Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-10 / 42. szám
14 DÉLMAGYARORSZÁGi 1910 július 10 Tisza Lajos-köruti nagy áruházában e héten a következő cikkek kerülnek mélyen leszállított áron eladásra Gyapjú Delainek métere 70 kr. helyett ¿$8 kr. Mosó Delainek métere 35 kr. helyett 23 kr. Selyem Batistok egész finom, 55 kr. helyett 38 kr. Ruhavásznak egész finom, 65 kr. helyett 40 kr. Lcusin selymek, jó minőség .... • kr. Messalin selymek, jó minőség . . . SS kr. Tafít selymek, jó minőség . 08 kr. Shantung selymek, jó minőség . \ frt 05 kr. Kerti abroszok 1 frt S0 kr. helyett \ frt 28 kr. Nyári Flanel takarók 1 frt 70 kr. helyett \ frt. 12 drb finom angol férfi batis zseb- Q kendő 3 frt 50 kr. helyett £ frt 10 kr. A budapesti ügyvédvizsgálő-bizott»ág előtt a mult héten hetvennyolc jelölt jelentkezett ügyvédi vizsgára; ezek közül egy visszalépett, oklevelet nyert ötvenhárom, pótlásra utasítottak tizenhetet, nem képesítettek hetet. § Megölte a gyermekét. Papp Mátyásné aisótanyai asszony gyermekgyilkossággal vádolva állott ma a szegedi királyi törvényszék büntetőtanácsa előtt. Fappné a vádirat szerint újszülött gyermekét dézsába fojtotta. A szerencsétlen asszony sirva védekezett a tárgyaláson a gyilkosság vádja ellen. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével nyolc napi fogházra ítélte Pappnét. § Egy urasági iuas boszuja. Ez év május 14-én Okányi Schivartz Zsigmond földbirtokos leküldötte inasát, Szomolya Istvánt a közeli vendéglőbe ételért. Mivel az inas állítólag sokáig oda volt, gazdája sértő szavak kíséretében alaposan összeszidta. Amikor az inas a sértések ellen tiltakozott, megveréssel fenyegette, amire Szomolya a kezében lévő kefével ugy ütötte meg gazdáját, hogy balszeme világát elvesztette. Az inast nyomban letartóztatták és a királyi ügyész ellene súlyos testisértés büntette miatt emelt vádat. Mára volt kitűzve ebben az ügyben a budapesti törvényszék előtt a főtárgyalás Tholt biró elnöklésével. A tárgyaláson azonban a sértett Okányi Schwartz Zsigmond földbirtokos nem jelent meg és két orvosi bizonyitványnyal is igazoita, hogy be" tegsége miatt akadályozva van a tárgyaláson való megjelenésben. Pálos királyi ügyész erre a tárgyalás elnapolását kérte. Faludi Oszkár védő szintén csatlakozott ehez a kérelemhez azzal, hogy a biróság még több tanút idézzen be a védelem álláspontjának bizonyítására, kérte egyúttal védencének óvadék mellett való szabadlábrahelyezését. Ezt a kérelmet azzal indokolta, hogy a letartóztatott vádlott vőlegény és már esküvőjének napja is ki van tűzve, a legközelebbi főtárgyalás ideje bizonytalan, addig pedig a vádlott fogságban nem tartható. A biróság a mai főtárgyalást elnapolta és egyúttal elrendelte ezer korona óvadék ellenében a vádlott Szomolya Istvánnak szabadlábrahelyezését. § A megrágalmazott feleség. Nyitráról jelentik : Duschek Oszkár érsekújvári gyógyszerész azt állította válófélben lévő feleségéről, hogy öt a válópert vezető Palásti Vilmos nyitrai bíróval megcsalja. Palásti biró feljelentésére a nyitrai járásbíróság Duscheket rágalmazásért hatszáz korona pénzbirságra ítélte, ami ellen Duschek felebbezett, Felebbezését ma tárgyalta a Törvényszék, amely Lengyel Zoltán védelme után Duschek büntetését tizennégy napi fogházra emelte. § Veréb helyett ember. A tavaszszal történt, hogy Kiss Sándor makói pénzügynök, miközben verebekre lövöldözött, tévedésből Körösi Imrénét lőtte meg. A szegedi királyi törvényszék Kiss Sándort gondatlanságból okozott súlyos testisértésért az enyhítő körülmények figyelembe vételével hatvan korona pénzbüntetésre itélte. 1 FOGFÁJÁS 1 1 Rossz | 1 f°sak 1 elleni! i ellen kipróbált, biztos ha- ¡j i tásu szer a Frankl-féla száj- j A leheletnek kellemes'! ] illatot ad, a fogak rom-h lását megakaclálvozza, - :! Ára 70 fillér. íRAIL ANTAL gysoYSzerfórd •! i SZEG ED, Felsöváros. |j felte § erösiíésére | 1 Síül i effávBíitéssre j ellen kipróbált, biztos ha- ¡j i tásu szer a Frankl-féla száj- j A leheletnek kellemes'! ] illatot ad, a fogak rom-h lását megakaclálvozza, - :! Ára 70 fillér. íRAIL ANTAL gysoYSzerfórd •! i SZEG ED, Felsöváros. |j föjjiijM 1 (eegsiinlet Ii 1 ennem« legolcsóbb beszerzési forrása fa- é$ széníeiape DSM Uü-fiií 41. a Mi: ifi. iskola-utca 16. sz., az udvarban, fényképrendelésnél levelBífl-iop ingyen fesz íésiiíve, fi Szegedi Gazdasági Egyss lése. Szombaton délelőtt tizenegy órakór tartotta a Szegedi Gazdasági Egyesület évi közgyűlését. A közgyűlésen a tagok igen nagy számmal vet" tek részt. A közgyűlésen Bokor Pál elnökölt, előadó Gerle Imre dr titkár volt. Megjelent a közgyűlésen Gerliczy Ferenc báró diszelnök is, kit a közgyűlés ovációban részesített. Bokor Pál elnöki megnyitójában megemlékezett az egyesület harminc éves múltjáról, az egyesület alapitóiról, buzdította a tagokat fokozott munkásságra. Utána Gerle Imre dr titkár terjesz" tette elő az 1909-ik év történetét. Lövész Antal s többek hozzászólása után a közgyűlés a mult évi jelentést és a zármérleget elfogadtaA titkári jelentésbői közöljük : Az egyesület hivatalosan 1880 március 29-én alakult meg Pálfy Ferenc elnöklete alatt. Az egyesület alapító munkásai voltak : Bokor Pál, Engi Kispéter Imre, Finch Ferenc, Gerle Antal, Kriszt Sándor, Lichtenberg Mór, Oltványi Ferenc, Pillich Kálmán, Pillich Lajos, Szluha Ágoston, Tary Ferenc, Zombory Antal, Zsótér Ferenc stb. Az egyesület hat' alapító-, száztizenhat rendes- és tiz pártoló-taggal alakult meg. 1882-ben az egyesület elnöke Zsótér Antal, alelnöke Lichtenberg Mór, jegyzője s később titkára Bokor Pál, péuztárnoka Gerle Antal, ügyésze Pillich Kálmán lett. Ezidőben az egyesület költségvetése ezerkétszáz korona keretében mozgott. De már 18S3-ban rendezett az egyesület lóversenyt, kiállításokat, díjazásokat, í öl olvasásokat és előadásokat s mozgalmat indított azon célzattal, hogy Szegeden gazdasági iskolát állítsanak föl. 1901-ben Zsótér Ferenc betegsége miatt az elnöki állásáról lemondott s helyette elnökül Lichtenberg Mórt, alelnökül Bokor Pált választották meg. 1906-ik évben Lichtenberg Mór az elnökségről lemondván, az egyesület elnökévé Bokor Pál, alelnö kévé Reök Iván választatott meg. Az egyesu" let ügyvezető-titkárai az alapítás óta mái<v ^ következők voltak : Engi Kispéter Imre, Bokor Pál, Bernátsky János, Szűcs Mihály, Kötőn Ferdinánd és Gerle Imre dr. J A mult évi jelentésből kiemeljük: A február hó 28-án megtartott közgyűlésen Gerliczy Ferenc bárót közfelkiáltással az egyesülét diszelnökének választották. A Magyar Lovaregyesülettel folytatott tárgyalás eredményeként a Magyar Lovaregyesület a Gazdasági Egyesület épités alatt levő pályáját legitimálta s az első lovai-egyesületi verseny megtartására határidőül 1909. évi október hó 3-ikát tűzte ki. Gerle Imre dr titkár agitálására az elmúlt év őszén megalakult Szegeden a tájfajta lótenyészet. 1909 október hó 2-án a lóversenytéren kerületi jellegű lódijazást tartott. A díjazásra különösen Szegedről, Makóról, Hódmezővásárhelyről hajtották föl a gazdák lóállományaikat, A szokásos szarvasinarhadijazást december 8-án tartotta meg szép éredménynyel az egyesület. Az okszerű szőlővédelemről két izben tartott az egyesület alosztályaiban szakelőadást. Ezenkívül május 9-ikén a feketeszéli alosztály helyiségében permetezőgépversenyt tartottak. A borértékesítés elősegítése céljából a tavalyi évben nagyszabású borvásárt rendezett az egyesület. Tavaly október hó 1., 2. és 3-án kerületi jellegű bor-, szőlő-, gyümölcs-, konzervdijazást, kertészeti és borászati eszközkiállítást rendezett. A kiállítás védnöke Darányi Ignác magyai királyi földmivelésügyi miniszter volt. Októbei hó 1-én nyitották meg ünnepélyesen az egyesület által rendezett országos baromfi-, galambés házinyulkiállitást, A kosárkötő-tanfolyamot december 7-én nyitották meg. Az október első napjaiban Szegeden lezajlott gazdasági ünnepségek keretében kisgazda- és cseléddijazást tartott az egyesület. Két aratóünnepet is rendezett az egyesület. Gerle Imre dr ez évben két Alosztályt szervezett, egyet Felsőközponton, egyet alsótanyán, Mórahalomban. A fajmagnak terjesztésére is sok gondot fordítottak. Az alsóközponti állatvásár ügye eldöntés végett a földmivelésügyi minisztériumban van. Mozgalmat indított az egyesület, hogy konyhakertészeti mintatelepeket és kis halgazdaságokat létesítsen. Ezután Gerle Imre dr előterjesztette a jövő évi munkaprogramot és a jövő évi költségelőirányzatot. A jövő évi munkaprogramhoz Somlyódi István dr szólt hozzá indokolt beszédben. Kifogásolta, hogy a város igen keveset áldoz az oly hözhasznu működést teljesítő gazdasági egyesület céljaira. Szerinte a törvényhatóság kebelében kell mozgalmat indítani, hogy a város a gazdasági egyesületet nagyobb pártfogásban részesitse. Indítványozza, hogy a törvényhatóság kebelében mozgalmat indítsanak, hogy a város a szegedi gazdasági egyesület programját fokozottabb mértékben támogassa. Somlyódi indítványa elfogadása után Bokor Pál elnök maga és tiszttársai nevében lemondott s Obláth Lipót korelnöksége alatt megejtette az egyesület a tisztújítást. Közfelkiáltással megválasztották elnöknek Bokor Pált, alelnöknek Reök Ivánt, titkárnak Gerle Imre dr-t, jegyzőnek Liszkay Lorándot, ügyésznek Nyilassy Pál dr-t, pénztárnoknak Kaszó Eleket, ellenőrnek Kátay Ferdinándot, gazdának Völgyessy Jánost. A választmányt titkos szavazattal majdnem egyhangúlag a következőleg választották meg : Választmányi tagok : Bagáry Kálmán, Brauswetter Ottó, Csányi György, Heimann Sándor, Jung Péter, Kelemen Béla dr, Kátay Sándor, Kiss Ferenc, Kiss Károly, László Kálmán, Lázár György dr, Lichtenegger Gyula, Niessner Aladár, Meák Gyula. Molnár Imre, Ormódi Béla, Obláth Lipót, Ördög Vince, Pataky dános, Papp István, Szűcs Mihály, Vajda Sándor, Várhelyi József, Vőneki Mihály, Weiner Miksa, Niedermayer Antal, Polgár László, líényi Gyula, Szűcs Béla, Vajda Manó. Számvizsgálók: Kriszt Sándor, Nagy János, Somlyódi István dr. A közgyűlés délután fél 2 órakor ért véget. (—) A szabadba—kecskeméti helyiérdekű vasnt. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Szeged város törvényhatóságát, hogy Hahn Ervin zombori földbirtokosnak a magyar királyi államvasutak Kecskemét-cdsőpdlyrrifdvar állomásából kiágazólag Orgovány és Szabadjakabszállás községek, Bugac és Móricgát puszták és Szánk nagyközség érintésével a félegyháza—majsai helyiérdekű vasüt Majsci állomásáig, valamint innen folytatólag Mérges, Ötöfiiös, Atokhása és lompa pusztákon át, a magyar királyi államvasutak Szabadka állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az 1907. évhnn
