Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-30 / 198. szám

S Z B O B D 1924 augusztus 30. A lisztviselői kérdés nehéz gondját a kormány még mindig nem tudta megoldani. 1923. évben elméleti képzettséggel bíró közigazgatási tisztviselő 28.543 volt, mig 1924-ben 33.883, ezek az adatok természetesen Csonkamagyarországra vonatkoznak, aminek oka a háború, azután a trianoni béke­szerződés folytán más országokhoz csatolt részen alkalmazott tisztviselők visszatértek Magyaror­szágba s ezekről is a magyar államnak kell gon­doskodni. Az újjáépítési terv szerint a tisztviselők számát 15000 fővel apasztani kell. A jelentés megállapítja, hogy a kormány számos behozatali tilalmat meg­szüntetett, továbbá megtett minden olyan intéz­kedést, melyet annak idején az újjáépítés keresz­tülvitele érdekében tervbe vett. Végül beszámol a jelentés arról, hogy május 31-ike óta a magyar korona értéke kereken 25 ; százalékkal emelkedett. Az árak azonban nem mutatnak csökkenést. A munkanélküliség bizonyos mértékben emel­kedett, de a kormány célszerű intézkedésekkel enyhíteni fogja. Legfontosabb tény az — mondja a jelentés —, hogy nagyon kielégítő haladás ész­lelhető a bizalom helyreállítása felé nemcsak a belső, hanem a külső viszonylatban is s igy az i újjáépítési tervet, ha sikerül keresztül, vinni a ! belső helyzet Magyarországon állandósulni fog. : Ennek jelei már szemmel láthatólag mutat­kozni kezd. Vasárnap a szegedi munkásnők tüntetnek a háború ellen és az örök béke mellett. Szeged, augusztus 29. (Saját tudósítónktól.) Emiékezeles még az a nagyarányú, impozáns Ityüiés, amelyet mintegy tiz nappal ezelőtt tar­tottak meg a Vigszinpad helyiségében és ame­lyen a szegedi munkásság és progresszív pol­gárság nagyszerű keretek között tüntetett az örök béke gondolata mellett. Eit a tiz nap előtli gyűlést Szegeden párhuzamosan rendez­ték az ország tCbbi városainak téte-gyülésé­vei, amelyeken a szociáldemokrata párt parla­menti frakciójának egy-egy tagja ismertette a háború borzalmait és a béke eszméjét. Ezeken a gyüléteken az ország munkássága szinte egyeilen hanggal jelentette ki, hogy egy el­fövendő háború kezdetén megállanak az összes gyárak gépet, egyetlen munkás sem fog dol­gozni a háború érdekében, a szervezeit mun­kásság általános sztrájkkal felel a gyilkoló háborúnak. Az örök béke érdekében az egész világon nagy tömegek moidulnak meg és ez a jelen­ség szín e napról napra nálunk is nagyobb kereteket ölt. A csak nyomorúságot, borzalmat, vért és halottakat jelentő háború ellen ez el­múlt hetekben tüntetést rendezett az egész ország munkássága, mig most a szocialista nők, munkások és intellektuellek mozdultak meg a béke gondolatáért. A négy éves világháború borzalmaiból tapasztalhatták a nők is, hogy a háború nemcsak a férfiakra hoz szenvedést és borzalmat, hanem meg kell szenvedniük az itthonmaradt nőknek is, akik férjeiken, gyer­mekeiken és apáikon kivül még két gyönge kezük munkáját is oda kell adni a hábotu molochjának. A szociáldemokrata nők most a férfiak im­pozáns tüntetése után meginditotlák mozgal­mukat a háború ellen. Sorozatos gyűléseket rendeznek az egész országban a béke érdeké­ben. Az elmúlt vasárnap a fővárosban jöttek össze a nők, mig a legközelebbi vasárnap akon a vidék minden jelentős városaiban megrende­zik béke-gyüléseiket. A vidéki gyűlések sorai­ban a szegedi nők veszik ki legelőszőr részü­ket a háborúellenes tiltakozásban, amennyiben most, vasárnap délután négy órakor rendezik meg béke-gyülésüket a Maros utcai Munkás­otthon nagytermében. A szegedi nők háborúellenes tiltakozó gyűlé­sére Stern Szeréna érkezit le a fővárosból, aki elismerten régi, meg nem alkuvó harcosa első­sorban a békének és minden szociális gondo­latnak. A gyűlésen egyébként közreműködik a Szegedi Munkás-Dalárda, valamint szegedi munkásnők fogják elszavalni Várnai Zseninek erre a gyűlésre írott alkalmi költeményét. A nők békegyüléte iránt már most igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és igy a jelek szerint ez a gyűlés is impjzáns keretek között fog lezajlani. A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián. Bern, augusz'us 29. Az interparlamentáris unió ülésén a magyarok és a németek részéről a kisebbségek vídelmére elhangzott felszólalá­soknak az lelt az eredménye, hogy az általános vitát vezető Burton amerikai kipmelö záróízs­vaiban csak a kisebbségi kérdésről szólt. Elismerte a kérdés óriási horderejét és felszólította az érde­kelteket, hogy kövessenek el mindent, hogy ezt az égető kérdést himarosan eredménnyel old­hassák meg. Franciaország amerikai adóssága. Páris, augusztus 29. A Newyork Herald je­lentése szerint Washingtonban nyilvánosságra jutott, hogy Mellon államtitkár franciaországi tartózkodása alatt érintkezésbe lépett a francia pénzügyi világ mértékadó egyéniségeivel. Való­síinü, hogyha Franciaország a Ruir-kérdást illetőleg te jesíti a francia bankárok kivánsígait, akkor az U íio igyekezni fog a francia adóssá­got hosszú lejáratú megegyezéssel rendezni. 2 nyel, hogv a korona értéke a fonttal szemben stabilizálódott, ami szintén nem jelentéktelen ered­mény. Augusztus 1-től kezdve a Nemzeti Bank minden rendelkezésére álló eszközzel arra fog tö­rekedni, hogy a magyar korona értékét az angol font 346 ezredrész középárfolyamán stabilizálja. Amennyiben ezzel az aranykorona árfolyamát sta­bilizálták a papirkoronához viszonyítva, elérték a célt. Az osztrák korona Londonban ekkor mutatta az angol font legjobb érmeértékét. Ebben az irány­ban tehát a magyar korona is automatice egyenlő értékűvé fog válni az osztrák koronával. Az uj rendszernek még az az eredménye, hogy a valuta­zugforgalom a legkisebb mértékre csökkent. Meg­állapítható, hogy az idegen valuták és devizákban való jogos igényeket illetőleg a magyar korona piacának normális és egészséges helyzete teljesen helvreállt. A jelentés foglalkozik az aranykorona kérdésé­vel. Megállapítja, hogy mindaddig, mig a font Londonban eléri paritását, ingadozni fog az arany­korona a paplrkoronával szemben. Különös ne­hézség mutatkozott e tekintetben a tisztviselők fizetésénél, mert a korona javulásával az arany­korona értékének pontos kiszámítása alapján 16 ezres szorzószámot kellett volna megállapítani s az ilyen körülmények között való fizetés augusztus hónapra lényegesen kevesebb papirkoronát ered­ményezett volna a tisztviselők részére. Ezzel szem­ben az árak nem mutattak csökkenést, sőt bizo­nyos emelkedést. Az állam és a tisztviselői vi­szonylatban bizonyos mértékben előnyösnek lát­szott az illetményeknek előre meghatározott időre aranykoronában való megállapítása. Ez által nem­csak a szorzószám okozta nehézségeket lehetett volna elkerülni, hanem a tisztviselők is megtalál­ták volna azt, hogy megélhetési viszonyaikban mutatkozó ingadozások kockázatát viselik. Bármilyen szorzószám — kivéve az aranykorona valódi érté­kének megfe'elő átszámítást — nyilvánvalóan emelte a költségvetés kiadási tételeit. Erre nézve vonakodtam elfogadni azt az alapot, amely végre eredményként előállott s lényeges inflációt ered­ményezett volna. A pénz és hitelnemü fejezetben megállapítja a főbiztos, hogy julius hónap nem mutat változást, a pénz és érckészlet állandó javulást mutatott. Ezután várható, hogy a Nemzeti Bank inkább fogja a termés értékesítése számára megfelelő tőkét biztosítani. A magyar korona stabilizálódá­sának jelei mutatkoznak és mutatkozni fognak, ha a hitelélet tetemesen enyhülni fog a külföldi se­gítség révén. A főbiztos jelentése a kincstári pénzügyi műveletek szakaszában beszámol arról, hogy az újjáépítési kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek — noha csökkenést mutat a juliusi eredmény juniussal szemben, de még igy is fölös­leg van, amit a főbiztos a kormány rendelkezé­sére bocsájtott, amivel a költségvetés augusztusi deficitje fedezetet talált. A jelentés 5. szakasza a kereskedelmi kérdésnek van szentelve. Megállapítja a főbiztos, hogy a f. év kereskedelmi mérlege a mult év első felével szemben jelentős javulást mutat, mert 1923. év első hat hónapjában a behozatal 96.5 millió aranykorona volt, mig 1924. év első hat hónap­jában a behozatal 577 millió aranykoronára csökkent és kilátás van rá, hogy tovább fog csökkenni. Horger Antal uj könyve. Emerson mondja Shakespeareről, hogy vágd meg a szavait és akkor vérezni fognak. Igen, ez igy igaz, a szavak élnek. Vannak ősi szavak, amelyeknek ódon lelkében ázsiai mélabú borong, vannak fiatal, kamasz szavak, amelyek a vergődő külvárosi szegénység szagát hordozzák, vannak jött-ment. sehonnai szavak és vannak igék, ame­lyek az Óperencián túlról valókés vannak csinált, sőt mondvacsinált szavak, amelyek az élet ize és színe helyett a lombikot éreztetik veled. A szavak története az ember története és ezért én a valódi nyelvészetet tartom a legemberibb tu­dománynak. Mert az igazi nyelvészet alapjában és tulajdonképen lélektan, sokkal bensőségesebb és eredményesebb, mint az a kísérleti micsoda, amelyet Fechnerék kezdettek. Maga prof. Siegm. Freud is legszebb és leg­érdekesebb ötleteit nyelvészeti tanulmányainak kö­szönheti, gondoljunk csak a sikamlós viccek pszihológiájára 1 A magyar szavak történetének ma egyik leg­lelkesebb és legérdemesebb kutatója és tanító­mestere Horger Antal, a száműzött kolozsvári egye­tem tanára, akinek a nyelvtudomány alapelveiről szóló alapos és vonzó könyve egyike lett a mo­dern magyar nyelvtudomány standard munkáinak. Uj könyve (Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye.^ mindenkinek szól, aki előtt kedves ez a mi édes honi nyelvünk, de különösen írók, tanárok és tanulók forgathat­ják sok tanulsággal és nagy gyönyörűséggel. Hor­ger Antal azok közé a magyar tudósok közé tar­tozik, akik tudnak irni és pedig jól és érdekesen. I Könyve sokkal jobban vonzott és lekötött, mint a legtöbb mai regény, amelyet szakmányba írnak. Egy okos és kedves egyéniség derűs és nyájas hangját hallom e könyv minden egyes lapján, min­den nagyképűség nélkül és mégis tökéletes tudás­sal és pontossággal cseveg és én a végén veszem csak észre, hogy mennyi sok mindent tanultam, uj dolgokat" is, rurcsaságokat is és gazdagabb let­tem számtalan tudnivalóval, amely egyúttal útra­való is irodalmi tarsolyomba. Hány szó van, amelyet használtam és amelynek igazi eredetét és való jelentését csak most hal­lottam tőle. Mennyi kaland és élmény, amelyeken a szavak átmentek, mennyi viszontagság és át­változás, mennyi vándorlás és csere I Horger Antal könyvéből megtudod például, hogy a szivar-1 Vörösmarty Mihály ötletének köszön­heted, aki maga is szenvedélyes dohányos, 1837­ben használta először. És megtudod, hogy az irodalom szót Szemere Pál, a jeles szonettista ajánlotta Szemere Bertalannak, a nagy államférfiu­nak 1839 ben, miután évekkel azelőtt Élet és literatura cimen szerkesztett folyóiratot. (Lám, Szabó Dezsőnek már nem kellett az idegen szó megfelelőjéről gondolkoznia.) Az se érdektelen ám, hogy erre a műveltségi fogalomra egyedül a mi nyelvünkben van eredeti szó. (És ezt nem veheti el tőlünk se a balkáni, se a nyugati tatár!) Móra Ferenc verses könyvének a címe szeget ütött sokak fejében. Miért: Könyes könyv ? Hát azért, mert Móra Ferenc jól ismeri a régi magyar nyelvet, amelyben bizony sokáig könyü volt a könny, sőt könyv is volt régen és még Vörös­marty hires bordala is azt énekeli, hogy a hölgy: „hazug szemében hord mosolyt és átkozott kö­nyüt." Milyen érdekes, hogy a fukar szó a Fug­gerből származott és hogy a tündér szó eredetileg mulandót jelentett. (Tündér szerencsénk kénye hány, vet, játszva emel s mosolyogva ver le — mondja a Közelítő tél költője.) Hát az nem furcsa, hogy Orgovány eredetileg orgonavirágot jelentett ? Hogy a hölgy tulajdonképpen menyét volt, a trágya pedig — csemege ? A tanár, vagyis aki a tant árasztja, 1833-ban született Fogarasi János fejében, de kezdetben doktor volt és csak három év múlva habilitálta őt Bugát Pál, az orvos, akinek annyi sok különös madarat és bogarat köszönhet a mi szép nyelvünk, így például a fülbeget és a bilcsirtát, akik azelőtt füles bagoly és barázdabillegető valának. Vagy nem jellemző, hogy a gyár szó legelőször 1830-ban a legnagyobb magyar könyvében, a Hitelben fordul elő? Mindenki talál valami érdekeset és tanulságosat Horger Antal szép könyvében, amelyet minden iskolában olvastatni kellene és minden magyar irónak a fejében tartani. A könyv bevezetésében hálás kegyelettel emlékezik meg a szerző elődei­ről és mestereiről, többek között a boldogtalan és boldogult Simonyi Zsigmondról. Ez a nagy és jó ember mesterem volt nekem is és ha Horger An­talt hallgatom, vagy olvasom, sokszor gondolok rá, aki több nemzedéket nevelt és oktatott nyel­vünk ismeretére és szeretetére, ápolására és pallé­rozására. Nyugodtan és békén pihenhet a magyar rögök ölén: Horger Antal és néhány derék, buzgó társa tovább plántálják az ő virágait a jövendő nemzedékek lelkébe. Juhász Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom