Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-14 / 10. szám

f)í I,MA GYARORSZ AG Cl I'O VRIHAX CS V 87 £2 B7 LELTARI OCCASSIQK (egyes p*® MEG A KÉSZLET TART N6i magas és fél cipők . . P. 5.- tői. Estélyi brokát cipők P. 9.— tői. Női hócipők P. fgfl-- tői. Női lack és antilop pántos cipők ..... P. 12.50 töl, Férfi lack betétes cipők ........ P. 12.50 Férfi bőr béllelt cipők P. 13.50 Férfi magas fflzős cipők P. 14.50 Férfi fél, fekete fűzős cipők ....... P- 14.50 Pincércipő tollkőnnyfi kivitelben ..... P. 16.50 1 blrdetett árak a kirakatban megtekinthetők. Vidékre postán utánvéttel küldünk. A városháza elé akartak vonulni a munkanélküliek, a rendőrség kardlappal oszlatta szét a tömeget A munkanélküliek hólapátolásl szükségmunkát akartak kérni a polgármestertől '1931 január 14. ——wi ii—n mi • ing—awwigw Lezuhan! két anno! katona! repülőgép Négy halott London, január 13. Az angol katonai aviatiká- I nak hétfőn fekete napja volt. Egy nagy katonai bombavetőgép West Woodside mellett York gróf­ságban lezuhant a repülőgép négy utasa közül a pilóta, a mechanikus és az egyik megfigyelő nyom­ban meghalt, a második pilóta oly súlyos sebeket szenvedett, hogy felépüléséhez kevés a remény. A második szerencsétlenség North-Wald közelében történt, Essex grófságban, ahol egy együléses ka­tonai felderítő repülőgép zuhant le igen nagy ma­gasságból. A gép szilánkokra zúzódott, utasa, egy fiatal repülőhadnagy szörnyethalt. Titulescu visszatér Romániába Bukarest, január 13. Az Adeverul ugy tudja, hogy THulescu londoni követ január végén visz­szaérkezik Bukarestbe. A lap beszámol arról is, hogy Titulescu komolyan elhatározta, hogy le­mond a Iondoni követségről és Romániában ma rad. Állítólag Titulescu és Mironescu közt ellen­tétek merültek fel. Ez volna az oka annak, hogy Titulescu visszatér Bukarestbe és elfoglalja egye­temi tanári állását. Száz halottja van az ecuadori földcsuszamlásnak Newyork, január 13. Az Ecuadorban, Huygra közelében történt óriási méretű földcsuszamlás ál­dozatainak számát a hivatalos megállapítás százra becsü'i. A halottak olyan óriási földtömeg alatt fektisznek, amelynek terjedelmét egymillió ton­nára lehet becsülni. A vasúti összeköttetés Guaya­quil várossal megszakadt, ugy, hogy attól tarta­nak, hogy a város élelmezésében zavar állhat be* Egy ideig vizáradás veszedelme is fenyegette ezt a várost, mert a közelében elfolyó folyónak a vizét a földcsuszamlás teljesen elzárta, ugy, hogy nagy tó keletkezett Később sikerült az egyre növekvő víztömegnek levezető utat találni. Károlyi külügyminiszter Genfbe uíazoít Budapest, január 13. Gróf Károlyi Gyula kül­ügyminiszter Tánczos Gábor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, báró Apor Gábor kö­vetségi tanácsos és Wickler István miniszteri osz­tálytanácsos kíséretében Genfbe utazott, hogy résztvegyen a Briand-féle javaslatra vonatkozó megbeszéléseken. A Kereskedők Szöveísége és a Jelefondrágiíás Ismeretes a Szegedi Kereskedők Szövetségének az az akciója, amelyet a postai és a telefondijak leszállítása érdekében indított. Ennek eredménye volt az, hogy a szövetség előbb nagytanácsi ülésén, majd pedig Szeged törvényhatósága utján is kérte a postai dijak leszállítását. Az akciónak eredménye volt az is, hogy az ipartestület kereskedői és iparos nagygyűlés keretében foglalkozott a kér­déssel. Függetlenül a szövetség akciójától a tele­fonelőfizetők egy csoportja önzetlen szándéktól vezettetve, akciót indított — mint ismeretes — a telefonok leszerelésére. Ecélból aláírásokat gyűj­töttek, a felmondásokat pedig egytömegben be­nyújtották. A mozgalom vezetői, bár akciójukat a Kereskedők Szövetségétől függetlenül indították meg, eljárásuk folyamán mozgalmukhoz a szövet­ség támogatását is kérték. A szövetség vezetősége a kérelem után legutóbb az OMKE vezetőségénél, Kol államtitkárnál eljárt, hogy információt sze­rezzen a postai dijak leszállítása ügyében orszá­gos vonatkozásban is megindított akció kilátásai felől. Kol államtitkár a küldöttség tagjainak ki­jelentette, hogy ezidőszerint, legalább is a postai költségvetési év, vagyis junius végéig, a postai dijak naijyobbmírvü leszállítása nem remélhető. A Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöki ülése foglalkozott a kérdéssel és államtitkár nyilatkoza­tát tagjaival, legfőképen pedig azokkal, akik tele­fonjaikat felmondották, azzal közli, hogy a fel­moii:!ás ideje január /5-én lejár, a posta a fel­mondás fentartása esetén a telefonokat leszereli és igy ennek folytán a telefonok későbbi fel­szerelése az ezidőszerint érvényes rendeletek ér­telmében 80 pengőbe kreül. (A Délmagiparország munkatársától.) 'A muiikap.élkü ieket rendkívül elkeseiilette, hogy a város nem alkalmazta őket a nagymennyi­ségű hó eltakarítására, ami pedig nagyon üd­vös lenne nemcsak a munkanélküliek, hanem a város egész lakossága érdekében. A mult esztendőben, amikor a mostanihoz hasonló nagy havazás volt, a város ezerszámra állí­totta munkába a munkanélkülieket. Ma pedig az a helyzet, hogy az "óriási tömegű hó ott fekszik az uccákon és tereken, csupán a Szé­chenyi-térről és a Kárász-uccáról hordták el a havat. Mindössze kétszáz munkás dolgozik a hó eltakarításán, holott a város most 6—700 munkásnak is adhatott volna közmunkát. A munkanélküliek a szigorura fordult tél­ben teljesen vigasztalannak látták a helyzetet, amit.-t elhatározták, hogy kedden reggel felvo­nulnak a városháza eié, ahol kenyeret és munkát kérnek a polgármestertől. A munka­nélkülieknek ez az elhatározása nem marad­hatott titokban, minden lépésüket előre tudja a rendőrség, amely gondosan ügyel arra, hogy munkanélküliek még csak a városháza tájá­ra se kerülhessenek. A hó az uccákon feküdt, a munkanélküliek pedig egyre jobban éheznek és dideregnek, kiadták a jelszót: felvonulni a városháza elé. Már a kora reggeli órákban megkezdődött a gyülekezés a Munkásotthonban, ahol a mun­kanélküliek között detektívek vegyültek el. Négy-ötszáz főnyi tömeg gyűlt egybe és tíz órakor elindult a városháza felé. A detektívek azonnal értesítést küldtek a kapitányságra, ahonnan mintegy hatvan főből álló rendőrosz­tagot vezényeltek ki a Tisza Lfcjos-körutra, az­zal a szigorú paranccsal, hogy ott a tömeget fel kell oszlatni és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a városháza elé felvonul­hasson. A munkanélküliek közül igen sokan ma­gukkal vitték hóhányó vas- és falapátjukat, mert azt hitték, hogy kérő szavukra a polgár­mester azonnal munkába állítja őket. A' fel­vonulók végig, amerre elhaladtak, elkesere-­detten tüntettek'. — Éhezünk! — Kenyeret adjanak! — Mun­kát! — Elpusztulunk a hidegben! — kiáltották a tömegből, amely jórészt fiatalabb, 20 és 30 év közötti emberekből állott. Végigvonultak a Rákóczi-téren, majd a Mcrey-uccán keresztül érkeztek a Tisza Lajos-körutra, ahol ekkorra már a kivezényelt rendőrség kordont vont. A munkanélkülieket, akik a legbékésebb szándékkal igyekeztek a Széchenyi-térre, mód­felett bántotta, hogy ismét nem engedik Bkct a polgármester elé. Izgatott hangok törtek elő a tömegből, ilyen kiáltások hangzottak: — Engedjenek bennünket a polgármester elé! — Nincs egy falat kenyerünk! — Ezért harcoltunk a háborúban! — Csak a p'anamis­táknak van itt jó dolguk! A felvonulók teljesen ellepték a Mérey­ucca és a Tisza Lajos-körut keresztezéséi, tömör falanxként néztek jó darabig farkas­szemet a rendőrséggel. A karhatalmi osztag parancsnoka, dr. Véber Árpád a tömeg közé vegyült és igyekezett rábirni a tüntetőket, hogy szándékukról tegyenek le, ne kísérle­tezzenek a városháza elé vonulással, hanem csendben oszoljanak szét. A munkanélküliek között ekkor már olyan izgatott volt a hangulat, hogy félő volt, hogy komoly összecsapásra kerül a sor köztük és a rendőrség között. A rendőrkordon előtt a rendőrfelügyelők * és felügyelőhelyettesek sé­táltak, a hangulat egyre izzóbb lett, a zaj egyre erősödött, a tüntetőket azonban lecsilla­pítani nem lehetett, mert a munkanélküliek minder.áron a polgármester elé akartak vo­nulni, hogy kérelmüket élőszóval tolmácsol­hassák közvetlenül a város vezetője előtt. Közben a rendőrök közül többen a tüntetők közé vegyültek. Ez ujabb izgalmat váltott ki, viszont a rendőrség szerint a tüntetők táma­dólag léptek fel, de csak a tömegben elve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom