Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-17 / 197. szám

'Szeged, 1915. augusztus 31. DÉLMAGYARORSZÁG. 5 Széli Kálmán meghalt. (Saját tudósítónktól.) Az ország egész közvéleményét fájdalmasan érintő gyászhír érkezett hétfőn a kora délutáni órákban Sze­gedre: Széli Kálmán, a 'legnagyobb magyar államférfiak egyike hétfőn hajnalban 3 óra­kor meghalt. Á kiiváló államférfíut néhány hónap előtt szélütés érte s azóta állapota ál­landóan aggasztó \ olt. A legkiválóbb orvo­sok kezelték, de meggyengült szervezete nem tudott megbirkózni a halállal, amely hétfőn reggel leragadta. Mély megilletődéssel kell fogadni e hirt mindenkinek; Száll Kálmán politikai és gazdasági kérdésekben elsőrangú szaktekin­tély volt, dicsőségekkel és érdekes mozzana­tokkal gazdag pályáján a külföld előtt is sok­szor és mindig eredményesen reprezentálta Magyarországot. Halála csak veszteség és elvesztése csak fájdalmas lelhet. Érthető te­hát az az általános 'fájdalmas 'megdöbbenés, amely a nagy államférfiú halálhírét fogadta itt, Szegeden is. Széli Kálmán 1845-ben született, a vas­megyei Gaeztonyhau. A kiváló államférfiú korán lépet a közszereplés terére. Alighogy 1865-ban megszerezte^ jog tudori diplomáját, nyomban .szolgabíró lett, a következő évben pedig a, szentgotthárdi kerület képviselőjévé választották. Ez a kerület hűsége® maradt hozzá és legutóbb is Szentgotthárdot kép­viselte a parlamentben. Hét esztendőn át volt jegyzője a Háznak, állandó előadója a pénzügyi bizottságnak,- a központi és a hor­vát ügyekben kiküldött országos bizottság­nak és a delegáció hadügyi bizottságának. Deák FereuiC intim környezetéhez tartozott és kedvencévé vált a haza bölcséinek, akinek gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Ilonát nőül vette. Több ízben kínálták meg •miniszteri tárcákkal, mig végre 1875-ben a fúzió után pénzügyminiszter lett. Pénzügy­miniszteri állásától a boszniai obkupáció után vált meg. Minisztersége után 1S80. feb­ruárjában nagyszabású költségvetési beszé­det mondott, melyben rámutatott a kormány akkor folytatott pénzügyi politikájának, ké­sőbb csakugyan! bekövetkezett súlyos követ­kezményeire. 1883-tól kezdve számos kitün­tetés érte a legfelsőbb helyről, megkapta a titkos tanácsosi méltóságot, a Lipót-rend nagykeresztjét, elnöke volt a Milleniumi Or­szágos Bizottságnak és állandó tagja a pénz­ügyi, közigazgatási bizottságnak és a dele­gációnak. Hosszabb politika: szünet után 1897. végétől kezdve újból vre. ürszerepet vál­lalt a magyar politika irány i Pisában. 1899. januárjában megbízta a kiráiy. h gy Bánffy Dezsővel együtt a béketárgyalásokat- vezesse. Miután az ellenzékkel nem lehetett meg­egyezni, a következő hónapban a király a kabinet .megalakításával bizta meg Szélit, mire az ellenzék az obstrukiciót leszerelve, a paktumot aláirta, Az ezután, következő idő­ben történt a kúria bíráskodás, a lelencügy rendezése, a .köziigazgatás egyszerűsítése, a-z uj házszabály és összeférhetetlenségi törvény megalkotása, a fiumei rend! helyreállítása, eltekintvén számos gazdasági fontosságú al­kotástól. Az 1901. évi általános választások során a Széli programja alapján álló szabad­elvü-párt diadallal került ki. 1902-ben az osztrák Körber-kormáninyal megkötötte a kiegyezést, 1903-ban a fölemelt létszámú ujoncjavaslat-ok miatt a szélsőbal i oJdal ob­strukcaót indított és az obstrukv á kiterjesz­tették az indóiynitási alapra is. ugy, liogy május 1-én már beállott a törvénvonkivüli állapot, Junius 16-án. beadta lemondását a Széli-kabinet és Száll Kálmán visszavonult rátóti birtokára ós ,a Házban sokáig nem jelent meg. Közben nem szűnt meg állandó tevékenyeléget kifejteni gazdasági és kultu­rális téren. 1905—-1906. válság során a király többször kikérte véleményét. 1906-ban belé­pett az alkotmánypártba, amelynek feloszla­tásáig elnöke volt. 1910-bein mint pártonkí­vüli 67-es került a Házba, a szentgotthárdi kerületet képviselvén. özléll Kálmán egyike volt a legelső ma­gyar, sőt európai pénzügyi kapacitásoknak. Gazdasági érzéke, tudása és alkotó ereje ko­rán érvényre jutott, ugy, hogy a pénzügyi bizottság előadói pozícióját csakhamar, alig 32 éves korában a pénzügyi tárcával vált­hatta fel. Igen nehéz viszonyok közt vette át a pénzügyi tárcát é.s bámulatos rövid idő alatt reorganizálta az államháztartást. Az állami bevételeiket annyira emelte, hogy a fenyegető deficit a felénél kisebb összegre szállt le, a magyar rentet a régi ttrleszt-íses kölcsönök hrfyébe állította és az ország hi­telét megmentette. Létrehozta ig-ni nagy ne­hézségek árán az 1878-iki pénzügyi és gazda­sági kiegyezést Ausztriával, megszerezte a keleti és tiszai vasutat, ami a vasúti államo­sítás első lépése volt, A delegációban és a pénzügyi bizottságban, valamint a valuta­szabályozás térién állandóan alkotó tevékeny­séget fejtett ki. 1896-tól ,1898-ig -az Országos kvótabizottság elnöke volt, ahol szintén rendkívül értékes munkát pordukált. Minisz­terelnöksége alatt « gazdasági kiegyezést az úgynevezett Széli-féle formula alapján uj alapra helyezte, amely m akkori viszonyok­hoz képest az egyedül kielégítő volt. Az osz­trák Thun-k a binettel folytatott tárgyalásai biztosították kereskedelmi érdekeinket Ausz­triával és a külfölddel szemben, 1902-ben megkötötte a híres Szilveszter-éjszakai ki­egyezést a Körber-kabin ettel, amely szintén fontos előnyöket biztosiott a magyar állás­pontnak. Az utóbbi években mint a Magyar Jelzálog Hitelbank kormányzója bapnce munkásságot fejtett ikí a birtokpolitika és a hitelélet terén. 4b>,eaBS8s*aEa»»s8»H»ssa«a«»a»mosisisi!sseiiaehsbis»»-»i»s­HIREK oooo — Kilencezer koronán tul van az az összeg, amelyet Kisszeged felépítésére rövid néhány nap alatt a Délmagyarország össze­gyűjtött. Mindenkinek kötelessége, hogy tehet­ségéhez mérten a nemes cél szolgálatába sze­gődjék. Szeged legyen az első város, amely előteremti az egyik elpusztított felvidéki köz­ség újjáépítésére szükséges összeget. A koro­náknak ép olyan becsük van, mint a hatosok­nak, vagy filléreknek. Mindenki adakozzék a Délmagyarország szerkesztőségében Kisszeged felépítésére. — A király születésnapja. Budapestről jelentik: Kedden este, a király születésenapja alkalmából katonai takarodó lesz. Öt órakor zenekar fogja végigjárni a város nagyobb utvonalait. Szerdán reggel öt órakor ugyan­csak öt katonai zenekar nagy ébresztővel járja be a főbb utvonalakat. Délelőtt tiz óra­kor a budavári kor on ázó-temp lomban ünnepi szentmise lesz, pénteken pedig Szent Istvárr­nak, Magyarország első apostoli királyának országos ünnepét -a szokásos egyiházi szer­tartásokkal fogják megünnepelni. Az ünnepé­lyes körmenet, amely a május 30-íki orszá­gos háborús körmenettel azonos jellegű lesz, reggel nyolc órakor indul el az udvari plébá­nia-templomból és részt vesznek benne a fő­rendiház és képviselőház tagjai is. Délben egy órakor a Margitszigeten a tisztikarnak díszebédet rendeznek. Reggel öt órakor és a díszebéd alatt huszonnégy-huszonnégy ágyú­lövés dördül el. — Berlinből jelentik: A Ber­liner Lokalanzeiger felhívja Berlin lakossá­gát, hogy Ferenc József király születésnap­ján gazdagon lobogózza fel házaikat és pedig nemcsak a magyar zászlókkal, hanem német és török lobogókkal is, ami szép jele lesz annak, Ihogy valamennyi szövetséges őszin­tén résztvesz a monarchia örömtélben. — Sze­geden szintén megünneplik az ősz uralkodó születésnapját. Délelőtt 10 órakor hivatalos mise lesz és istentisztelet lesz a zsinagógában is. A katonaság takarodót tart. — Tisza István gróf a királynál. A A Budapesti Tudósítóinak táviratozzák: Tisza István gróf miniiisztarielnöik hétfőm reggel M&rsoveziky Ivor dr. miniszteri titlkár kisé­raílélbem Bécsbe, érkezett és a ha.nkigaissied Ma­gyar házban szállt meg. iA délelőtt folyamán a király magánkihallgatáson fogadta a mi­niszterelnököt. A Magyar Házból délelőtt 10 órakor a miniszterelnök autcíinotblillom a vá­rcabázára ment, icmman pedig a királyhoz •audienciára. — Kitüntetett szegedi tisztek. A hiva­tal c® lap legutóbbi szánva közli, hogy a ki­rály Czibere Istvánnak,, ia 2. hadserég had­tápparanieisnokságáíhoz beosztott osendőrőr­nagynak, továbbá szantgyörgyi Czehe Ala­dár vezérkari husaánszáizadcsuak az ellenség előtt teljesített kitűnő mágia tartásnk elisme­réseül a hndid'iszitményes 3. cis«tályu kato­nai érdemkeresztet adományozta. — Gyászmise Endrényi József lelki­üdvéért. Az olasz harctéren hősi halált ha t Endrényi József lelkiüdvéért kedden délelőtt 10 árakor a Szent Demeter-templomban lesz a gyászmise. — Szeptember 29-án kezdődik a leg­öregebb szegedi népfelkelők sorozása. A város: katomaügyosztálya a honvédkerületi parancsnoksággal egyetértőleg megállapítot­ta a 43—50 é ves öreg néptől kelők sor ozásána k idejét és rendjét. A sorozások szeptember hó 20-án kezdődnek Szegeden és október 7-én zárulnak. Az első napokon a vidéki illetősé­gűek kerülnek sorozás alá és a többi napokon a helybelieket sorozzák. — Iskolai értesité«. Értesítem a tanuló ifjúságot, hogy a. szegedi állami gimnázium az 1915—.16-ik tanévben a nemde® időben nyí­lik mek. A heirotás szeptember 1—4-ig na­ponta délelőtt 8—12-ig és délután 3—5-ig lesz. Javitó-vizsgálat: augusztus 30-án délelőtt 8 órakor és délután 3 órakor kezdődik. — Pót­vizsgálat: Augusztus 30-án reggel 8 órától. — írásbeli magánvizsgálat augusztus 34-én dél­előtt 8—4-ig, szóbeli dlálutáin 3 órától kezdő­dik. Felvételi (különib.) vizsgálat ugyancsak augusztus 34-éin leisz délMőtt 8 órakor. A vizs­gálatokra fél naippal előzőleg kell jelentkezni az igazgatóságinál. — Dr. Kárpáti Károly, igaizgató. — A rókusi plébános-választást jóvá­hagyta a miniszter. Mint emlékezetes, a mult évben a közgyűlés Breisach Béla kisteleki plébánost rókusi plébánossá választotta. Ezt a választást a határidőm belül Katona Mihály megfölebbezte azzal az indokolással, hogy sokan vannak városatyák, akik — mert ka­tonai szolgálatot teljesítenek, memi vehettek részt a választáson, továbbá, hogy nemcsak római katiholifcus vallású városatyáik vettek részt a szavazásban. A belügyminiszter dön­tése 'hétfőn érkezett Szegedre. A döntés' a fe­lebbezést elutasítva, jóváhagyta a választást. — Népünnepély Fe!sőkö?ponton. A sze­gedi Sziahadcíktiatiáai Egyesület vasárnap dél­után a. kisszegedi iskola érdekében nagysza­báisu népünnepélyt rendezett. A® ünnepély isteni tisztelettel kezdődött, amely ailatt Nd­Cisiuy Mária és Sümegi Vilmos egyiházi éne­keket énekeltek, majd Várhelyi József t. ka­nonok a szószékről nagyszabású beszédben ecsetelte a kárpétvidéki falvak pusztulását. A tanyai magyar nép jószívűségére, áldozlat­kész hazafiságára hivatkozva ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a megindított moz­galmat. A beszédet a hallgatóságnak fel-fel •törő zokogáiSia kísérte. A templomból zene­szóval vonult az ünneplő közönség a rendőr­kapitánypálgi épület tágas udvarába, ahol az ünnepély szórakoztató része következett. Jd­nossy Gyula tanfelügyelő hatásos megnyitó beszéde után változatos programban gyö­nyörködött a közönség. Nagy tetszést aratott Üveges Lőrinc mint uj Hári János és bű­vész. A jókedvtől hangos közönséget megha­totta Ferenczi Frigyes alkalmi tárgyú sza­valata. A jeles sziniész ném sokáig hagyta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom