Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-09 / 41. szám

1910 julius ,9 DÉLMAGYARORSZAO LÍ A megrémült ember sietett a kívánságnak ole­Pt tenni s a pénzt gyorsan átadta kellemet­fen vendégének. Hungfong a pénzt nyugodtan sebrevágta, a mandarint pedig erősen meg­író íözte, egy kisebb szobába elzárta, az ajtóra kívül alkalmazott cédulára fölírta, hogy a fog­Ivot huszonnégy órán belül halálbüntetés terhe -,'latt tilos szabadonbocsátani. Hungfong maga ezután a legnagyobb lelkinyugalommal eltávo­zott távozása előtt azonban a mandarin titkárá­nak azt mondotta, hogy ő a mandarin nagyobb visszaéléseinek jött nyomára ós ezért tartott vizsgálatot. £2 Anatole Francé és a francia dráma. ftry francia újságíró a napokban beszélgetést folytatott Anatole France-al, aki rendkívül érde­kesen nyilatkozik afrancia drámairásról. Az újság­írónak arra'a kérdésére, vájjon igaz-e, hogy nem =zereti a színházat, Anatole Francé kijelentette, hogy ez nem igaz. „Nem lehet lebecsülni egy olyan művészetet", — mondotta — amelynek a mester­müveit egy Aischylos és egy Shakespeare terem­tette meg. De viszont az a véleményem, hogy ez a művészet Franciaországban a tizenhetedik század óta visszafelé megy és hogy kevés kivétellel a mi ujabb drámai produktumaink igen ala­csony fokon állanak. Amig a költészetnek minden más ága kiterjeszkedik és lehetőleg mélyíti kelet­kezésének forrásait, addig a dráma háromszáz évóta stagnál. Nem akarom Moliéreneka nagy­ságát vitatni, de azt tartom, hogy a visszaesés vele kezdődik. Egy egész századot keil átug­ranunk, hogy egy másik igazi nagy drámaíróval találkozzunk: Beaumarchais-vei. Ezután követ­kezik a romantikus korszak az ö fölfujt poézisével. Victor Hugó például az én számomra a karrika­tura karrikaturáját jelenti. Ennek a költőnek valami különös kedvtelése telik abban, hogy saját magát parodizálja. Meghamisítja a mére­teket, túlozza az érzelmeket, szédítő antitézise­ket épít, össze-vissza dob mindent, ami értel­mes és egyenesen megsérti az értelmet, az izlést és az emberit. Azt kell kérdeznem ma­gamtól, hogyan találhat valaki élvezetet az ilyen monstruózus bolondságokban? Victor Hugó örök mestere marad a formának, de a színdarabjai egyenesen elriasztják a követőit, akik még tartanak valamit az eszükre. Nem lelkesedem Augier polgári színmüveiért sem, amelyben egymásra halmozódik a sok laposság. Labiche egészen kedves, de banális. A mai drámai termékek tele vannak mértéktelenség­gel és mindig ugyanazt mondják ugyanannak az örökölt metódusnak az alapján. Még a leg­jelentékenyebbnek tartom a mai drámaírók közül Paul Hervieut, akinél a szenvedélyek előttünk nőnek meg és harcolnak egymással." KÖZOKTATÁS + A siketnémák államilag segélyezett szegedi intézetének felügyelő-bizottsága folyó évi julius hó 9-én, szombaton délelőtt tizenegy órakor a városháza tanácstermében gyűlést tart. Lázár György dr kir. tan., polgármester, íb. elnök. -+• Kitüntetett makói óvóilök. A lőcsei óvókiálíitás rendezéseért a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Matolcsy Ilona és Balga Zsuzsó makói állami óvónőket emléktárgyakkal jutal­mazta meg. + A szegedi állami főgimnázium érte­sítője. Kárpáti Károly dr igazgató közli a szegedi magyar királyi állami főgimnázium 1909—1910. évi — tizenkettedik — értesítőjét. Paupert József, a magyar és latin nyelv tanára i klasszikus nyelvek érdekében írott érdekes értekezésével kezdődik a beszámoló. A főgim­názium tanári testülete által összeállított ter­minológia után következnek adatok az in­tézet történetéhez. Az 1909— 1910-ik tan- I ívben a tanártestületnek harminchét tagja v°lt és pedig egy igazgató, húsz rendes, p?y helyettes tanár, egy tornatanitó, egy isko­laorvos és egészségtantanár, hét hittanár, egy paektanitó és öt gyakorló tanárjelölt. A tanár­testületben több változás történt. Az elmúlt ^'ben hatszázhetvenöt rendes-, huszonnégy magán-, összesen hatszázkilencvennyolc tanulója Vn}t az intézetnek. Emelkedés a tavalyi lét­számhoz képest ötvenhárom. Szomorú pontja a lelentésnek, amely az ifjúság egészségügyéről Szol. ¿1 ragályos betegségek egész éven át ural­kodtak: Az egészégi állapot általában nem volt kedvező. Nagy súlyt helyezett a tanári kar az ''luság valláserkölcsi tanítására. Az ifjúság er­kölcsi viselete általában megfelelt a követel­ményeknek. „Mindamellett — mondja a jelen­, 3el nem hallgathatjuk, hogy az elmúlt aiiövben, különösen a nagyobb tanulóknál, sok nyerseséggel és modortalansággal találkoztunk, amely elérte a tiszteletlenség határait is." A 'Hetyke és pökhendi" tanulók szigorú megbün­tetése hatott a többi fiukra is. A katonai és céllövő-gyakorlatokban nagy szorgalmat fejtet­tek kí a növendékek. A tanári kar, mint min­denkor, az elmúlt tanévben is kivette a maga részét a társadalmi és közművelődési élet te­rén. A „Gyorsírókor" is szép anyagi és erkölcsi eredményuyel működött. Az ifjúsági zenekar­ról szintén dicsérettel számol be az értesítő. Több tanulmányi kirándulást tett az intézet. + Gyertj áinos község ssegedi konvikíusa most teszi közzé azokat a feltételeket, amelyek betartása mellett a tanulókat felveszi. Bővebb felvilágosítást a konviktus igazgatósága ad. KÖZIGAZGATÁS • Az uj Kossuth Lajos-sugárut. Szeged városának legforgalmasabb utvonala a Kossuth Lajos-sugái'ut, mely a város központ­ját köti össze a rókusi állomással. Ehez képest a leghosszabb utcája is Szegednek s e két ok­nál fogva leginkább rászorult arra, hogy ren­dezzék. A Kossuth Lajos-sugárut végleges rendezésére kerül most sor. A terv már a város tanácsánál van. Teljesen modern kiviteli mód foglaltatik az érdekes tervben, mely szerint a Kossuth Lajos­sugárutnak a kis- és a nagykörút közé eső része bazalt-kockakővel és nyolc-nyolc méternyi szé­les gyalogjáróval fog birni. A sugárut külső vo­nalát a terv két részre osztja, ugy, hogy a ko­csik részére külön ut lesz ki és külön ut befelé­El kell ismerni, hogy a tervnek ez a része nagyon zseniális, mert a forgalom sokat nyer közbiztosságí szempontból. Nagyot nyom azonban a latban a Kossuth Lajos-sugárut végleges rendezésének kiviteli költ­sége: nem kevesebb, mint 425 ezer koronát. Mivel pedig ebből az összegből ezidö szerint csak 190 ezer korona áll rendelkezésre, a sugárut vég­leges rendezése ebben az évben nem történ­hetik meg. így tehát csak a kél körút között rendezik ebben az évben a Kossuth Lajos-sugár­utat, összesen mintQgy 155 ezer korona költségen. Miután azonban a Kossuth Lajos-sugárut külső vonala oly rossz állapotban van, hogy an. nak helyreállítása elsőrendű szükségletet képez, a hatóságnak gondja van arra, hogy a külső vonal is rendeztessék, legalább ideiglenesen. Ez pedig olykép lehetséges a mérnökség előter" jesztése szerint, hogy a külső vonal a forgalom igényeihez képest alaposan át lesz javítva a két körút között levő vonalból kikerülő kő­anyag javarészével. így ez a külső vonal is jó állapotban lesz és két-három évig elbírja az erős forgalmat az ideiglenes rendezéssel. A Kossuth Lajos-sugárut külső vonalának végleges rendezését akkor foganatosítják, hogyha a szükséges 250 ezer korona az 1910. és 1911. évi zárószámadások pénztári maradványából fedezetet nyer. így ugyanis ennek az egy út­vonalnak beruházási költsége nem terheli az általános városrendezés költségét. Az uj Kossuth Lajos-sugárut ennélfogva csak részlegesen és hosszabb idő múlva alakul ki teljesen. A jöyö éui kövezési program. Szeged városa az általános városrendezést nem tudja egyszerre végrehajtani, mert ehez roppant összegű pénz szükségeltetnék. Az évi költségvetésbe azonban mindig 230 ezer koro­nát illeszt be s ebből minden évben rendbeho­zat néhány utcát, sőt egyes városrészeket. Az idén a belvárosban nagyobb arányokat öl­tött a burkolási munka, ami a magyar aszfalt­részvénytársaság előnyös ajánlatának köszön­hető. Bokor Pál polgármester-helyettes, gazdasági előadó, kidolgozta már a jövő évi kövezési pro­gramot is Doránszky Károly mérnökkel, a vá­rosi mérnökség kövezési osztályának a vezető­jével. Ez a program mindenkép érdekes és azt a következőkben ismertetjük: A jövő évi kövezési program tervezete mint­esrv folytatása lesz a most folyamatban levő asz­faltozási munkáknak. A programba fölveszik a Tissa Lajos-körut kiaszfaltozását, az alsórakpart­tól a Kossuth Lajos-sugárutig. Ez a terület mintegy 21 ezer négyszögméter aszfaltburko­lást igényel. Kiaszfaltozzák a jövő évben a Feketesas-utca és a Széchenyi-tér között levő összekötő utca­vonalakat, továbbá a Gizella-teret, a Budolf­teret és a meglevő aszfaltvonalakat teljes széles­ségben. Ez az aszfaltozási munka mintegy 42 ezer négyszögméter területre esik, tehát körülbelül annyit tesz ki, amennyi az idei aszfaltozási munka. Az aszfaltozás folytán az utcákból kikerülő és még használható kőanyagból a jövő évi kö­vezési program keretében a külvárosi utcákat fogják kikövezni. Ezek a külvárosrészi kikövezendő utcák a következők : Felsővároson : a Rózsa-, Debreceni-, Kecske­méti- és Szücs-utcák. Alsóvároson: a Szentháromság-utca külső vonala, a Rákóczi- és Vaspálya-utcák és a Má­tyás király-tér környéke. A belvárosban a Zerge-utca nyer rendezést a? 1911. évben, Rókuson pedig most vannak folyamatban az utcarendezési munkák. A jövő évnek ez a kövezési programja a legközelebbi őszi közgyűlésen nyer szentenciát. x Számsoiikérőszék. A szegedi számonkérő­szék ma folytatta vizsgálatát Lásár György dr polgármester elnöklésével. A kémpróbára ki­tűzött összes darabok között csak egy darab­nál volt késedelem, amit meg fognak vizsgálni. A számonkérőszék julius tizenhatodikán foly­tatja működését. x A városi mérnökség elfoglaltsága. A szegedvárosi mérnöki hivatalnak ebben az esz­tendőben annyi a dolga, mint még talán soha­sem volt. Ugyanezért ismételt dicséretek hang­zottakéi a mérnökségről, akárhány esetben hiva­talos helyről is. A mérnökség még most is nem kevesebb, mint negyven munkánál végez műve­zetést, javítást, tervezést, tárgyalást, ellenőr­zést és fönntartási munkát. x A városi árvaházbői. Szeged város árva­házának felügyelő-bizottsága julius kilencedikén délután öt órakor Lásár György dr polgármes­ter elnöklete alatt ülést tart. x Lichtenberg Ella alapitványai. Baranya­vári Ullman Adolfné született Lichtenberg Ella, édesapjának, néhai Lichtenberg Mórnak elha­lálozása alkalmából több alapítványt tett Sze­ged városánál. A létesítendő szegedi egyete­men egy szegénysorsu hallgató javára tízezer, egy egyetemre készülő szegénysorsu szegedi ifjú segélyezésére négyezer és egy szegény ta­nuló felruházására kétezer koronás alapítványt tett. A közgyűlés az alapítványokat köszönet­tel elfogadta s az alapító leveleket jóváhagyás végett felterjesztette a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez. A minisztérium az alapító­leveleket jóváhagyta, maga Zichy János gróf kultuszminiszter pedig az alapítványok mind, egyikét külön levélben köszönte meg a jóté­kony úrnőnek. x Odaítélt ösztöndíjak. Lásár György dr polgármester a kezelésére bizott Lichtenberg Mór-féle alapítvány 320 koronás ösztöndiját Rákosi Mátyás érettségit tett szegedi tanuló­nak, a Kiss Dávid-féle alapítvány 432 koro­nányi ösztöndiját pedig Weiss István ugyan­csak érettségit tett tanulónak Ítélte oda. jä fflüíölf, ISiííUreiM Jat unuioi ®S№M a MMK D?№ IWROMRO «RIMLJ W PÉíi Séndör-s.-uí és Kr'nvoK-u. sarok. (Miomos megálló). 1 imperátor f Irt 50 kr, 3 drb 4 Irt. 6 drb f írt 50 kr, 12 drb 14 írt, egy gyujtökö 30 llller. Kérjen ingyen hépes órjepM :: ViszonfelSrusifóh heresfefnsk.

Next