Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

ÍG29"február 10'. DÉLMAGY4Rí№SZXG [fii „..«..in M rádió Szegedi1 Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szombaton megnyitotta a rádió kiállítást kat, felszállt a levegőbe, leásott a főid mélyébe és képes a rádión keresztül az egész világgal érintkezni. Szinte kérdezhetjük, vájjon mi van még hátra. Büszke örömmel tölt el bennün­ket, hogy az emberi tudomány a természet (A Délmagyarország munkatársától) — Halló, itt rádió Szegedi Pontosan öt óra harminc perckor dr. Ráday László járásbiró, a szegedi rádiókiállitás istudióí-jában bejelentette a kiállítás meg­nyitó műsorát és ezzel — ha egyelőre csak átmenetileg — Szegeden nyolc nőnie adóállo­más működik. Az ünnepélyes megnyitásra igen sokan jöt­tek el Szeged közéleti szereplői közül Meg­jelent dr. Somogyi Szilveszter polgármester, vitéz Kubinyi Gyula altábornagy, Fodor Jenő polgármesterhelyettes, dr. Páífy József ta­nácsnok, dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos és i-lr. Kogutowicz Károly elnökkel az élén a Délmagyarországi Rádió Klub vezetősége, «zonkivül számos érdeklődő. A polgármestert dr. Kogutowicz Károly fo­gadta és kalauzolta a kiállítási termeken ke­resztül, szakszerű és élvezetes előadással ma­gyarázta meg a kiállítás valóban gyönyörű anyagát Az amaíőrversenyre a szebbnél-szebb készülékeket nevezték be. Látható a legegyszerűbb detektoros készülék­től kezdve mindaz, amit a modern rádió­technika produkál. Nagy fáradsággal saját­kezűleg készített primitív rádióalkatrészek mellett ott díszlik az elegáns, csiszolt üvegdo­bozban a kilenccsőves készülék is. Impozáns látványt nyújt az 5. honvéd hiradószázad által kiállított rövidhullámú adóállomás. Kü­lön helyiségben foglal helyet a katonai kis rádióállomás ugy, ahogy azt a táborban hasz­nálják. Mindezek mellett láthatók az amatőrök által készitett különböző tipusu akkumulátor­föltők, anódpótlók, hangszórók sth--ek. Elkü­lönített helyiségben helyezték el a rádiókfáilftás stúdióját, melyből naponta szórakoztató és komoly prog­ramot nyújt a klub vezetősége a szegedi rádió­hallgatóknak. A szegedi adóállomás 6-50 mé­teres hullámhosszaikkal dolgozik. Nagy feltűnést keltett Nagy József orvos­tanhallgató nyolclámpásos keretantennás ké­szüléke. Dr. Kogutowicz Károly professzor elmondotta, hogy a budapesti gyárak közül csak a Standard és az Egyesült Izzó támo­gatták a kiállítást dijakkal. A hatvan kiállí­tót husz dijjal fogja a klub díjazni. A kis stúdióban azután megkezdődött az ünnepség. Dr. Ráday László minden egyes számnál bemondta a programot. Először cigányzenekar játszotta el a Him­nuszt, azután dr. Somcggi Szilveszter polgár­mester odaállt a mikrofon elé és megnyitó beszédében többek között a következőket mon­dotta: _ — A levegő végtelen óceánján keresztül kö­szöntöm Szeged város nevében összes honfi­társaimat a Délmagyarországi Rádió Klub ki­állítása alkalmával. Az emberi tudomány, amely mérföldes lépésekkel halad előre, meg­mérte a fény és a hang sebességét, a világűr (távolságát, megismertette az elektronparányo. Conrad Nagel Greía Garbó brilliéns fim|e, a műhelyéből mindig több és több zárt pattant fel. Ez a rádiókiállitás is az ősszemberiség javát szolgálja, a magyar ipart és kézügyességet di­cséri, mert itt minden a magyar szellem terméke és a magyar kéz müve. Azok a népek, akik igazságtalanul sújtottak bennünket, láthatják, hogy ennek a nemzetnek van értéke. Dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, a Délmagyarország Rádió Klub elnöke mon­dotta el ezután üdvözlő beszédét a mikrofon előtt, a »láthatatlan« közönséget köszöntve. Felemlítette a professzor, hogy ma már 5000 rádióállomás van Szegeden» a Délmagyarországi Rádió Klub állandóan fejlődik, de a végcél az, hogy Szegednek is önálló leadóállomása legyen, amely Szeged kulturkőzpontjának igazi meghatározója lesz. r DIfíal an telefon vagy távirati közvetít az átépített és teljesen modernizált budapesti Vadászkürt Szálloda részérő a helybeli 81. 8 Cigányzene következett, majd Naszádiné Miksa Ilona énekelt, utolsó számként a Rákóczi indulót játszották. A kiállítás tartama alatt a klub vezctő?n'ge rádióelőadásokat is fog tartani, főleg olyan tárgykörből, amely minden rádióamatőrt ér­dekel. Délelőtt megtartották a sajtóbemutatöí, amelynek keretében Kogutowicz professzor ve­zetésével bemutatták a sajtó képviselőinek a kiállítás gazdag anyagát. az Idény nauy szenzáciija dalbe'éttrt. Az EJ tUNVOf-et a Dun Kazákrk «láger da'át a Srepedj Alt MuckásdaJkflr kórusa ¿nek i nefHMI a He'vár»9iban Három nyilatkozat, három vélemény a szegedi egyetem »világnézeti«* tanszékeiről (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország szerdai számában foglalko­zott azzal az országos feltűnést keltő cikkel, amelyet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter J irt az egyik budapesti kurzusujságban az • apácarendek támogatásáról és amelyben be­jelentette, hogy a szegedi egyetemen megszer­vezi az úgynevezett világnézeti tanszékeket, amelyeknek kifejezetten az lesz a hivatásuk, hogy az apácarendfőnöknők aggodalmainak eloszlatása érdekében ellensúlyozzák a pro­testáns egyetemi tanárok előadásának eset­leges felekezeti hatását A kultuszminiszter terve szerint a bölcsészeti kar egyes kated­rái mellé szerveznék meg ezeket a parallel világnézeti tanszékeket, amelyeket kizárólag katolikus vallású professzorokkal tölthetnének be. A miniszter cikke nagy feltűnést kelteti ugy a reformátusok körében, mint a szegedi , egyetemen, amely a kolozsvári tradíciókat , mentette át Csonka-Magyarországra és itt az i erdélyi szellemet képviseli. A reformátusok j megütközését tolmácsolta az a nyilatkozat, amelyet Bakó László, a szegedi református egyház lelkésze tett a Délmagyarország mun­katársa előtt Ezzel az igen komolynak látszó kultúr­politikai üggyel kapcsolatban . kérdést intéz­tünk most dr. Dézsi Lajos egyetemi tanárhoz, a szegedi egyetem ezidei rektorához, aki a kővetkezőket mondotta: — Az egyetem nem kíván beleavatkozni Szenvedély ma ulo'fára a Belvárosiban iEsssEssrosssaa ^BawwBfaiwwgMw*^^ BELVÁROSI MOZI Február 1!.. 13-ín HHiía H kedden LYA MARA WsiíreplésSvel: WH«, Boxon szerzett menyasszony. Bni eszk 2 ¡elvonásban. ET»<tiank kezdp'e S 7, 9. oasár- *« flnnefl ap 3, 3 7, 9 óroto KORZÓ MOZI Vaaérnap Földönfutók. Dránn az oro«» menekültek él-tébt 10 fe v»n..sban. főszereplők­Mady CHrUflan» és VUhelm Olelerle. AzonkivQt Vég5ladás> n!ncs maradás. E'flad««'!* le*f 5, 7 9 v -ir- »« fin-enmm > J 7 9 6raW KORZÓ MOZI Píkroir 11, 12 én Hé'fön é* kedden JeMa ®ondal és Yúrhongi niüAiu Ws7rrem»sé»el A marokkói kémnő. Egy fcémnö szerelme 8 felvonásban. j » Aionwsi: turaao. Elfladások kezdete 3, 7, 0, vas»r- é» ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor ebbe a dologba, különben is az egyetemi ka­rok ülései, tanácskozásai nem nyilvánosak, ezekbe a tárgyalásokba külső ember nem is szólhat bele. A kérdés különben is kiforratlan még és igy nem is való egyelőre nyilvános­ság elé. Ebben a pillanatban csak annyit mondhatok, hogy az ügy tárgyalás alatt ál!, de kialakult nézetről, állásfoglalás­ról még nem leiieí beszélni. Hivatkoztunk dr. Dézsi Lajos rektor előtt a reformátusoknak arra az indokoltnak látszó aggodalmára, hogy a parallel világnézeti tan­székek felállítása esetén könnyen megtörtén­hetik, hogy amikor a rendes tanszékek vala­melyike elhalálozás, nyugdíjazás, vagy át­helyezés következtében megüresedik, a kor­mány azokat nem tölti be ismét, mert hiszen a kettős tanszék tulajdonképen felesleges, ha­nem egyszerűen a rendes tanszékeket szünteti be és a viláynézeti tanszékeket véglegesili, amelynek professzora csak katolikus enjber lehet. így tehát lassankint államilag fentar­tott felekezeti főiskola lehet a szegedi egye­temből, kifejezetten katolikus főiskola. —Nem eszik olyan forrón a kását, mini ahogyan főzik — mondotta erre dr. Dézsi Lajos rektor. A rektor nyilatkozatának az a része, ameiy a külső emberek beavatkozásáról szól, azt a látszatot kelti, mintha Dézsi Lajos Bakó László lelkész nyilatkozatára vonatkozna. Éppen ezért kötelességünknek tartottuk, hogy a nyilatkozatnak ezt a részét közöljük Bakó Lászlóval, aki erre a következőket mondotta: — A legnagyobb hive és tisztelője vagyok az egyetem autonómiájának és amikor ebben az ügyben a hozzám intézett kérdésre vála­szoltam, akkor nem is avatkoztam az egye­tem belső ügyeibe, hanem — mint az a nyilat­kozatomból világosan ki is tűnik, —• a kul­tuszminiszter kérdéses cikkével foglalkoztam. Véleményem szerint abban a .pillanatban, amint a miniszter terveit, gondolatait ilyen újságcikkben közli a legnagyobb nyilvános­sággal, ezek a tervek és gondolatok nem te­kinthetők az egyetem belső ügyének, hanem jogot adnak, sőt kötelességet Jelentenek a leg­szélesebb vitára«

Next

/
Oldalképek
Tartalom