Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-10 / 42. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 július lo negyvennyolcig, ismeretes. Negyvennyolc után; a birtokrendezésig, a hatvanas évekig tűrhető volt a magyar paraszt állapota. De a hatvanas . években elkülönítették a szabad legelöket és akkor az addig főjövedelmi forrása volt állattenyésztése megszűnt. Nem tudott hirtelen áttérni más gazdálkodásra. Az urak, hatalmasok, nem törődtek vele. Huszár Károly: Miért hagyta magát megvesztegetni? Buktatta volna meg a szabadelvű kormányt ! Szabó István: A gazdasági viszonyok fejlődésével megkezdődött a gazdasági körök szervezkedése. Először a hatalmasok, a nagybirtokosok szervezkedtek és íí mit gazdasági téren nem tudtak elérni, azt elérik politikai téren, szervezkedve mennek a politikai küzdelem terére. Szervezkedett az ipari munkásság is. Most szervezkedni akarunk mi is, ennek az országnak kisgazdái és politikai téren is érvényesülni. (Helyeslés balról.) Tiszteljük a magántulajdont; gyógyítani akarunk és nem ütni; elismerjük a vezető müveit körök hivatottságát, de azt akarjuk, hogy vezetőink legyenek és ne uralkodjanak fölöttünk a maguk hasznára. Ez ország lakosságainak 70százaléka földmiveléssel foglalkozik. Enneknagyrésze kisgazda. Az adótörvények egyoldalúak és igazságtalanok. Épen a műit hetekben voltam a megyei adókivető-bizottsággal. És láttam, milyen Igazságtalanul bánnak el a kisbirtokosok adója . kivetésénél. Nóvák István parasztpárti: Az egész országban ez a rendszer. Szabó István: Ugyanazért a földért az egyik nyolc koronát fizet, a másik egy koronát. Ezért van aztán, hogy a nép szidja az urakat, gyűlölettel van eltelve iránta. A még kisebb szegény embernek még rosszabb az adózása. A regálekártalanitási ügy is nagy igazságtalanság. Ebben már interpelláltam, de választ nem kaptam. A Kúria kimondotta, hogy a regálebérletek a gazdaközönség tulajdona és nem a politikai községé, de törvény ellenére, Magyarország nagy részében a regálejövedelmeket a politikai községek dugják zsebre. Már interpellált egyszer, de senki sem törődött vele. Ez az eredménye, ha nem a nép választja a képviselőházat. A közigazgatás átka a népnek. Ha egy kisgazdának baja van az uradalommal és megy a szolgabíróhoz, nem kap igazat, mert a szolgabíró szekérszámra kapja a szénát az uradalomtól. Egy hang a munkapártról: Államosítani! Részletesen bírálja Andrássy plurális javaslatát. Óhajtja az általános, községenkénti, titkos választójogot. Községenkéntit azért, mert a mai rendszer mellett a választási székhelyen a csendőrség és katonaság ugy kezeli a szavazókat, mint a csordát. Ezután beterjeszti a gazda-párt fölirati javaslatát. A gazdapárt fölriratában a király figyelmét arra hivja föl, hogy a „magyar birodalmi gyűlés" egyébirányu lekötöttsége miatt a kisgazdákra alig-alig fordíthatott gondot, holott a nemzetnek ez a rétege: a kis- és középbirtokos, a mezőgazdasági és ipari munkás, a kisiparos és kiskereskedő képezi már számarányánál fogva is Felséged birodalmának gerincét, államhatalmának törzsét, minden fényének, erejének, méltóságának legbiztosabb forrását. Fölsorolja azokat a sérelmeket, amelyek folytán a kivándorlás és az egyke-rendszer terjed. Szükségesnek tartja, hogy a nép helyes telepítési és parcellázási akció utján földhöz juthasson. Hogy pedig a népnek télire is legyen munkája, helyesnek találná, ha a holtkéz birtokain és a nagy latifundiumokon olyan gazdasági és ipari beruházásokat kell tenni, amely ne csak nyáron, de az év minden szakában nyújtson foglalkozást. Sürgeti az adóreformok terén a teljes progresszivitás érvényesítését, de ugy, hogy ebből * népre ujabb sebek ne háramoljanak. Sürgeti a mezőgazdasági kamarák létesítését. A mai választások eredményét a vesztegetés 5s a presszió idézte elő. Hogy a jövőben ez megakadályoztassák, szükséges, hogy az álta:ános, egyenlő, titkos választójogról szóló törvény mielőbb megalkot tassék, hogy tényleg népparlament üljön össze. A magyar faj hegemóniáját a kerületek uj beosztása utján kívánja biztositani. Követelik az önálló bankot, az önálló vámterületet, az önálló hadsereget s az 1848 : XX. törvénycikk végrehajtását. Mindenekelőtt pedig olyan reformokat, melyek a magyar kisgazdák jólétét biztosítják. Szabó ezután még a választási napidijakról beszél. Tételes törvény van, hogy fuvardijakon ós napidijakon kívül mást a választóknak nem szabad adni. Nagy zúgás a kormánypárton: — Hol áll az, hogy napidijat kell adni ?! Még csak az kellene! Szabó István: Én nem tudhatom, én nem adtam semmit. A marosterdai főispán. A képviselőházi ülés végén Urmánczy Nándor függetlenségi képviselő interpellációt intézett Khuen-Héderváry miniszterelnökhöz és belügyminiszterhez Eró'sáy József, marostordamegyei és marosvásárhelyi főispán kinevezése ügyében. Az interpellációt kiadták a miniszternek. Ezzel az ülés véget ért. f^incs postásmozgalom. — Nyilatkoznak a szegedi főtisztviselők. — (Saját tudósítónktól.) Egy budapesti lap tegnap azt a szenzációs hirt terjesztette, hogy a postások körében, helyzetük javítása érdekében, nagyarányú mozgalom indult meg, melynek az volna a célja, hogy az összes postásokat szervezve, karácsonyra passzív rezisztenciát teremtsen és igy a kormányt kényszerítse a fizetésrendezés gyors elintézésére. Erre leginkább az évek elö'tti vasutas-sztrájk ösztökéli őket, amely tudvalevőleg eredménynyel járt. Ez az akció igen súlyos következményeket vonna maga után. A Délmagyarország munkatársa beszélgetést folytatott több magasrangu szegedt postatiszttel és megkérdezte őket a hír valódisága felől. Az egyik főtiszt a következőkép nyilatkozott : — A szegedi postások körében a legcsekélyebb elégedetlenséget sem tapasztaltam. Az egész hir nem lesz más, mint egy véresszájú ember jelentéktelen nagyképüsködése. Egyáltalában a postások mai' fizetése nem is mondható olyan éilánynak, de ha esetleg tényleg az volna, akkor sem lehetne okuk panaszra, mert a kormány az 1911. évi költségvetésbe már bevette a postások fizetésrendezését. Ez már befejezett tény. Kedvelt alapja az ilyen követelőzésnek az, hogy a postások tul vannak halmozva munkával. Ez nem igaz, mert ha például egy alkalmazott huzamosabb ideig teljesít szolgálatot, utána föltétlenül pihenőnapot kap. A szegedi postások körében ilyfajta mozgalom nem létezik. Azonban, ha mégis bekövetkezne az, hogy karácsonyra passzív rezisztenciába lépnek, akkor nagy meglepetés éri őket, mert ez föltétlen elbocsátásokat vonna, maga után. Ugyanis nem szabad elfelednünk, hogy a postásokat eskü köti a hivatalhoz, nem ugy, mint a sztrájk idején a vasutasokat, akiktől akkor még egyáltalában nem kívántak esküt. Ilyen körülmények között aligha mennek majcl bele a dologba azok a tisztviselők, akik a jövőre is gondolnak. A többi tisztviselő is hasonlóképen nyilatkozott. így az egész hir valószínűleg kacsa lesz, mert különben a szegedi postások föltétlenül tudnának a dologról. Egy budapesti postaigazgató is nyilatkozott az ügyről és a következőket mondotta: — Az a meggyőződésem, hogy a passzív rezisztenciának a legkisebb alapja sincs. A fizetésrendezést az előbbi kormány ugy tervezte, hogy 1910-re a szolgák, altisztek és kezelő segédszemélyzet, 1911-re az érettségi vizsgával bíró kezelőtisztek ós 1912-re a közigazgatási tisztviselők és mérnökök kapják meg a fizetésrendezést. Ha a kormány még az idén. mint külön költségvetési javaslatot nyujt be a postások fizetésrendezését, akkor a s- i gák 1910 január elsejétől visszamenőleg jv, kapnák a különbözetet. De ugylátszik, ez n0 fog megtörténni és igy a szolgák és maturál tisztviselők fizetésrendezése egyszerre 1911.^ fog életbelépni. E szerint nincs semmi baj és a kerev kedó'világot nem fenyegeti veszély. A szegedi fogadalmi templom. — A király az alapkő letételénél.— Szeged városának az a fogadalma, melyet az árvíz után tett, hogy a város pusztulása és újjáéledése örök emlékére templomot emel : ebben az esztendőben kivitelre kerül A fogadalmi templom építésének munkáit az idén megkezdik, természetesen a ré<n Szent Demeter-templom lebontásával, mert annak helyén épül föl a nagyarányú uj templom. Schulek Frigyes, a világhírű magyar templomépitő tervezi a szegedi fogadalmi templomot. A mester ma Szegeden volt és megjelent a fogadalmi templombizottság ülésén és helyszíni szemlét is tartott a templom környékén. A bizottság mai ülésében két határozatot hozott. Azt nevezetesen, hogy a mostani templomteret kisajátítás utján négyszögletesre formálja és hogy a templom nem részletekben, hanem egyszerre építtetik föl. Hogy ezalatt hol tartatnak az isteni tiszteletek, azt majd tanulmányozások után állapítják meg. Az ülésen Lázár György dr polgármester elnökölt s kívüle jelen voltak: Schulek Frigyes udvari tanácsos, műegyetemi tanár, a templom teívezője, Bokor Pál helyettes polgármester, Taschler Endre .főjegyző, Gaál Endre dr előadótanácsos, Turóczy Mihály dr főügyész, Tóth Mihály főmérnök, Biró Benő helyettes főmérnök, Bene Károly épitész-mérnök, Stahl József építőmester, továbbá Várhelyi József kanonok-plébános, Csemovics Agenor, Pillich Kálmán, Kovács János, Kertész József, Sáry János, Becsey Károly dr, Csonka Ferenc, Zombory Antal bizottsági tagok ós Bárclocs Béla tb. aljegyző, aki az ülé& jegyzőkönyvét vezette. Lázár György dr elnök megnyitván az ülést, üdvözölte Schulek Frigyest, azután fölkérte Tóth Mihály városi főmérnököt előterjesztéséinek megtételére. Tóth Mihály: A fogadalmi templom fölépítésének terve annyiban változik, hogy a Révay-, szegfű- és ipar-utcai telektömb kisajátításával a tér teljes és hatalmas négyszöget nyer. Ennek az impozáns térnek a közepére, a régi templom tengelyébe, az Eötvös-utca magasságába épül a fogadalmi templom. A belvárosi plébánia-épület a mostani rozoga gimnázium telkén épül, ettől jobbra, a még megmaradó szabad területen pedig városi bérház lesz építendő. Schulek Frigyes a maga részéről ezt a megoldást nemcsak elfogadja, de azt nagyon előnyösnek és a városra nézve kiválóan hasznosnak tartja, mert bár a nagyarányú kisajátítás sok pénzbe kerül, de viszont a város nyerendő területének az értéke óriási módon fog emelkedni. A bizottság egyhangúan elfogadta azt a tervet, hogy a fogadalmi templom a négyszögesitendő telken építtessék föl. A polgármester javaslatára kimondta azután a bizottság, hogy az uj templom egyszerre építendő föl, nem pedig részletekben. Mivel a régi templom egy részét nem kell rögtön lebontani, fölmerült az a terv, hogy ezt használják föl misék szolgáltatására, ezt a tervet azonban a bizottság elutasította, mert a többi templom, most már az ujszegedi is, villamoson nagyon hamar megközelíthető s aki akar, járhat templomba addig is, mig a fogadalmi templom fölépül. Az uj templomnak egyfolytában való építése ellen tehát semmi gátat som vetnek s hogv az éoités alatt a belvárosi oaróchus hol
