Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-30 / 198. szám
S Z B O B D 1924 augusztus 30. A lisztviselői kérdés nehéz gondját a kormány még mindig nem tudta megoldani. 1923. évben elméleti képzettséggel bíró közigazgatási tisztviselő 28.543 volt, mig 1924-ben 33.883, ezek az adatok természetesen Csonkamagyarországra vonatkoznak, aminek oka a háború, azután a trianoni békeszerződés folytán más országokhoz csatolt részen alkalmazott tisztviselők visszatértek Magyarországba s ezekről is a magyar államnak kell gondoskodni. Az újjáépítési terv szerint a tisztviselők számát 15000 fővel apasztani kell. A jelentés megállapítja, hogy a kormány számos behozatali tilalmat megszüntetett, továbbá megtett minden olyan intézkedést, melyet annak idején az újjáépítés keresztülvitele érdekében tervbe vett. Végül beszámol a jelentés arról, hogy május 31-ike óta a magyar korona értéke kereken 25 ; százalékkal emelkedett. Az árak azonban nem mutatnak csökkenést. A munkanélküliség bizonyos mértékben emelkedett, de a kormány célszerű intézkedésekkel enyhíteni fogja. Legfontosabb tény az — mondja a jelentés —, hogy nagyon kielégítő haladás észlelhető a bizalom helyreállítása felé nemcsak a belső, hanem a külső viszonylatban is s igy az i újjáépítési tervet, ha sikerül keresztül, vinni a ! belső helyzet Magyarországon állandósulni fog. : Ennek jelei már szemmel láthatólag mutatkozni kezd. Vasárnap a szegedi munkásnők tüntetnek a háború ellen és az örök béke mellett. Szeged, augusztus 29. (Saját tudósítónktól.) Emiékezeles még az a nagyarányú, impozáns Ityüiés, amelyet mintegy tiz nappal ezelőtt tartottak meg a Vigszinpad helyiségében és amelyen a szegedi munkásság és progresszív polgárság nagyszerű keretek között tüntetett az örök béke gondolata mellett. Eit a tiz nap előtli gyűlést Szegeden párhuzamosan rendezték az ország tCbbi városainak téte-gyülésévei, amelyeken a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának egy-egy tagja ismertette a háború borzalmait és a béke eszméjét. Ezeken a gyüléteken az ország munkássága szinte egyeilen hanggal jelentette ki, hogy egy elfövendő háború kezdetén megállanak az összes gyárak gépet, egyetlen munkás sem fog dolgozni a háború érdekében, a szervezeit munkásság általános sztrájkkal felel a gyilkoló háborúnak. Az örök béke érdekében az egész világon nagy tömegek moidulnak meg és ez a jelenség szín e napról napra nálunk is nagyobb kereteket ölt. A csak nyomorúságot, borzalmat, vért és halottakat jelentő háború ellen ez elmúlt hetekben tüntetést rendezett az egész ország munkássága, mig most a szocialista nők, munkások és intellektuellek mozdultak meg a béke gondolatáért. A négy éves világháború borzalmaiból tapasztalhatták a nők is, hogy a háború nemcsak a férfiakra hoz szenvedést és borzalmat, hanem meg kell szenvedniük az itthonmaradt nőknek is, akik férjeiken, gyermekeiken és apáikon kivül még két gyönge kezük munkáját is oda kell adni a hábotu molochjának. A szociáldemokrata nők most a férfiak impozáns tüntetése után meginditotlák mozgalmukat a háború ellen. Sorozatos gyűléseket rendeznek az egész országban a béke érdekében. Az elmúlt vasárnap a fővárosban jöttek össze a nők, mig a legközelebbi vasárnap akon a vidék minden jelentős városaiban megrendezik béke-gyüléseiket. A vidéki gyűlések soraiban a szegedi nők veszik ki legelőszőr részüket a háborúellenes tiltakozásban, amennyiben most, vasárnap délután négy órakor rendezik meg béke-gyülésüket a Maros utcai Munkásotthon nagytermében. A szegedi nők háborúellenes tiltakozó gyűlésére Stern Szeréna érkezit le a fővárosból, aki elismerten régi, meg nem alkuvó harcosa elsősorban a békének és minden szociális gondolatnak. A gyűlésen egyébként közreműködik a Szegedi Munkás-Dalárda, valamint szegedi munkásnők fogják elszavalni Várnai Zseninek erre a gyűlésre írott alkalmi költeményét. A nők békegyüléte iránt már most igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és igy a jelek szerint ez a gyűlés is impjzáns keretek között fog lezajlani. A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián. Bern, augusz'us 29. Az interparlamentáris unió ülésén a magyarok és a németek részéről a kisebbségek vídelmére elhangzott felszólalásoknak az lelt az eredménye, hogy az általános vitát vezető Burton amerikai kipmelö záróízsvaiban csak a kisebbségi kérdésről szólt. Elismerte a kérdés óriási horderejét és felszólította az érdekelteket, hogy kövessenek el mindent, hogy ezt az égető kérdést himarosan eredménnyel oldhassák meg. Franciaország amerikai adóssága. Páris, augusztus 29. A Newyork Herald jelentése szerint Washingtonban nyilvánosságra jutott, hogy Mellon államtitkár franciaországi tartózkodása alatt érintkezésbe lépett a francia pénzügyi világ mértékadó egyéniségeivel. Valósíinü, hogyha Franciaország a Ruir-kérdást illetőleg te jesíti a francia bankárok kivánsígait, akkor az U íio igyekezni fog a francia adósságot hosszú lejáratú megegyezéssel rendezni. 2 nyel, hogv a korona értéke a fonttal szemben stabilizálódott, ami szintén nem jelentéktelen eredmény. Augusztus 1-től kezdve a Nemzeti Bank minden rendelkezésére álló eszközzel arra fog törekedni, hogy a magyar korona értékét az angol font 346 ezredrész középárfolyamán stabilizálja. Amennyiben ezzel az aranykorona árfolyamát stabilizálták a papirkoronához viszonyítva, elérték a célt. Az osztrák korona Londonban ekkor mutatta az angol font legjobb érmeértékét. Ebben az irányban tehát a magyar korona is automatice egyenlő értékűvé fog válni az osztrák koronával. Az uj rendszernek még az az eredménye, hogy a valutazugforgalom a legkisebb mértékre csökkent. Megállapítható, hogy az idegen valuták és devizákban való jogos igényeket illetőleg a magyar korona piacának normális és egészséges helyzete teljesen helvreállt. A jelentés foglalkozik az aranykorona kérdésével. Megállapítja, hogy mindaddig, mig a font Londonban eléri paritását, ingadozni fog az aranykorona a paplrkoronával szemben. Különös nehézség mutatkozott e tekintetben a tisztviselők fizetésénél, mert a korona javulásával az aranykorona értékének pontos kiszámítása alapján 16 ezres szorzószámot kellett volna megállapítani s az ilyen körülmények között való fizetés augusztus hónapra lényegesen kevesebb papirkoronát eredményezett volna a tisztviselők részére. Ezzel szemben az árak nem mutattak csökkenést, sőt bizonyos emelkedést. Az állam és a tisztviselői viszonylatban bizonyos mértékben előnyösnek látszott az illetményeknek előre meghatározott időre aranykoronában való megállapítása. Ez által nemcsak a szorzószám okozta nehézségeket lehetett volna elkerülni, hanem a tisztviselők is megtalálták volna azt, hogy megélhetési viszonyaikban mutatkozó ingadozások kockázatát viselik. Bármilyen szorzószám — kivéve az aranykorona valódi értékének megfe'elő átszámítást — nyilvánvalóan emelte a költségvetés kiadási tételeit. Erre nézve vonakodtam elfogadni azt az alapot, amely végre eredményként előállott s lényeges inflációt eredményezett volna. A pénz és hitelnemü fejezetben megállapítja a főbiztos, hogy julius hónap nem mutat változást, a pénz és érckészlet állandó javulást mutatott. Ezután várható, hogy a Nemzeti Bank inkább fogja a termés értékesítése számára megfelelő tőkét biztosítani. A magyar korona stabilizálódásának jelei mutatkoznak és mutatkozni fognak, ha a hitelélet tetemesen enyhülni fog a külföldi segítség révén. A főbiztos jelentése a kincstári pénzügyi műveletek szakaszában beszámol arról, hogy az újjáépítési kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek — noha csökkenést mutat a juliusi eredmény juniussal szemben, de még igy is fölösleg van, amit a főbiztos a kormány rendelkezésére bocsájtott, amivel a költségvetés augusztusi deficitje fedezetet talált. A jelentés 5. szakasza a kereskedelmi kérdésnek van szentelve. Megállapítja a főbiztos, hogy a f. év kereskedelmi mérlege a mult év első felével szemben jelentős javulást mutat, mert 1923. év első hat hónapjában a behozatal 96.5 millió aranykorona volt, mig 1924. év első hat hónapjában a behozatal 577 millió aranykoronára csökkent és kilátás van rá, hogy tovább fog csökkenni. Horger Antal uj könyve. Emerson mondja Shakespeareről, hogy vágd meg a szavait és akkor vérezni fognak. Igen, ez igy igaz, a szavak élnek. Vannak ősi szavak, amelyeknek ódon lelkében ázsiai mélabú borong, vannak fiatal, kamasz szavak, amelyek a vergődő külvárosi szegénység szagát hordozzák, vannak jött-ment. sehonnai szavak és vannak igék, amelyek az Óperencián túlról valókés vannak csinált, sőt mondvacsinált szavak, amelyek az élet ize és színe helyett a lombikot éreztetik veled. A szavak története az ember története és ezért én a valódi nyelvészetet tartom a legemberibb tudománynak. Mert az igazi nyelvészet alapjában és tulajdonképen lélektan, sokkal bensőségesebb és eredményesebb, mint az a kísérleti micsoda, amelyet Fechnerék kezdettek. Maga prof. Siegm. Freud is legszebb és legérdekesebb ötleteit nyelvészeti tanulmányainak köszönheti, gondoljunk csak a sikamlós viccek pszihológiájára 1 A magyar szavak történetének ma egyik leglelkesebb és legérdemesebb kutatója és tanítómestere Horger Antal, a száműzött kolozsvári egyetem tanára, akinek a nyelvtudomány alapelveiről szóló alapos és vonzó könyve egyike lett a modern magyar nyelvtudomány standard munkáinak. Uj könyve (Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye.^ mindenkinek szól, aki előtt kedves ez a mi édes honi nyelvünk, de különösen írók, tanárok és tanulók forgathatják sok tanulsággal és nagy gyönyörűséggel. Horger Antal azok közé a magyar tudósok közé tartozik, akik tudnak irni és pedig jól és érdekesen. I Könyve sokkal jobban vonzott és lekötött, mint a legtöbb mai regény, amelyet szakmányba írnak. Egy okos és kedves egyéniség derűs és nyájas hangját hallom e könyv minden egyes lapján, minden nagyképűség nélkül és mégis tökéletes tudással és pontossággal cseveg és én a végén veszem csak észre, hogy mennyi sok mindent tanultam, uj dolgokat" is, rurcsaságokat is és gazdagabb lettem számtalan tudnivalóval, amely egyúttal útravaló is irodalmi tarsolyomba. Hány szó van, amelyet használtam és amelynek igazi eredetét és való jelentését csak most hallottam tőle. Mennyi kaland és élmény, amelyeken a szavak átmentek, mennyi viszontagság és átváltozás, mennyi vándorlás és csere I Horger Antal könyvéből megtudod például, hogy a szivar-1 Vörösmarty Mihály ötletének köszönheted, aki maga is szenvedélyes dohányos, 1837ben használta először. És megtudod, hogy az irodalom szót Szemere Pál, a jeles szonettista ajánlotta Szemere Bertalannak, a nagy államférfiunak 1839 ben, miután évekkel azelőtt Élet és literatura cimen szerkesztett folyóiratot. (Lám, Szabó Dezsőnek már nem kellett az idegen szó megfelelőjéről gondolkoznia.) Az se érdektelen ám, hogy erre a műveltségi fogalomra egyedül a mi nyelvünkben van eredeti szó. (És ezt nem veheti el tőlünk se a balkáni, se a nyugati tatár!) Móra Ferenc verses könyvének a címe szeget ütött sokak fejében. Miért: Könyes könyv ? Hát azért, mert Móra Ferenc jól ismeri a régi magyar nyelvet, amelyben bizony sokáig könyü volt a könny, sőt könyv is volt régen és még Vörösmarty hires bordala is azt énekeli, hogy a hölgy: „hazug szemében hord mosolyt és átkozott könyüt." Milyen érdekes, hogy a fukar szó a Fuggerből származott és hogy a tündér szó eredetileg mulandót jelentett. (Tündér szerencsénk kénye hány, vet, játszva emel s mosolyogva ver le — mondja a Közelítő tél költője.) Hát az nem furcsa, hogy Orgovány eredetileg orgonavirágot jelentett ? Hogy a hölgy tulajdonképpen menyét volt, a trágya pedig — csemege ? A tanár, vagyis aki a tant árasztja, 1833-ban született Fogarasi János fejében, de kezdetben doktor volt és csak három év múlva habilitálta őt Bugát Pál, az orvos, akinek annyi sok különös madarat és bogarat köszönhet a mi szép nyelvünk, így például a fülbeget és a bilcsirtát, akik azelőtt füles bagoly és barázdabillegető valának. Vagy nem jellemző, hogy a gyár szó legelőször 1830-ban a legnagyobb magyar könyvében, a Hitelben fordul elő? Mindenki talál valami érdekeset és tanulságosat Horger Antal szép könyvében, amelyet minden iskolában olvastatni kellene és minden magyar irónak a fejében tartani. A könyv bevezetésében hálás kegyelettel emlékezik meg a szerző elődeiről és mestereiről, többek között a boldogtalan és boldogult Simonyi Zsigmondról. Ez a nagy és jó ember mesterem volt nekem is és ha Horger Antalt hallgatom, vagy olvasom, sokszor gondolok rá, aki több nemzedéket nevelt és oktatott nyelvünk ismeretére és szeretetére, ápolására és pallérozására. Nyugodtan és békén pihenhet a magyar rögök ölén: Horger Antal és néhány derék, buzgó társa tovább plántálják az ő virágait a jövendő nemzedékek lelkébe. Juhász Gyula.
