Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)
1930-12-07 / 277. szám
1030 december T 3 Csak Szegeden lakó munkanélkülieket alkalmaznak a fzükségmunkálatokná! Szegedre hozzák a kereskedelmi minisztérium vasutanyagát a feltöltési munkához (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármester, mint ismeretes, a kereskedelmi minisztertől kért iparvágányokat és csilléket az államsegélyből végrehajtandó feltöltési munkálatokhoz, miután körülbelül hatvanezer pengőbe került volna, ha a város ezeket az eszközöket magánvállalkozótól bérli ki. A polgármester legutóbb személyesen is eljárt a minisztériumban, ahonnan ma értesiíés érkezett a város mérnöki hivatalához, hogy tiz kilométer görpályához szükséges vágányanyag, nyolc váltó és negyven billenős kocsi, csille Kaposvárott Szeged rendelkezésére áll. Ezenkivül Tihanyban van a minisztériumnak még nyolcvan csilléje, Mesztegnyőn pedig tiz kilométer vágányanyag és 50 csilléje. így a városnak a kisvasuthoz fel nem használt régi sinanyaggal együtt körülbelül ötven kilométer hosszú görpálya építéséhez szükséges anyaga van, ez pedig bőségesen elegendő a kivánt célra. A kereskedelmi minisztérium, által felajánlott vasutanyagot a város a jövő héten leszállittatja Szegedre. Mivel a minisztérium csilléinek legnagyobb része erősen megrongált állapotban van, a város ugyancsak szükségmunka keretében kijavíttatja ezeket. A mérnöki hivatal előterjesztése alapján a polgármester elrendelte a Mars-teret keresztülszelő gyalogút és kocsiút kövezetének fölszedését. Ezt a kövezetet a tér feltöltése után ismét lerakják és erre a célra ötezer pengőt irányoztak elő. Arra a hirre, hogy Szegeden minden jelentkező munkanélkülit felvesznek a szükségmunkához, megindult a környékbeli községekből és városokból a népvándorlás. A vidéki munkanélküliek százával jönnek Szegedre és jelentkeznek. A hatósági munkaközvetítőnél nem fogadják el a jelentkezéseket, mert a -város beltsrülelén folyó szükségmunkálatokhoz kizárólag Szegeden lakó munkanélkülieket alkalmaznak. A hatósági munkaközvetítő hivatal előtt napról-napra hatalmas tőrpeg verődik össze. A várakozó munkanélküliek között állandóan detektívek tartózkodnak. A detektívek szombaton reggel észrevették, hogy az egyik munkás körül sürü gyürü képződik. Kiderült, hogy az egyik munkanélküli társainak nyomorúságából akart magának anyagi hasznot biztosítani. Elhíresztelte, hogy mindenkit felvétethet a szükségmunkára, akit akar, két pengő ellenében hajlandó mindenkit munkához juttatni. A detektivek igazoltatták, majd előállították a rendőrségre. Knut Hamsunnal és Reymonttal hasonlítja össze a Newyork Times Móra Ferencet (A Délmagyarország munkatársától.) Megírtuk mintegy másfél hónappal ezelőtt, hngy Móra Ferenc nagy parasztregénye, az Ének a búzamezőkről megjelent angol fordításban, egy newyorkl nagy cég kiadásában. Azóta kérdést intéztünk Móra Ferenchez is, az író budapesti kiadójához is, hogy tudnak-e róla, hogyan fogadta az amerikai kritika az itthon pár év alatt több kiadást ért könyvet, amelynek hőse a szegedi paraszt. Móra azt válaszolta, hogy kíváncsinak ő is kíváncsi, de az ásatások miatt nem ér rá irodalmi ügvekkel foglalkozni s megvallotta azt is, hogy nem vár valami meleg fogadtatást, mert a regényben minden jószándék rossz véget ér s a legbecsületesebb emberek pusztulnak el s ez aligha az amerikaiak szájaize szerint való heppyendu Móra budapesti kiadója pedig annak a véleményének adott kifejezést, hogy bár az első magyar parasztregénynek, amely átkerült az óceánon, bizonyára sikere lesz, »z az amerikai sajtóban majd csak hónapok múlva jut kifejezésre. Az amerikai könyvpiacon ősszel van a főszezon, a The Sang — ez az finek angol címe — csak október közepén jelent meg s tekintve az óriási amerikai könvvtermélést, ismertetésére csak hónapok múlva kerül sor. . Mostanában érkezett meg Magyarországra Amerika legelterjedtebb lapjának, a Newyork Times, nek november 15-ikí száma s ez örvendetesen megcáfolja mindakét véleményt. A NewyorK Ti mes többmilliós példányszámban megjelenő ünnepi száma Móra Ferenc angolra fordított könyvét megjelenése ulán pár héttel már isir.erlette s egy egész hasából szentelt neki, amit az amsrikai sajtó csak kivételesen tesz meg nem angol iró könyvével. Ez már maga is siker, amit betetőz az, hogy az amerikai világlap a legteljesebb elismerés hangján foglalkozik a magyar iró könyvével, akiről megállapítja azt, hogy regénye állja a versenyt a Nobel díjas Reymont és Knut Ham sun parasztregényeivel. — Humorával, — így kezdődik az amerikai kritika, — mely néha ironikus színezetű, máskor meg szinte a magyar paraszt egészséges, kissé faragatlan elmésségéből veszi eredetét, Móra Ferenc olyan hátteret festett ebben a földről szóló regényében, mely az egyszerű köznépnek általános problémáiba és a háború utáni Ma gvarország különleges gondjaiba enged mélysé ges Iélcklani bepillantást. Nem nagyon irigylésre méltó a kritikus helyzete, mikor Ilyen ritka becsű és zamatos szép munka értékét kell összevetni a föld és a föld népe életének nagy epikus-munkáival. A Hamsunnai és Reymontlal való összehasonlítás, bár ez épp oly kikerülhetetlen, mint minden uj háborús könyvnek a már előbb megjelentekkel való egybevetése, Móra hírnevének sem miféle ártalmát nem jelenti. — Felületesen szemlélve a munkát, természetesen, Ham sun alakjai és a magyar szerző jellemei között bizonyos rokonvonások tényleg mutatkoznak. Ezek a hasonló vonások azonban abban a közös tulajdonságban rejtőznek, ame'y valóban közös vonása minden Európában élő pá. rasz'.nak. Ezek a jellegzetes vonások életmódjukból, kulturális elszigeteltségükből, a földtől való apáról-apára szálló függőségükből, a szerelemről való életizü és romantikamentes felfogásukból, erényeikből, — adószedőktől, fináncoktól való velükszületett agyafúrt bizalmatlanságukból alakul, — Az ilyen hasonlóság-keresés inkább érdekes, de nem eredményekkel járó, a könyv jellemzése közben, A szerző iról erejéről, frissesé géről alig adna számot az európai földmivelő nép Ma ntoiiíra ! I i SINGING FOOL a Belvárosi Moziban Ma u oljata 111 Gyerünk a pokolba a Korzó Moziban Belvárosi Mozi Hétfőn, kedden és szerdin Harryliedke, Verebes Ernő é. Székely Ibolya zenés filmje: A íándOVdfJ (Donauwalzer) Azonkívül: Híradó. Előadások kezdete. 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Hétfőn, kedden és szerdán A filmek királya: Hindu siremlék Mia May, Conrad Veidi ÍB Old/ l öns «¡„ereplésével. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap S, 5, 7, 9 órakor hasonlóságaival, a köztűk való eltérésekkel való puszta foglalkozás. Ha az iró a legfinomabb árnyalatokig követi és önti formába hőseinek gondolatait, kiknek életmódja oly egyszerű s ha elképzelését regényében visszatükrözteti, oly történetet kapunk, amely már túllépi a jellemtan ulmányok vagy az életszokások rajzának kereteit — Móra parasztjainak kifejezetten egyéni jellemük van, amely részben annak tulajdonitható, hogy a legőszintébb rokonszenvvel rajzolta meg portréjukat az iró, nagy mértékben pedig annak a részletező leírásnak, mely az iró ironikus humorának felragyogására tág teret enged. Ezek között az alakok között Mátyás teljes megvilágításban áll. Jelentékeny szépirói megelevenités. Épp olyan naiv és épp annyira minden hájjal megkent, praktikus egyén, mint Axel a >Főld Növéséiben, de sokkal emberibb és sokkal szeretetreméltóbb. A szerző vidám és amellett mindenen felülemelkedő, meghoesátóan jóságos cinizmussal rajzolja meg az öreg hátsó gondolatok nélküli gyáváskodását és parasztjai észjárásból eredő szándékait. Az öreget jószívűsége nemcsak a paraszttipusnak szimbólumává avatja, de ugy áll ezenkívül előttünk, mint az emberi természetből fakadó közős gyarlóságaink példaképe. Mikor Mórával együtt mosolygunk az öreg következetlenségein és gyöngeségein, tudjuk, hogy elnézésünk a sajátmagunk számára szól. A cikk ezután részletesen ismerteti a regény meséjét és azzal végződik, hogy szóról.szóra idézi az öreg alsótanyai magyar világnézetét magába sűrítő szentenciát: — Az eke mindent lefordít. A cspésziparosok tiltakozása a „cipöboletta" ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a szegedi cipészek elkeseredett tiltakozásra készülnek a kormánynak az úgynevezett olcsó cipőakciója ellen. Bcrg János, az ipartestület cipészipari szakosztályának elnöke az ügyről a következőket mondotta: — A' kormánynak ez a legújabb akciója tönkreteszi a kisiparosokat. Ismét a gyáripart részesítették előnyben, azonkívül pedig a közönséget minőségileg igen rossz cipőkkel fogják ellátni. A tervezet ellen élesen fogunk tiltakozni. Mai gyűlésünkre meghívtuk a környékbeli iparosokat is, határozati javaslatunkat eljuttatjuk a mezőgazdasági kamarához, a kereskedelemügyi miniszterhez, de szóvátétetjük ezt a sérelmünket a parlamentben is. A cipésziparosok tiltakozó gyűlése vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik az ipartestület nagytermében. Tanulfon szenét mert ez a legnemesebb szórakozás, vegyen tehát 687 10 hangszert „ STEINER hangszerkészítőnél Kelemen u. 7. Gramofon és lemezek.
