Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)
1914-07-26 / 176. szám
6. BÉLMAGYARORSZÁG Olaszország megtorlást sürget. Róma, julius 25. Az egész olasz közvélemény tetszéssel és helyesléssel fogadta a monarchia ultimátumát, Ausztria-Magyarország éveken át a íegnobilisaibb nyugalmat tanúsította a rakoncátlankodó szomszéddal szemben és fölénnyel nézte Szerbia provoikálását. A 'tettek azonban nem késhettek. Szerbia nyugtalanító politikája a monarchiának az annexió óta milliárdokra menő kárt okozott, A mérték betelt és Olaszország csak tapsolni tud a lépésnek. Szerbia nyugtalanságot szított Ausztria-Magyarország határain belől is és ha a demarsban foglalt vádaknak csak eev kis része is igaz, Szerbia akikor is a bűnök olyan halmazát követte el, melyekért nemcsak a monarchiának, hanem az egész világnak elégtétellel tartozik. A válság — olasz felfogás szerint — még nem érkezett el a tizenkettedik órához, minden attól ftiep. hopv Pé+prvárott milyen politikai iránv kerekedik felül. TANÁCSKOZS PÉTFPVÁROTT ÉS MONTENEGRÓBAN. Pétervárró! jelentik: Ma este Miklós cár elnöklésével nagv tanácskozás volt, a melven a vezérkar és a kormány tagjai vettek részt. A tanácskozásról részleteket nem adtak ki. Cettlnjéböl jelentik: Ma délután Montenegró kormánya minisztertanácsot tartott. A kormánv távirati uton azonnal viszszarendelte Montenegró külügyminiszterét nyári üdülésiről. Altalános mozgósítás Szerbiában. Zimonyból jelentik: A szerb hadügyi kormány ma elrendelte az általános mozgósítást. A királyi család és a kormány tagjai, az állami hivatalok alkalmazottjai és a katonaság elhagyták Belgrádot. Székhelyét uey a királyi család, mint a kormánv Kraguievácba tette át, ahol egyszersmind a szerb hadsereg főhadiszállása is lesz. BOTGAR ÖNKÉNTESEK A MONARCHIA HADSEREGÉBEN. Széfiából jelentik: Szófiában rendkívül nagy a lelkesedés amiatt, hogy a monarchia háborút üzent Szerbiának. Valamennyi lap rendkívüli kiadást adott s a lakosság valósággal ujjong, hogy a monarchia megfenyíti Szerbiát. Egy nyugalmazott őrnagy felhívást intézett az ott lakó bolgárokhoz, amelyben lelkes hangon szólítja föl a bolgár katonákat, hogy a monarchiát a Szerbia ellen való háborúban támogassák. A felhívásnak már hatása is van: bolgár önkéntes csapatok alakultak, amelyeknek az a céljuk, hogy Magyarországba jöjjenek és belépjenek a monarchia hadseregébe. A szerb fővezért i Budapestről jelentik: Tudvalevőleg Putnik, a szerb vezérkar főnöke, Gleichenbergben nyaralt, ahonnan a monarchia jegyzékének átadása után a szerb kormány táviratilag visszarendelte Belgrádba. Putnik amint a táviratot megkapta, azonnal vonatra ült és Budapesten keresztül akart Belgrádba jutni, Budapesten azonban váratlan meglepetés érte: a katonaság elfogta és hadi fogolyként Budapesten visszatartota, Budapestről jelentik: Putnik tábornokot Kelenföldön fogták el leányával egyiitt. Terstyánszky hadtestparancsnok intézkedésére Pntnikot a katonai helyőrségi fogházba szállították, leányát pedig a Vadász-kiirtszállóban helyezték el. A hii* hatása Budapesten. Budapestről jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök ma délután1 félhétkor magához kérette a napilapok szerkesztőit és velük a következőket közölte: — Üdvözlöm Önöket! Néhány perccel ezelőtt velem Giessl báró belgrádi követünk, hogy megkapta a monarchia demarsára Szerbia válaszát, de ezt nem találta kielégítőnek és azonnal elutazott Belgrádból. A miniszterelnök közlése folytán a lapok a legnagyobb gyorsasággal hozták nyilvánosságra rendkívüli kiadásaikban Szerbia elutasító válaszát. A hir Budapesten óriási lelkesedést keltett. Nagy tömeg gyűlt össze az Erzsébet-kör uton és lelkesen éljenezték a háborút. A tömeg a körúton végighaladt és a Rákóczi-utra tért. Itt már több ezerre fölszaporodtak a tüntetők. A Károly-körut sarkán összetalálkoztak a 23-ik gyalogezred katonazenekarával. A tömeg óriási tapssal és élienzéssel fogadta a zenekart, amely mindjárt rázendített a Himnuszra. A tüntetők ezután a zenekarral együtt végigvonultaik a Koronaherceg utárí, az Erzsébet-téren, a Báthoryutcán keresztül a Liipót-körutra. A zenekar közben eljátszotta a Szózatot és a Rákócziindulót. Budapesten egész délután szakadt az eső de ennek dacára a város minden részében lelkes tüntetés volt a háború mellett. Különösen a lapok kiadóhivatalai előtt. A nemzeti kaszinónál Zichy Aladár gróf intézett a tömeghez beszédet. A háború hire Szegeden. A szegedi telefonközpontban soha nem végeztek még olyan lázas, izgalmas munkát, mint a mai napon. A délutáni órákban a közönség izgalmával fokozatosan nőtt a telefonközpont munkája is, amelyet valósággal megostromoltak a kíváncsi érdeklődők. Kávéházakból, hivatalokból, magánlakásokból minden pillanatban kapcsolást kértek a szerkesztőségekhez. És a központ ezúttal bámulatos gyorsan és pontosan elégitette ki Szeged, 1914. julius 19. a kívánalmakat. Elismerés és dicséret illeti érte mindazokat a postai'alkalmazottakat, akik ma a telefonszolgálatot végezték: A közönség ostromából bőven kijutott a Délmagyarország szerkesztőségének, a honnan az első pozitív értesülést kapta a közönség. A délután folyamán szüntelen csilingelt a telefon és szüntelen ismétlődött a ,stereotip kérdés: — Halló! Igaz, liogy béke lesz? — Igaz, hogy kitör a háború? Egyik része a közönségnek az előbbit, a másik az utóbbit kérdezte. Hogy ilyen ellentétes hirek terjedtek el, annak az volt az oka, liogy egyik-másik szegedi lap a válság békés elintézését tudatta rendkívüli formában a közönséggel. Holott ez a hir pusztán börzemanőver volt, amelyet egy órával azután, liogy a negyvennyolc órai határidő letelt, a Délmagyarország első rendkívüli kiadása megcáfolt. — Háború! — Kitört a háború! Utcák során át villámgyorsan futott a hir a Délmagyarország híradása nyomán, a mely az első pozitív megbízható értesülés volt. Az utca valósággal forradalmi hangulatban vitte szét a hirt a város minden részébe. TÜNTETÉS A HÁBORÚ MELLETT. Óriási tömeg hullámzott a. hir hatása alatt a Kárász-utcán, ahol ,a. Délim gy Írország szerkesztőségié -előtt valósággal elállta az utcát -ás a végsőkig csigázott izgalommal várta az ujabb bireket. Eközben már a, második értesülésünk is megjött, az, amelyik Belgrá d ki ürí téséről és Giessl báró Zi mony ba. való érkezéséről szólt. S mialatt a második rendikivüli kiadásunk készült, egyre szaporodott a tömeg, benyomult a Délmagyarország épületébe és szinte megostromolta a nyomidát a friss kiadásért. Az utcán maradtak óriási lelkesedéssel éltették a háborút, majd hirtelen elhatározták, bogy tüntető sétára indulnak. A Délmagyarország erkélyéu kitűzött Rósa Izsó-zászlót lehúzták s egyikök beáll ván zászlót ártónak ós kiadta a jelszót: — Éljen a háború! — megindította. a roppant tömeget, A korzón vonultak végig először. A szá muk nőttön-nőtt, ugy, liogy a Kossuth-tzobot előtt, aihol megállottak és lelkesítő, hazafias dalokat énekeltek, több ezer főnyire rúgott már a számuk. Végül a Himnusz és a Talpra magyar eléneklése után .folytatták a tüntető körutat. A Korzó kávéház előtt álltak meg ismét, ahol a cigányzenekar nyomban rázendített a Rákócziiindulóra, A leggyönyö' ríi'bb forradalmi induló akkordjai a lelkesedés hevét még inkább fokozták. — Éljen a háború! Abcug Szerbia! Ilyen kiáltások töltötték be az utcát s -a* izgalom mámora rét te a tömeget tovább, végig ismét a korzón, a Korzó-moziig. Nagy szerű jelenetek voltak itt is. Épp előadás volt a nyári moziban, amikor a tömeg megállott és bebocsátást kért. Vass Sándor igazgató Vasárnap délelőtt a maqy. kir. honvédkafo.na ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Mik. i Tiszteieltel Horváth Ferenc, vendéglős.