Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)
1932-12-31 / 298. szám
XIU 31 Rejtélyes hultarészeket találtak egy (elsőtanyai kukorlcacsurben (A Détmagj/arorszóg munkatársától) A felőtanyai rendőrség szombaton reggel borzaimsa felfedezésről tett jelentést a szegedi rendőrkapitányságnak. A jelentés szerint a fekete széli íöldek közelében emlerl hullarészeket találtak. Az első percekben valamilyen vad ke esetlenséggel elkövetett gyilkosságra gondollak. A bullaré /.ek egy kukoricacsür körül hevertek. Az oszlásnak indult fej mellett pár lé pésnylre egy láb, közelében pedig egv kar. A bullarészeken bus alig volt már, a nyomozó hatóságoknak az volt a feltevése, hogy a lábat, kirt és fejet alighanem kóbor kutyák marcangolták szét A csűrben emberi nyomokra akadtak a rendőröfc, a kukoricaszárak besüppedtek, mintha valaki huzamosabb Ideig tartózkodott volna Itt A nyomozás során még nem tisztázták a rejtélyes ügyet, a jelek azonban arra vallanak, bogy bűntényről nem lehet szó, minden valószínűség szerint egy vándor éjjeli szállásául szolgálhatott a csűr, amelyben a téli vándor hirtelen meghalt. A halál már hetekkel ezelőtt bekövetkezhetett és az oszlásnak Induló holttestet a kutyák felfalták. A nyomozást folytatják. COLUMBIA CIPŐ!! twnUll mtaAftAffQ k«dmank>!t Clpflk, M- «• s/lraipOk Jarltt»» ha wkaMrUn 4a oloaAa. .—t Elegánclában a legszebb I Minőségben a leglobb t Árban a legolcsóbb 1 Gyári lerakat: ARADI UCCA 6. SZÁM, ALTII hABOLY a Délmagyarorszftg lapkiadón tul « Az ötven éves szegedi telefon Irta: Kin Jra6 postamOszaki igazgató Szilveszterre Harisnyát ZoknK Inget Gallért Keztyflt Nyakkendőt Báli virágot csak a cegiuiss Boros Miksa Széchenyi tér 15. aot Féssek Klub rendezésében megnyílt és Szeged újkorának 6a esztendejét ünneplő kiállításon helyet kér a magyar posta is, hogy különteen távbeszélő terén bemutassa azt a nagyszabású kulturmunk&t, amellyel aa ugyancsak ötven éves Jubileumát ünneplő magyar távbeszélő Szeged tejlődésében résztvett. A szegedi távbeszélő gyermekkora magánvállalkozás kezei közt telt el. 1883 november 30-án irta alá báró Kemény Gábor akkori közmunka és közlekedésügyi miniszter Puokás Tivadarnak a nevére kiállított „Engedélyokmányt, amely Szeged városában létesítendő távbeszélő központ és hálósat felállítására adott 20 év tartamára klzár&l»|yv» «ingorifMvt Ezen engenny innuuw «.jiu -iooi december 1-én a 100 elöflsető befcaposolására alkalmas első szegedi telefonközpont a Zsótéi^-hásban. Puskás Tivadar sajátkezű aláírásával ellátott történelmi értfkfl eredeti rajzáról készült fénymásolaton mutatjuk be az első központi kapcsoló berendezés elvi kapcsol&sl és as akkoriban használt távbeszélő készülék rajzát. Nem hagyhatom e helyütt etnUMlenftl azt S Tényt — amit maga Edison is elismer —. hogy a távbeszélő központi kapcsoló berendezés gondolatát magyar agy, Edison munkatársának. Puskás Tivadar bátyjának. Puskás Ferencnek agya termelte. Érdeklődésre tarthat számot, kik voltak az el»8 telefrmelőflzetők. A rendelkezésre álló okmányok szerint 1884 december 1-én kapcsoltatott be mint 1. számú állomás a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, december 3-án 2. sz. alatt a szegedi I.égszesrgyár és 8. sz. alatt a Szegedi Lloyd-Társnlnt, december 4-én 5. sz. alatt a Szegedi Keres Belvárosi Mozi Szombat, vasárnap Léhman mstmet három lánya Xagy városi regény 8 felvonásban. — Főszereplők: Hans! Niese, Herta Thiele, Else Elster, Anton Pointner, Fritz Kempers. Elfladások szombton -4, O, S, ÍO, vasárnap 3, •5. 7, 9 órakor. Korzó Mozi Szombat, vaslmap Két attrakció egy mtlaorban! I ManAllam Eírv' hilálos T-andevu titka f?®»®«®«! 8 Főszereplők: LLW AVRES OENEV1EVE TOBIN Azonkivfll: Az ördögorom hőse Egy rejtélyos Hintett története 8 felvonásban Főszerepifi : KEN MAYNARP. ^a4*«ek moNttna -4. háromnegyed 7. tel 10. hóromneoyed O á. t«l O <lr»kor. kedebni és Iparbank, akik ma Is előfizetőink. As 1887 év januárjában bekapcsolva volt előfizetők névsorát tünteti fel a kiáBitott eredeti 4. számú névsor. A Puskás-féle telefonközpont 1886 májusában a Nádor-ucca 7. szám alá költözött Ebből as időből származó eredeti térkép tünteti fel az akkori szegedi távbeszélő hálózatot. Az időközben a báró Nollendorf, majd a Grasselly és Ottovay cég tulajdonában átment központ 1893-ban az Iskola-ucca 30. számú, ma is meglevő házba költözött és ezt a központot vette át 1893 év szeptember hó elsején a magyar kincstár saját tulajdonába és birtokába. A mai »postaépületben szükségessé vált átalakítást munkák <*r£gEŐM> tt«Aa-*SM<M*t • központ nnnnU «MÍ«tire 1894 ben. A magánvállalkozásban levő telefon fejlődése már az (izembe helyezést követő harmadik érvben megakadt és majd egyazon nivón maradt az állami kezelétbe vételéig. Az előfizetők száma: 1884 1885 1887 1893-ban 27 60 65 76 volt A telefon fejlődése nagyobb lendületet akkor vett, amikor a berendezést állami kezelésbe véve, a magyar posta az eddigi 9, illetőleg 7 forint havi előfizetési dijat 5 forintra szállította 1« és röviddel as átvétel után 1893 december 3-án Szegedet az újonnan épült első badapest—szegedi távbeszélő vonal ntján as interurbán forgalomba ls bekapcsolta és lehetővé tette, hogy Szeged Budapesten kivül Pozsony, Győr. Temesvár, Arad városokkal, sőt Béoosel ls távbeszélő kapcsolatba Jusson. Ezen okok hatása alatt az előfizetők száma majdnem megduplázódott és 1894-ben már 140-re emelkedett. A távbeszélő fejlődése a Puskás-féle primitív építési rendszer mellett a dijleszállitás mellett is megakadt volna a berendezés technikai tökéletlenségei miatt. A magyar posta a sorban tt telefonhálózatot a régi vasdrótoknak bronzhuzalra való kicserélésére! egyvezetékesről kétvezetékesre építette át a központi kaposolóberendezést és az előfizetőknél levő készülékeket a fejlődésnek megfelelően jobb és Jobb hatásfokkal működő készülékekkel cseréli ki. így helyeztetnek egymásután üzembe az 1900-as évek elején a 600 előfizető befogadására alkalmas úgynevezett multiplex kapcsolószekrény, majd 1909-ben az 1930-ig üzemben volt közös tel epren dszerü C. B. (oommun battery) berendezés, amelynek egykorú fényképét mutatjuk be a kiállításon. Ezt a központot követte, a közönségnek ismét a legjobbat nyújtandó. 1930 november 27-én a főposta udvari frontján ráépített harmadik emeleten megnyílt, teljesen automatikusan működő 8000 állomás befogadására alkalmas telefonközpont Természetben mutatjuk be az előbb vázolt fejlődés során a Szegeden használatban volt és használatban levő állami távbeszélő készülék-típusokat 1893-tól a ma használt legmodernebb socos készülékig. Kiállítottuk azt a kis modellt, amely azt ar •Ivet mutatja be, miként történik az egyes kereső gépek egymásután való kapcsolódása révén kapcsolás felépítése. Az automatikus távbeszélő központ egy részletét az n. n. elsöhiváskereső gópoke' fénykér..'elvételen mutatjuk b«k A szegedi távbeszélő hálózat fejlődés« a mér emiitett 1886-ból származó térképpel szemben feltűrtető mai térkép egyéb okok miatt nem volt kössaemlére tehető, ezért az 50 év fejlődését eaak egykét számadattal ismertetem. A szegedi távbeszélő hálózatban: 1884 188S 1930 évek végén 24 46 8616 kilométer hosszúságú vezeték volt beépítve. Az eiőfiaetők száma pedig: 1899 1900 1907 1912 1925 1927 1930 években 313 412 636 1222 1797 1970 1118-ra emelkedett. A szegedi helyi távbeszélő fejlődésének Ismer' tetése után rövidesen még Szegednek az taterurbán távbeszélőben való részvételéről egykét szót Az első imterarbán vonal, mtnt már emltteMm, 1893-bnn nylk meg Budapest Őseged közt Az faterurbán hálózat fejlődése 19B6-lg aránylag lassú volt Hatalmas lépés történt azonban 1906—1930 évek közt, amikor a magyar poatalgazgatás megépítette a nyugateurópai nagy tftvkábelbálözathoa csatlakozó budapest—bécsi és a 124 áramkört tar*, talmazó budapest—eeegedl távkábelt ouielyuelí végpontja a szegedi főposta épületben levő távkábel erősítő állomás. Ebben as erősítő állomásban csatlakoznak a Bukarest és Belgrád felől Jövő légTWtffllKft TBCgfcüclO mfi száki közbeiktatásával a kábelhez és kapnak az ttt átmenő beszélgetések megfelelő erősítést Ennek a távkábel erősítő állomásnak Jelentőségét hosszas volna fejtegetni, csupán felsorolom a Szegeden átmenő nemzetközi nagytávolságú távbeszélő összeköttetéseket amelyek jelzik annak fontosságát és amelyeknek állandó ellenörsfise, vizsgálata, mérése a szegedi erősítő állomás vezető mérnökének és beosztott műszerész személyzetének egyik feladata. Esek a Szegeden lemenő nemzetköz! összeköttetések a következők* Páris—Bukarest, Berlin—Bukarest Bécs Pakarest, Budapest—Bukarest Budapest—Arad, Bih dapest—'Temesvár, Berlin—Belgrád, Prága—Belgrád, Bécs—Belgrád, BudapeM—Belgrád. Budapest—Újvidék, Budapest—Szabadka. Saeced—Nagyle ikiinda. További fényképeinken a kTáltttáaon Bemutatjuk az uj Interurbán erősítő állomás vizsgáló és mérő berendezését valamint a Bukarestig és Belgrádig menő távbeszélő ömsefeöttetések csatlakozó berendezéséit, továbbá ac erősítő állomás éa automatikus telefonközpont áram ellátására szolgáló áramátalakító berendezését A fentiek mutatják várfatowm azt n nagyszabású munkát amelyet a magyar posta Szeged távbeszélő ellátás terén a gazdasági és kulturális élet szükségleteinek kielégítésére végzett. Hiszem, hogy ez a rövid Ismertetés és a kiállított anyag hozzájárul annak a szíves viszonynak megerősítéséhez. amely a nagyközönség és a magyar posta kőit mindig fennállott [Nagy Szilveszter-Esti a Mátyás Király vendéglőben. — Kéllay Albert (Nld)-u«a Malaosoreolás, vidám hangulat, mókák, szer| pentincsata, cigányzene, borsorsoláa ingyen Varrógép vásárlók figyelmébe! M af Nagy készletem folytán módomban áll V-i ^ffi»- az eredeti TtíiT Grifzner,R.&G.«< Csepel ''«sE^n szekrényes és aüllyssztős varrógépekot készpénrárfeas, kflrfvaméares ttzcttsi Mi ^rMV tételek neüetl klszslaáisl. m I Szántó Sándor
