Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-16 / 23. szám

Mrt. necmuwr «VARORSZI€ .Iskola és demokrácia Ezen a cimen rendezett elő­adást tagjai számára a tanárok és tanitók szegedi szakszerve­*ete. Helyes-e a jelszó: „az isko­lában nincs helye politikának"? A politikai kérdések a magyar nép, a nemzet nagy problémái. „Nem politizálni" — ez is po­litika, éspedig struccpolitika. „A tanár tanitson, ne politizáljon!" — igen, de mit tanitson, milyen szellemben tanitson!? „A katona harcoljon, ne politizál ion!" Rend­ben van, a katona lőj jön — de kire lőj jön?!, mert nem mind­egy, hogy például Újvidék bé­kés lakosai ellen fog-e fegyvert vagy a haza ellenségei, a német fasiszták és a nyilasok ellen. Ki döntse el ezeket a kérdéseket, ha a magyar ifjúság, a magyar értelmiség és a tömegek nagy része „nem politizál"? Hiába „nem törődünk a politikával", a politika törődik velünk: eljön hozzánk, elér bennünket, kiveszi szánkból a kenyeret, leveti ró­lunk a ruhát, rombadönti a há­zainkat, tonnás bombákat szór « váiosainkra, felrobbantja hi­dainkat, idegen érdekekért viszi harcba és pusztítja el fiainkat és testvéreinket Ui, demokra­tikus Magyarország a jelszó. Mit jelent ez? A magyar nép, a magyar nemzet a saját kezébe veszi a saját sorsának intézését. A demokrácia jelszava azonban üres jelszó marad, ha a nemzet fiai tájékozatlanok és közömbö­sek a nemzet közös, nagy kér­déseivel szemben. A magyar ér­telmiségnek és a magyar ifjú­ságnak elöl kell járnia a hala­dásért, a magyar újjászületésért, a nemzet szabadságáért és füg­getlenségéért folytatott harcban. A tanitók és tanárok feladata: felvilágosítani, felrázni, politikai öntudatra ébreszteni az ifjúsá­got. Tudja, érezze a magyar if­júság, hogy ő is, része a nem­zetnek, hogy köze van ahhoz, hogy felelős azért, ami az or­szágban és az országgal törté­nik. Ilyen és ehhez hasonló kér­désekröl beszélt Pikler György, a szabad szakszervezetek meg­bízott előadója. Többek között az ifjúság által életrehivott de­mokratikus szellemű „Anti­fasiszta Diákegyesületéről is volt szó. Az ifjúságnak, már a középiskolai diákságnak is, meg kell tanulnia egyesületi munkát folytatni, szervezeti életet élni. Olyan szervezetekbe kell tömö­rülnie, amelyeknek vezetése a saját kezében van. Az előadást vita követte. Az első felszólaló dr. Becker Ven­del tankerületi főigazgató, az el­mondottak értelmében beszélt. Sajnos, a többi hozzászólások­bóLTazt kellett megállapítanunk, hogy a szegedi tanárok és tani­tók még nem tették egészen magukévá a szabadság és a de­mokrácia gondolatát. „Az iskolai rendtartás nem endedi meg a tanuló ifjúság számára a politi­zálást." — „Veszélyes dolog a szabadság a diákok kezében. Hátha majd magyar- és keresz­tényellenes eszmék is férkőznek az ifjúság lelkéhez?" — „Asze­retet szellemében kell nevelni és tanitani. ugy mint eddig." „A szeretet szellemében..." De nem üres, hangzatos frázis-e a szeretet jelszava, ha nem tesz­szük hozzá, hogy kit szeressünk, hogy ki, vagy kik felé fordul­junk a szeretetünkkel? A gyilkosokat is lehet sajnálni és szeretni, a mártírokat is. A minap az egyik szegedi iskolá­ban a tanárnő a németekről be­szélt. Milyen szerencsétlenek, sajnálatraméltóak a németek 1 Az angolszászok hogyan lövik, bombázzák, pusztítják őket. Nem lett volna helyesebb a szeretet a sajnálkozás szellemé­ben a németek által legyilkolt húszmillió orosz civil halottról beszélni? Vagy például rólunk, magyarokról, akiket szintén bombáztak és pusztítottak, akik szintén átéltük és átéljük a há­ború borzalmait a „szegény" németek jóvoltából! ? És vájjon miért nem merül­tek fel az iskolai rendtartással, a szabadsággal, a magyar­és keresztényellenes eszmékkel kapcsolatos aggályok a Leven­tében folytatott politikai uszí­tással, a Turulban és az Anti­bolsevista Diákegyesületben ter­jesztett magyar- és keresztény­ellenes hazugságokkal szemben? Erre is megkaptuk a választ: „Amit akkor tettünk, arra kény­szeritettek bennünket. Felsőbb utasítás volt rá." Nem eggyel több ok-e ez arra, bogy most, — legalább most — végre nyíltan beszéljünk az ifjú­ságai, hogy kiálljunk és bevall­juk, amit vétettünk ellene, hogy leleplezzük a hazugságokat, ame­lyeket a mi bününk folytán, vagv legjobb esetben a mi hall­gatólagos hozzájárulásunkkal az iskolában magába szívott? kin tanácsost, a szovjetorosz népbiztosi tanács mellett mű­ködő orosz görögkeleti egyház ügyeivel foglalkozó tanács ve­zető tagját Folyik a v zsgálal a volt egptíiRilKodU fsilgár mteiszlereX ellen A TASS jelenti: A bolgár há­borús bűnösök ügyeinek kivizs­gálásává! megbízott birói testü­let befejezte a volt Bagrianoff­kormány minisztereinek kihall­gatását és megkezdődött a volt, ugyancsak a németekkel együtt­működő Bojiloff-kormány "tag­jainak kihallgatása. A szófiai lapok a németbórene kormányok ügyvitelére jellemző érdekességeket közölnek. Meg­állapította a vizsgálat, hogy a Bojiloff-kormány idejében, Be­ckerle a szófiai német nagykö­vet többször résztveit a bolgár minisztertanácson és lényegében ö irányította a bolgár politikát. Dimitrie Vasilicff minisztersége idején 4 áruházat, 5 fővárosi palotát foglalt le, sajátította ki a maga részére és körülbelül 4 millió levát lopott. A bolgár közvélemény halálos Ítéleteket követel. Szmház Művészei Liliom Molnár Ferenc rég nem látott, a magyar 'színpadokról "a fa­siszta szellem uralnia idején le­tiltott színjátéka, a „Liliom" ke­rült szinre szerdán este a szín­házban. A darab finom, halk poézise és szociális tendenciája örökéletű s nem is tévesztheti el hatását. A lelkiismeretesen beállított előadásnak mégis sok nehézséggel kellett megküzdenie. A közönség zömét orosz sebe­sült katonák képezték, akik meghatóan hálásak mindenért, ami szórakoztatásukra irányul, de prózai színjáték mellett — a nyelv különbsége miatt — iga­zán nem tudnak szórakozni. A színészeknek felfokozott hang­beli teljesítményt kellett nyúj­tani, hogy a nézőtér lármáját túlkiabálják. Sajnos, a közönség magyar része sem kisérte olyan megértéssel az előadást, amely tőlük igazán elvárható lett vol­na. Az előadás ugyanis hősies teljesítmény volt a szereplők ré­széről Különösen ü. Nagy Er­zsi Julikája, Bucsezán Ilona za­matos, eleven esclédfigurája és Herczeg Vilmos mint Ficsúr ér­demel kiemelést, A színház ve­zetőségének igaza van, ha a je­len viszonyok között nem eről­teti a prózai müvek szinreheza­talát. Inkább zenés vígjátékok, operettek előadását kell megkí­sérelni. Színházi műsor Városi Színház. Szombalon délután 4 órakor az óriássikerü Dzsesszrevü első és második rész együtt van mű­soron. Mozik műsora Korzá Mozi. Hétfőtől bezárólag ját­szuk Lukács Margit, Nagy István és Goll Bea ragyogó nagysikerű filmjét „Fekete hajnal"-!. Széchenyi Mozi I.eánválinok Roman­tikus szerelmi történet. "Előadások ir:"­denuau d. u. 1 órakor ÍSÖT Sándorfalván történt. A szegedi katonai parancs­nokság háromszázötven embert igényelt a községből közmun­kára. A bujkáló, vagy éppen vörös jelvények mögé bujt nyi­lasok alattomos propagandával a közmunka megtagadására iz­gatták a lakosságot. A férfiak nagyrésze valóban el is rejt&rriát a munka elől, a község uleájjii csak asszonyokat leheteti látni. A helybeli kommunista párt­szervezet tagjai nem nézték tét­lenül a nyilasok aljas munká­ját. Elhatározták, hogy a párt minden tagja önként jelentke­zik közmunkára és az elhatáro­záshoz csatlakozott a polgárőr­ség és a községi elöljáróság is. Bár napi élelemmel, szerszá­mokkal látták el magukat, ké­szen állottak az indulásra. A község assznrigai látták a munkára induló férfiak készü­lődését — és ők is cselekedtek. Előhívták rejtőző férjeiket. Két óra múlva nem háromszázötven, hanem hatszáz ember állt utra­készen és indult el önként Sze­gedre. A sándorfalvi példa mozgó­sító erejének tanulsága jó fegy­vernek bizonyult az alattomos nyilas izgatás ellen, azonban ti sándor falviaknak is kemé­nyebb eszközökkel és karcoo példával kell letörniök a bűvös nyilas ellenállást. Szenei hírese — Kaszormnegváltás. Szeged Cson­grádi dr. Pálfy JÓZSCÍ elhalálozása al­kalmából koszorumegváltás ciuién 00 P. adományozott. — Házasság. Hnzsvár Mária és Kiss József Máv.- állomás felvigyázó 12-én házasságot kötöttek. fiz angol munkáspárt kormányzási programot adott London, december 15. A mun­káspárt ülésének negyedik nap­ján ut határozat született meg. Eszerint a párt program ába veszi az összes nagybirtokok kisajátítását, a nagyipari, vas­úti, villany és bányaipari üze­mek államosítását, a nemzeti bank és a nagybankok, valamint az angoi külkereskedelem álla­mi ellenőrzését. Londont vélemény szerint a munkáspárt nagygyűlésének je­lentősége fokozódik azáltal, hogy a háború végéig a munkáspárt már nem fog ülésezni és igy a most fotyó nagygyűlésük vá­lasztási gyűlésnek is*tekinthető. A most elhatározott program kormányzási program már. A párt a határozatok szerint ugya­nis érettnek érzi in tgát arra, hogy átvegye a kormányhatal­mat és erre bizonyosan számit is. Sok felszólaló emelte ki, hogy a munkáspárt jobb veze­tőket tudna adni a birodalom­nak, mint a konzervatív párt. Jegyzett már Szeged városi búzahölcsönl? A munkácsi szerb egyház az orosz egyházhoz való csatolását kérte Moszkvában Moszkva, dec 15. December hó 7-én Munkácsról a görög­keleti papság küldöttsége Teo­fán Triót vezetésével Moszkvába utazott. A küldöttséget a Moszkvai pályaudvaron nagy ünnepséggel fogadták. Teofán Triol átnyúj­totta a munkácsi egyházközség kérelmét Alexij metropolitának. Kérik, hogy csatlakozhassanak az orosz görögkeleti egyház szentszinódusához. *lc.xii mclropolita válaszában kijelentette, hogy a görögkeleti egyház szent szinódusa előtt tá­mogatni fogja az egyházközség kérelmét. December 9-én a delegáció tagjai Szergej patriarcha szent­séges sirjánál gyászistentiszte­letet mutattak be. December 12-én résztvettek azon a szentmisén, amelyet Alexij metropolita az egyik moszkvai templomban celebrált. A delegáció december 12-én saját kérésére meglátogatta Ut-

Next

/
Oldalképek
Tartalom