Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)
1927-12-22 / 292. szám
1927 december 22. DÉLMAGYARORSZÁG 9 Dr. &eInMd Béla uiéda: dr. Issekutz Béla. A szegedi egyeíem ebben az évben már negyedszer választolt reiiícrí. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tudományegyetemen dr. Reinbold Béla halálával megüresedett rektori széket szerdán délelőtt nagy meglepetésre dr. Issekutz Bélával, a. gyógyszertan tudós tanárával, töltötték ;be. A rektorválasztó ülést dr. Tóth Karoly prorektor egyizben már összehívta. A választás azonban akkor elmaradt, mivel közben dr. Tóth Károlynak el kellett utaznia Szegedről. A rektorválasztás időpontjára a négy kar megnevezte elektorait. A kandidálást az orvosi kar végezte, mivel az 1927—28-as tanévre a íektort az orvosi kar adja. Az orvosi kar legelőször dr. Jancsó Miklós egyetemi tanárt szemelte ki. Az idős professzor azonban a megtisztelő meghívást magas korára való hivatkozással elhárította. Később dr. Veress Elemér személyében egyeztek meg, mig a legutolsó napokban dr. Issekutz Béla neve került előtérbe. A szerda délelőtti ülésen, amelyen a négy kar 16 elektora jelent meg, a hangulatból már arra lehetett következtetni, hogy az elektorok dr. Issekutz Béla mellett foglaltak állást. A titkos szavazás eredményeképen dr. Tóth Károly prorektor jelentette be, hogy az 1927—28. tanévre a Ferenc József Tudomány egy etem rektorának dr. Issekutz Béla egyetemi tanárt válasz•<•* k totlák meg. Dr. Issekutz Béla 15 szavazatot nyert el, mig egy szavazatot dr. Veress Elemér kapott. Az uj rektort, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, telefonon értesítették megválasztásáról. Az új rektor nagy meglepetéssel fogadta megválasztását, majd a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a terhes és nehéz tisztséget elvállalja. Dr. Issekutz Béla, a szegedi tudományegyetem uj rektora aránylag fiatalon, 42 éves korában érte el e méltóságot. Tíz éve egyetemi tanár, Erdély szülöttje és a kolozsvári egyetem neveltje. Nagy adminisztratív erő, kétizben volt dékánja az orvosi karnak. Nagy munkát fejtett ki az egyetemi építkezések körül is, unokaöccse dr. Issekutz Aurél államtitkárnak. Megválasztása a beavatottak szerint nagy nyeresége az egyetemnek. Dr. Issekutz ebben az évben már negyedik rektora a szegedi, egyetemnek. Először Rigler Gusztávot választották meg, akit azonban a budapesti egyetemre hivtak meg. Az utánakövetkező Imre József is lemondott, mig utóda, Reinbold Béla rhóst meghalt. Baár Jesao volt SőszoIgaMrét nevezték M a szegedi munkásbiztositó (A Délmagyarország munkatársától.) A hivatalos lap mai száma közli a munkásbiztositó pénztárak vezető tisztviselőinek kinevezését. A névsorban csak a negyedik, ötödik és hatodik fizetési osztályba tartozó újonnan kinevezett tisztviselők szerepelnek. A hatodik osztályba kinevezték Baír Jenő nyug. főszolgabírót, eddigi kerületi pénztári számellenőrt, aki néhány hónap óta a szegedi kerületi pénztárnál teljesített szolgálatot. Biztos helyről szerzett információnk szerint Baár Jenő lesz a szegedi kerületi pénztár igazgatója. Mayer Antal, a szegedi pénztár eddigi igazgatója nincs benne ebben a névsorban, amiből az következtethető, hogy nem lesz igazcs öregebb' orvosokat ki fogják tenni a pénztárból. Budapesti munkatársunk most arról értesült, hogy az orvosi kinevezéseknél, amelyeknek előmunkálatai már megkezdődtek, az általános irányelv minden eddigi kombinációval szemben az, hogy az eddigi orvosokat a lehetőség szerint átveszik. A kiszivárgott hirek szerint a szegedi pénztárral kapcsolatban először arról beszéltek, hogy négy-öt orvos fog kimaradni, most azonban ez a szám egyre redukálódott. Valószínű, hogy az uj pénztár átveszi azokat az orvosokat is, akik hatvanadik évüket már betöltöllék a hirek szerint azért, mert az uj pénztár keretében megteremtik a nyugdíj alagatő. A hirék szerint azonban beosztott állás- 1 pot és akkor fogják ezeket nyugdíjba küldeni, bán megmarad a szegedi pénztárnál és mint Ugyanez a helyzet a szakorvosoknál is. Valófőszámtanácsos, vezetni fogja a számviteli osz- szinüleg átveszik azokat a szakorvosokat is, •tályt. Biztos helyről nyert információnk szerint a szegedi pénztár élén fontos szerep vár dr. Pálfy Józsefre, aki miniszteri biztosi működése alatt a szegedi pénztár élén igen érdemes tevékenységet fejtett ki. Az Orvosok kinevezésének ügyéről a legkülönfélébb kombinációk vannak forgalomban-. Sokat beszéltek arról, hogy a zsidóvallásu akiknek két állásuk van orvosszociális szempontból, hogy tizenöt-huszévi szolgálat után ne maradjanak minden nyugdíj, vasv végkielégítés nélkül. Nagyon örvendetes volna, ha ez a szociális és humánus elv érvényesülne a megoldásnál, mert ez föltétlenül megilleti a nagy munkát végző orvosi kart. A a> városi toetéíelcérí. MecfReasctőfiMStí a deceimiseri Ss-ö^cjyüllés. — A áárgysorozaímindeii pontjánál íelveleMék a köasgyülés törvéEayes$é«jésieSc Kérdéséi. (A Délmagyarország munkatársától) Elég nagy érdeklődés és meglehetős izgalom mellett ült össze szerdán délután a város közgyűlése. Mindjárt a polgármesteri jelentéshez Balogh Lajos kért szót. Kifogásolta, hogy a közgyűlés felfrissítése ügyében benyújtott indítványa nem sze":pel a közgyűlés tárgysorozatán. A polgármester válaszában kijelentette, hogy hasonló tárgyú indítvány fölött a közgyűlés a mult hónapban" napirendre tért és igy ez az indítvány hat hónapon belül nem nyújtható be újra. A közgyűlés ezután megkezdte a napirend tárgyalását. Balogh Lajos bejelentette Pává Ferenc tb. tanácsnoknál, a közgyűlés jegyzőjénél, hogy uiindeu napirendre tűzött tárgjuá! elsőnek kiván felszólalni. És valóban minden egyes tárgynál szólásra jelentkezett és kijelentette, hogy a fel nem frissített közgyűlést törvén} lelennek tartja, amelv törvényes határozatot nem húzhat, lvérí a tárgynak a napirendről való levételéi. A közgyűlés hangulatából következtetve, a városatyák Icjínag jobli része igazai ad titokban Balogh Lajosnak, tíc azért indítványát rajta kSrül senki sem fogadja el. Idővel Balogh Lajos. megunja ugyanazoknak a mondatokuak az elisméüéséiy azért minden előterjesztés után felszólal, de csak annyit mond, hogy előbbi álláspontját fentartja, de nem kívánja a szavazás elrendelését. Elkövetkezett azonban a tárgysorozat 11. pontja, a Mészáros Antal-féle alapítvány tervezetének bemutalása, amelynél Balogh Lajos hosszabb lélekzetü beszédre jelentkezik. Több oldalról is rászólnak, hogy ne beszéljen, amikor törvénytelen a közgyűlés. — Én megengedem, hogy a bizottsági tag ur revízió alá vegye korábbi álláspontját, — mondja a polgármester, Balogh Lajos indulatosan válaszol. — Éu sem a múltban, sem a jövőben soha, egyetlen álláspontomat nem vettem és nem veszem revízió alá, -— tnoudja tiltakozva. — Jiléí.' baj az, — szólnak itt is, ott is közbe. Az elstí csókálló rouge, mely nem feaíl meg a Partner a száját! Szenzációs ialálm&ny ! KapQaíó mlnűen gyógyszertárban. űrogérlá' üan és illaiszeríárban. Ara 2-40 pengő. Vezérképvisolüség : MIH/ÍCT OTTÓ gyógyáru. nagjkeresUcdlés Budapest. VI., PoHssamcztcy ucca 43. Mtii56 — Nem vártam ezt a megjegyzést a polgármester úrtól, — folytatja Balogh. — Kérem bizottsági tag ur, itt nem .szokás az elnököt megleckéztetni. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, A következő ügyet a polgármester felszólítására Berzeucsey Domokos műszaki főtanácsos ismertette. Balogh Lajos ez ellen is felszólal. Szerinte nem csak a közgyűlés törvénytelen, hanem külön törvénytelenséget jelent az is, hogy a tanács előterjesztését olyan ur terjeszti a közgyűlés elé, aki nem tagja a tanácsnak. > < \ Raek Lipót pénzügyi tanácsnok a házipénztári tőkék gyiumöiesöző elíiclyezésérc vonatkozó javaslatot ismerteti. A tanács, a pénzügyi bizottság meghallgatása után azt javasolja, hogy a házipénztári és a gyániházi feleslegeket a Szeged-Csongrádinál, a Pesli Magyar Kereskedelmi Banknál, a Szegedi Kereskedelmi és Iparinaknál, a Kézmüvesbankaál, a Magyar Általános Takarékpénztárnál, a Magyar—Olasz Baaknál, az Angol—Magyar Banknál és a Nemzeti íliteíiütázetnél helyezze el a város. Ilofícr Jenő - —c a szegedi pénzintézetek ériekében i szólal fel. A szegedi pénzintézetek egyedül segítettek a város gazdasági életén, amikor az válság' gal küzdött. Ezt azzal kell a városnak honorálnia* hogy a betéteket «isösorban a szegedi péuziátézeteknéi kell elhelyezni. Azt javasolja, hog'y a Nemzeti Hitelintézetnél és az Angol—Magyar Banknál csak öt százalékot helyezzen el a város a tanács által javasolt 10 százalék helyett, ellenben a Szegedi Kereskedelmi cs Iparbanlmál liz helyett fcu'sz százalékot. Dr. Sőreghy Mátyás ezzel szemben azt javasolja, hogy csakis a régi, szegedi tőkeerős pénzintézeteknél helyezze el a közgyűlés a város pénzét, a Csongrádinál, a Szegedi. Kereskedelmi és Iparbanknál és a Kézmüvesbanknál. Dr. Tonelli Sándor nem tud Sőreghy álláspontjára helyezkedni, mert Szegedet uem lehet kínai fallal körülvenni. Hoífer Jenő indítványát . fogadja el. . , Fogel Ede színién Iloííer Jenő indítványához csatlakozik. Wimmer Fülöp szólal fel ezután. A közgyűlés, helytelenül ítéli meg a budapesti bankok szegedi fiókjainak működését. Ezek a fiókok igeo udvoa munkát fejtenek ki Szeged közgazdasági életében. Buda.peströl hozott lökével dolgoznak Szegeden. Hoffer Jenő indítványát fogadja el azzal a módosítással, hogy az Angol—Magyar Bank helyett a Magyar— Olasz Bank kapja meg a betétek d* százalékát. Dr, Tóth Imre azt indítványozza, hogy a betétek hatvan százalékát azok között a szegedi pénzintézetek közölt ossza fel a város, amelyek a. háború előtt is megvoltak már, ugy, hogy a Cson grádi harminc százalékot kapjem.. a Kereskedelmi és ' Kézműves 15—13 százalékot kapjon. A pesti intézetek öt szegedi fiókja kapjon 8-ÍS százalékot Ba .w _ m
