Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-24 / 2. szám

4 DÉ LM AGYAR ORSZÁG 1910 május 22 Andrássy programja. — Pártonkívüli marad. — (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma dél­ben tartotta Nagymihályon Andrássy Gyula gróf programbeszédét. Körvonalozta politikai álláspontját s rövid rrsszatekintést vetett a múltra, amelynek Blkövetett bűneit különösen a Justh-pártnak tulajdonítja. — Jelenleg egy párt kötelékébe sem tar­tozom, — mondta Andrássy — nem vállal­hatok kötelezettséget arra nézve, hogy a kormányt rendszeresen támogassam, akár pedig rendszeres ellenzéket szervezzek. Arra kérek felhatalmazást, hogy menten minden pártköteléktől, szabadon foglalhassak áliást az előforduló egyes kérdésekben. Legközelebb íll hozzám közjogi elveimnél fogva a nemzeti munkapárt. Ugy mint az, én is '37-es alapon állok és mint a munkapárt, én is azt val­lom, hogy a királylyal való szükséges har­móniát csakis 67-es alapon lehet biztositani. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy az országra nézve igen káros volna egy ujabb i8-a$ többség. Bármilyen baráti érzés is kap­csol a 48-as párthoz, bármennyire is becsü­löm hazafiságukat, mégis nagy bajnak tar­tanám, ha újra többségre termének szert. Magyarország egy átmmieií stádiumban van. Nagyon hátrányos volna a íH-aat ttíbh­tég azért is, mert hátráltatná a nemzeti hala­dást közös intézményeinkben, A független­ségi többség kénytelen a fokozatos fejlődés elveit fölállítva azt mondani, hogy csak f azért elégszik meg kisebb lépésekkel mert azokat más, nagyobb lépések fogják követni. Ezek a lépések maguk után vonják az el­szakadást, amelytől fél a dinasztia. Ausztria 6a egész Európa, amely az egyensúlyt félti Ausztria és Magyarország ujabb veszélyeitől. Hive vagyok . a közös bankmik, mert valóban nagy szaktekintélyek is ezt tartják a helyesnek. Ezen fölfogásom miatt vádol­tak a koalíció idejében azzal, hogy a negy­vennyolcas párt ellen működöm. Ez az állí­tás teljesen alaptalan és valótlan, mert a politikai becsületbe ütközőnek tartottam volna, ha a hatalmat, amelyet részben tőlük Is kaptam, ellenük használom föl. Beszéde további \ során fejtegette, hogy miért nem lépett be a kormánypártba. Ezután * választójogi törvényről beszélt, amelynek meg kell védeni a magyarság szupremáciá­|át A katonai kérdésről az a fölfogása, hogy azt föltétlenül, mielőbb meg kell oldani. A programbeszédet követő banketten, amelyet a Sztárics-kastélyban tartottak, An­drássy Gyula nagy pohárköszöntőt mondott. — Magyarország súlyos helyzetben van, — mondta, •— a pártoskodás, a felekezeti ellentétek és az osztálygyülölet veszedelmei környékezik. A nemzetiségi viszálykodás a legsúlyosabb veszedelem. Ezt a veszedelmet a Justh-párt zúdította ránli. Ép Justh Gyulá­val nagyon jó viszonyban voltam, de utaink elváltak, mert nem osztom politikáját. Amit politikai bűnének tartok, az, hogy a nem­teiiségi kérdést belekeverte a választási küz­delembe. Andrássy Gyula kíséretével még az esti vonattal visszautazott Budapestibe. Bűnffy báró üdvözlése. Hétfőn volt Bánfíy Dezső bárónak, a szegedi első kerület képviselőjelöltjének a nevenapja. A Bánffy­párt nevében Végnian Ferenc pártelnök a következő táviratot küldte a bárónak: Bánffy Dezső báró ekszcellenciájának Budapest. Mai névnapja alkalmából fogadja Kegyelmes Uram a párt és tisztelői névébon kifejezett íszinte üdvözletemet és szerencsekivánatomat. Szeretett hazánk javára kifejtett fáradhatatlan munkásságát áldja meg a Mindenható, engedje meg, hogy az eredményes és üdvös legyen és ftdjon Kegyelmes Uramnak egészséget, erőt és kitartást, hogy évek hosszú során át szolgál­ttassa a hazát és boldogíthassa kedves család­iét. Végman. Bánffy Dezső bárót mások is, igen nagy számmal üdvözölték Szegedről névnapja alkal­mából Látták az üstököst fi megkerült ílalley. (Saját tudósítónktól.) A bécsi csillagászok hiába kompromittálták az üstököst és ön­magukat, a diszkreditált Haiiey csúnyán rá­cáfolt a kétkedőkre, mert tegnap este fel­tűnt a nyugati égboltozaton. Megkerült. Ezt jelentik mindenfelől, nemcsak a külföldi csil­lagvizsgálók, hanem az ország több városá­ból is, ahol szabad szemmel látták az üstö­köst. A tudósok pedig megállapították, hogy a Föld áthaladt az üstökös csóváján. Milyen a Baüey ? Egy ujságiró felkereste Szalay László dr adjunktust a budapesti meteorológiai inté­zetben. A kitűnő tudós ezeket a felvilágo­sításokat adta: Nyolc óra harminc perckor, néhány percnyi feszült keresés után, a nyugoti ég­bolton megpillantottuk a Hallév-üstököst. A látóhatárhoz közel, vékony fátyolfelhők, úgynevezett cumulo-jpallium-felhőktől fedve úszott a tünemény. Hosszúkás, elmosódott, vízszintesen fekvő fényfoltnak látszik az üstökös, Nagysága körülbelül egy másfél lioid átmérő, A fénye hol erősebb volt, hol gyengébb, aszerint, hogy a felhők sű­rűsödtek ©lőtte, vagy ritkultak. Időnkint egy-két percre egészen el is tűnt a. felhők mögött, aztán ismét láthatóvá vált. Svábhegy irányában tűnt fel és a Já­noshegy nok esett; mindinkább sülvedve a láthatár széle leié. Kilenc óva negyven perckor a láthatár szélén sürü felhők közé hérült és egészen eltűnt. Lenyugvó ideje kilenc óra ötvenkét perc volt. E hónap 24-ig az a csillagkép, amelynek irányában keresni kell a nyugoti égbolton: az ikrek. Később majd a Hydrában lesz látható. Minthogy a nyugoti égbolton tiint fel, te­hát most ismét és egész bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy a Föld áthaladt az üstökös csóváján. # Ó-Gyallán hiába figyeltek a csillagászok, semmit sem láthattak a Halleyből, mert ne­kik a nyugoti égboltot sürü felhő borította. A közönség érdeklődése tegnap este erősen megcsappant. Az üstökös kezd kevésbé nép­szerű lenni. Akik keresték mégis az égen erősen, bizonytalanságban voltak, vájjon látták-e a Halleyt, vagy sem. Voltak, akik látták, de mert nem tudták milyen a tüne­mény, azt hitték, megvilágított felhő. Aki meg akarja keresni a tüneményt, csak arra vigyázzon, hogy egy helyben maradjon, kü­lönben a folyton továbbhaladó üstököst újra és újra kell megkeresni. Világosan és mindenki számára 2 óra után lesz látható, amikor késő éjjel, a hold után fog fölkelni. x Vízhiány Szegeden. Nyáridőben mindig sok baj van Szegeden a vízzel, amióta működik a vízvezeték. A mérnökség a fogyasztókat okolja a vízhiány előidézésével és vízpazarlás­sal vádolja őket, a közönség meg azt tartja, hogy a vízvezeték nem képes elegendő vizet szol­gáltatni. Mivel most négy esztendeje a vízmü­veket két uj artézi kut fúrásával erősítették s a víz nyáron mégis kevés, a hatóság évek óta foglalkozik a vízórák kötelező beállításának kér­désével. A tanács mai ülésében ismét tárgyalt a vízórák ügyéről s mivel ugy véli, hogy a kö­zönség belegyöződött már a vízórák szükséges­ségébe és előnyébe, legközelebb érdemi javas­latot tesz a közgyűlésnek a vízórák kötelező beállítására vonatkozólag. Egy összehívott bi­zottság ma délután Bokor Pál helyettes polgár­mester elnöklete alatt ülést tartott ós hosszas tárgyalás alá vette a vízórák kérdését. A bi­zottság tárgyalása során a következő alapelve­ket állította fel: A vízórák kötelező beállí­tása az összes ház- és telektulajdonosokra ki­mondatik; a vízdíj fizetése az eddigi rendszer értelmében lakrészek után történik, amennyi­ben azonban egyes házaknál nayyobbméivS lenne a vízfogyasztás, mint amennyit a lakré­szek után fizetett dij födözne, ugy a többlet­fogyasztás minden köbmétere után 16 fillér lesz fizetendő. A vízdíj lerovását, mint eddig, a lakók, illetve fogyasztók kötelesek eszközölni, a vízóra által megállapítandó többletfogyasztás után esedékes dijat azonban a mindenkori ház­tulajdonos évnegyedi utólagos leszámolás alap­ján lesz köteles lefizetni, feljogosittatván arra, hogy ezt a dijat a lakókon a lakrészek ará­nyában beszedhesse. A vízórák beszerzését, felszerelését, beállítását ós karbantartását a város köteles saját költségén eszközölni, ami­nek költsége, tekintve, hogy mintegy 1600 da­rab vízóra beszerzéséről van szó, 90—100 ezer korona beruházást igényol. Ezenkívül a vízórák évenkénti pótlása, hitelesítése, javítása s a fo­gyasztott mennyiség megállapításánál felmerü­lendő személyi kiadások körülbelül húszezer koronával szaporítanák a vízvezeték kiadási tételeit. A város középületeinél szintén vízórák lennének beállitandók s a vízdíj megállapítása épen ugy lesz keresztülvezetendő, mint a magánházaknál. Ezáltal természetesen felesle­gessé fog válni az eddig fizetett tizenötezer koro­nának a költségvetésbe való beállítása. Az el­nöklő helyettes polgármester a bizottságnak ezen határozatának kimondása után kijelen­tette, hos:y e megállapított elvek alapján fog a vízvezetéki díjszabályzat átalakíttatni s a tervezet a közgyűlés elé terjesztetni. x Tirtsíujiiás Makóvi. A makói tisztikar nesztorának Bakos Ferencnek elhunytával megüresedett Makó városánál a főjegyzői ál­lás. Erre a díszes tisztségre a város közgyű­lése három pályázó közül abszolút szótöbbség­gel Gera Sámuel tanácsjegyzőt, a városnak egyik érdemes, régi tisztviselőjét választotta meg. Gera utóda a tanácsjegyzői székben Gorcsa Péter eddigi főszámvevő lett, aki szin­tén értékes, munkás tagja volt eddig is Makó város tisztikarának. x A róüuisi tó feltöltése. A szeged-rókusi vasúti állomás mellett elterülő tó álló viae amellett, hogy nagy helyet foglal el, még meg is fertőzi a környék levegőjét. Csávássy Sámuel és társai ma beadványban arra kérik a ható­ságot, hogy a rókusi tó területét töltesse föl. A hatóság már régebben foglalkozik a kérdés­sel s a tavat szakértőkkol fogja megvizsgáltatni, hogy a tó forrása elvezethető-e más vidékre. x Piac-áthelyezés. A szegedi Kiss-utcában és a Széchenyi-térnek délnyugati részén áruló zöldség-, gyümölcs- és paprikakofákat az utca­rendezés idejére a főkapitány a Tisza Lajos­körutra, a fazekasok mellé helyezte át. x A prépost kórháza. A mult évben Szege­den elhalt Oltványi Pál prépost, avaskorona- és Ferenc József-rendek lovagja, tudvalevően nagy összegeket hagyott közcélokra. Legnagyobb hagyománya az a 260 ezer korona, amit az alsóvároson létesítendő Erzsébet-kórház építé­sére szánt. Mivel a boldogult prépost meg­hagyta, hogy a létesítendő kórházat a város tartsa fenn s hogy annak apáca-ápolóit a város fizesse s egyáltalán a kórház minden kiadásáról a város gondoskodjék: a polgármes­ter átírt a temesvári káptalanhoz és arra kérte, engedje meg, hogy a boldogult prépost 260 ezer koronányi hagyatékát használhassa fel a szegedi nagy kórház építésére. A városnak ezt a kérését avval indokolta a polgármester, hogy az Erzsébet-kórház sok pénzébe kerülne a városnak s mivel az különben is magánkórhá« jellegével birna, a belügyminiszter nem engedé­lyezne díjszabást az ápolási költségeket illető­leg. A polgármester azóta személyesen is eljárt a káptalannál, tárgyalt a megyés püspökkel is ós e tárgyalások eredménye az, hogy a székes­káptalan elvileg máris hozzájárult ahoz, hogy Oltványi Pál 260 ezer koronája felhasználtassák a szegedi egyetemi kórház építéséhez. Az uj kór» háznak egy pavíllonja — valószínűleg a tüdő­vészesek pavillonja — az Oltványi-pavillon nevet kapja, a kórház kápolnája pedig a nagy emberbarát emlékezetére a Szent Pál-kápolna elnevezést kapja. A káptalan végleges elhatáro­lása most már csak rövid idő kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom