Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-24 / 2. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 május 24 SZÍNHÁZMŰVÉSZET ­* A piros bugyelláris és Blaha Lnfza. Vasárnap este A piros bugyelláris-b&n ven­dégszerepelt Blaha Lujza. Ebben a nehéz­kesen 'mozgó színpadi műfajban mintha sallangos paraszti nyelven operettet hallgat­tunk volna. A valcert helyettesíti a csárdás, az operettbuffót a falusi kántor, a prima­donnát Zsuzsika, vagy Finom Rózsi, az éne­kes bonvivant helyett pedig kiszolgált őr­mesterek és Göndör Sándorok énekelnek szerenádot. A színház előtt pedig talán ép most bandukol el néhány gondterhes ma­gyar paraszt. De nem is hasonlítanak a színpadon ágáló figurákhoz. Bizonyos, hogy valamikor, réges-régen sem nagyon ha­sonlítottak. Mert ma nincsenek már „pa­rasztokhanem „nép". Nem dáridós, fonó­ban cicázó, rézfánfütyülő, rézangyalt em­legető nép, hanem olyan, amelyik váltót ir alá, papiros-buzát ad el és az ellenzék jelölt­jére szavaz, csak azért, mert a kormány nem akarja leszállítani az államvasuti me­netdíjakat. Ma a legérzelgősebb népszínmű is csak mosolyt fakaszt és hogy ujat nem lehet irni, annak bizonysága a hivatásos ma­gyar irók mélységes hallgatása, amikor uj népszinmüirások kísérletéről esik szó. Ez a lehetetlen műfaj ma már csak annyiban iro­dalom, amennyiben a XV-ik századbeli misz­tériumok is azok. Csak néhány futólagos érvet, inkább impressziót sorakoztattunk ide, a népszínmű létjogosultsága ellen. Elismer­jük, hogy ez kicsit kései gyászbeszéd, de ne adjanak rá alkalmat azok, akik öreg sírjuk­ból kiássák ezt a már boszantóan megavaso­dott műfajt És talán bocsánatot kellene kér­nünk Blaha Lujzától, hogy épen az ő ven­dégjátéka alkalmából mondjuk el mindeze­ket, de az ő vendégjátéka a legkinálkozóbb alkalom annak a megértetésére, hogy meny­nyire lehetetlen ez a műfaj, amelybe ő bele­temeti, belepazarolja minden ragyogó talen­tumát. Mintha egy ütött-kopott, csúnya ólomkarikába értékes, világszép-csillogásu gyémántkövet forrasztanának. A mi ujabb szinésznemzedékünk, ugylátszik, nagyon érzi a fent elmondottak igazát, mert a va­sárnapi előadáson'jUgyjátszottak, hogy elóre is elhárítottak magukról minden elismerő szót. Megértő, intelligens színészek segítségével talán mégis csak sikerül ezt majd a vieux­jeux-t lejáratni. (b. e.) * Fedák Sári Budapesten. A budapesti közönség megbocsátott Fedák Sárinak, Fedák megbocsátott a közönségnek, hazament, játszott és ott is marad. Eljátsza valamennyi külföldön kreált szerepeit s egynéhány uj szerepet, sőt talán föllép az egészen uj operettben is, ame­lyet most irnak számára. Ezen a héten a Varázskeringő, Luxemburg grófja és az Elvált asszony főszerepeiben lép föl a magyar színpad­hoz megtért operette-diva. * A színház műsora. Kedden A koncert, szerdán A koncert, csütörtökön délután A próba­házasság, csütörtökön este Szép Heléna. A csütörtök esti előadáson búcsúzik a szegedi közönségtől a Krémer házaspár. * A színigazgatói engedélyek. Az Orszá­gos Szinészegyesület tanácsa junius 14-ikére rendkívüli ülést hívott össze. Ebben az ülés­fcen tárgyalják az idei színigazgatói engedélyeket és e tárgyalások eredményeként terjesztik majd föl a kérvényeket a kultuszminiszter elé. A színigazgatói engedélyért folyamodóknak meg kell nevezni kérvényükben a kerületet vagy területet, ahol működni óhajtanak és bizonyíté­kát kell szolgáltatni annak, hogy a Szinész­egyesülettel szemben eddig minden kötelezett­ségüknek éleget tettek. * A pesti gyerek. Dalnoki Lajos asztalos­Mesternek A pesti gyerek cimü népszínművét, amely a szegedi Dugonics-társaság pályázatán dijat nyert, vasárnap este mutatták be Kolozs­várt. * A zombori Rákóczi-szobor. Zombor vá­ros tanácsa arra kérte Lázár György szegedi polgármestert, hogy Zombor részére engedje át a szegedi Rákóczi-szobor modelljét, hogy igy nekik a szobor kevesebb pénzbe kerüljön. Lá­zár polgármester a kérést nagyon udvarias levélben elutasította, mert Szegedre nézve nem tartja kívánatosnak, hogy a nagy fejedelem szegedi lovas-szobrát — Zomborban lássa a közönség. * Békéscsabán a napokban kezdte meg Mariházy Miklós kecskeméti színtársulata elő­adásait. A társulat a hat hétig tartó szezon alatt a fővárosi színházak valamennyi újdonsá­gait bemutatja. A társulat kiválóbb erői: M. Turchányi Olga, Gulyás Menyhért, Gulyásné, Sebestyén Rózsi, Margittay Aurélia, Radvány Dezső, Kuthy Janka, Lévay Margit, Szentes János, Barabás Ella és Dinnyési Juliska. * Francia szerzők bajusza. A francia szin­padi irók most ismét kezdenek hódolni a si­mára beretvált bajusz divatjának s egymásután igy jelennek meg a közönség előtt. A párisi boulevardnak a Georges Feydeau bajusza a legfrissebb szenzációja. A Budapesten is jól is­mert híres bohózatirónak a bajusza, amely — nincs. És épen az a szenzáció, hogy nincs, mert a minap még meg volt. Feydeau is leberetvál­tatta híres szép bajuszát, követvén egy sereg kollégájának példáját, a Gyorsan egymásután le­vétették a bajuszukat Pierre Wolf, Henry Bern­stein, Brieux és most Feydeau is. Sőt egy még nagyobb arcváltozási szenzáció hire veíte föl Páris színházi berkeit. Hire járt, hogy Trisztán Bemard is készül a borbélyhoz, hogy simára beretváltassa az arcát. Tristan Bernardnak pe­dig nemcsak bajusza, de hosszú fekete szakálla is van. Igaz, hogy már kissé őszbe vegyült és a kitűnő iró bizonyára ezért válik meg tőle könnyű sziwel. SZEZÖNL A szegedi gyermeknap. - »Csak egy fillért!« ­Száz és száz jótékony úrinő ajkáról hangzott el vasárnap Szegeden az alázatos kérés: — Csak egy fillért a szegény, elhagyott gyerme­kek javára! Fiatal leánykák, nemeslelkü úrnők reggeltől késő estig fáradhatatlanul agitáltak a humánus cél érdekében és a tegnapi nap teljesen a jóté­konyság jegyében zajlott le. Napokig tartó készülődés előzte meg a vasár­napi gyermeknapot. Olyan programot állított össze az agilis rendezőség, amelylyel a legszebb eredményt kivívhatta volna. Már szombaton fölállították a Széchenyi-téren a csinos sátra­kat. Apró árucikkeket, reklámtárgyakat, étel­nemüeket, italokat, minden földi jót bevásárol­tak a rendezők és teljesen elkészültön várták a nagy napot. Amily lázas kíváncsisággal vár­ták a jótékonyság szolgálatában működő urnőkja gyermeknapot, épen oly nagy érdeklődés előzte meg azt a közönség részéről. (A Klauzál-téren.) A délelőttnek nem voltak érdekes eseményei. Csak Scossa Dezsőnó lelkes gárdája működött a Klauzál-téri sátorban. Azaz működtek mások is. De ezek már nem a liga érdekében. Tehet­séges zsebtolvajok bukkantak föl itt is, ott is, de bizony csak kevés eredménynyel dolgozhattak. El is halasztották működésük idejét délutánra, amikor már értékes zsákmányok jutottak ho­rogra. * A déli órákban kezdett jóra fordulni az idő, amely aztán ki is tartott egész estig. Egy óra felé megélénkültek a sátrak, amelyeket csinos asszonygárda népesített be. Egész sereg urleány volt beosztva egy-egy sátorhoz. A gyűjtő höl­gyekkel egyidőben gyülekezni kezdett a közön­ség is. Rohamosan szaporodott a korzó publikuma és négy óra felé már egy színes-tarka ember­áradat hullámzott a korzón. Kezdetét vette a pumpolás, mókázás, kifosztott emberek mene­kültek el a megszállott területekről, amelyeken mindmegannyi hadvezér intézték az ostromot a zsebek ellen a fáradhatatlan hölgyek. — Csak egy fillért! — volt hallható mindenütt. Ezzel a jelzővel támadtak meg bájos leánykák gyanútlan, békés embereket. Néhány fiatalember, aki kimerészkedett az utcára, azonnal valamelyik perselyes hölgy védőszárnyai alá menekült, hogy igy óvja meg magát a támadásoktól. Sikerült is igy oly nagy gárdának állani a gyűjtők sorába, amely — mondhatni — nagyobb volt, mint a közönség. Szinte csodálatos ily körülmények között, hogy mégis tekintélyes összeg gyűlt össze. (Leszakadt a pódium.) Kedves, szines epizódok tették még élén­kebbé a változatos képet. Öt óra felé egj kis baleset hire rémítette meg az embereket A Klauzál-téren levő sátornak félméter magas padozata leszakadt. Nagy társaság bukott le a „mélységbe", amelyből hangos nevetéssel huz gálták ki egymást. Amily nagy riadalmat oko. zott eleinte a baleset, annál kedélyesebbet fogták fel később az incidenst Scossánó ég társai. Itt volt különben az egyetlen hely, ahol szi­gorúan tiltva volt a pumpolás, tehát itt volt s legnagyobb forgalom! Egy nagy szerencsekeré­ken 10—20 fillér lefizetése ellenében értékes árukat, ételnemüeket, bort, pezsgőt játszottak ki, ugy, hogy a közönség néhány fillérért érté­kes ellenértéket kapott. * (Blaha, Lujza sátra.) Hangos kürtszóval jelezte öt óra után egj deli levente, hogy megérkezett a nemzet csalo­gánya. Worzikovsky ezredesné sátrában foglall helyet Blaha Lujza, aki másfél óráig időzötl régi barátnője társaságában. Hamarosan szoros gyürü vette körül Blaha Lujzát, valóságos os­tromot intéztek az emberek, hogy láthassák Worzikovskynénak megígérte a nagyasszony hogy jövőre direkt a gyermeknapért jön el Szegedre, ahol személyesen akarja megpumpolni az embereket. • Karneváli tarkaságban folyt ezalatt a gyűjtés. Ötletes fiatalemberek cédulát tettek kalapjuk mellé, amelyen hatalmas betűkkel állott: — „Kifosztva!" A Délmagyarország első számából több száj példányt bocsájtott a liga rendelkezésére, a jó­tékony célra. A közönség nagy érdeklődéssel fogadta az uj lapot és hamarosan szétkapkodta a fürge rikkancsok kezeiből. Kiabált ott min­denki, de legélesebben süvített a nagy zajba egy ötletes pékinas kiáltása: — Sóskiflit a liga javára! (A zsebtolvajok aratása.) Csinos összeget gyűjtött a szép célra Várnai Janka, a szegedi színház fiatal művésznője. Épen programbeszédjére készült a képviselő­jelölt-kisasszony, amikor szomorú arccal útját állotta huga, Várnai Annikó, aki az elmaradt szépségversenynek volt biztos favoritja. — „Ellopták az arany órámat a Liga javára" — mondta siró hangon Annikó. A kőszívű zseb­tolvajok bizony nem kímélték a szépeket sem. A holnapi lapokban közzétett „Elveszett" cimü apróhirdetések tanúskodnak róla. (Konfetti-csata.) Miközben a Varga Borbála urnő sátrában el­helyezett mesízelátón a Halley-üstökös meg­vizsgálásáért tülekedtek az emberek, miközben Turchányi főorvosné egy élelmes szatócscsal alkudozott hosszasan, aki az egész sátor tar­talmát megakarta vásárolni potom áron, bizo­nyára nem a liga javára: kezdetét vette a konfetti-csata és az eddig ostromolt fél, a férfiak ismét visszavették szerepüket, ismét ők voltak a támadók. Töméntelen sok konfettit szórtak el és a késő esti Órákik milliónyi apró kis papirkák képeztek sürü fátyolt a Széchenyi­tér fölött. A hangulatos szép napnak eredménye számok­ban : kétezer korona. Ennyit gyűjtöttek a lelkes úrnők, akik elhatározták, hogy a vasárnap dél­előtt elmaradt gyűjtésért áldozócsütörtökön megismétlik a gyermeknapi gyűjtést. Elegáns 5 korona Földes Izsónál SZEGED, Kárász-utca Telefon 595. ü Telefon 595.

Next

/
Oldalképek
Tartalom