Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-25 / 294. szám
DfiLMAGVAROlRSZAG 1920 december 25. a hashajtók ktráiya. kimászott a borfogyta kompánia közé — Mert, uraim, bujdosó hegedős vagyok, jójáratban, s noha turbán is megfordult fejemen, nem idegen a Krisztus neve sein ajkamon, akkurát, ahogy tikelmetekén sem; s mint diákos ember, azaz félig doktor, hozom mán a legjobb receptet, recipe conlra hypochondriam: Hárfák zengésé'ől, Kobzok pengésétől, Hegedű hangiával, duda nótájával. Hoptánc porából, Bacchus jó borából Öt-hat pintet bevenni.., De majdnem leesett lábáról, mig imigyen mímelte a kedvcsináló vendég biztonságát Ám a sziget végén újból fóllobogott a rőzsetüz lángja, főlbusygyant a siphang, fölcibálták a rongyos, kushadó lányokat, nagy kurjongatások feleltek a békék gyász-zenéjének. Már egész elsötétedett, s a mocsár is megcserélte hangjait, tompa huhogások hallatszottak a zene szüneteiben. Itták a diák borát, a György ur termését. Mig egyszerre a másik ég világosodott meg s túlnan pirkadt rőt fény, csodálatos tűzijáték sziporkázott, szörnyű ropogás töltötte meg a levegőt, vadrucák ijedt serege idétlen hápogással csapkodott ég felé, irtózatos lárma zendült, s a bogartk morzsaként kavarogtak a vérvörös fényben, amelyet már nem a nap vére festett, hanem a nádasé. — Ránk gyújtották a nádast! — kiáltott valaki, * a rémület ize vegyült az égő nád szagába, mind összefutottak szc~* :y üldözött prédák, akiknek már a nádasban sem volt menedékük, összefutottak egy ijedt csomóba, szaladgáltak, mint póruljárt patkányok, kiabáltak, bűnbakot kerestek, végül is balgán a hegedőst vádolták, ki pedig maga is ott volt velük szegény feje, a halálos veszedelemben, az égő nádas közepéa — Leskelődő delátor! Megmotozván, kinra vessétek őtl — mondták és meztelenre vetkőztették és görbe fához kikötötték, szúnyogok martalékául, őrjöngve. De már a pernye sűrűbben szállongott, mint a szúnyog és mindeu elborult a vörös ködben. A szárnyasok jajveszékelésébe emberek halálordítása keveredett Az emberek csakúgy elpusztultak, mint a sznqyogok. S reggelre nagy turfamező volt messze nádas helyén, mely fölött a darvak húzták tova, a »vitézlő madarak«, akik a poéták szerint a szerelmesek üzenetét hordják. .«..4«<â es ¡W8* "" Hafd lia fagy. irt lesz nagy! Keze meg nem fagy (ja KELLER-nél ce» zseb* Kdlybat. Sztchznyi /ér. 228 „Hölgyeim és uraim az elhangzott műsorszám... Rádióélet Szegeden a (A Délmagifarország munkatársától.") A családi vitákba most uj téma került. Daventry Experimentál, Langenberg és nagyleadó, hullámhossz és Kamcsatka, condenzátor, meg akkumulátor. 2500 méteres tekerccsel 1 óra alatt a világkörül, hálózati éí fejbolonditó, adok-veszek, hurráh, fogom Nicaraguát!... Ez a rádió. Rádióláz. Fellépett a vályogból összetákolt kunyhóban, meghit barát a gyermekszobában és dédelgetett kedvenc a szalonokban. Különösen este hatalmasodik el ez a »betegség«. örült gyorsasággal küldi le az egész familia a vacsorát és már körül is üli a fényes varázsládikákat, amelyekből annyi sok szép árad kifelé. Ha hangszóró nincs, jó a fejhallgató is, — tartja a rádiómondás, az ősszcsaládtagok felcsatolják a hallgatót (néha engedélyt kap az anyós is) és kezdődik a hangversenystrapa. A ház úrnője Szigetit szeretné hallani Stockholmból, közben kár volna elmulasztani Walkür bécsi előadását, Budapesten meg Rózsahegiri-e\őadás van a Stúdióban, hogy a londoni filharmónikusok koncertjéről ne is beszéljünk. Súlyos problémák várnak így gyors megoldásra. Egyelőre Szigeti győz, de egy elmerengő pillanatban valaki ravasz kézmozdulattal Bécsbe dirigálja a levegő hangos szellemeit és a Wagner-zenedráma méltóságteljes ütemei váltják fel a Beethoven-koncert hangjait. Kész a családi patália és a kitörni készülő nagyobb zivatart csak a filharmónikusok »Sakuntala nyitánya« hárítja el... De mi történt? Elromlott a rádió? A Goldmark-zenébe a csehek Scherz bácsija avatkozik bele és Európán keresztül zug egy szomorú szó: »Kosice!« Kosice. Könny önti el a szemet. Kassa: — Kosice? Keserűen akarunk fordítani egyet a korongon, amikor :< Kosice «-bői 'magyar sző repül át hozzánk... Ez a rádiói A XX. század csodája: a meqszűbálgototl levegö. Zeppelinek úszkálnak, karcsú repülőgépek fittvet hánynak az Alpoknak, az istenháta mögötti kis falu rádiósa a pillanat századrésze alatt londoni koncertet hallgat. Hihetetlen gyorsasággal terjed, népszerűsége óráról-órára nő. Szórakoztat, tanit, művel, gyógyít Bátran állithatjuk, hogy a rádió ma már — kulturt'okmérő. Akinek anyagi körülményei nem engedik (sajnos, ezek sokan vannak túlsúlyban) az is elmegy a szomszédhoz, rokonhoz rádiózni, de élvezni ezt a nagyszerű találmányt Szegeden szép számmal vannak rádiótulajdonosok. Különösen rnpid volt a fejlődés a most elmúlt évben, amikor január 1-én 3Í22 készüléket kimutató főposta deoember 23-án jelenti, hogy 1929 karácsonykor Szeoeden 5075 legitim rádiókészülék működik Ötven hijján tehát kétezer állomással szaporodtak Szegeden egy év alatt a rádió előfizetők, csaknem megduplázva az éveleji számot A gyors szaporodás azonban még nem matatja egyúttal a rádió elterjedését is. Százharmincezer főnyi lakosságra nem túlságosan sok az ötezer rádió. Átlagban tehát minden huszonhat emberre Jut egy rádió Szegeden de tekintettel arra, hogy egy készüléket 3, 4, 5, 6 és többtagú család is hallgat, zt ai átlagot lecsökkenthetjük húsz főre, ami még mindig elég kedvezőtlen arányszám. De ez is, mint annyi sok minden, a súlyos gazdasági viszonyokkal magyarázható. Amig a rádióberendezéseket nem lehetett részletre kapni, addig nagyon csekély számban emelkedett a rádióberendezések száma. A részlelílzetések azután alaposan megváltoztatták a helyzetet A legszegényebb ember is könnyebben hozzájuthatott a rádióhoz és innen kezdve azután a fejlődés tempója egyre gyorsabb lett A mai eazdasáizi viszonyok mint mindenben, rádióban is érezteti a nehéz és nyomasztó helyzetet Ennek illusztrálására elég, ha az alábbi jellemző adatokkal világítjuk meg, hogy hányan, és kik tartanak rádiót Szegeden. kereskedő és iparos 1688 kisbirtokos, őstermelő, földműves 230 értelmiség, szabadfoglalkozás (orvos, ügyvéd, tanár, tisztviselő) 2226 munkás 440 diákok 210 intézetek 28 nyilvános helyiségek (klubok, éttermek, kávéházak stb.)' 49 magánzók 204 összesen 5075 Még sokkal érdekesebb képet mutat azonban a statisztika akkor, ha ezt az 5075 készüléket a lámpák száma szerint osszuk fel, amiből tökéletesen kiviláglik, hogy milyen szegények vagyunk, Detektoros készüléke van: kereskedőnek és iparosnak 1076 kisbirtokosnak, földmivelőnek 103 értelmiség, szabadi'oglalkozásunak 1138 munkásságnak 361 tanulóknak 132 intézeteknek f 1 magánzóknak 84 összesen 2895 detektoros készülék, vagvis az összes előfizetők, nek közel hatvan százaléka csak a legkisebb teljesitmémjű rádiókészüléket tudja üzemben tartani, mert az a legolcsóbb. A kereskedőnek, vagy iparosnak, az értelmiségnek is jóval több mint a fele kénytelen detektoros készülékkel megelégedni, a munkásságnak nyolcvan százaléka nem tud mát készüléket venni. Eqy lámpás készüléke van: kereskedőnek és iparosnak 129 kisbirtokosnak, őstermelőnek 32 , értelmiség, szabadfoglalkozásunk 218 munkásságnak 23 > tanulóknak ' 25 • intézetnék — nyilvános helyiségeknek 9 magánzóknak 54 összesen 490 Két lámpás készüléke van: kereskedőnek és iparosnak kisbirtokosnak, földművesnek értelmiség, szabadfoglalkozásnak munkásságnak tanulóknak intézeteknek nyilvános helyiségeknek' magánzóknak 122 23 350 25 24 2 13 34 összesen 593 Három l&mpás készüléke van: Kereskedőnek és iparosnak 179 kisbirtokosnak, földművesnek 41 értelmiségnek, szabadfoglalkozásának 366 munkásságnak 13 tanulóknak 15. intézeteknek 8 nyilvános helyiségeknek 10 magánzóknak ' " 14 összesen Nfyjy lámnás készüléke van: 64Q kereskedőnek és iparosnak 103 kisbirtokosnak, földművesnek 19 értelmiségnek, szabadfoglalkozásunak 111 munkásságnak 5 tanulóknak ' 6 intézeteknek / vV- 14 nyilvános helyiségeknek 12 magánzóknak 7 összesen 277 íjrpécsi lof ásszén teljesen dMoIío a toks»ot, norosz-szenet. A pécsi bAnv&U képviselete: S44 Schön és BaJaiKÖ"y ucca,,< felefon 21- 01.
