Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-26 / 176. szám

6. BÉLMAGYARORSZÁG Olaszország megtorlást sürget. Róma, julius 25. Az egész olasz köz­vélemény tetszéssel és helyesléssel fogadta a monarchia ultimátumát, Ausztria-Ma­gyarország éveken át a íegnobilisaibb nyu­galmat tanúsította a rakoncátlankodó szomszéddal szemben és fölénnyel nézte Szerbia provoikálását. A 'tettek azonban nem késhettek. Szerbia nyugtalanító poli­tikája a monarchiának az annexió óta mil­liárdokra menő kárt okozott, A mérték be­telt és Olaszország csak tapsolni tud a lé­pésnek. Szerbia nyugtalanságot szított Ausztria-Magyarország határain belől is és ha a demarsban foglalt vádaknak csak eev kis része is igaz, Szerbia akikor is a bűnök olyan halmazát követte el, melye­kért nemcsak a monarchiának, hanem az egész világnak elégtétellel tartozik. A vál­ság — olasz felfogás szerint — még nem érkezett el a tizenkettedik órához, minden attól ftiep. hopv Pé+prvárott milyen politi­kai iránv kerekedik felül. TANÁCSKOZS PÉTFPVÁROTT ÉS MON­TENEGRÓBAN. Pétervárró! jelentik: Ma este Miklós cár elnöklésével nagv tanácskozás volt, a melven a vezérkar és a kormány tagjai vet­tek részt. A tanácskozásról részleteket nem adtak ki. Cettlnjéböl jelentik: Ma délután Mon­tenegró kormánya minisztertanácsot tar­tott. A kormánv távirati uton azonnal visz­szarendelte Montenegró külügyminiszterét nyári üdülésiről. Altalános mozgósítás Szerbiában. Zimonyból jelentik: A szerb hadügyi kormány ma elrendelte az általános moz­gósítást. A királyi család és a kormány tagjai, az állami hivatalok alkalmazottjai és a katonaság elhagyták Belgrádot. Székhelyét uey a királyi család, mint a kormánv Kraguievácba tette át, ahol egy­szersmind a szerb hadsereg főhadiszállása is lesz. BOTGAR ÖNKÉNTESEK A MONARCHIA HADSEREGÉBEN. Széfiából jelentik: Szófiában rendkívül nagy a lelkesedés amiatt, hogy a monarchia háborút üzent Szerbiának. Valamennyi lap rendkívüli kiadást adott s a lakosság való­sággal ujjong, hogy a monarchia megfenyíti Szerbiát. Egy nyugalmazott őrnagy felhí­vást intézett az ott lakó bolgárokhoz, amely­ben lelkes hangon szólítja föl a bolgár kato­nákat, hogy a monarchiát a Szerbia ellen való háborúban támogassák. A felhívásnak már hatása is van: bolgár önkéntes csapa­tok alakultak, amelyeknek az a céljuk, hogy Magyarországba jöjjenek és belépjenek a monarchia hadseregébe. A szerb fővezért i Budapestről jelentik: Tudvalevőleg Putnik, a szerb vezérkar főnöke, Gleichen­bergben nyaralt, ahonnan a monarchia jegyzékének átadása után a szerb kor­mány táviratilag visszarendelte Belgrád­ba. Putnik amint a táviratot megkapta, azonnal vonatra ült és Budapesten keresz­tül akart Belgrádba jutni, Budapesten azonban váratlan meglepetés érte: a ka­tonaság elfogta és hadi fogolyként Buda­pesten visszatartota, Budapestről jelentik: Putnik tábornokot Kelenföldön fogták el leányával egyiitt. Terstyánszky hadtestparancsnok intézkedé­sére Pntnikot a katonai helyőrségi fogház­ba szállították, leányát pedig a Vadász-kiirt­szállóban helyezték el. A hii* hatása Budapesten. Budapestről jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök ma délután1 félhétkor magához kérette a napilapok szerkesztőit és velük a következőket közölte: — Üdvözlöm Önöket! Néhány perccel ezelőtt velem Giessl báró belgrádi követünk, hogy megkapta a monarchia demarsára Szerbia válaszát, de ezt nem találta kielégí­tőnek és azonnal elutazott Belgrádból. A miniszterelnök közlése folytán a la­pok a legnagyobb gyorsasággal hozták nyil­vánosságra rendkívüli kiadásaikban Szerbia elutasító válaszát. A hir Budapesten óriási lelkesedést keltett. Nagy tömeg gyűlt össze az Erzsébet-kör uton és lelkesen éljenezték a háborút. A tömeg a körúton végighaladt és a Rákóczi-utra tért. Itt már több ezerre fölsza­porodtak a tüntetők. A Károly-körut sarkán összetalálkoztak a 23-ik gyalogezred katona­zenekarával. A tömeg óriási tapssal és élien­zéssel fogadta a zenekart, amely mindjárt rázendített a Himnuszra. A tüntetők ezután a zenekarral együtt végigvonultaik a Korona­herceg utárí, az Erzsébet-téren, a Báthory­utcán keresztül a Liipót-körutra. A zenekar közben eljátszotta a Szózatot és a Rákóczi­indulót. Budapesten egész délután szakadt az eső de ennek dacára a város minden részében lelkes tüntetés volt a háború mellett. Különö­sen a lapok kiadóhivatalai előtt. A nemzeti kaszinónál Zichy Aladár gróf intézett a tö­meghez beszédet. A háború hire Szegeden. A szegedi telefonközpontban soha nem végeztek még olyan lázas, izgalmas mun­kát, mint a mai napon. A délutáni órákban a közönség izgalmával fokozatosan nőtt a telefonközpont munkája is, amelyet valóság­gal megostromoltak a kíváncsi érdeklődők. Kávéházakból, hivatalokból, magánlakások­ból minden pillanatban kapcsolást kértek a szerkesztőségekhez. És a központ ezúttal bámulatos gyorsan és pontosan elégitette ki Szeged, 1914. julius 19. a kívánalmakat. Elismerés és dicséret ille­ti érte mindazokat a postai'alkalmazottakat, akik ma a telefonszolgálatot végezték: A közönség ostromából bőven kijutott a Délmagyarország szerkesztőségének, a honnan az első pozitív értesülést kapta a közönség. A délután folyamán szüntelen csi­lingelt a telefon és szüntelen ismétlődött a ,stereotip kérdés: — Halló! Igaz, liogy béke lesz? — Igaz, hogy kitör a háború? Egyik része a közönségnek az előbbit, a másik az utóbbit kérdezte. Hogy ilyen el­lentétes hirek terjedtek el, annak az volt az oka, liogy egyik-másik szegedi lap a vál­ság békés elintézését tudatta rendkívüli for­mában a közönséggel. Holott ez a hir pusz­tán börzemanőver volt, amelyet egy órával azután, liogy a negyvennyolc órai határidő letelt, a Délmagyarország első rendkívüli kiadása megcáfolt. — Háború! — Kitört a háború! Utcák során át villámgyorsan futott a hir a Délmagyarország híradása nyomán, a mely az első pozitív megbízható értesülés volt. Az utca valósággal forradalmi hangu­latban vitte szét a hirt a város minden ré­szébe. TÜNTETÉS A HÁBORÚ MELLETT. Óriási tömeg hullámzott a. hir hatása alatt a Kárász-utcán, ahol ,a. Délim gy Íror­szág szerkesztőségié -előtt valósággal elállta az utcát -ás a végsőkig csigázott izgalommal várta az ujabb bireket. Eközben már a, má­sodik értesülésünk is megjött, az, amelyik Belgrá d ki ürí téséről és Giessl báró Zi mony ba. való érkezéséről szólt. S mialatt a máso­dik rendikivüli kiadásunk készült, egyre sza­porodott a tömeg, benyomult a Délmagyar­ország épületébe és szinte megostromolta a nyomidát a friss kiadásért. Az utcán marad­tak óriási lelkesedéssel éltették a háborút, majd hirtelen elhatározták, bogy tüntető sé­tára indulnak. A Délmagyarország erkélyéu kitűzött Rósa Izsó-zászlót lehúzták s egyikök beáll ván zászlót ártónak ós kiadta a jelszót: — Éljen a háború! — megindította. a roppant tömeget, A korzón vonultak végig először. A szá muk nőttön-nőtt, ugy, liogy a Kossuth-tzobot előtt, aihol megállottak és lelkesítő, hazafias dalokat énekeltek, több ezer főnyire rúgott már a számuk. Végül a Himnusz és a Talpra magyar eléneklése után .folytatták a tüntető körutat. A Korzó kávéház előtt álltak meg ismét, ahol a cigányzenekar nyomban rá­zendített a Rákócziiindulóra, A leggyönyö' ríi'bb forradalmi induló akkordjai a lelkese­dés hevét még inkább fokozták. — Éljen a háború! Abcug Szerbia! Ilyen kiáltások töltötték be az utcát s -a* izgalom mámora rét te a tömeget tovább, vé­gig ismét a korzón, a Korzó-moziig. Nagy szerű jelenetek voltak itt is. Épp előadás volt a nyári moziban, amikor a tömeg megállott és bebocsátást kért. Vass Sándor igazgató Vasárnap délelőtt a maqy. kir. honvéd­kafo.na ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Mik. i Tiszteieltel Horváth Ferenc, vendéglős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom