Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-31 / 123. szám

144 DÉLMAGYARORSZAG 1911 május 24 U] városháza. — Szeged tanácsának javaslata. — (Saját tudósítónktól.) A keddi tanácsülésen, amelyen a szerdán kezdődő májusi közgyűlés tárgyainak előkészítésével foglalkoztak, szóba került a második városháza kérdése is. A tanács ezúttal konkrét javaslatot terjeszt a közgyűlés elé és azon van, hogy ezt a kér­dést a lehető legrövidebb idő alatt kedve­zően oldják meg. A városháza ma már na­gyon is szük, egyes hivatalokat ki kell onnan költöztetni és a legrövidebb idő alatt végle­gesen határozni kell afölött, hogyan és hol helyezzék el a város hivatalait.' Bokor Pál polgármester-helyettesnek azt a tervét, hogy a második városházát a Püs­pök telken épitsék föl, a Délmagyarország már többször ismertette. A tanács is ilyen értelemben tesz most javaslatot és azt indít­ványozza a közgyűlésnek, hogy utasitsa a tanácsot arra, hogy a fölépités költségvetését és a terveket a juniusi közgyűlésnek ter­jessze be. Arra nézve is határozatot kiván provokálni a tanács, hogy a tervekre nyil­vános pályázatot hirdessenek-e, vagy a mérnökséggel készitessék-e el. A Püspök-tér, amelyen az uj városházát ter­vezik, ezernégyszáz négyszögöl terjedelmű. Ezt a telket egy tizennégy méter széles utcával kettéosztanák, ugy, hogy két egyenkint hat­száz négyszögöles terület származnék. Az egyikre építenék az uj városházát, amelynek hatszáz négyszögöl, vagyis kétezer négyzet­méternyi telek teljesen elegendő. Ha a város­házát kétemeletesre tervezik, akkor földszintre esnék nyolcvannégy, az első emeletre és a másodikra egyenkint százhatvannyolc folyó­méter terület. A falközökre tiz százalékot szá­mítva, marad összesen háromszázhetvennyolc folyóméter ürterület. Ezt öttel osztva, vagyis egy szobára öt méter mélységet számítva, átlag hetvenöt szoba lenne az épületben. Az épület­ben helyezik el a kapitányi hivatalt, a mérnöki hivatalt, a tiszti főügyészséget, a városi adó­hivatalt, a főpénztárt, a főkönyvvivőséget, az árvaszéket, az anyakönyvi hivatalt, a sorozó­bizottságot, a leltározó-bizottságot ós a köz­ségi bíróságot. A földszinten a Tisza Lajos­körutra, a Mórey-utcára és a Mikszáth Kál­mán-utcára néző homlokzaton üzlethelyiségek lennének. A Püspök-utcára néző magas föld­szinten lenne a rendőrkapitányi hivatal, az ügyészségi fogház fülkéihez hasonló fülkékké alakított padláson pedig a rendőrségi fogház. A magas földszinten lenne az adóhivatal is, az emeleteken pedig a többi hivatalt helyez­nék el. A tanács keddi ülésén elhatározta azt is, hogy utasítani fogja a mérnökséget, hogy elő­zetes tervet és költségvetést kószitsen, amely­nek alapján a tervpályázatot is kiirni lehessen. Ha ugyanis lesz tervpályázat, akkor erre ezer­ötszáz, ezer és ötszáz koronás dijakat tűznek ki. Az eddigi számitások szerint az uj város­háza költsége nem igen terheli meg a város közönségét. A fölépített bolthelyiségek és a kiüresedő városi bérház bérjövedelmei tetemes részben fedezni fogják annak az annuitásos kölcsönnek a törlesztési költségeit, amelyből az uj városházát fölépitik. Valószínű, hogy a bérjövedelmeket évi tiz-tizenkétezer koronával kell csak pótolni. A tanácsülésen foglalkoztak a rvárosi hiva­talok uj "elhelyezésének kérdésével is. Megírtuk már többször, hogy ma annyira össze vannak zsúfolva a városi hivatalok, hogy azokban egy­általában nem lehet dolgozni. Többféle meg­oldásról volt már eddig szó, mig végre kedden ugy határozott a tanács, hogy az árvaházat kiköltöztetik a bérházból ós a megüresedő hi­vatalt használják föl az egyes hivatalos ideig­lenes kibővítésére. E szerint a városházán az elnöki ügyosztály mellé csatolják a főjegyző helyisége előtt levő szobát. A főjegyzői hivatalhoz hozzácsatolják a mostani pénzügyi osztályt, amely viszont lefog­lalja a jelenlegi közművelődési ügyosztály he­lyiségeit. A közművelődési ügyosztályt áthe­lyezik a Kiss Dávid-féle házba költöző árvaszék helyiségeinek egy részébe: az elnöki és a mel­lette levő szobába. A városház földszintjén a levéltárhoz csatol­ják azt a helyiséget, ahol most a járlatlevele­ket állítják ki. A szuterénben levő régi vár­nagyi hivatalt a rendőrség kibővítésére hasz­nálják föl, ugy, ghogy az ideiglenes összeiró­bizottságoknak is maradjon helyiségük. A bér­háznak azokba a helyiségeibe, ahol a cseléd­kapitányság van, a földadó nyilvántartó hiva­talt helyezik. A nyilvántartó hivatal és a mos­tani felsővárosi rendőrbiztosi hivatal helyiségeit az adóhivatal kibővítésére használják föl. A közgyámi hivatal helyére jön a vegyvizsgáló­állomás. A mérnöki hivatalt az árvaszéki iroda és levéltár helyiségeivel bővítik ki. Az árva­széki ülnökök helyiségeibe rendőrségi hivatalok kerülnek. A tanács utasitotta a mérnöki hivatalt, hogy az áthelyezés terveit ós költségvetését tizenöt nap alatt készitse el és terjessze elő. Návay Bánffyról. Návay Lajos, Temesvár országgyűlési képviselője, a képviselőház alelnöke — mint megírtuk — emlék­beszédet mondott Bánffy Dezsőről, a temetési gyász alkalmával. A magas szár­nyalású, jellemző beszé­det itt adjuk most teljes egészében,tekintettel arra az érdeklődésre, amely kísérője mindannak, ami Návay Lajos és Bánffy Dezső báró nevével kap­csolatos. * Nyugvóra tért immár a magyar közéletnek egyik fáradhatlan, lankadást nem ismerő, erős akaratú munkása. A lázas tevékenykedés és alkotni vágyás szinterére az örök csend és pi­henés vonultak be és örökre lezáródtak az aj­kak, amelyek mindenkor csak a hazaszeretet és a faji öntudat büszke igéit hirdették. És ezért e ravatalt körülállva mindnyájan érezzük, hogy egy egész férfiút, egy lelkes pol­gárt és egy nagy hazafit vesztettünk el. Egyéniségének és jellemének sajátos vonásai Bánffyt a küzdelem terére hivták, de a küzde­lem, mely életének osztályrésze — egyszers­mind hü visszatükrözöje az ő nagy képességei­nek. Életében nem egyszer ellentét és megha­sonlás zajongtak körülötte, sokszor támadták, aminthogy erősen támadott is, ha meggyőződé­séért kellett síkra szállnia. De a harc duló he­vében is minden ellentétnél maradandóbb és erősebb volt az a köztudat, hogy aki velünk szemben áll, megtestesítője a magyar géniusz­nak, annak a magyar szellemnek, melynek kö­szönhetjük elsősorban, hogy annyi balszerencse és oly sok viszály után — él nemzet e hazán. És ezért ma együtt és egységesen gyászolunk és magyar lelkületünk egész[hevével osztozunk a nemzet igaz bánatában. A magyar törvény­hozás képviselőháza, mely az elhunytban egy­kori elnökét is gyászolja, ma csakugyan mint a nemzet képviselete jelent itt meg. A törvényhozás nehéz és felelősségteljes munkájából Bánffy egész részét kivette és neve minden időkre egybe lesz forrva azokkal a tö­rekvésekkel és úttörő alkotásokkal, melyek a nemzet szabad fejlődését és demokratikusan szabadelvű haladását voltak hivatva előkészí­teni, bevezetni, És az ó emléke élni fog, hogy a további küzdelemben erősekké, a munkában állhatatosakká tegyen, emléke élni fog, hogy reményt és vigaszt öntsön belénk, mert hiszen fajunk életerejét és szívósságát Bánffyban teljes mértékben kifejezetteknek láttuk, — de élni fog emléke azért is, mert aki nemzetét oly forrón szerette, azt nemzete sem felejtheti el soha! És meghajtva mind a képviselőház zászlóját Bánffy ravatala előtt, jelszavunkká tegyük az igét, melyet törvénnyé emelt az ő egész élete — ezen ige: a Hazádnak rendületlenül! — Ennek az igének a jegyében — Bánffy Dezső Isten veled! Glattfelder püspök pásztorlevele. — Rossz köngvek és az egyke ellen. — (Saját tudósítónktól.) Most jelent meg Glatt­felder Gyula dr első püspöki pásztorlevele, melyet szókfoglalása alkalmából intézett hívei­hez. A pásztorlevélben Gyula püspök inti & híveket, hogy őrizkedjenek a hamis igék hir­detőitől, a rossz könyvektől, a rossz sajtótól és az egykétől, mert „gyászos látvány az, mi" kor házastársak a gyermekáldástól irtóznak"­Az érdekes főpásztori szózatból a következő passzust közöljük: — Kórlek benneteket, akiknek lelkét az Ur Jézus gondjaimra bizta, akinek számot kell majd adnom ugy a ti, mint egész családotok és kedves gyermekeitek lelkéről, tartsatok távol magatoktól mindent, ami veszélybe so­dorhatná hitetek tisztaságát és földúlhatná keresztény családi élteteket. Azokat, akik el­jönnek közétek és hamis igéket hirdetnek, amelyekkel eltéríteni kívánnak titeket ősi ka­tolikus meggyöződóstektől, ne hallgassátok. A lázítók, az egyházi és világi hatalmasságok ellen elégedetlenséget szitó igehirdetőket egy szerűen távolítsátok el a házatok tájáról. Ne legyetek velük erőszakosak. Ne okozzatok ne­kik bántalmakat, hanem sziveteket és hallás­tokat fordítsátok el azoktól, akik nem az Ur utján járnak és nem az Ur igéit hirdetik. — Hasonló határozottsággal távolítsátok el ma­gatoktól és házatoktól azt a mételyt, amelyet a rossz könyvek és rossz sajtó akar családi körö- I tökbe becsempészni. Szeretteiml Nincs jobb ba­rátja az embernek, mint a jó könyv és nincs nagyobb jóakarója a világnak, mint a jó Író. De nincs nagyobb átok, mint a rossz és erkölcs­telen könyv és nincs nagyobb rosszakarója a világnak, mint a hitetlenséget és erkölcstelen­séget hirdető ir<L Óriási felelősség hárul isten ós emberek előtt arra, aki az ősi hitet a nép­től elvenni, az istenhez való ragaszkodást ós szeretetet benne tönkretenni kívánja. Miután ettől a mételytől nem védhet meg benneteket semmiféle földi hatalom, csak a ti lelketek jó­sága és tisztasága, azért az Ur Jézus szent nevére kérlek benneteket, soha olyan lapot, amelyben az isten nevét gúnyolják, az anya­szentegyházat támadják, a püspöknek és pap­ságnak tekintélyét rombolják, az erkölcstelen­séget nyíltan hirdetik vagy ékes szavak alá rejtve, ügyesen becsempészik, házatok tájára ne engedjetek. Gondoljátok meg, hogy minden betű, amelyből erkölcstelen szó és irat összeáll, egy-egy méregcsöpp, amelylyel azoknak lelkeit engeditek megölni, akik nektek legkevesebbek. Minden erkölcstelenség, amelyet rossz lapok­ból és könyvekből gyermekeitek tanulnak, a ti figyelmetlenségtek vagy hanyagságtok révén csúszott be az ő lelkükbe s pusztította el an­nak tisztaságát és jóságát és tőletek fogja az Ur az utolsó Ítéletnél az egész világ előtt számon kérni: miért engedtétek, miért mozdí­tottátok elő szeretteiteknek, házatok népének, gyermekeiteknek lelki és testi romlását? — Nem elég azonban, Krisztusban szeretett hiveim, hogy ha a mételyt házatoktól távol­tartjátok. Tevékenyen kell munkálkodnotok, hogy mindegyiteknek családi élete tiszta, val­lásos és az isten akarata szerint boldog legyen. A gyermekeket, akikkel az isten a szülőket megajándékozza, isten ajándékának tekintsé­tek, amely annál értékesebb és annál szentebb, mivel isten maga formálja minden embernek — tehát minden gyermeknek — lelkét. Ép azért örömmel fogadjátok az isten áldását min­den gyermek születésénél s hálát adjatok az Urnák, ha a gyermekek nagy számával áldott meg benneteket. Mert ha él bennetek az a szándók, hogy az Ur Jézus tanítása szerint rendezitek el családi életeteket, akkor minél több gyermekkel áldott meg benneteket azUr annál nagyobb boldogságot biztosit számotokra

Next