Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-13 / 11. szám

Szeged, 1924 január 384. SZEOED A szegedi Szent Demeter-templom. Irta: CS. SEBESTYÉN KÁROLY. I. Az épülő fogadalmi templom hatalmas körvonalai büszkén emelkednek a magasba, az oldalutcákból mindenfelől, alacsony háztetőkön keresztül, érdekes rálátás nyilik az építményre, amelynek szeszélyes kontúrjai lágyan rajzolódnak rá a szürke téli ég­boltra. Az épülő büszke nagy uj templom mellett ott szerénykedik, csonkán és roskadozva, a halálra­ítélt régi, Szeged legrégibb egyháza, a Szent Demeter temploma. Elkésett siránkozásnak tetszik, ha azt mondom, hogy kár volt ezt a templomot pusztulásra itélni. Egy olyan városban, amelyben a régi emlék olyan nagyon-nagyon ritka, hogy alig van, kár volt elrontani, elpusztítani azt a keveset is, ami még megmaradt a múltból. Még akkor is kár lett volna érte, ha még sokkal kevesebb mű­vészi érték pusztul el vele, mint amennyi a Demeter-templommal a város képéből majd el­tűnik. Bizony ma már kár azon sopánkodni, hogy az uj templomot lehetett volna más helyre is épí­teni s megmaradhatott volna a régi is. Nincs a mai világban kegyeletérzés és kevés a művészi hozzáértés. Mert hogy a műemlékek országos bi­zottsága nem találta a templomot föltétlenül fenn­tartandó műemléknek, még nem ok arra, hogy el­pusztítsák. Az az itélet akkor éppen azért kellett, hogy az uj templomot a régi helyére építhessék. Az uj templom lehet majd akármilyen impozáns, hatalmas, nagyarányú és uj, de hogy lesz-e benne olyan szép összhangzó művészi egység és han­gulat, amilyen a régi Demeter-templomban volt, az még koránt sem bizonyos. Az uj templom tető alá került s fel fog épülni teljesen, hála az élte buzgólkodók tevékenységének, de hogy lesz-e majd elég pénz a templom teljes stílszerű és művészi belső kiépítésére és felszerelésére, az nem bizo­nyos. A legszebben megépített templomot is el lehet rontani, a legszebb térhatárt is meg lehet semmisíteni a templom belsejének stilszerütlen vagy művészietlen felszerelésével, díszítésével. Hiába épült például Rókuson uj templom, szép, uj, nagy, elég jó belső térhatással, mégis milyen kijózanító, a legelemibb művészi követelményeket negligáló némely belső díszítése és az a banális, a művé­szitől igen-igen messze eső sablonos kifestése. Pedig az uj templom belső díszítésére még annyi pénz sem lesz, hogy olyan legyen mint amaz. Festetlen fog az maradni évekig, évtizedekig és vájjon honnan vesznek majd szines üvegabla­kokat 9 Pedig azok nélkül középkori stilben épített templomot élképzelni sem lehet. A nagyon szines, a nagyon dus festés csak ugy hozzátartozik a kö­zépkori, pláne a román stilü templomhoz, mint a színes üvegablak. Hiszen abban az időben annyira mentek ezzel a díszítéssel, hogy még az épület külső falait is díszesen kifestették. Csak ugy lehet megérteni a román stílű templomok művészi szép­ségét. Gyönyörű példa erre a budavári Mátyás­templom. Igaz, hogy ez két nagy müvészünk mun­kája volt: Schulek és Székely Bertalan müve. Kö­zel fekvő példa az előbb mondottakra a mi gyö­nyörű református templomunk, amely tudvalevőleg szintén Schulek müve s amelynek az az egy fo­gyatékossága van csupán, hogy belül olyan hideg, idegen hatású, mert hiányzik róla a stilus meg­kívánta dus és erőteljes szines kifestés. Az öreg templom, Szent Demeter egyháza lehe­tett kivül kopott, omladozó, elhanyagolt, de belül olyan szép harmonikus összhangzásu, áhítatot keltő hangulattal teli volt, mint kevés más templomunk még valamivel messzebb tájékon is. Ezt pedig csak a templom-belsőnek egységes, stílszerű és művészi kiképzése, díszítése eredményezte. Nem tudjuk, hogy ki volt a templom harmadik építője, illetőleg megujitója, a templomépítés számadásai és irásai tudvalevőleg elvesztek, de hogy hivatott és gya­korlott művész volt, aki a XVIII. századnak ezt az emlékét emelte, azt minden írott emlék nélkül is látja minden hozzáértő. Nem hinném, hogy közönnyel és hideg szivvel nézik majd a templom elpusztulását azok, akik gyerekkoruk óta ismerik, akiket itt kereszteltek, akik ebben az egyházban hallgatták a Te Deumot és a Veni Sanctet kis diák korukban, akiket ennek az oltára előtt eskettek össze, akik itt hallgatták szeretteik rekviemjének bus énekét. Sok embernek fog fájni a szive, ha majd meglátja, mint vágják bele a csákányt a templom falába, mint hullnak le a porba boltozatai, párkányai, díszei és sokan ieszxiek, akik majd az uj templomban, a nagyban, hatalmasban, vissza fognak gondolni a kicsi, régi Demeter-templomra, s magukban összehasonlítást fognak tenni, amely talán nem mindig az újnak a javára fog szólni. Most, hogy a Szent Demeter-templom rövidesen lebontásra fog kerülni s minden fala-köve el fog tűnni, talán nem lesz érdektelen rövid visszapillan­tást vetni a templom építésének történetére. Ami írásbeli adat erre nézve felkutatható volt, azt Reizner János Szeged város történetében mind közölte, azokat a következőkben is felhasználjuk, hozzáfűzvén építészettörténeti és stiltani észre­vételeinket. # Reizner szerint a Szent Demeter-egyház volt Szeged legrégibb temploma, ámít a Demeter név­ből magyaráz. Miután Szent Demeter kiválólag a görögkeletiek kultuszában szerepel, azt következ­teti, hogy a templomot még Szent István király kora előtt építették a Szegeden lakott bolgárok és magyarok, akik a görögkeleti egyház hivei lettek. Később azután a római katolikus hierarchia szer­vezése alkalmával az egyház a kalocsai egyház­megyéhez csatoltatott. Ha a templom csakugyan abból a korból való volna, akkor azt csak a föld­ben még esetleg meglevő alapfalakból lehetne megállapítani. Eddig még erre vonatkozólag sem­Nefelejcsek. in. Mihály arkangyal. Irta : Juhász Gyula. A klinikai megfigyelőben a háború első éve óta tar ózkodo't egy horvát katona. Hatalmas termetű fiatal óriás volt, o!yan, «i int egy sudár szá fa a szlavóniai erdőkből, cs^k ugy döngö t hosszú lassú léptei alatt a burkolat. A feje középkori német onárképek sz mjeire emléktz­teie t, durva és szelíd, ijesztő és vonzó fej, nagy, világos szőke sörénnyel, kis, világos kék szemekkel és sürü, tyxpjas szakállal. Valami egészen szokatlan grácia volt a járásában és a mozdulataiban, ameiy a többi betege tői, akik suták és esetlenek vo tak, szinte aiisz'okra iku­san megkülönböztette Mihály, a feh rcsikos kék kórházi köpeny fölölt a z <td katonai zub­bonyát is vise te, különb n nvndit; híjadon­fővel járkált a keriben, a legnagyobb hidegben is. Mihiy igen érelmes és szorgalmas em >er volt, akinek a konyhában a tálalásnál és az étkezés alait a felszóig,Másnál nagy hasznát vették. A cseléd-ég és az ápoló ők sokat In­gerkedik a s ép szál lege ny l, d ő ridegen tlu ásította őket, akár egy pusztai remet*. Olyan is volt *z ő e ész elete itten, mintha valami remeteségbe vonult voia a világ bűnei és hiiványsagai elől, a • elyek a h borúban tombol ák, künn a véres frontokon és benn a nyomorúság és a züllés fronlj in. Mihály katona volt és az elsi tran zporl al vitek az ész ki harctérre, ahol szokatlanul egyéni módon viselkedett. Nem akart az ellen­ségre lőni az Is'ennek se, de még a század­parancsnoknak se és a többieknek, akiket test­vér inek nevezett, szintén azt tanácsolta, Is'en nevében hogy ne lőjjenek. Nem volt ebben az ellenállásban és felszóli á>ban semmi lázadó HCIN 1/AOÁ/Y .'M|.XLL L J Z_ T R miféle adat nem került napvilágra. A puszta név­ből való következtetés igen gyenge bizonyíték, mikor arra semmiféle más tárgyi bizonyíték nincsen. Tehát ez a bizánci-stilii templom létezése (mert annak kellett lenni, ha abban a korban épült) nem valószínű. Reizner azt mondja, hogy a tatárok dúlták fel a templomot 1242-ben. A város régi oklevelei már a XIV. század elejéről emiitik a Szent Demeter­templom plébánosát. Ez mindenesetre azt bizo­nyítja, hogy a templom u. n. román stilü épít­mény volt, mert abban az időben nálunk még kizárólag ez a stilus dívott. A városi muzeum alsó folyosóján sok száz faragott kő van felraktározva, amelyek mind a lebontott szegedi vár falából kerültek ki. Ezekről a kövekről tudjuk, hogy el­pusztított régi szegedi templomokból valók s azokat a török beleépítette a vár falába, mikor azt a XVI. században újraépítette. A kövek kőzött igen sok olyan darab van, amely a XII—XIII. szá­zad román stíljének formáit és ékítményeit mutatja s ezek pontosan meghatározható templomrészle­teknek bizonyulnak. Igen valószínűnek tartom azt, hogy ezek között nemcsak az elpusztult Szent Péter- és Szent Erzsébet-, hanem a régi Szent Demeter-templomnak falaiból való kövek is vannak. Annyi bizonyos, hogy román stilü Szent Deme­ter-egyház volt Szegeden. Hogy az azon a helyen állt volna, ahol a mai templom áll, az majd a falak lebontása és a kripta föltárása, alkalmával fog kiderülni. Tehát nem a régi görög templom helyett épült később a gót stilü templom, mint Reizner mondja, hanem az elpusztult román (Árpádok korabeli) templom helyett. Ennek a gót stilü épületnek már vannak kézzel fogható bizonyítékai. A mai templom oldalfalai, a torony alsó része és a falakon kivül látható u. n. támasztó-pillérek abból a korból valók. Ki építette, mikor épült, nem tudjuk. Mátyás király, mikor 1465-ben Szegeden országgyűlést tartott s a templomot is meglátogatta, már cnben a gót stilü templomban kerülte meg az oltárt mint Heltai Gáspár Magyar Krónikájában,megírja. Stíljéből következtetve e gót stilü templ in i'pnese nem nyúlik vissza messzebb a XV. század első felénél. Ha az első templom csakugyan tatár­járás alkalmával pusztult el, akkor gót stilben való felépítéséig majd kétszáz évig romokban hevert. Mint látni fogjuk, később is volt a templomnak egy ilyen ronr-korszaka. Erről a gót stilü épületről mondják régebbi ismertetői, hogy nem alaptalan az a feltevés, hogy a templom akkor (a XV. században) sokkal na­gyobb volt, mint a mai, és hogy a mai templom­hajó a réginek csak a szentélye volt. A templom hajója messze kinyúlt volna a templomtérre, aftol állítólag annak alapfalait a mult században még látni lehetett. Ha ez igaz volna, akkor a S/ei t Demeter-templom még sokkal nagyobb lett volna, mint az alsóvárosi Havi-Boldogasszony-templom, pedig az is hatalmas arányú. Ez a feltevés azon­.... vw ívlObVl. UJWUU OC11I1III Id, hetykeség, inkább szelíden és alázatosan csi­nálta mindezt, de határozottan és kitartóan, mint aki mindennél felsőbb parancsot tele it. A parancsnoka falhoz ak arta ál ittatni és kivé­geztetni. ezzal a fegyverrel, amelly< 1 megtagadta tz engedelmességet, de egy orvos hos^n a szemébe nézett Mihálynak és a vége az lett, hoay a megfigyelőbe küldötték. Mihály ne tez­telt a> orvo ra, aki a téboly Ii a lángját látta meg az ő szemében és igazat adóit a pa ancs­noknak, aki a maga mídj n telj-siteni akarta kötelességét Mnály a megfigyel ben hama­rosan m-gbéküit sorsával és szorgalmasan osztc gata a ken fret, merte a levési és az irgalmasság mindenféle cdekedeteit gyakorol'a a többi betegg 1 szemben. Egy kic it le is nézte őket, ezeket a szánalmas emberi roncso . kat, akik ott dadogtak és üvöl öztek körülötte, fantasztikus rongyokban, némelyik féli ^ és egészen mez'el nül Nagyon hiányzott Mihály­nak az erdő, a szabad, irdatlan rengeteg, a . szlavóniai és az amerikai, mert azt is megjárta j már egyszer, a békében, amikor az egész világ nyitott könyv vot előtte, amelyből az Isten dic-őségétés 'Z emberek ostobasága olvashatta. Mer az embereket sehogy sem tudta meg j 1 érem Mihály, miér törik ugy magukat és ron ják el életükei a Mammon miatt, miért épi Itn k bábeli tornyok-d, mi or egy darab ke nvér és egy marék forrásvíz is tlég, hogy az éhsé et és * szomjúság csill pit-a. M há y ugy érez e hogy az embere* bolo dok es a háború csak megerősítette őt ebben a hitében. Mikor este a konyha lépcsőjén ült a nagy, ; fcötét és néma udvar mélyén, mialatt a dühön­gök trágár nótákat gajdoltak, vagy harsány csatakiáltásokit ordítozlak a nyugodt, csöndes, tiszta ég csillag i felé, M hály, a*it az orvosok maguk között csak Mihály arkangyalnak nevez­tek, szép n elővette a szentírást és áhita os baritonján fennhang n olvas a a pátmoszi ht­nok Jelenései'. Ilyenkor m ndig az erdő jutott tsz be, amelynek tisziá-án egy ilyen csillagos éjszaka a Szent Szűz jelent meg előtte a fák fölött, mennyei fénye-sédben és a világ kö eli vígét, az utolsó napok eljövetelét nyilatkoz atta ki neki. Miháy képeket is festett, szines kré­tákkal, a mennyet és a poklot, angyalokat és ördögöket, primitív fantíziával, a- élő hit meg­szállottságával és ezeke a képeket a tudós orvosok bemutabák az elóadáso on. Mihdy egy kis büszkeséget érzett emiatt, de azért nem biza el magát, ó ezt Isten sugal­la ából csinál a és tudta jól, hogy a profán szemek nem az igazságot keresik bennük, ha­nem a sz-p<éget. Történt pedig egy szürke téli napon, hogy a megfigyelőbe egy maga rangú osztrák katona­tisztet szállítottak. H talmas fekete autón hoz­ták, amelynek n indakét oldalán nauy vörös kereszt volt, két markos legény emelte ki a gépkocsiból, amely ugy zháit, mint egy hal­dokló levia hán. A ti>zt ur nem bírta ki az idegek háborúját és most az élő halottak főhadi­szállására vezényelték a so s hadipar' ncsábol. Alacsony ter i e ü. pocakos tmb rke volt zord szemöldökké', haic aba us<z*l. Ferenc József szakállal, roskatag té dekkel, té ova lépiftkkel és remegő kezeké. Fél ímes és fijd In ^lát­ványt nyújtóit, a uint e^é z (estében reszketve a két kísérő között fölbic.gett az tmeie:re, n egíllott egy homályos sarokban, levet e a sapkd és nem akan elmozdulni ounai az U te a

Next