Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-21 / 17. szám
1911 január 21 DELMAGYAR0RSZA6 9 TÖRVÉNYKEZÉS § Aa erdész és a harangozó. Furcsa vádat emelt a korneuburgi államügyészség Hermann György erdész ellen. Az volt a vád, hogy az erdész reggelenként, mikor a harangszó megcsendül, tréfásan igy szól a mezei munkásokhoz : — Most ölelgeti a pap a gazdasszonyát. A vallás és az egyházi férfiak kigunyolását látta ebben az ügyészség és indítványára a törvényszék el is ítélte Hermannt egy heti súlyos börtönre. Az erdész fölebbezett ós a bécsi legfőbb törvényszók tegnap foglalkozott ezzel az dgyfryel- Az erdész osztrák irók munkáira hivatkozott és azokkal akarta igazolni, hogy ez a mondás afóle tréfás népies szólásmód, melynek semmi köze a büntető paragrafusokhoz. A legfelsőbb törvényszék mégis bűnösnek mondta ki az erdészt, de büntetését öt napi fogházra szállította le. § Kőszeg fejjel. Sajtos Antal makói gazda azt a panaszt tette a szegedi törvényszéken, hogy 1909. október kilencedikén István fia és Pallagi György nevü sógora betörtek a szobájába, elverték, azután az utcára vitték ki ós ott az árokba dobták. Nyolc napig betegen feküdt a sérülések miatt. Pénteken délelőtt foglalkozott az ügygyei a szegedi királyi törvényszék büntetötanácsa. Több tanú azt állította, hogy Sajtos Antal az egész elveretóst csak álmodta. Részeg fejjel pőrére vetkőzve kibotorkált az utcára s belefordult az árokba. A tanúvallomások alapján az ügyész Sajtos István és Pallagi György ellen elejtette a vádat. JUTKOVICS GÉZA fa- és síéÉIcpe, Kassaié Lajonaánil 41. SÍÉ. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 KÖZGAZDASÁG A Kertész-féle zárgyár. — A szegedi mérnökök látogatása. (Saját tudósítónktól.) A szegedi mérnök- és épitész-egyesület tagjai Reök Iván országgyűlési képviselő, műszaki tanácsos vezetésével pénteken déiután megtekintették a Kertészféle zárgyár részvénytársaság Báró Jósikautcai ipartelepét. A gyárban Kertész Izidor műszaki igazgató és Fényes Marcell vezérigazgató fogadták a mérnököket, akik mintegy két órát töltöttek a gyárban. Ez idő alatt aRátogatók érdeklődéssel nézték meg a gyár berendezését és nagy figyelemmel hallgatták az igazgatók szakszerű magyarázatait. A látottak nagyon kellemesen lepték meg valamennyiüket, alaposan megfigyelték a gyár minden izében modern berendezését, amelyet az igazgatóság kizárólag magyar cégektől szerzett be. A mérnököket legjobban azonban a vállalat rohamos fejlődése lepte meg. A nyolc hónappal ezelőtt alakult iparvállalat ezen rövid idő alatt Szeged egyik leghatalmasabb iparvállalatává fejlődött. Fényes Marcell ezelőtt nyolc hónappal alapította a zárgyárat, amely megalakulása idején csak harminc munkásnak adott alkalmazást, ma pedig kétszáznál több ipari munkást és tizenöt tisztviselőt foglalkoztat. Ennek a rohamos fejlődésnek is megvan a magyarázata. A zárgyár gyártmányai rövid idő alatt jóságuk révén olyan kitűnő hírnévre tettek szert, hogy ma már nemcsak az ország minden részében, de a külföldön is elterjedtek, ezekről a helyekről tömegesen érkeznek a megrendelések, amelyeknek természetesen csak ugy tehetett eleget a gyár, hogy az üzemét megnagyobbította és fejlesztette. Ezért lett ilyen hatalmas és ilyen fejlődött a vállalat. Nagy érdeme a zárgyárnak az is, hogy a hasonló osztrák cikkeket ma már oly mórtékben szorítja ki, hogy rövid időn belül az egész piacot képes lesz ellátni. Ezt a dolgot csak akkor lehet kellőképen méltányolni, ha tudjuk, hogy az osztrák gyártmányok azelőtt egészen elárasztották Magyarországot. Hat óra felé járt az idő, amikor a társaság a gyárból eltávozott. Mindannyian köszönetet mondtak az igazgatóknak a kalauzolásért éB valamennyien a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a zárgyárról, amely Szeged ipari haladásának egy ujabb bizonyságát adta. A társaságban, amely a gyárat megtekintette, a következők vettek részt: Ákos Arnold iparfelügyelő, Biró Benő főmérnök, Buttula József kataszteri mérnök, Csernovich Angenor igazgató-főmérnök, Engel Lajos nyomdatulajdonos, Farkas Árpád városi mérnök, Hubert Lajos folyam-mérnök, Jezernitzky Ákos műszaki tanácsos, Magyar Ede épitész-mérnök, Mikes Gyula nyugalmazott műszaki tanácsos, Nagy Béla Máv. mérnök, Perhács Béla kataszteri főmérnök,, Reök Iván egyesületi elnök, műszaki tanácsos, Sebestyén József gépész-mérnök, TaussigÁrmin Máv. mérnök, Torlay Artúr Máv. mérnök, Tóth Mihály városi főmérnök, Varga György Máv. felügyelő, Táncos Jakab Máv. főmérnök és Félegyházy Pál mérnök. (—) Szeged gazdasági ügyei. Szeged város gazdasági szakbizottsága szombaton délután négy órakor Bokor Pál polgármester-helyettes, városi gazdasági előadó elnöklésével ülést tart. A bizottság letárgyalja az 1912. évben megszűnő városi bérföld bérletek ujabbi megkötését, illetve a bérföldek további hasznosítását, — a lovak táplálékául szolgáló erőtakarmány előállítására szükséges ötven hold terülpt kijelölését ós a tenyészbikák beszerzéséhez szükségps összegnek államsegélyből való beszerzését. A gazdasági szakbizottság minderről előterjesztést tesz a város tanácsónak. (—) El kell törülni a szegedi liid- j vámot. Régi óhajtás már Szegeden, hogy a közúti hid vámját végleg el kell törülni. Történtek is erre kísérletezések, de a város tanácsa görcsösen ragaszkodik a hidvámhoz, mert annak megszüntetésével a város jelen-t tékeny jövedelemtől esnék el s ezt a jövedelmet más cimen nem lehetne pótolni. Most Hoffmann Ignác törvényhatósági bizottsági tag tett indítványt a januári rendes közgyűléshez, hogy a hídvám eltörlésének megkezdését tűzve ki programul, mondja ki, hogy a közúti hid vámszabályzatát akként helyesbiti, hogy ezentúl gyalogosoktól és üresen közlekedő kocsiktól nem szed vámot. Az indítványozó szerint ez lesz az első lépés ahoz, hogy a szegedi közúti hidon mindennemű vám megszűnjék. (—) A szegcdi íparospíac rendezése. Régebbi közgyűlési határozat értelmében a koncentrált szegedi iparospiac a régi csapatkórház helyére kerül, melyet erre a célra föl is töltöttek s ha a töltés kellőkép megülepszik, akkor be is fogják burkolni. Bozsó János ipartestületi jegyző, törvényhatósági bizottsági tag vezetésével pénteken délelőtt küldöttség tisztelgett Bokor Pál polgármester-helyettesnél és arra kérte, hogy a piacteret burkoltassa be a hatóság makadámmal, hogy az céljának minél előbb át legyen adható. A helyettes polgármester határozott kijelentést tett arra nézve, hogy a kórelem most tárgytalan, mert az iparospiac rendezésével kapcsolatos a vásárcsarnok létesítése, tehát a burkolást külön eszközölni nem lehet. De azért is időszerűtlen a kérelem, mert a városnak most nincs harminc-negyvenezer koronája a tér ideiglenes beburkolására, egyébként pedig a város hatósága nem ideiglenesen, hanem véglegesen akarja a teret rendezni s annak aszfaltburkolatot szánt. A deputáló iparosok a helyettes polgármester kijelentéseit tudomásul vették és megnyugodva távoztak a városházáról. (—) TenyéMeertéB-kiállitás és vásár Nagyváradon. A biharmegyei gazdasági egyesület március negyedikén és ötödikén Nagyváradon az Epres-kertben tenyészsertés-kiállitást és vásárt rendez. A tenyésztők állandó aklokat is építhetnek, melyeket az egyesület által rendezendő tenyészsertés-vásárok alkalmával fölhasználhatnak. Azon tenyésztők, akik állandó ak'okat létesítenek, a térdijfizetés alól föl vannak mentve. A bejelentési határidő február tizedikén jár le és a vásár rendezésére kiküldött bizottság, Weingártner Andor titkárral az élén, gondoskodni fog arról, hogy tudomást szerezzen a vásárról az ország minden részében a hazai kondorsertések iránt érdeklődő gazdaközönség. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a vásárló közönségnek tekintélyes államsegélyt ad. A kiállítás iránt Arad-, Békés-, Bihar- és Hajdumegyében igen nagy érdeklődés* mutatkozik. Bejelentési iveket a gazdasági egyesület titkári hivatala (Nagyvárad) küld. (—) A kassá—temesvári vonal. A nagyváradi kamara kebelében indult meg az a jelentős mozgalom, melynek célja a kassa— temesvári transzverzális vasút megvalósítása. E vasút érdekében nagy agitáeiót folytatott a kamara, sikerült is ilyenformán az érdekelt kamarák hozzájárulását is megnyerni, ugy, hogy a terv most konkrét formában került tárgyalásra, a Kassa, Miskolc, Szerencs, Debrecen, Püspökladány, Nagyvárad, Békéscsaba, Arad, Temesvár közti útvonal igénybevételével. A napokban a nagyváradi kamara gyűlést tartott a vasútvonal érdekében, amelyen elhatározta, hogy Debrecenbe közös értekezletre hívják össze az érdekelteket és amelynek határozatait nagyobb küldöttség vinné a kereskedelmi miniszter elé. A miskolci kamara e vonallal kapcsolatosan azt tervezi, hogy az összeköttetést Nagyvárad kikerülésével Szolnokon át irányítsák. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.) Iskolai hegedűk ScftCnö hanggal. Kaphatók: 3. 4. 5. 6, 8, 10 forintért és fei ebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttá! fel 3'3l. ifkoiaié. harmoniumok *'-* >"ntemplomi kedvelői hangszerek, haUj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó sterkesettel, pedál nélkül SU forinttól Fonográf és Gramofon Sl" legjutánvosabb árakon. Hengerek és lemezek a viiúj leghíresebb művészeinek felvételeivel. Dus raktár kiváló gyártmányn uj ée átjátszott longorák és pimiiuókbmi. Régi longorák és e^yéb hr.n -sxerek ajakra becseréltetnek. Zongora kSlesenzu intézet. Telje- seiekHok leisnoreleae kedvexó feltételek mellett. Tornásiati éa községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére ts. ÉS lir. udvari linngsierstfr Melében BlfflAPEST. HL. BáUcM 33 Képes árjegyzéket (minden cikkról külön) ingyen küldünk, csak meg kell irtii, hogy miléle hangsserról kívántatik az ár jegy jé k MA, SZOMBATOK 1\ TOMBOLA a ROYALBAN
