Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)
1910-08-28 / 82. szám
4 DELMAGYARQRSZAG 1910 augusztus 28 titott. Természetszerűleg' érdeklődtem hát azután, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik, bár szerény, de számukra vagyont érő házikóikat berendezéssel, ruhákkal és minden egyebekkel együtt elveszítették. Nem kaptam vigasztaló fölvilágosítást. Az itt lakó emberek legnagyobb része román, akik lusták, nem dolgoznak és várják a zsíros kártérítést. Lakik a hegyeken kevés cseh is, akiket már érzékenyen érintett a vizáradás* ezek nem várnak csodákat, hanem szorgalmasan dolgoznak, fáradoznak. Az itt túlnyomó számban lakó románok nagy lustasága és számító nembánomsága az oka, hogy majd érintetlen ezekben a községekben a tavaszi katasztrófák minden rombolása. Az államot meg kell zsarolni mindig, amikor lehet. Ennek a magyar igazságnak az íze átment már a kulturátlan, piszkos román vérébe is, aki tönkretett kis birtoka romjaim lomhán, lustán várja, liogy vagyonkája kétszeresét-háromszorosát kapja meg a kincstártól. Késai Simon. Koleragyanus halai Szegeden. — Arzénmérgezés, uagy kolera ? — A halóság intézkedései. — (Saját tudósítónktól,) Ma délután nagy rémületet keltve terjedt el Szegeden az a hir, hogy kitört a kolerajárvány és a szörnyű betegségnek már halottja is van. A legkülönbözőbb formában járt szájról-szájra az ijesztő verzió, holott bizonyos, hogy nincs ok a riadalomra. Csupán annyi történt, hogy a Zákány-utca 12. számú házban ma éjszaka koleragyanus tünetek között meghalt Tóth Ferencné született Fenyvesi Erzsébet, egy kömivesmunkás huszonkilencéves felesége. Az asszonyt ma délelőtt a belvárosi temető halottaskamrájában, a rendőrség kiküldöttjének jelenlétében fölboncolták és a boncolás adatai megerősíteni látszanak azt a gyanút, hogy Tóthné halálát koleraszerü betegség okozta. A boncolást teljesítő' orvosnak, Hollós József dr-nak mégis az a határozott véleménye, hogy inkább arzénmérgezés történhetett és ennek folytáu a rendőrség megkezdte a bűnügyi nyomozást. A gyanús esetről egyidejűleg értesítették az ügyészséget is, amely intézkedett, hogy a hullát holnap újra fölboncolják, illetve most már a bűnügyi hatóság folytassa a félbenhagyott boncolást. A rendőri nyomozás eddig az arzénmérgezésre vonatkozólag mitsem tudott kideríteni. A délután folyamán a szegedi egészségügyi hatóság táviratilag értesítette az esetről a belügyminisztériumot. A szerencsétlenvégü asszony beleiben talált anyagot Szegeden veszik bakteriológiai vizsgálat alá, azonkívül Budapestre is küldenek belőle. Két-három nap fog elmúlni tehát, mig a dologról bizonyosat tudhatunk. Az orvosok egybehangzóan megnyugtató kijelentéseket tesznek. Nem is szabad megrémülni, hiszen majdnem lehetetlen, hogy a kolera, különösen az ázsiai kolera, ilyen elszigetelt formában jelentkezzék. Ellenben bizonyos, hogy az arzénmérgezés tünetei épen olyanok, mint a koleráé. Emiatt van, hogy kolerajárvány idején sok arzénnel végrehajtott bűneset is előfordul. Annyit máris megállapítottak, hogy Tóthné idegen emberrel, akiről a kolera bacillusa ráragadhatott volna, nem érintkezett. Napszámba járt ugyan, de szerda óta, mióta gyöngélkedett, csupán egyszer ment el hazulról. A körülmények tehát egyelőre megnyugtatók. Ami most már a hatóság intézkedéseit illeti, Faragó Ödön dr városi tiszti főorvos személyes felügyelete mellett megtettek minden óvóintézkedést, amit lehetett. Fertőtlenítették a Zákány-utca 12. számú házat, továbbá mindazokat, akikkel Tóthné érintkezett. A házat egyébként egyelőre hatósági zár alá is helyezték. Ismételjük, hogy ez az eset semmiesetre sem jelentheti a kolera Szegeden való kitörését. Mégis óva intjük egyrészt a közönséget nyugalmának megőrzésére, másrészt pedig a város hatóságait arra, hogy tegyen meg minden intézkedést, hogy bátran szemébe nézhessünk a veszedelemnek. A járványbarakk építését, amelyre már a költséget a közgyűlés megszavazta, haladék'alanul meg kell kezdeni. Megdöbbentő dolog volna ugyanis, hogyha az esetleg megbetegedőket a városi kórházba kellene szállítani. A barakkra minden körülmények között szűkség van, még akkor is, ha hiába adja ki a város a néhány ezer koronát. A koleragyanus halálesetről itt következő tudósításunkban számolunk be: Tóthné betegsége. Ennek a hétnek a szerdáján betegedett meg Tóth Ferencné. Heves fejfájásról ós gyomorfájásról panaszkodott az urának, majd hányni kezdett. Tóth ijedten kereste föl Krausz József dr orvost, aki nem ment el a beteg asszonyhoz, hanem a betegség leírása szerint irt valami orvosságot, amitől szerdán éjjel az asszony mégis jobban érezte magát. Annyira javult az állapota, hogy másnap, csütörtökön reggel napszámba ment. Este azonban megint görcsöket kapott és hányásinger fogta, el. Folyton hányt attól kezdve. Ma, szombatra virradóra, az ura megint elment Krausz József orvosért. Az orvos elsietett a Zákány-utca 12. számú házba, ahol az asszony a reggeli órákbem meghalt. Krausz a halálesetet annyira gyanúsnak találta, hogy már korán reggel telefonon értesítette arról Faragó Ödön főorvost. Faragó rövid időn belül megjelent a városi fertőtlenítőintézet kocsijával és embereivel a helyszínén és intézkedett, hogy Tóthné holttestét megjelelő óvatossággal a belvárosi temető halottaskamrájába szállítsák. Egyidejűleg fertőtlenítették a házban lakó összes embereket és megtiltották nekik, hogy. bárkivel is érintkezzenek. A főorvos aztán nyomban elrendelte a holttest fölboncolását. A boncolás. A boncolást ma délelőtt Hollós József dr kórházi orvos végezte. Munkájában segédkezett Rex Izsó dr kerületi orvos. A hatóság részéről Faragó Ödön dr tiszti főorvos, továbbá Pottyondy Miklós jelentek meg a boncolásnál. Mindjárt a tudományos munka elején kijelentette Hollós József dr, hogy az asszony beleiben talált anyag határozottan a kolera gyanúját kelti, de az sem lehetetlen, sőt inkább valószínű, hogy arzénmérgezés történt. Mivel pedig az orvosok inkább a bűntényt tételezik föl, a boncolási abbahagyták és az eddigi iratokat áttették a rendőrséghez, amely viszont az ügyészséget értesítette. A boncolást holnap fogják folytatni a vizsgálóbíró és a királyi ügyész jelenlétében. A másik irányban a városi kórház orvosai folytatják a vizsgálódást. Hollós dr Tóthné hullájából kivette a belek egyrészét és megfelelő csomagolásban Budapestre küld belőlük a bakteriológiai intézethez, de önmaga is, a saját laboratóriumában meg fogja állapítani, hogy csakugyan kolera, avagy arzénmérgezés okozta-e Tóthné halálát. Beszélgetés az orvosokkal. A Bélmagyarország egyik munkatársa a boncolás és a fertötlenités után fölvilágosítást kért Faragó Ödön főorvostól, aki a következőket mondotta: — Ma reggel háromnegyed nyolc órakor telefonon értesített Krausz József doktor, hogy az éjjel Tóth Ferencné Zákány-utca 12. szám alatti lakosnő koleragyanus tünetek között meghalt. Hasmenése és hányása volt s Krausz ebből következtetett kolerára. Erre én nyomban rendőri kiküldöttekkel, továbbá Kovács József egészségügyi őrrel megjelentem a lakásban s azonnal utasítást adtam a fertőtlenitósre és a lakók teljes elkülönitósére. Minden óvóintézkedést megtettünk. A hullát szublimátos lepedőben szállíttattam a temetőbe. A funkciónál résztvevő összes embereket természetesen szintén fertőtlenitettem, továbbá az összes ottlevő épületeket. A hulla nem olyan benyomást keltett bennem, mint a kolerában elpusztultak hullái. Hollós József dr munkatársunknak a következőket mondotta : — A legnagyobb valószínűség szerint az eset nem kolera, hanem arzénmérgezés. A boncolás alkalmával megállapított tünetek hasonlítanak ugyan a koleráéhoz, de ha nem kolerajárvány veszedelme idején boncolom föl a bullát, nem is gondoltam vclna kolerára. A béltartalom egyrészét már most bakteriológiai vizsgálat alá vettem, a végleges véleményemet azonban csak i.éliány nap múlva mondhatom meg. Ennyi idő kell ahoz, hogy a bacillusok jelenlétét vagy hiányzását megállapíthassam. Annyit azonban sikerült konstatálni, hogy a tünetek morfológiailag hasonlítanak a kolerához, de biológiailag ebben az esetben, ugy gondolom, koleráról szólni nem lehet. Fontos körülmény az, hogy az asszony szerda óta volt beteg, mert a kolera rendszerint gyorsabban öl. Krausz József dr, a szegedi munkásbiztositóés betegsegélyző-pénztár orvosa, aki az elhunyt Tóth Ferencnét kezelte, a következőképen mondotta el az esetet: — Néhány nappal ezelőtt este tiz órakor fölkeresett Tóth Ferenc munkás azzal a panaszszal, hogy feleségének erős hányási ingere van. Tóth Ferenc betegpénztári tag, bár nem az én kerületembe tartozik. Nem én vagyok az orvosa, de ha már fölkeresett, — gondoltam, — ilyen késő időben nem küldöm az orvosához, hanem segitek rajta. Vagyis, amit tettem, azt tisztán a beteg iránti szívességből tettem. A feleségének — mondtam neki — az ön leirása szerint heveny gyomor-bélhurutja van. Adok önnek olyan orvosságot, amelyet számtalan esetben alkalmaztak és célravezetőnek találtak az orvosok. Ha ettől a beteg .állapota nem javulna, jöjjön holnap ismét hozzám. — És ekkor — folytatta az orvos — béldezinflciáló szert adtam neki. Éjjel félhárom órakor a beteg asszony férje ismét fölkeresett azzal, hogy a felesége állapota nem javult. Gyorsan kocsit hozattam és elmentem a lakására, ahol megvizsgáltam a beteget és a megfelelő orvosi rendelést tettem. A betegség tünetei teljesen megegyeztek a heveny-bélhurut tüneteivel. Ez az eset nyáron, uborka- és dinnyeérés idején nagyon gyakori. Kolerára nem is gondoltam. — Reggel ismét eljött Tóth József és jelentette, hogy a felesége meghalt. Ekkor kötelességszerűen rögtön telefonon jelentést tettem a városi tiszti főorvosnak és kijelentettem, hogy Tóth Józsefné gyanús körülmények között hirtelen halállal mult ki, miért is én a rendőrorvosi vizsgálatot szükségesnek tartom. A tiszti főorvos ezután megtette a további intézkedéseket. Arra a kérdésre, hogy a haláleset kolerának tulajdonitható-e, az orvos a következőket mondta : — Én a betegséget cholera nostras-nak tartom. Hogy cholera asiajkica-ró\ van-e szó, azt csak a bakteriológiai vizsgálat döntheti el. Nem tartom valószínűnek az ázsiai kolerát, mert el sem képzelhetem, hogy miféle uton történhetett. Az ázsiai koleránál rendesen ki lehet mutatni a megtett utat, az inficiált egyének között az érintkezési kapcsolatot. Itt ez hiányzik. A halott asszony szegedi gyári munkásnö volt, Szegeden tartózkodott, nem érintkezett koleragyanus egyénekkel, ragályozás tehát nem történhetett. A rendőrség nyomozása. Az egészségügyi intézkedésekkel egyidejűlega rendőrség is megkezdte a nyomozást Tóthné gyanús halálának ügyében. Mindenekelőtt összegyűjtötték azokat, akik az asszonynyal az utóbbi időben érintkeztek. Elsősorban tehát a Zákány-utca 12. számú ház összes lakóit, továbbá a házban tartózkodó látogatókat és végül Bacsó András kőmüvesmunkást, aki péntek este járt Tóthéknál látogatóban. Valamennyiüket külön ragálykocsin a mentők kivitték a városi fertőtlenitő-intézetbe, amely a Kálváriauton van. Ott mindannyiukat fertőtlenítették, majd ugyancsak felügyelet mellett a lakásukra visszaszállították. A rendőrségen az arzénmérgezés ügyében maga Szalay József dr helyettes főkapitány és Szakáll József dr jegyző folytatják a nyomozást. Szakáll a délután folyamán megjelent a Zákány-utca tizenkettedik számú házban, de mivel a zár alá helyezett emberekhez nem volt szabad közelednie, csupán Tóth Ferencet hallgatta ki. A kőműves a következőket vallotta: i
