Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-04 / 202. szám

IX. 4t 100 A1 „repülő családi Amerikából Grönlandba repüli (Budapesti tudósítónk telefonjelentáse.) Ko­penhágából jelentik: Hutchinson amerikai gyá­ros és családja szombaton Labrador felől megérkezett Grönlandba. A leszállás után sú­lyos kellemetlenségük támadt a dán kormány­zóval, mert a leszállásra nem volt engedélyük. A kormányzó ugyan eltekintett a repülőgép lefoglalásától, de megtiltotta a gyárosnak, hogy üzemanyagot vásároljon. A kormányzó a gyáros kérelmére sürgönyileg kért utasítást a dán kormánytól. A perbeszédek napja a Házi Ujság-per szombati tárgyalásán Az ügyész vádbeszéde szerint az OIB-ügye a főtárgyalás során más megvilá­gításba került Hétfőn folytatják a védőbeszédeket (A Bélntagyarorszfig munkatársától.) A »Házi Újságr«-per a szombati napon elérkezett a per­beszédekhez. Megírtuk, hogy a bíróság pénteken részleges bizonyitáskiegészitést rendelt eí. Pénteken már ismertették az ügyész által felolvasni kért iratokat, szombaton pedig az uj tanuk kihaügatSsSra került sor. A bíróság azzal ren­delte el Brunauer Róbert budapesti detektív ki­hallgatását, hogy az ügyész állitsa elő a tanút. Az ügyészség sürgönyileg idézte meg a detektívet, aki szombaton reggel jelentkezett tanúkihallgatásra az esküdtszéki teremben. Brunauer detektiv azt adta elö, hogy a buda­pesti főkapitányság politikai csoportja elfogott egy levelet, amelyben egy Timár nevü ember arról irt, hogy a kommunista párt kiküldöttét március 5-én várja egy szegedi kommunista a dorozsmai 'állomáson. A levél birtokába a politikai csoport elhatározta, hogy megállapítja a szegedi kommu­nista kilétét. <5 kapta azt a feladatot, hogy mint »kommunista küldött« utazzék Szegedre, illetve Dorozsmára. A vasúti állomáson Gera Sándor vár­ta, aki Pontyik akoltelepi lakásán összehozta őt Gombkötö Péterrel. Gombkötő társaságában besétált • városba. Útközben beszélgettek mindenről, sza­valókórusokról és más hasonló dolgokról. Gomb­kötö megmutatta a fogadalmi templomot és azt mondotta — vallotta a detektiv —, hogy abból raktárot, a püspöki palotából pedig munkáslaká­sokat fognak csinálni. Az elnök ezután felállította Gombkötőt és Gerát ós szembesítette Brunauarrel. A két vádlott tagad­ta, kogy találkozott votna a detektivvel, vagy sátfelvágatta, hogy a meg nem született cse­csemő kis ujjához hozzájusson, taivel az ő társadalmi köreiben elterjedt hit szerint aki ilyennek a birtokában van, azt nem fogja a golyó. ... Hát ilyen előzméryei -annak annak, hogy némi vonakodással álltam be a Sándor panegirikusának. De meg kell vallanom, nogy pár hét óta megváltozott egy kicsit a fölfogásom a puszták királyáról, akihez már 1848-ban verset is irtak, még pedig németet. (Már nem tudom, honnan kerítettem azt a bé­csi kalendáriumot, amit éppen ilyen vonatko­zásásnál fogva adtam neki a Somogyi -könyv­tárnak. A táblája belső oldalán Kossuth La­jcs képe van verssel koszorúzva, — a kül­sőn a mi Sándorunk, baltára nyelére lámasz­k' dva. A Kossuth verse rosszabb, de a Són ­doré hosszabb.) Két oka is van annak, hogy szelídebben Íté­lem meg a Sándort. Rájöttem, hogv egy rórnnj császár is volt, aki ugyanugy szerezte a taliz­mánt, mint ő. (Lehet, hogy tőle tanult Sán­dor is, rajongói bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy ilyen császári vonás is voll benne és klasszikus sfudiumokat is végzett.) A másik okom az, hogy mostanában hatá runknak olyan részén lopom a napot, amely­nek nádfödeles tanváí közt még elevenen "él o Sándor-mitliosz. (A nevét azért nem áru­lom el, hogy Alsótanva ne legyen megsértve, i mintha őbenne nem volna kegyelet.) Hát itt j hallottam néhány történetet Sándorról, ame- j lyeket érdemesnek tartok följegyezni. Hiteles- I sémiikről az a csősz felel, mint a száihagyo- ' mány képviselője, akivel az este együtt sü­töttünk kukoricát. Persze lopott kukoricát, hogy stílszerűek legyünk. S Z É C H E N Y I MOZI Vasárnap, szeptember hó 4-én utoljára Marokkói átok keleti dráma. Főszereplók : JacIcTrevor és Ccunllla Horn. Hétfőn, kedden, szerdán, szeptember hó 5, 6 és 7-én Harry Viel legizgalmasabb világfilmje t A névtelen ( Boby formába főn !) filmregény 10 fejezetben. Főszereplők: Harry Piel, Annié Marifari, és Hilde Hildebrand Előadások hétköznapon 5, 7, 9, vasárnapon 3, 5, 7, 9 órakor. Nem lesz gyermeke cipőjére gondja, ha azt ELIT" né, szerzi be l^hlll I (Széchenyitér 16) Olcsó árak! 173 Nagy választék! hogy beszélgetett volna vele ilyen dolgokról. Ezután Bucsezdn Miklóst, a Munkásotthon gondnokát szólította be a bíróság. BucSezán vallomásában előadta, hogy a mult évben vándorló német mun­kások lantkiséret mellett énekelték az Intemacio­nálét. Szóba került márciusban is az Internacionálé éneklése, még pedig a következő körülmények kö­zött. Az Otthonban detektívek jártak és figyelmez­tették őt, hogy az emeleten az Internacionálét énekelik. Felszaladt oda, ahonnan a detektívek állítólag az éneklést hallották és felelősségre vonta az ottlévőket. Azok tiltakoztak a vád ellen és ki­jelentették, hogy legális munkásdalokat énekelttk. — Ezt valószínűnek is tartom — vallotta a tanú —, mert ha tényleg az Internacionálét éne­kelték volna, abban az esetben a detektívek nem ugU jártak volna el, hanem elvitték volna, vala­mennyiüket. Ezzel a bizonyitáskiegészitési eljárás is befeje­ződött és dr. Balázs Sándor ügyész tartotta meg vádbeszédéi, amely főleg általános dolgok körül forgott. A bünper akkor keletkezett — mondotta beszédében —, amikor a rendőrség értesítést kapott arról, hogy Gombkötő elindult Belgiumból, hogy Szegeden fejtsen ki ténykedést. Közölték a nyomozók Gomb­kötő útját és látták, hogy Gombkötő az Országos Ifjúsági Bizottságon keresztül igyekezett feladatát elvégezni. Ezután Sebesről, Szepesiről és Geráról beszélt az ügyész, majd arra kérte a bíróságot, hogy a rendőrségi beismerő vallomásokat fogadja ei a tényállás alapjául. Részletesen foglalkozott az ügyész az Országos Ijfusági Bizottsággal, amelyről azt mondotta, hogy a lefolytatott bizonyítási el­járás során némileg uj megvilágiiást>u került. Az Országos Ifjúsági Bizottságot nem tartja kifejezet­ten kommunista szervezlek, azonban azzal a céllal alakult, hogy kommunistaszervezkedést ké­szítsen elő, éppen ezért az Országos Ifjúsági Bi­zottságban egyelőre nem folytak izgató hangú be­szédek. A vádat egyébként az egész vonalon fenn­tartotta, — Nem kívánok vért — jelentette ki végül —, mert jól tudom, hogy nem történt valami borzai­mas nagy bün. Igazságos büntetést kérek. A bíróság a vádbeszéd után rövid szünetet ren­delt el, majd sor került * a védőbeszédekre. Mielőtt ez megtörténhetett -íolna, az elnök figyel­meztette a védőket, hogy őrizzék meg beszédeik során higgadtságukat és tárgyilagosságukat. Az első védőbeszédet dr. Timár Miklós buda­pesti ügyvéd, Gombkötő Péter védője mondotta. Be­szédét azzal kezdte, hogy vannak jellegzetes sajá­tosságok, amelyek egy-egy ilyen politikai pernél jelentkeznek. Ilyen sajátosság az az efmosódás is, amely a szociáldemokrácia és a kommunizmus kő­zött jelentkezik. Van ebben jó adag tájékozat­lanság is, amikor a nyomozó hatóságok össze­tévesztik a kettőt, de fellelhető egy jó adag ten­dencia, amelynek az a célja, hogy a kommunista­szervezkedés büntetésére alkotott törvény kiter­jeszthető [egyen a szocialista mozgalmakra is. Részletesen foglalkozott ezután dr. Timár a vád­irattal, majd Gombkötő egyik megjegyzésére cé­lozva, rámutatott arra, hogy miképen lesz valaki bizonyos hatósági működés folytán kommunista. Ha a vádlottak kikényszeritett vallomását nem veszik figyelembe, akkor ellenük semmiféle adat nincs. — Adva van — mondotta ezután — egy sereg besúgó és inforátmor, adva van egy gyanúsított munkásszervezet és adva van, mint jelen esetben is, két-három leltári kommunista, akikről mindenki tudja, hogy ők korom unistaérzelmüek. A besú­gók munkája után kezdődik az úgynevezett arnal­gámozási folyamat, amely abból áll, hogy össze­keverik a kétségtelen kommunistákat a gyanúsí­tottakkal. A kommunisták bevarxása ok/etlenül szükséges, mert ők az állítólagos magokat való­színűsítik. Itt lelhető meg a magyarázata annak, hogy Geráék márciusban leleplezett mozgalmáról miért kelt csak áprilisban a rendőrségi jegyző­könyv és miért nem volt a Gera-ügy egy hónapig veszedelmes és miért lett azzá akkor, amikor a »Házi Ujságc ügye napvilágra jutott. Dr. Timár Miklós felmentő ítéletet kér mind a két Gombkötő és Komócsin Antal számára. Dr. Molnár Erik Gera, Korom, Gladics és Bitó védője arról beszélt, hogy az állampolgárokat megilleti az a jog, hogy politikai véleményt formáljanak. A külföld legtöbb államában ez igy is van és egyáltalán nem lát­szik, hogy ez helytelen volna. Ezzel szemben Ma­gyarországon a kommunista párt működését nem engedélyezték. Azonban az erre vonatkozó intéz­kedések éppen nem érték el a kívánt célt, amit az is bizonyít, hogy az 192l-es törvény életbe­léptetése óta a kommunista-perek megszaporodtak. A törvény ellentétes eredményt ért eí. Szóvátette ezután, hogy egyes lapok Geráról szóló cikkükben megemlítik, hogy Gera cir k isan viselkedett a biróság előtt és egyáltalán nem mu. lalott bűnbánatot. De miért várnak Gerától bűn­bánatot, amikor a német birodalmi gyűlés korel­nöke: kommunista Zetkin Klára volt.«. Az elnök itt közbeszólt: — Ez nem tartozik ide! — Zárt tárgyaláson kellett volna ilyeneket el­mondani, — jegyezte meg dr. Balázs ügyész. Dr. Molnár Erik kifogásolta ezután, hogy a kommunistákat ugy kezelik, mint a rablókat, gyil­kosokat. A bíróságra vár az a feladat, hogy ebben a kérdésben erkölcsi egyensúlyt teremtsen. 3 Azután a szervezkedésről beszélt a védő. Mint kezdeményező és irányító, két ember játszik sze­repetebben a perben. Az egyik a pesti detektiv, a másik Korom Mihály. Erős a gyanúm, hogy Ko­rom a rendőrség fizetett embere, erre vonatkozó­lag vallomások hangzottak el a biróság előtt. Ha már most ez igy van, ami valószínű is, ez a két ember a rendőrség megbízásából járt ef, ők szer­veztek és irányítottak, tehát ez a mozgalom nem volt alkalmas arra, hogy a tár adaímaterőszikosan felfor­gassa, hanem ellenkezőleg és főleg az volt a cél, hogy egyesek a — jogi haszonhoz jussanak. Azt fejtegette ezután, hogy az egyszerű sejttagság, ha van ilyen jelenleg, mint a legalsóbb pártszerv, csupán a kapott feladatok elvégzésébőt áll. Ge­ráék pereskedésének szabálytalanságát az is bizo­nyítja, hogy csak egtjhónap mulva kelt a detektív jelentés, egy hónapig tehát szervezkedhettek to­vább, azt nem tartották veszedelmesnek. Bitó Mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom