Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-04 / 102. szám

SZEGED 1924 május 4 kijelentette egyúttal, hogy e tárgyban a legkö­zelebbi időben választmányi ülést hiv össze. Hogy művészek és mtíbarátok támogatni fog­ják ebben a munkájában, azt demonstrálja többek között az a levél is, amelyet Taussig Ármin, az ismert műpártoló és művész küldött be hozzánk. „Lelkesedéssel üdvözlök minden a művészek propagálása terén jelentkező moz­galmat — irja Taussig — és ahhoz szívvel, lélekkel csatlakozom". Magunk is sokat várunk dr. Oyurítza ak­cióba-lépésétől. Sok függ természetesen a kö­zönség megértő magatartásától, mert nem sza­bad hinni, hogy a festő Bűvészet kultusza mind­járt az első tárlatok után olyan erős gyökeret fog verni a köztudatba, hogy egyszersmind képes lesz el is dönteni a kiállítások művészi értékét. Sok időre és áldozatkészségre lesz szükség, míg a müértés és ízlés fokozatosan emelkedik és amig a tárlatok az egyéni terme­lés kikristályosodott képéi kapják. A közép­szerű, régi formákhoz tapadó festők még ma is megtévesztik a közönséget és összekuszál­ják azokat a fogalmakat, amelyek a progresszív művészi fejlődésben lassan már tisztázódtak. A társaság újonnan megválasztandó tisztikará­nak és tagjainak hozzáértésétől függ, hogy ez a fejlődési folyamat milyen rövid idő alatt, milyen eredményt fog elérni. Lengyel Vilma. Botrányok a rókusi temetéseken. Szeged, május 3. (Saját tudósítónktól.) Nspok óta fantasztikus hírekkel van tele a város és mint az már ilyenkor szokásos, a jól értesült tovább adja a kevésbé jól értesültnek, aki erre ősforrássá válik és olyan színezésbe kezd, hogy a matyó hímzés kemence hamuja hozzá képest. — Kérem alásan. mondta az első hírmondó, bonyhádi Perczel Kálmn városi adótisztet te­mették s a szertartást végző pap beszédet mon • dob. Felszólítást intézett a megboldogult lelké­hez, hogy éjfélkor térjen vissza és álljon bosszút a meggyílázóin. Azt mondtuk a forrásnak: — Engedjen meg, de ezt a bolondot már nem hisszük el Olt volt ön a temetésen ? — Ott. — Hallotta a beszédet ? — Azt nem, mert messzebb álltam, de olyantól tudom, aki hallotta. Kezdtünk hát tovább érdeklődni, de csodá­latos módon senki se tudta híven elmendani a szöveget. Csak annyi látszott kétségtelennek, hogy a pap — Kardos Lajos, a rókusi • plé­bánia segédlelkésze — beszélt, ami önmagá­ban véve is nagy ritkaság a római katholikus temetési szertartásban és nem történik meg különösebb indok nélkül. — Miért kellett bosszút állani Perczel Kál­mánon? — kérdeztik továbbá a forrást. — Fogalmunk sincs róla. Ennyiben maradtunk mindenfelé, a variáció legföljebb az volt, hogy a pap kísértetként való visszatértét rendelte el, viszont ezzel annyira közelállónak tetszett a népfantázia, hogy föös­legessé vált volna a részletezés. Hiszen éjfélkor csak kísértetet ismer a nép. Végére jártunk mégis a dolognak s az, amit megtudtunk, éppenséggel nem válik a rókusiak becsületére, bár az se lehetetleg, hogy idegen vá­rosrészbelieka neveletlenek, úgyis mint vendégek. Rókuson több a temetés, mint másfelé, mert itt van a kórház, a kórházban pedig sok em­ber élete utolsó stádiumában véteti föl magát. A temetésen rendszerint a rokonak és a jóoa­rátok szoktak megjelenni, de mindenütt vannak szenvedélyes siratók, a ceremóniában kéjelegve gyönyörködő öregasszonyok, különösen pedig a kórházak körül dologtalanok és csavargók. Itt Szegeden ebben a szegényfertályban nem csupán a megélhetési mód áll alacsony fokon, hanem a magaviselet is. (Értve mindig azt, aki okot szolgáltat a megróvási kalandra.) E sorok irója az idei nagycsütörtökön felháborodva látta, hogy mit vitt véghez a csőcselék a szentély rácsa előtt. A pispöki cerimónia, a lábmosás, olyan tolongó, lökdölőző, hangosan veszekedő népséget hozott össze, amilyen a detektivdrámá­kon szokott őrjöngeni a mozi olcsó helyein. A külömbség csak annyi, hogy onnan a rendőr kivezeti az illetlent, ez viszont csak templom. Hasztalan volt nagycsütörtökön is minden szép szó, figyelmeztetés, rimánkodás, a sok mezit­lábos gyerek, suhanc, duttyó lány és proletár­külseiü asszony mind a .látványosságért" ver­gődött, — nyakleveseket viszont mégsem lehet akárhol kiosztogatni. — Ez ismétlődik meg minden temetésen, magyarazta érdeklődésünkre Kardos tisztelendő ur. Kegyeletien emberek ide is mulatni járnak és mi állandó inzultusnak vagyunk kitéve. Nemrég egy temetésen valaki hangosan doho­gott, hogy minek a pap ide ? Azlán ez a tisz­telt tir odaállt velem szembe a koporsó mellé, tüntetően föltett kalappal. Akkor kijelentettem : — Nem imádkozom addig, míg ez az ur, : ha már eljött, nem tiszteli a vallásunkat és nincs kegyelettel a halott iránt. Erre kénytelen-kelletlen megemberelte magát. Másik esetem az volt, hogy a gyászmenet­ben, három lépésnyire tőlem, mikor kisértem a halottat a temető felé, égy ember cigarettá­zott. Halk hangon többször kértem hagyja abba, — gorombaságot kaptam érte cserébe. Kénytelen voltam egy gyereket elszalasztani a legközelebbi rendőrért, hogy igazoltassa. Azután bünügyi följelentést tettem eüene. — Hát Perczel Kálmán kisértetével mi van? — Ez volt a legfelháboritóbb illetlenség, ami itt történt. A szegény derék fiút, aki nemcsak a háborúban kockáztatta mint százados az éle ­tét, hanem Nyugatmagyarországon is, cigány­zenével temették, ami a szokottnál is nagyobb csőcseléket vonzott. Már a kórháznál elkezd ek lökdölőzni, vihogni, hangos társalgást folytat­tak s megbo'ránkoztatták a nagyszámú rendes közönséget, Perczel jóbarátait. Három asszony a közelemben különösen kitett magáért, — eze­ket lepisszegtem. Egy kis időre el is tűntek, de hamar visszakerültek és folytatták a többi­vel együtt felháborító megukviseletét, ugy, hogy már magamon kivül voltam. — Miféle asszonyok voltak azok ? — Isten tudja. Se úriak, se parasztok, — már mint hogy külsőre. De kalapot viseltek. Ma mindenki kalapot hord, az is, akit nem illet meg. Sokszor rájuk szóltam, amig a bú­csúztató helyre, a Kertész-utca sarkára értem, de a cigányzene láthatólag felvillanyozta őket épp ugy, mint a többi csőcseléket s valóságos vad lárma vett körül. Amikor aztán- beszentettem a halottat, hogy útjára bocsássam s véget ért a szertartás, csak az ima volt hátra, körülbelül ezeket mondtam. (Szószerint nem tudom, annyira fel voltam in­dulva, de tudom, hogy mi volt a gondolatme­netem :) — Nem tudok most hangosan imádkozni érted, kedves halott, megrendülten állok itt, megzavarva attól a kegyeletlenségtől, amit ta­pasztaltam. De emléked, a hazának tett szolgá­latod, magyarságod rázza fel a megbotránkoz­tatók lelkét és súgja meg nekik, hogyan engesz­teljék ki megsértett kegyeletedet. Tanitsd meg őket imádkozni, hogy jóvá tegyék a sértést, amit elkövettek. Az ifjú pap férfias arca most is kipirul, ami­kor visszaemlékezik a keddi esetre. — Teljes tudatossággal mondtam, amit mond­tam, végtére mindennek van határa s a nyil­vánosság előtt akartam kifejezést adni jogos felháborodásomnak, hogy szűnjenek meg Ró­kuson a temetési botrányok. Bizoa benne, hogy megszűnnek. Mi megcsodáltuk a tisztelendő urjíszándéku hitét és mivel bátorkodtunk ellenkező vélemé­nyen lenni, azt mondottuk: \ — A neveletlen csőcseléken nem fog a jó ; szó, a megszégyenítést vagy nem érzi, vagy : áttolja másra. Méltóztassék inkább a minden­kori temetések időpontjáról értesíteni Bottka rendőrfőtanácsos urat, aki nagyon derék ember s két alkalmas legénnyel majd elláttatja azok­nak a bsját, akik a kegyeletből is mozit csinál­nak. Ugy nevel az ember, ahogy tud és ahogyan eredményt ér el. Az urak sokszor szól­tak már a lélekhez, de hasztalan. Következzék a fett, ha igy kivánják Rókuson. (Sz.) Korzó Mozi, Szeged Telefon: Pénztár 1185. Május hó 4-én, vasárnap Attrakció 1 Attrakciód Az összes nagy amerikai színészek és rendezők közreműködésével: Lélekvásár. Regényes történet az amerikai filmstarok életéből 2 részben, 10 felvonásban, mindkét rész egyszerre t Történik az amerikai filmvárosokban: Los Angelos és Hollywoodban, Goldwinnál, Players-Laskynál, a Metró és Fox-gyárakban, a Robertson-mtivekben, sz. Unitednél és a Pickford-Fairbanks-gyárban. Azonkívül: Ő mint kisgazda. Burleszk 1 felvonásban. ct« a a u Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Előadások: Héiközngp 5_ 7 és g órokor. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a SzAK ujszegedi sporttelepén színészek és válogatott futballmérközése Helyárak 3—15 ezer korona. Jegyek a helyszínen. Csak nevetni leheti Balatonszárszón gyönyörű parti villában elsőrangú ellátással pensio olcsón kapható. Érdeklődni Radónál, Royal-kávéhái, Szegőd. SUHAJDA-KI08ZK ÚJSZEGEDEN MEGNYÍLT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom