Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-10 / 6. szám

4, DeCMAGYARORSZAG 9HMHBH 1Q51 íanuár I(* •i-m iiiiimiiiw—i FASOR SZANATÓRIUM Budapest »II. Ker. Vilma királynő uf 9, leleten 31-5-28. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája Napi ellátisi dli 10 pengőtCI. is Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél. Mozgalom a szeged halai ut állami kezelése érdekében Bárányi Ifiispán bajai tárgyalásairól ranyi C4 Délmagijarország munkatársától.) Bá­tyi Tibor főispán, aki a mult hét elején Utazott át másik törvényhatóságába, Bajára, kedden délután éfl^jezj^ít vissza Szegedre. B^jai fitjáról a következükéi njondotta a pélmogyar­alatt áll, a kormány nyilvánítsa állami uttá ps vegye állami kezelésbe, Erre ajért Jenné ország munkatársának: — Baján, ugy a aján. ugy a városnál, mint a megyénél, nagyon kedvesen fogadtak betegségem­ből való fejépüjésem után. Két kisgyü­lésen, ket közigazgatási J>i^ottsági ülésep és a városi törvényhatóság rendkívüli közgyülé­rendkj són yefclem részt. A rendkívüli közgyűlés ¿gy teljesen belyi yonatkozásu összeférhetetlen­ségi ügyet tárgyalt le. A közigazgatási bizott­ságok ülésén azonban történt yalami, ami Sze­gedet is érdeklj. — Ugy a megye, mint a város részéről mqz­galom indullt, hogy a szeged—bajai utat, amely jelenleg a kot törvényhatóság kezelése szükség, mert az ut igen pagy fontosságú, 7y etlen összekötő vonal Szeged, és q Bácsvi­ék között, sót összeköttetést teremt az Alföld gondoskí hosszú, több, mint száz kilométeres ut meg­felelő jókarbantartásáról, az ut államosításá­nak így igen nagy jelentősége lenne, már csak azért js, mert a törvényhalóságok mentesülné­nek az ut fenntartásának terheitől, de főképen azért, mert az állam tökéletesen gondoskodna az u jókarbantartásáról. Elmondotta a főispán, hogy most 12-ig Szegeden marad, akkor több fontos ügy elin­tézése érdekében Budapesitre utazik, ahonnan 18-án jön vissza. 135 rendbeli gyilkosság kísérletével vádolia az ügyészség a szaiymazi vasúti merénylőt {4 Dclryagyarország munkatársától) Rész­letesen beszámolt a Délmagyarország Farkas József 22 éves kereskedőségéd vasúti me­rényletéről. Fqrkas József — mint emlékeze­tes — a budapest-szegedi gyorsvonat elé Szatymaz közelében talpfát helyezett a sínek­re azzal a szánpékkai hogy a gyorsvonatot kisiklatja. A kerfs^edöseged elfogatása után teljés beismerő vallomást te<». Elmondotta, hogy a merényietet kíváncsiságból aVarl a elkövetni. Kiváncsd volt arra, hogy mi fog tör­jénni a vopajttaj. ¿pen ezért végignézte, amint a vonat rászaladt a talpfára és csak glkor fű­tött el, amikor látta, hogy baj nem tör­tént. Tovább; vallomása során előadta, hogy liftes emberré szeretett volna válni a merény­let révén és arra gondolt, hogy mint híres embert, filmgyárak is szerződtetni fogják... Farkois Józsefet a rendőrqrvos és később a eljárásnak akadálya nincs A merénylő ellen dr. ¡¡¡zarpas János ügyész kcszifetjp el a vizsgálatot kéró' indítványt, amelyben 13$ rpnqbpU gyilkosság bűntetté­nek kísérlete piaién kér'e p arkas József vizs­gálati fogságba vájó helyezését. A vizsgálóbí­ró ezep a címen hejyezté vizsgálati fpg­ságl*! a m€F®^ylé kereskedősegédet. Jogászi körökben ez a minősítés nagy érdek­lődést keltett. Az ügyész annyi rendbeli gyil­kosság kísérletével vádolja Farkast, ahány szemely tartózkodott a merépylet idején a robogó vonaton. Az ügyészség a kjséj-letbpn nem egyszerű kőzvesz^lyü rongálást lát, ha­nem 135 rendbeli gyilkosságra paló jcísprletet. Farkas József vallomása ezt megerősíti. Ügya­njs azt vallotta, hogy tisztában volt tettének esetleges fcöpetkezményével, sót eifypnesen várta azt, amikor a sínek mellett áhdogálya Ip$tf 3 befutó gyorsot. Saját bevallása szerjpt is régebb idő óta készült tettére, tehát azt előre megfontolt szádékfcal követte el. Erre vall az is, hogy a talpfakat mészből cipelte a szerencsétlenség arkas Józsefen kivüí a véletlen szerencse gyors kisikására és ho nem következett be, az álló okokból történt és müve volt. Va}ószinü, hogy az ügyészség a bíróság elé is 135 rendbeli gyilkosság büntettépek kísér­letével vádolta n allitja a merénvlő fiatalem­Fix és Jutalékra állásné'k'JIi tisztviselője, [nők is) Iparosok, kereskedők és nyugdijatok könnyű a k v i­liciós munkára, megadott címek láto­gatására levételnek. Aiámaiokai állandó keresd lellgére a. ilauAhivatoiba Rífilnn. 31 iíwa.i^Li^"® j r JL i^-AIHlÜHAl tt-T­M fíCá • o y*) Szeged, Ceekonlcs- és Kiss-ucca sarok. FARSANGI CIKKEK Tprök, v- huszár, y. szalagos papirsapka -4 Dopiinó álarc szines y. fekete > .-.12 .14 10 csomag konfetti 10 drb- szerpentin 1 csomag hólabda JANUÁRI REKLÁM CIKKEINK Gyapjú női sapka —.28, —.24 Gyapjú női sál-sapka garnitúra —.98 Raye csikós műselyem sál, fehér vagy szürke, kis hibával r-.98 1 méter papirszqnyeg 85 cm széles —.20 1 méter papirszqnyeg 1 méter széles zsineggel beszegve r-.24 Dió v. zsemleőrlő —.88 Clou levegő f^rtőtlepitő és tisztító >—.98 1 dpbpz fürdőkád paszta *-.48 6 drb. sima boros poh^T —.78 a miniszterelnöktől kérnek magyarázatot a makói gazdák a gazdavédelmi rendelet vitás kérdésében re irányuló perel? Az a kérdés már most, hogy ez a nemfizetés ok-e a védettség megszüntetésére, vagy nem? A bankok a rendeletnek ezt a pontját ugy állítják be, mint a repdelef alapvető feltételét, amely nélkül nincs védettség s amelynek nem teljesí­tése felletlpnül ok a védettség törlésére. Ezzel szemben a gazdák hivatkoznak arra, hagy «vé­dettség csak 1934 január elsején kezdődött s így 9 védettség előtti jdflkből származó kötelezett­ség temteljesitése nem szolgálhat okul a ké­sőbb bekövetkező állapot megszüntetésére. A bankoknak joguk van a kamathoz — mondják a gazdák — perelhetnek érte, vagy a tőkéhez csatolhatják, mint az előző időkből származó kamatokat általában, de e fizetés nem teljesn tése nem lehet ok a védettség megszüntetésére. A szervezetbe tömörült makói védett birtoko­sok álláspontjuk megerősítése érdekében táv-< irati kérdést intéztek ebben az ügyben dr. An­tal István sajtófőnökhöz, aki válaszában iga-< zplta a gazdák álláspontját. A makói bankok ennek ellenére tovább perelnek, a védett bÍr-> tokok tulajdonosai pedig most a miniszterel­nökhöz intéztek kérdést a rendelet helyes értei-» mezésc érdekében. Biztos megélhetést nyújtó illatezertár Szegedhez nem messze esö községben teljes berendezéssel, áru­val, azonnal, de legkésőbb febr. 15-ig el­adó. Bővebb részletek megtudhatók „Existencia j.934" jeligére a kiadó. 109 ••pwototnbmmhb^HBBB^HMHMMMMB Szegeden nyomoznak az alföldi cigányharamia ügyében (A Délmagyarország munkatársától) Köz­vetlen karácsony előír csendőrkézre került Leudpai-Fckete Sándor, a bires cigányhara­mia, akinek lelkiismeretét legalább Ötven be­törés és tucatnyi kasszafurás lerhejj. Eendvai­Fpkpte fplpg az Alföldön követte el betöréseit és az alföldi városok rendőrségiéi körözőleveleit bocsájtottak. ki ellene. Felmerült az a gyanú, hogy az utóbbi időben Szeged környékén elkö­vetett betörések is Lendvai-Fekete nevéhez fűződnek. Ezért a cigányharamiát kedden erős csendőri fedezet mellett szállították Sze­területén . A hely-* színi nyomozás során elvezetik Lendvait mind­azokra a hejyekre, ahol legutóbb kinyomozat­lan betörés és lopás történt A csendőrség re­méli, hogy ezeket a betöréseket és lopásokat sikerül a cigányharamiára rábizonyítani. A csendőrség Lendvai-Fekete Sandpr roko­nait is letartóztatta, mert tudtak a cigánybetö­rő dojgairól. A rokonok lakásán egész sereg leyelpt találtak, amelyekben a bandita az al­földi betöréseiről számol be. Egyik kirándulása után csak ennyit irt haza: „Négy vásátr jól sikerült Lendyaj-Fekete Sándort kedden először \á­bonaüzlalben tartották meg szemlét A szemle során Lendvai a helyszíni bevallotta, hogy két cinkostársával együtt tört be a ga­bonaüzletbe ós kirabolta a pénztárosit. A helyszíni nyomozást a szegedi nyomozo alosztály tovább folytatja, mindegy tjz helyre viszik majd el a cigány betörővezért. A hely­színi nyomozás igy leőreláthatólag egy hetet ii, ezután a tiszántúli csend­fog igénybe venni, őr ker illetnek adják át dórt Lendvai-Fekele Sán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom