Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)
1944-11-24 / 5. szám
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Párt Megindult a posta Tegnap adta a hirt a postahivatal, hogy megindult a helyi postaforgalom és ma azt közölte már, hogy a kisvasút mentém a tanyák között is működik a posta. A legszembeötlőbb jele ez annak, hogy az élet kezd megindulni. De más jelek is vannak, amelyek biztatóik és reménytkeltők. Negyedik jpapja már, liogy megjelenik az újság és a nép nincs kiszolgáltatva a felelőtlen álhírek rémitgetéseinek. Kezdenek járni a vonatok is már és a termelőmunka miinden bajon és akadályon keresztül mégis csak folvik földjeinken és üzemeinkben. A politikai élet is kezd megpezsdülni sorainkban s a Kommunista Párt mellett a Nemzeti Parasztpárt és Kisgazdapárt szervezkedése is megindult. Lehet tehát élni és mozogni s népünk nem esett el annyira, hogy ne tudna fölkelni egy uj életnek az elkezdésére- S hogy az élet látható jelei igy feltünedeznek, abban két tényező működik közre. Az orosz katonai parancsnokságok nemcsak nem akadályozzák fölépülésünk elkezdődését, hanem éppen miinden rendelkezésükre öllé módon segítik. A nácik aljas bazudozása most már Mindenki C'ŐR lelepleződik. Azt ordították tele szájjal, hogy a szovjet had sereg elhurcolja a népet, felgyújt ja a városokat és Talvakat, gúzsba köti azt az életet is, amit mégimiegh-igv a romok közt. Most itt van mindenki elölt a valóság. Most' már mindenki láthatja: életet,építő munkát és felszabadulást te$z lehetővé az orosz hadsereg és rajtunk áll, hogv mennyire tudunk és akarunk élni ezekikél a lehetőségekkel. Mint az eddigi néhány jel mutatja, akarunk is, tudunk is élni a fölszabadulás lehetőségeivel és már elkezdtük néhány nyomon a munkát. De azt is be keli vallanunk, hogy nagyon kevés, a lehetségesnél sokkal kevesebb az, amit eddig csináltunk'. Népünket olyan rettenetes tehetetlenségbe. passzivitásba és öntudatlanságba taszították' a reakció évtizedei és a nácizmus évei, hogv szinte már a reménytelen dermedtségbe és életképtelenségbe zuhantunk alá. Minden bátorságot, kezdeményező erőt, helytálló önbizalmat és világos tudatot kiölt a magyar népből az elmúlt gyilkos korszak, hogy zavartalanul Tarthassa erőszakos és népellenes uralmát. A pusztítás rettenetes, amit előidézett a népben s már-már ugy látszott, hogy minden mozdulásra képtelenek vagyunk. V.7 a néhány jel most minden bizalmunk. Mégis talpra áll talán a nép s össze tudja ugy szedni macát, hogv ujabb és újabb téglákkal épiti meg a szabad, népi Magyarország épületét. A néhány eddigi tégla miég éppen csak S viszszatérő élet első eszmélrsét mutatja, végeláthatatlan sok munkáBudapest Népe! Magyar Honvédek! Elhangzott a kormányzói szózat és Vörös vezérikari főnöE kiáltványa, amellyel Hozzátok' fortlült. Szeged népe aggódja várja, miikor lesztek eleget a törvényes, aJkótmányos parancsnak. Ha nemi követitek: Budapest, Magyarország szive és kincsesháza és Ti Honvédek' a végső pusztulás előtt álltok'. Átérezve a történelmi órát, az ország második1 városa szól Hozzátok^ hogy feltárja előttetek! az igazságot. Mi hat hete élünk a Vörös hadsereg megszállása alatt: tehát mi vagyunk' illetékesek bizonyságot tenni az igazságról. Az igazság pedig ez: Szeged népe szokásai, törvényei és emberi jogai tekintetében teljes cselekvési szabadságot élvez; templomaink, iskoláink, kultúrintézményeink nyitva; közigazgatásunk', birósáf [aink a magyar törvények értelmében és szellemében zavartaanui működnek; senkit bántód ás nemi ért, aki a helyén maradt. Ezt annál is inkább el kell mondanunk, mert Hitlerék és csatlósaik' propagandája gyermekek élhurcolásáróiT, liflrmegmészárlásről és egyéb terrorcselekményekről szól, ezzel akarván becsületes magyar lelkieteket megmételyezni. Benneteket további Ellenállásra tüzelni éis a mlagyar vér hullásával becstelen és törvénytelen uralmuk' meghosszabbítását elérni. Mindezek1 bizonyságául áll ion itt a szegedi keresztény egyházak hiteles nyilatkozata: »Nyilatkozat A m'ágUnk' részéről kijelentjük, hogy az orosz hadsereg a vallás szabad gyakorlatában senkit sem akadályoz, sőt bennünket arra hívott fel, hogy az Istentiszteletet az eddigi rend' sZcrint tartsuk ós folytassuk. Senkit lelkészi m[ivolta miatt biyitódás nemi ért Felekezeti iskoláinkban a tanítás éppúgy megkezdődött, mint a többi iskolákban. Kormányzó Urunk október 15-iki rádiósZózat'ában megadott irányítást mii is az ország érdekéhen valónak tartjuk1. Szeged, 1944. évi november hó 2. Dr. Halász Pál s. k'. kánonok', szegedi esperesi-plétónos, Bakó László s. k'. ref. lelkész, Bcnkőczy Dániel s. k. ev. lelkész.* Létérdeke az egész magyarságnak', hogy Budapest ne váljék romhalmazzá és ne legyen a német irnpcrializlmlus áldozata. Ennek egyetlen eszköze, hogy Budapest népe és Ti, Magyar Honvédek, miinden eszközzel akadályozzátok' m©^ e szomorú sors beteljesülését és haladéktalanul forduljatok a hitleri hordák ellen, amelyek' Sztálingrádtól, a Kaukázustól a Kárpátokon át egész Budapest kapujáig önmagukat sem tudták megvédeni, mert nekik Budapest védelmük szempontjából nemi jeldht többet, mint Kiev, Charköv, vagy más orosz város, amelyekel útjukban tönkletettek. Most pedig magyar vér és magyar városok pusztulása árán akaVjálk saját végzetük beteljesedcsét kitolni. Ha nemi akarjátok", hogy beteljesüljön Kossuth' szózala: »Magyarország sírját a néimet barátság fogja megásni*, akkor tnindonki maradjon a helyén és találjatok' egymásra Munkások, Polgárok', Honvédek. Itt az utolsó óra: cselekedjetek! Ragadjatok meg minden cszköztv hogy Budapest sem1 német erőddé, sem' pedig romhatmlazzá ne váljék! Szeged, 1944. évi november hó 21-én; Dr- Balogh István plébános. Dr. Valentiny Ágoston polgármester. Dr. Hermann Egyed egyetemi tanár, dékán. Dr. Mester János egyetemi tanár. Dr. Bárányi János ^ongoramüvész, a Városi Színház igazgatója. Csonka Mihály gimnáziumi igazgató. Dr- Kovács üdön "egyet. rk. tanár. Dr. Törők Gábor gyermekkórházi főorvos. Benkórzy Dániel ev. lelkész. Kollár Pál Szeged városi zeneiskola igazgatója. Dr. Záporl Dezső klinikai orvos. Dr. Incze Gynia cgyef. m. tanár. Dr. Lukátsy Géza ügyvéd. Dr- Mecsér József kir. ügyész. Dr. pelrahói Molnár István törvényszéki tanácselnök. Dr. Viola György orvosi szakszervezet elnöke, őrlcv Zoltán ny. áll. alezredes. Lippőy Gyu!a gyáros. Lippai Imre fürészgyáros. Dobos László, az állami Ieán3'gimn. mb. igazgatója. Dr. Purjesz Béla egy. tanár. Komócsin Mihály szakszerv, titkár. Wagner Ferenc kereskedő. Dénes Leó frakció elnök. Lakó Antal pártvezető. ra, erőfeszilésre cs kezdeményezésre van még szükség, hogy valóbban az ujjáépülés és az életrekelés áramát érezzük, Mi mindenen keresztül hiszünk ebben az életrekelésben, dc most, hogy néhány jelt is látunk' már, még biztosabbak vasvunk a bekövetkeztében. Moszkvai lap cikke Magyarország politikájáról Moszkva, november 22. A" »Háború es Munkásosztály* cimürnosz kyai lap nagyon figyelemre méltó cikket közöl Magyarország politikájáról. Magyarországon — jrjai a cikkíró — nemi sokkal az első világháború után ullrareakciós eszméket vetettek be. .Ezzel párhuzamosan meghonosodott a laji ideologia, amely hasonló a hillerizmushoz. A magyar politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy Magyarország a fasizmus bölcsője s lakosság széles rétegeit egyre jobban mételyezte meg a kóros eszme, mely szerint a rrta1?-. ir iái felsőbbrendű a körülötte iJő nepekntu s a magyar uéo rendiltelése irányi tani illetve ve ^tőszerepev vir.ni a dunamedencei országok közeli Magyarország kormányköreinek az utóbbi hónapokban lehetetlen volt fel nemi ismerni, hogv Németország elvesztette a háborvt. A várakozás álláspontjára helyezkedtek: azt hitték, hogy később kedvezőbb békeföltételekét tudnak elérni s igy sikerül majd megtartani azokat a területeket. m<ciyek'et a németek segítségével szereztek. Azt hitték, hogy a né-* met védelem miegakadályozza az orosz betörést a Kárpálokba Magyar körök azt is remélték, hogy Magyarország nem- esik az orosz csapatok' útjába, hanem dél felöl megkerülve egyesülnek Titoval és kijutnak' a tengerhez. Ez a remény meghiusult. Azokat, akik a kivárás jelszavával Hitler oldalán folv tatták a harcot, sulyos csapás érte. A Vatikán lapja egyik szeptemberi számában irta: »A mostani magyar rendszer mindig kevés őszinte nyilatkozatot lett a német hűség mellett, kész lenne Alexander tábornokhoz csatlakozni, ha a Balkánon megjelenik.* A legutolsó magyar miniszterelnök: Lakatos hangsúlyozta, hogy Magyarország a nyugatot védi kelettél szemben. A magyarok abban reménykedtek, hogy Belopakodhatnak a szövetségesek közti vélt ellentétek1 réseibe. Október elején elhatározta ez a kormány, hogy megszervezi a nemzetőrséget, dc nem a németek kiűzésére, hanem a helyi partizánok' és ellenséges ejtőernyősök ellen. Csak a szovjet csapatok dunamedencei nagy győzelmei józanították' ki végre valahára Magyar ország kormányköreit. Most kezdték megérteni, hogv Magyarországnak' nincs más választása, mint hogy a németek ellen fordul; de eleve sikertelenség kísérte munkájukat, oly bizonytalanul nyúltak r kérdéshez. Budapesten a Gestapo rovottmultu csapatait helyezték el. Az »irányilást« pedig Szálasi Ferón". 1936 őla Himmler fizetett bérc cé vette kezébe. Még az Inműv táborában lévő fasiszták is sokat.
