Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)
1910-05-24 / 2. szám
4 DÉ LM AGYAR ORSZÁG 1910 május 22 Andrássy programja. — Pártonkívüli marad. — (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma délben tartotta Nagymihályon Andrássy Gyula gróf programbeszédét. Körvonalozta politikai álláspontját s rövid rrsszatekintést vetett a múltra, amelynek Blkövetett bűneit különösen a Justh-pártnak tulajdonítja. — Jelenleg egy párt kötelékébe sem tartozom, — mondta Andrássy — nem vállalhatok kötelezettséget arra nézve, hogy a kormányt rendszeresen támogassam, akár pedig rendszeres ellenzéket szervezzek. Arra kérek felhatalmazást, hogy menten minden pártköteléktől, szabadon foglalhassak áliást az előforduló egyes kérdésekben. Legközelebb íll hozzám közjogi elveimnél fogva a nemzeti munkapárt. Ugy mint az, én is '37-es alapon állok és mint a munkapárt, én is azt vallom, hogy a királylyal való szükséges harmóniát csakis 67-es alapon lehet biztositani. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy az országra nézve igen káros volna egy ujabb i8-a$ többség. Bármilyen baráti érzés is kapcsol a 48-as párthoz, bármennyire is becsülöm hazafiságukat, mégis nagy bajnak tartanám, ha újra többségre termének szert. Magyarország egy átmmieií stádiumban van. Nagyon hátrányos volna a íH-aat ttíbhtég azért is, mert hátráltatná a nemzeti haladást közös intézményeinkben, A függetlenségi többség kénytelen a fokozatos fejlődés elveit fölállítva azt mondani, hogy csak f azért elégszik meg kisebb lépésekkel mert azokat más, nagyobb lépések fogják követni. Ezek a lépések maguk után vonják az elszakadást, amelytől fél a dinasztia. Ausztria 6a egész Európa, amely az egyensúlyt félti Ausztria és Magyarország ujabb veszélyeitől. Hive vagyok . a közös bankmik, mert valóban nagy szaktekintélyek is ezt tartják a helyesnek. Ezen fölfogásom miatt vádoltak a koalíció idejében azzal, hogy a negyvennyolcas párt ellen működöm. Ez az állítás teljesen alaptalan és valótlan, mert a politikai becsületbe ütközőnek tartottam volna, ha a hatalmat, amelyet részben tőlük Is kaptam, ellenük használom föl. Beszéde további \ során fejtegette, hogy miért nem lépett be a kormánypártba. Ezután * választójogi törvényről beszélt, amelynek meg kell védeni a magyarság szupremáciá|át A katonai kérdésről az a fölfogása, hogy azt föltétlenül, mielőbb meg kell oldani. A programbeszédet követő banketten, amelyet a Sztárics-kastélyban tartottak, Andrássy Gyula nagy pohárköszöntőt mondott. — Magyarország súlyos helyzetben van, — mondta, •— a pártoskodás, a felekezeti ellentétek és az osztálygyülölet veszedelmei környékezik. A nemzetiségi viszálykodás a legsúlyosabb veszedelem. Ezt a veszedelmet a Justh-párt zúdította ránli. Ép Justh Gyulával nagyon jó viszonyban voltam, de utaink elváltak, mert nem osztom politikáját. Amit politikai bűnének tartok, az, hogy a nemteiiségi kérdést belekeverte a választási küzdelembe. Andrássy Gyula kíséretével még az esti vonattal visszautazott Budapestibe. Bűnffy báró üdvözlése. Hétfőn volt Bánfíy Dezső bárónak, a szegedi első kerület képviselőjelöltjének a nevenapja. A Bánffypárt nevében Végnian Ferenc pártelnök a következő táviratot küldte a bárónak: Bánffy Dezső báró ekszcellenciájának Budapest. Mai névnapja alkalmából fogadja Kegyelmes Uram a párt és tisztelői névébon kifejezett íszinte üdvözletemet és szerencsekivánatomat. Szeretett hazánk javára kifejtett fáradhatatlan munkásságát áldja meg a Mindenható, engedje meg, hogy az eredményes és üdvös legyen és ftdjon Kegyelmes Uramnak egészséget, erőt és kitartást, hogy évek hosszú során át szolgálttassa a hazát és boldogíthassa kedves családiét. Végman. Bánffy Dezső bárót mások is, igen nagy számmal üdvözölték Szegedről névnapja alkalmából Látták az üstököst fi megkerült ílalley. (Saját tudósítónktól.) A bécsi csillagászok hiába kompromittálták az üstököst és önmagukat, a diszkreditált Haiiey csúnyán rácáfolt a kétkedőkre, mert tegnap este feltűnt a nyugati égboltozaton. Megkerült. Ezt jelentik mindenfelől, nemcsak a külföldi csillagvizsgálók, hanem az ország több városából is, ahol szabad szemmel látták az üstököst. A tudósok pedig megállapították, hogy a Föld áthaladt az üstökös csóváján. Milyen a Baüey ? Egy ujságiró felkereste Szalay László dr adjunktust a budapesti meteorológiai intézetben. A kitűnő tudós ezeket a felvilágosításokat adta: Nyolc óra harminc perckor, néhány percnyi feszült keresés után, a nyugoti égbolton megpillantottuk a Hallév-üstököst. A látóhatárhoz közel, vékony fátyolfelhők, úgynevezett cumulo-jpallium-felhőktől fedve úszott a tünemény. Hosszúkás, elmosódott, vízszintesen fekvő fényfoltnak látszik az üstökös, Nagysága körülbelül egy másfél lioid átmérő, A fénye hol erősebb volt, hol gyengébb, aszerint, hogy a felhők sűrűsödtek ©lőtte, vagy ritkultak. Időnkint egy-két percre egészen el is tűnt a. felhők mögött, aztán ismét láthatóvá vált. Svábhegy irányában tűnt fel és a Jánoshegy nok esett; mindinkább sülvedve a láthatár széle leié. Kilenc óva negyven perckor a láthatár szélén sürü felhők közé hérült és egészen eltűnt. Lenyugvó ideje kilenc óra ötvenkét perc volt. E hónap 24-ig az a csillagkép, amelynek irányában keresni kell a nyugoti égbolton: az ikrek. Később majd a Hydrában lesz látható. Minthogy a nyugoti égbolton tiint fel, tehát most ismét és egész bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy a Föld áthaladt az üstökös csóváján. # Ó-Gyallán hiába figyeltek a csillagászok, semmit sem láthattak a Halleyből, mert nekik a nyugoti égboltot sürü felhő borította. A közönség érdeklődése tegnap este erősen megcsappant. Az üstökös kezd kevésbé népszerű lenni. Akik keresték mégis az égen erősen, bizonytalanságban voltak, vájjon látták-e a Halleyt, vagy sem. Voltak, akik látták, de mert nem tudták milyen a tünemény, azt hitték, megvilágított felhő. Aki meg akarja keresni a tüneményt, csak arra vigyázzon, hogy egy helyben maradjon, különben a folyton továbbhaladó üstököst újra és újra kell megkeresni. Világosan és mindenki számára 2 óra után lesz látható, amikor késő éjjel, a hold után fog fölkelni. x Vízhiány Szegeden. Nyáridőben mindig sok baj van Szegeden a vízzel, amióta működik a vízvezeték. A mérnökség a fogyasztókat okolja a vízhiány előidézésével és vízpazarlással vádolja őket, a közönség meg azt tartja, hogy a vízvezeték nem képes elegendő vizet szolgáltatni. Mivel most négy esztendeje a vízmüveket két uj artézi kut fúrásával erősítették s a víz nyáron mégis kevés, a hatóság évek óta foglalkozik a vízórák kötelező beállításának kérdésével. A tanács mai ülésében ismét tárgyalt a vízórák ügyéről s mivel ugy véli, hogy a közönség belegyöződött már a vízórák szükségességébe és előnyébe, legközelebb érdemi javaslatot tesz a közgyűlésnek a vízórák kötelező beállítására vonatkozólag. Egy összehívott bizottság ma délután Bokor Pál helyettes polgármester elnöklete alatt ülést tartott ós hosszas tárgyalás alá vette a vízórák kérdését. A bizottság tárgyalása során a következő alapelveket állította fel: A vízórák kötelező beállítása az összes ház- és telektulajdonosokra kimondatik; a vízdíj fizetése az eddigi rendszer értelmében lakrészek után történik, amennyiben azonban egyes házaknál nayyobbméivS lenne a vízfogyasztás, mint amennyit a lakrészek után fizetett dij födözne, ugy a többletfogyasztás minden köbmétere után 16 fillér lesz fizetendő. A vízdíj lerovását, mint eddig, a lakók, illetve fogyasztók kötelesek eszközölni, a vízóra által megállapítandó többletfogyasztás után esedékes dijat azonban a mindenkori háztulajdonos évnegyedi utólagos leszámolás alapján lesz köteles lefizetni, feljogosittatván arra, hogy ezt a dijat a lakókon a lakrészek arányában beszedhesse. A vízórák beszerzését, felszerelését, beállítását ós karbantartását a város köteles saját költségén eszközölni, aminek költsége, tekintve, hogy mintegy 1600 darab vízóra beszerzéséről van szó, 90—100 ezer korona beruházást igényol. Ezenkívül a vízórák évenkénti pótlása, hitelesítése, javítása s a fogyasztott mennyiség megállapításánál felmerülendő személyi kiadások körülbelül húszezer koronával szaporítanák a vízvezeték kiadási tételeit. A város középületeinél szintén vízórák lennének beállitandók s a vízdíj megállapítása épen ugy lesz keresztülvezetendő, mint a magánházaknál. Ezáltal természetesen feleslegessé fog válni az eddig fizetett tizenötezer koronának a költségvetésbe való beállítása. Az elnöklő helyettes polgármester a bizottságnak ezen határozatának kimondása után kijelentette, hos:y e megállapított elvek alapján fog a vízvezetéki díjszabályzat átalakíttatni s a tervezet a közgyűlés elé terjesztetni. x Tirtsíujiiás Makóvi. A makói tisztikar nesztorának Bakos Ferencnek elhunytával megüresedett Makó városánál a főjegyzői állás. Erre a díszes tisztségre a város közgyűlése három pályázó közül abszolút szótöbbséggel Gera Sámuel tanácsjegyzőt, a városnak egyik érdemes, régi tisztviselőjét választotta meg. Gera utóda a tanácsjegyzői székben Gorcsa Péter eddigi főszámvevő lett, aki szintén értékes, munkás tagja volt eddig is Makó város tisztikarának. x A róüuisi tó feltöltése. A szeged-rókusi vasúti állomás mellett elterülő tó álló viae amellett, hogy nagy helyet foglal el, még meg is fertőzi a környék levegőjét. Csávássy Sámuel és társai ma beadványban arra kérik a hatóságot, hogy a rókusi tó területét töltesse föl. A hatóság már régebben foglalkozik a kérdéssel s a tavat szakértőkkol fogja megvizsgáltatni, hogy a tó forrása elvezethető-e más vidékre. x Piac-áthelyezés. A szegedi Kiss-utcában és a Széchenyi-térnek délnyugati részén áruló zöldség-, gyümölcs- és paprikakofákat az utcarendezés idejére a főkapitány a Tisza Lajoskörutra, a fazekasok mellé helyezte át. x A prépost kórháza. A mult évben Szegeden elhalt Oltványi Pál prépost, avaskorona- és Ferenc József-rendek lovagja, tudvalevően nagy összegeket hagyott közcélokra. Legnagyobb hagyománya az a 260 ezer korona, amit az alsóvároson létesítendő Erzsébet-kórház építésére szánt. Mivel a boldogult prépost meghagyta, hogy a létesítendő kórházat a város tartsa fenn s hogy annak apáca-ápolóit a város fizesse s egyáltalán a kórház minden kiadásáról a város gondoskodjék: a polgármester átírt a temesvári káptalanhoz és arra kérte, engedje meg, hogy a boldogult prépost 260 ezer koronányi hagyatékát használhassa fel a szegedi nagy kórház építésére. A városnak ezt a kérését avval indokolta a polgármester, hogy az Erzsébet-kórház sok pénzébe kerülne a városnak s mivel az különben is magánkórhá« jellegével birna, a belügyminiszter nem engedélyezne díjszabást az ápolási költségeket illetőleg. A polgármester azóta személyesen is eljárt a káptalannál, tárgyalt a megyés püspökkel is ós e tárgyalások eredménye az, hogy a székeskáptalan elvileg máris hozzájárult ahoz, hogy Oltványi Pál 260 ezer koronája felhasználtassák a szegedi egyetemi kórház építéséhez. Az uj kór» háznak egy pavíllonja — valószínűleg a tüdővészesek pavillonja — az Oltványi-pavillon nevet kapja, a kórház kápolnája pedig a nagy emberbarát emlékezetére a Szent Pál-kápolna elnevezést kapja. A káptalan végleges elhatárolása most már csak rövid idő kérdése.