Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-14 / 37. szám

décmágyarország * PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 14 &ek szerint történő rendezéséhez a miniszter támogatását kérje. A küldöttség, amelyben részt vett Bóncxos Miklós árvízvédelmi kor­mánybiztos, dr. Tukats Sándor, dr. Barcsay Ákos és Kiss Endre főispán, Szeder János Csongrádi képviselő, dr. Páfy József szegedi és dr. Katona Mihály kiskunhalasi polgár­mester, valamint Kogutowics Károly egyete­mi tanár, csütörtökön délelőtt jelent meg a földművelésügyi miniszter előtt. Vitéz gróf Teleki Mihály memorendumot nyújtott át a földművelésügyi miniszternek ós ebben megfelelő összeg rendelkezésre bocsátá­sát kérte az Udránszky-féle terv megvalósítá­sához. Kérte továbbá, bogy az árvízsújtotta gazdák részére száznapos tengeri és kölesvető­magot utaljon ki a minisztérium, azokon a részeken pedig, ah'ol az árvíz a gyümölcsösö­ket elpusztította, ősszel kedvezményes, vagy ingyenes gyiiiuölcscsemetéket osszanak ki. Báró Bánffy Uáinel földművelésügyi mi­niszter közölte a küldöttséggel, bogy as előter­jesztett kérelmek gyakorlati elintézése folya­matban van és megfelelő anyagi támogatásról gondoskodás történik, A kisteleki árriz Rendkívül súlyos az árvízveszély a szom szédos Kisteléken is- Dr. Tóth Pál főjegyző fn formáid ója szerint az idén már 52 lakóház 'tölt Össze az árvíz következtében és 270 házal az összeomlás veszélye fenyegeti, úgyhogy ntap­sap ntán mindtöbb Családot kell kitelepíteni a veszélyes házakból- A kisteleki elemi népis­kola épülete is olyan veszedelmes állapotban van, bogy a tanítást már nem is lehet abban folytatni és az iskola 800 növendéke most a polgári iskola épületébe jár, ahol a délutáni órákban van tanítás. Délelőtt a pölgárista ta­tul ók, délután az elemisták tanulnak az isko­lában. Az elemi Iskola épületet felcölöpözték, de félő, bogy az épület összeomlik. Az iskola a falu közepén van, a templom közelében, a talajvíz már a falu belső részén épített lakó­házakat is veszélyezteti. Kistelek és Szeged között a nemzetközi autóút egyrészét is veszé­lyeztet! már a víz, úgyhogy munkásokat ren­deltek ki a bajok orvoslására ezen a szaka­szon. — Kettőezer a lakóházak szama Kisteleken .— möndotta Tóth' főjegyző —. de ba idejeko fán nem érkezik megfelelő segítség, félő. bogy a lakóházak háromnegyedrésze Összedől. A sú­lyos helyzetet Kistelek község elöljárósága féltárta "illetékes helyen Ós reméljük, högy a kormányzat az általános árvízvédekezést prog­ramjában Kisteleket is megfogja, menteni a súlyos áfvizi bajoktól. Párisi Nagy áruház RI. Szeget! íCsekonics és Kiss-utca sarok NÖI DIVATÁRUK: Divat nöi zsebkendő -.28 Divat női aprópénztárca —.28 MöussIíb zsebkendő —48 Marabu kalaptol] —a8 öves öarisnyatai te -98 Nanszu melltartó Női zippzáras erszény —98 Krepdesin műselyem nöi ruhi-gh 'c> P 1.08 Női műselyem harisnya P 1.28 Nöi trikó bélelt kesztyű P 1.58 Sarmőz női nadrág P 1,48 Női trikó kesztyű béleletlr. P E38 Mousslin sál P 1.78 Négysarkos divat sál P t.78 Divat nöi ívtikül P 1.98 Divat női kapucni P 2.(18 Divat női turbán ' P 2.18 Női fii* kalap P 2.98 Női műselyem combint P 3.18 Divat női bársony sapka P 3.98 Divat női bőrkesztvü P 9.28 Női lloth arnvö Erdélyi képviselők felszólalása a gazdasági expozé vilájában a képviselőház csiitöviöki ülésén Budapest, február 13. A képviselőház Csütörtö­ki üléséu folytatta a pénzügyminiszter programja feletti vitát. Csoór Lajos kamatmentes hitel nyújtását kérte a pénzügyminisztertől a mezőgazdaság ré­szére. A vasúti tarifát egységesíteni kell. Piukovicb József kijelentette, hogy párt­állásánál fogva a pénzügyminiszter programját nem tartja alkalmasnak az ország jólétének eme­lésére. Szakáts Pál Oroszország és Németország példáját hozta fel annak bizonyítására, hogy a munkaerő értékének helyes felismerése egy jobb termelési rend kialakulásához vezethet Ezeket a rendszereket azonban nem lehet változtatás nélkül átvenni. Számolni kell a magyar nép szalMd-ág­szcrctetével és individualista hajlamával. Vajna Gábor konkrét terveket sürgetett. Gróf Bethlen László erdélyi szempontból foglalkozott a programmal. A felszabadult erdélyi részek magyarjai szívvel-lélekkel akarnak bele­kapcsolódni az országépités munkájába. Felso­rolta az erdélyrészi gazdasági feladatokat Újra be kell fásitahi a kopár hegyoldalakat, a Székely­földön és Partiumban tagositaui keli. szükség van tejipari szakiskolára, falepároló üzemek léte** tésere, végül megfelelő tenyészanyagról kell g<®" koskodtu. A háziipai szerepe Erdélyben különö­sen fontos. Hiteleket kell folyósítani a kisipar számára is. Felszólalását azzal fejezte be, bőgj bizalommal van a kormány iránt Ma róth y Karoly kifogásolta. hog> a gazda­sági csucsniiuiszter programja uem tartalmazón konkrét terveket. Bálint József rámutatott arra. hogy öröm­mel fogadják az erdélyi képviselők a gazdaság1 esucsminiszter expozéját. Hangoztatta, hogy * magyar gazdasági életet az uj kor követelményé­nek megfelelően ugy kell átalakítani, bogy Európa és a nemzet szempontjából egyaránt mejf feleljen. Pándy Antal a vízi energiák uagyobbmérvü kihasználását sürgette. Felvetette a gondolatot, hogy a háború befejezése után a hajótérrel kap­csolalos óriási konjunktura következhet be. Min­denképpen hozzá kell fogni a hajóépítéshez. Az elnök ezután a vitát félbeszakította, a H»* legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja. Juhász Gyula-utca Szegeden tehát nem less Juhász Gy ula-utéa, egyelőre. A törvényható­ság közgyűlése tegnapi ülésén lelkes fel­buzdulásai szükségesnek tartotta kimonda­ni, hogy „nem óhajtja tár g g al ni" azt az indítványt, amely arra hívta fél a vdt08 parlamentjét, hogy pótolja végre mulasztását és egyik utcájának nevét ajánlja fel a szegcdi költő emlékének. Ben­nünket ebben a kérdésben nem vezethet an­nak mérlegelése, hogy ki, vagy melyik pori padsorából tartották szükségesnek és idő szerűnek benyújtani a, közgyűlés színe éle a tárgyalni sem óhajtott indítványt. Ben­nünket és a magyar föld, a magyar ének és a magyar művészet minden hívőjét eb­bűn a Jcérdéshen fisak egy szempont vezet­heti, hogy méltó módon, ha elkésetten is, de végre megörökíttessék Szeged Utcáin az a költő, aki a legtisztábban és a legneme­sebb magyar művészettel, adott hangot az új magyar irodalomban Szeged hangjának, tájának és lelkének, — csak az a szempont vezethet, hogy Juhász Gyulának nem csak szülővárosa Szeged, de ennek a földnek és ennek a tájéknak Tömörkény István és ,1/ óra Ferenc mellett legnagyobb fia és legnemesebb művésze, aki bahorsos, kál­váriád életén . ót szinte tékozló gazdagság­gal mindig csak adott és ajándékozott Sze­gednek és számára helyet teremtett a ma­gyar Urában, megszólaltatta Szeged hang­iát a nagy magyar zenekarban. Kár és fölösleges volna ma már vitat­kozni árról, hogy mit képvisel Juhász Gyu­la költészete az új magyar irodalomban, az irodalomtörténet már régen kijelölte he­lyét és tanítja örök időkre szólóan művé­szeiét Ady Endre, Babits Mihály, D ut­k a Ákos, a többi holnap ó s költő és Kosztolányi Dezső mellett. Ezek a költök nem tettek mást, minthogy új han­got és új korszakot teremteltek a magyar líra történetében és ebben egyik legelső és legnemesebb fejezet Juháss Gyula nevével kapcsolódik össze. De Szeged törvényható­sága nem óhajtja tárgyalni azt as indít­ványt, amely emlékének megörökítéséről szőtt. Szeged ismét beigazolta, hogy az em­lékezést ismét átengedi — az ismeretlen ma­gyar olvasónak, amely egyszer már meg­felelt a csipkés tarony feledékenységére . akkor, almikor minden hivatalos határosat és minden katósági elhatározás nélkül, cíi&fr. Sfyfi&id fi .és a lelkiismeretére hallgatva Móra-parknak" nevezte el azt • kertet, a mely nek meg valósulása a szeged* búzamezők énekesértek köszönhető és amell' nek tavaszi virágai fölött egy életet ttfr tött el a magyar szó és a magyar gondol& szerelmesen szép ápolásában Móra Fcreiiő Meg vagyunk győződve arról, hogy cgyko* még rösteini, nagyon szégyelnl fogja a mes törvényhatósági közgyűlés, amié'''' n e m kívánt foglalkozni JuMP' Gyula szegcdi Utcájával. 'A szegedi közgyűlés hü maradi ön&P gához és átengedte nemcsak a Juhász GtN' la-utcát, de úgylátszik a szegedi költőt — Váradnak• Meri Nagyvárad a vissza™' rés első lázas és zűrzavaros perceiben y módot talált arra. hogy emlékezzen a h 0 napos időkre és már hetek óta Juhá^ Gyula-utca hirdeti a hatnaposok vároM' ban, hogy a szegedi költő néhány falai között töltött. De Várad, mint másban, most is hiába Mid figyelmeztet& Szeged felé. A csipkés torony nem hald meg as peceparli üzenetet. Nem akar td ni költőjéről Tékozlóan ,és könnyeim^* átengedi V áradnak, ni int a olU^ bőségében volnánk a szegcdi. művésF nek... mintha nem volna, a nemes nak elsőrendű kötelessége, hogg mulhm"'' aié", 4 elsőrendű kötelessége, hogg m Ionul megőrizze a maradandóság nak kevesek emlékét, akik innen valók, ét** a finöm és könnyű homokfői és akik ", írták Szeged nevét a magyarság törte­mébe. De hiszen igaz* majd clfelejtc miért is kellene utcát elnevezni Jlt ^ Gyüla nevéről. — hiszen Juháss Gyula & * é- * • -- tud*" IV'--­R0H .(költő volt, senki, ne m mást, fisak én ekei ni" A városatyák bizonyára rá fognak - * emlékezni, hogy milyen tékozló Aó'tóf^ seggel utasították el Juhász Gyula aica^. A párolgó biirgepaprikás talán megböki hűt volna, néhány percnyi vucsora-keM ' Hisszük és tudjuk, hogy a szegedi tÖ>'1 ' hatóság fisak egyelőre nem kí tudni a Juhász Gyula utódról és haf"^ san ráébred majd a párolgó vacsora jelentkező könnyelmű f ür elmetlen séf)'''^ piruló hibájára. Addig pedig a WV^-j$ és a magyar művészet minden hívf mason és mélyen szégyell magát hajtókaJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom