Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-28 / 143. szám

2 1930 junius IS. Pénteken 35 fok meleg voM Szegeden (A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 óra­kor: Hazánkban déli légáramlás mellett a hőség tovább tart. A hőmérséklet általánosan 31 fok fölé emelkedett. Pécsen, Budapesten 34, Szegeden és Debrecenben 35 fok Celsiust mértek. Debrecenből zivatart jelentettek és este 7 órakor esőt. Ezenkívül Pécsről és Sze­gedről jelentettek esőt alig mérhető mennyi­ségben. Prognózis: Egyelőre még meleg idő, később zivatarok és lehűlés valószínű. Száz repligép kíséretében szállt le a „M Keresztje" a newyorki repülőtéren Diadalmenetben kisérték be a városba a pilótákat Newyork, junius 27. A Southern Cross csü­törtök este 7 óra 29 perckor, középeurópai időszámítás szerint pénteken hajnali félegy órakor szerencsésen megérkezett a newyorki Rooseweltfíeld-rcpülőtérre. A repülőgép pon­tosan hatvannyolc óra alatt érkezett Dub­linből Newyork ba s ezzel uj világrekordot állított fel az Atlanti Óceán álrepülésében. Ilyen rövid idő alatt még senki sem érkezett Európából Amerikába. A repülőtéren százezrek várták Kingsford­Smith kapitányt és három kisérőtársát. A re­pülőteret már a kora délutáni órákban elözön­lötte a tömeg s midőn a Southern Cross nap­nyugtakor megjelent a láthatáron, a tömeg tomboló lelkesedése nem ismert határt. Ti­pikus amerikai fogadtatás volt: az emberek letaposták egymást és a tömeget nem lehe­tett visszatartani. A Southern Cross alig tudott leszállni, mert az egész repülőtéren nem volt annyi hely, hogy a repülőgép földet érhetett volna. Az első üdvözlő beszédet Sir Ronald Lindsay washingtoni angol nagykövet mondotta. Utána Macaulay, az ir szabadállam washingtoni kö­vete üdvözölte az Írországból jött ausztrá­liai pilótákat A Southern Cross egész repülő­flotta kíséretében érkezett Newyork fölé. Közel száz repülőgép repült elébe s való­sággal diadalmenetben kisérte Rooseweltfiel­dig Kingsford-Smith-t és útitársait. Pénteken délután diadalmenetben kisérték be a pilótákat a newyorki városházára, ahol Wnlker polgármester mondott üdvözlő beszé­det és átnyújtotta a pilótáknak Newyork dísz­polgári oklevelét Szeptembertől kezdve megszűnik Szegeden a manuális~te!efonközpont (A Délmagyarország munkatársától.) Augusztus, de legkésőbb szeptember havában végleg megszűnik Szegeden a manuális-telefonkapcsolóközpont Szep­tembertől kezdve nem lesz több kagylórázogatás, nem lesz többé téves kapcsolás, hallózás: mindent a gép végez. Az automata bevezetésével kapcsolatban érdekes előadást tartott pénteken este a kereskedelmi és iparkamara előadótermében Kiss Jenő műszaki postaigazgató. Az előadás cime: »Az automatikus távbeszélöszolgálat bevezetése Szegeden« volt. Az előadó először arról beszélt hogy a külföldön már háború előtt kezdődött az automatikus szol­gálat bevezetése. Budapesten nemsokára mindenütt automata lesz. Budapest után a vidékre került • sor és Itt is elsősorban Szegedre. Az automata bevezetésével érdemei vannak dr. Szalag Gábor vezérigazgatónak, Kohl Ferenc h. államtitkárnak, Lázár Lipót műszaki főigazgatónak és Lédeczky Sánddor igazgatónak. Az automataszolgálat bevezetését elsősorban a racionalizálás érdeke tette szükségessé. Ez külö­nösen az üzemi kiadásoknál fontos. A racionali­záláson kívül nagy előnye az automatának, hogy kiküszöböli azokat a hibákat, amik a manuális­központnál elkerülhetetlenek voltak. — Az automata bevezetése Szegeden már elké­szült — mondotta — és most van kipróbálás alatt. Augusztus, de legkésőbb szeptemberben már auto­mata fogja végezni a kapcsolásokat. Az előadó ezután az automata telefon műszaki ré­széről beszélt. Ismertette az automatatelefon lénye­gét, amellyel az előfizető kapcsolást teremt a másik előfizetővel: a tárcsát. Beszélt a helyes tárcsázásról és az elmondottakat egy automata­teletop modellen illusztrálta. Az előadó végül kijelentette, hogy tudomása szerint az eddig is nagy vihart felvert díjsza­bás kérdése mén nincs elintézve és remélhető, hogy mindkét fél megelégedésére sikerül elintézni. Az előadást a nagyszámú közönség nagy érdeklő­déssel hallgatta és megtapsolta. A külföldi kölcsön vitájában élesen támadták a kormány gazdasági politikáját „A kormányzat felelős, hogy csődbe ment a mezőgazdaság és a kereskedelem" Budapest, junius 27. A képviselőház pénteken megkezdte az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalását A törvényjavaslatot Temesvárg Imre ismertette. Elsőnek Farkas István szólalt feL A kölcsönt junktimba hozták az optánsüggyel. A kölcsön még ma sincs itt, de itt van az optánsügy és a vele járó nagy teher. Részletesen foglalkozik a sza­nálási kölcsön felvétele utáni állapotokkal és han­goztatja, hogy 19H. óta a gazdasági helyzet az egész vonalon súlyosbodott. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem válságban van, tönkrement a középosztály és az ország intellektuális rétege. Az országban olyan gazdálkodás folyik, amelyből a gazdasági életre semmi haszon sem származik. A kormány felelős azért, hogy csődbe ment a mezőgazdaság és a kereskedelem. A kormány fele­lős az iparért is. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál: Mély sajnálatát fejezi ki, hogy egy ilyen nagy gazdasági hordeirejű javaslat tár­gyalásánál, amikor 500 millió pengő felvételéről van szó, mindössze 15 képviselő tartózkodik az , ülésteremben. Kifogásolja, hogy a kormány a köl­csön biztosítására az állami bevételek javarészét zálogul leköti Ez megszégyenítő és lealázó, mert Magyarország mindenkor tisztességesen eleget tett kötelezettségeinek. Nagy külömbség van a szanálási kölcsön és a most felveendő kölcsön közt A szanálási kölcsön a legszükségesebb ki­adásokra kellett ezt pedig hasznos beruházásokra kivánjuk fordítani. Kéri a pénzügyminisztert hogy tájékoztassa a Házat a kölcsön felhasználásáról és pénzügyi politikájáról. Részletesen foglalkozott ezután az ország közgaz­dasági helyzetével. Felfogása szerint a pénzügy­miniszter nem fog elérni eredményt mert olyan barrikádok vannak előtte, amelyeket nem dönthet le: az adóbevételek csökkenése, a nagy adóhátralék, a közgazdaság terheinek emelkedése, az állam­nak a fővárossal szemben való tartozásai, az insbrucki egyezmény, a mezőgazdaság felsegitése, mind olyan probléma, amely még igen sok gondot fog okozni a pénzügyminiszternek. Kérdi, miből fogja a pénzügyminiszter ezeket a tételeket fedezni és miből fogja a kölcsön kamatait fizetni. Helye­sebb lett volna, ha a kormány zálogjog néUüli kölcsönt vesz feL nem 500 milliót hanem 25C milliót Pillanatnyilag nincs is szükség ilyen ncgy ősszegre, azért még várhatunk a kölcsön fel^é­Kézikönyv dtftalan! .»U flz angol WELLINGTON ^^ $. C. P. 0 ^ gázfény­A minőség -JJP változatlanul a legfőbb ! papír Kapható: 4 rip h m <rvnn lúiszeré&xnél I^JCIillJ WÍÍII Kelemen ucca telévet Végül szemrehányással illette a kormány­pártot amiért a kormány hibás gazdasági politi­káját támogatja. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány a felveendő kölcsönt elsősorban be­ruházásokra kívánja fordítani. A kormánynak a 1 a törekvése, hogy megerősítse a gazdasági életet, megindítsa működését és táplálja. Ne befolyásoljon senkit a Sándor Pál által festett sötét kép, még ha ugg volna is, akkor sem volna helyes a köl­csön felvétele előtt ilyen sötét képet festeni az ország gazdasági helyzetéről. A kormány a leg­kedvezőbb alkalmat akarja bevárni a kölcsön fel­vételére. Arra törekszik, hogy zálog nélkül vegyen fel kölcsönt Ha ez azonban nem sikerül, meg kell lenni a felhatalmazásnak arra, hogy az állam bevételeinek eggrészét zálogai le­kösse. A gazdasági helyzet arra késztette a kormányt, hogy részletfizetést engedélyezzen az adófizetők­nek. Az államháztartás csődjéről szó sem lehet. Eltűntek ugyan a bevételi feleslegek, de ez nem a gazdasági helyzet rosszabbodá­sára mutat, hanem arra, hog't a törvény­hozás és a kormány belátta, hogy az adó­fizetők helyzetén könnyíteni kell. A többség ezután a javaslatot elfogadta. Az elnök napirendi javaslata értelmében a leg­közelebbi ülést szombaton délelőtt tartják. Az ülés háromnegyed egykor ért véget. A Habsburg-kérdés Bukarest, junius 27. inles Combon, a külföldi köve ek i á'i i kongresszusának elnöke az UniversBt tudósítójának kijelentette, hogy a Habsburg-csa­tád trónra Jutását minden áron meg kell akadá­lyozni A kénlésbe a Népszövetség is bele gról, de mindenestre jó, ha a kisántánt államok, főleg pedig Románia elővigyázatosak lesznek. Asz olvasó rovata Tisztelt Szerkesztőség: A mai napon az alábbi sorokat intéztük a Szegedi Partfürdő igazgatóságához. Kérjük, hogy a Délmagyar­ország ismertesse a nyilvánossággal. »Tisztelettel kérjük a t. Igazgatóságot, szí­veskedjenek a kabinok előtti poros területet legalább reggel és este egyszer-egyszer jól ön­töztetni, mert különben tűrhetetlenné válik a pihenés a megcsonkított, árnyéknélküli fák alatt a poros levegőben. A gyermekstrandi vezetékbe egy-egy locsolási célokat szolgáló elágazásának a beiktatása nem ütközik nehéz­ségbe. Reméljük, hogy a t Igazgatóság telje­síteni fogja ezen méltányos kérésünket, mert ezzel a partfürdő régi jó hírnevét emeli és sok gyermek és felnőtt üdülését és gyógyu­lását segiti elő. Kirándulásokra 453 Sartéskaraf, sertéspörkölt, székelygulyás, brrlupörkölt, borjubecsinált, marhagulyás, sze'iongulyás, halászlé, töllött káposzta, tra«rh?. pástétom legolcsóbban kaphatók Sfihl@SÍnSer fűszer- és csemegeüzlet Br. Erei-féle hnraxns kilniviz agy illatAail, mint borax tartalmán 41 fogva kitiiaö hatású. Csak tárt üvegekben kapható a 13 Szeis" Jlólcus gyógyszertárban. KI* Uvru Ara 1.20. nagy Üveg Ara 2.40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom