, nem mulasztva el megfelelő jelzőkkel illetni Tisza Kálmánt cs az egész kormányt. A sürgönyt igy irtuk alá: a »Szegedi Kegyesrendi Főgimnázium hetedik osztálya*. Akkor ismerkedtem meg az igazgatói szobával és onnan tudom, hogyan intézték el akkor a diákos csínyt és baklövést. f Ma bizonyára memorandumban tiltakoznának az osztály egységespárti tanulói társaik hazafiallau és nemzetrontó magatartása ellcu és becsületszó kötelezettsége mellett bojkottálnák őket. r Ki merészelte volna a régebbi időben memorandummal zaklatni a tanári kart, beavatkozni a tanári kar fegyelmi jogkörébe? Senki, még a legmerészebb diák sem. Ugy látszik, ujabban a tanuló ifjúságnak is szava van az intézet ügyeiben és a tanári karral i-dzösen intézik az ügyes-bajos dolgokat. 7; Nem ismerem az uj rendszert, de az eredmény után Ítélve aligha válik be. Az én önképzőköri vezető tanárom, boldogult Cserép Sándor tanár ur sem egész ugy cselekedett volna, mint a Krausz Jánosé. Amint észlelte a felszólalás téves, helytelen, magyar diákhoz nem illő irányát, bizonyára először a hallgató diákokhoz fordul, megmagyarázva, miért hibás és elvetendő, amit hallottak, mi ezzel szemben a helyes nemzeties felfogás, nehogy egy ifjúi. eltévelyedés, hibás nézet megzavarja az ifjúság amugy is túlzásokra hajlandó gondolkodását. Majd ezután a vétkes diák felfogásának gyökerét, forrásait igyekezett volna kutatni, hogy ehhez közelférkőzve, annál sikeresebben szálljon szembe a hirdetett téveszmékkel. Komoly megintés bizonyára nem maradt volna el. Dc azt már nem engedte volna meg, hogy talponállva az első izgalom hatása alatt bárkit is kizárjanak az önképzőköri tagok közül. A diákok gyorsaságát a megtorlásban még megértem, a tanár urét nem! A biró sem itél a tett elkövetésénél, hanem később, mikor a résztvevők már lehiggadtak és lelki állapotuk képessé teszi őket nyugodt megfontolásra. Mindez azonban már a múlté. Krausz Jánost, mint hazaárulásra hajlamos, nemzetietlen magaviseletű egyént eltávolították az intézetből. Sikerült tehát ismét egy fiatalkorú zsidóra rásütni a hazaárulás bélyegét. Ezt a típust én már 1921 óta ismerem, amikor egyik [eányomat 15-ik életévében, mint hazaárulót, távolították el az egyik szegedi középiskoíából több társával egyetemben. Haladás e téren mégis vdn, Most már a hazaárulási korhatár a tizenötödik életévről a tizenhetedikre tolódott. Krausz János ezután megpróbálta magánúton elvégezni a középiskolát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur belátóbb és irgalmasabb volt, mint a helyi hatalmak, megengedte, hogy egy másik szegedi középiskolában, mint magántanuló végezhesse tanulmányait. Érettségit kitűnő eredménnyel tett. E bizonyítvánnyal és a rendőrhatóság igazolásával joghallgatóként kérte felvételét a szegedi egyetemre. Akadálytalanul felvették, tandíjmentességet is kapott. fl diákszervezetek közbelépésére a felvételt a jogi kar megsemmisítette. Külső látszatra az egyetem jogi kara autonóm jogát gyakorolta, mindkét esetben tényleg meghajlott az ifjúság udvarias hangú, de erélyes és kétségtelen célzatú állásfoglalása előtt Jbelvamosi móziI KORZO MOZI ( Charlie a Stöíeviíé^-1 M Egy bundás kalandjai 8 ielvban. Főszereplő: Sid C&apltn. 1 1 Azonkívül: n x Vígjáték 10U0 sikamlós csattá- | H VEIi 5\?Í|0»I. nóval. Fősz.: Luls Fazenöa. | Október 2-án, vasárnap TOM Mix biavur fiimje; Farmerek réme. Cowboy örténet 7 felvonásban. Azonkívül; i Fr-c/p// w iHfí/ra Vígjáték 6 felvonásban. resittl Viliig. Főszereplő: f orle Foxe H tlőadasok kezde'e 5 7. D. vasár- ós ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor | 1 Kiőadások kezdete 5, 7, 9, vasár és ünnepnap 3 5, 7 9 orakor. BELVÁROSI MOZII KORZO MOZI Október 3. 5>íni hélföni kcd(letl és 62etdin A FvX (ilmsyer remeke, < > (-sah J6 évea telOlIekaek !! E Szépiának előnyben. S Azonkívül Hívatlan. -vencSécjelíL. 1 N'sv snor'film 8 telv„na ban Fő«zfrfo'A Geornp ' 'ír sn. j Október 3., 1-én, hétfőn és kedden Várkonyi Mihály <s Marié Prevosi uj£$ Kecskék és a káposzta.Vgá,ík 8 Sí' Fvsmfi^** /mrrtinxj Dráma 8 felvonásban. | rtSSp&S. IRM t&Miy. Főszneplő: Jetta Goudal. Előadá3JK kezdete 5, l és i), vatar és ünnepnap 3, ü, V, J órakor 1 j . —. s k l ezdete 5 7 9, vasár-és ünnepnapon 3, 5,7, 9 érakor. Történik pe'dlg nevében. . ^ , é Ujabban igen Sokat ohtira&V at Egyetem autonómiájáról. Majd erre, majd arra villog a fényes kard. Egyszer a miniszter, majd a keresztény diákság felé, mindannyiszor csorbán kerül hüvelyébeí. Győzni csak a fcsidógyerekek frontján lehet, de itt azutáni biztosan. ry A jogi kar hivebb maradt volna nagy múltjához és nemes tradícióihoz, autonómiájához, ha nem a zsidó ifjúval szemben erélyes, hanem uutonom öklöt mutat a diákszervezetnek, mondván, hogy la kar felvételre kiküldött bizottsága felvételi határozatát, vagy, ajánlását közölte a folyamodóval, ezt autonom jogkörében tette, ezen változtatni nem lehet. Ily ellentmondást nem tűrő hang némi kellemetlenség után tiszta helyzetet teremt, minden kétértelműségnek és jövőbeli bizonytalanságnak elejét veszi. Azok, kik mint jómagam, kívülről nézik az e seményeket, azt látják, hogy minden hatalom a kar kezében van ugyan, dé gyakorlását az ifjúság irányítja. Következő soraim tehát az egyetemi ifjúsághoz, mint hatalmi tényezőhöz intézem. Kérve kérem őket, mint jogászokat, hogy jövőbeli hasonló esetben ne vétsenek Magyarország közjoga és érdekei ellen. Az 1921. XXXIII. t.-c. 55. §-ban Magyarország kötelezte magát, hogy minden lakosának valláskülönbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja. Ez a védelem megilleti Krausz Jánost épp. ugy, mint minden más zsidó ifjút. A magyar zsidóság nem szokott a gyűlöletes trianoni szerződésben biztosított jogára hivatkozni, sőt midőn külföldiek panaszt emeltek a Népszövetségnél a numerus clausus miatt, a magyar zsidóság tiltakozott az idegen beavatkozás ellen és e rezolucióval a zsebében sikerült a kultuszminiszter urnák Genfben becsülettel megoldani egy olyan helyzeteit, amely, az országra volt kellemetlen. A törvény azonban törvény maradi akkor is, ha a jogosult nem hivatkozik' rá, Magyarország lánglelkü, prófétai szavú bajnoka, gróf Apponyi Albert a Népszövetség legutóbbi ülésén ékes szavakkal védte a magyar állampolgárok trianoni szerződésben biztosított jogát a román bitorlóval szemben. Vajha eredménnyel 1 Ugyanekkor azonban ne vétsen senki itt benn az országban oly jogok ellen, amelyek ugyanezen szerződésben vannak biztosítva. De nem is érdeke az országnak, hogy, a tárgyalt esethez hasonlóak előforduljanak. Köztudomásu, mit szenvednek a megszállott területen élű magyar kisebbségek. Minden kínban és gyütrelemben bőven van részük. Qk az uralkodó nemzetiség elnyomottai, akiknek haladását, jólétét, érvényesülését minrlen Eszközzel akadályozzák. Minden Esüából, amelyet az országban elkövetünk, igazolási jogcímet kovácsolhatnak saját jogtalanságaikra és minden önkényből jogot arrogálhatnak magyar ifjak elnyomására és Ulflflzés$rp. Tanuljunk meg CJ .ddpoliiikailag gondolkodni és mindenbeu, amit teszünk, legyenek szemünk előtt a megszállott területen élő magyarság érdekei. E csonka országban sohase történjék semmi, ami a határokon kivül rekedt magyarokra kellemetlen, vagy hátrányos lehet. Ezt melegen ajánlom az ifjúság figyelmébe. Dr. Biedl Samu, ? a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. —.r-T—TTT.I <111 Ilii •——•——— LegSSb órák, ékszerek részletre is Győri Bélánál Nőt is firfi mnA LIGHTMANN ^fJU^^Fi 983 IkúlónttítiSégsi gyéimeko «s munkAioIpfik legjobb klvttelba Belvárosi CipöUzlet
