Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-04 / 88. szám

1910 szeptember 1 DELMAGYARORSZÁG 477 ­A provokált kocsigyáros. — Különös affér Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Nem mindennapos lo­vagias ügyet intéztek el ma délután Szege­den. Egy orvosnövendék lovagias elégtételt kért egy szegedi iparosmestertől, aki két iparossegédjére bizta ügyének vitelét. A lovagias ügynek különös érdekességet ad az iparossegédeknek az a kijelentése, hogy minden uri ember, aki financiális ügyeit nem rendezte, nem adhat és nem kérhet lova­gias elégtételt. Az egyes részleteiben rend­kívül érdekes afférről és annak előzmé­nyeiről az alábbi részletes tudósításokban számolunk be: M. Zs. szegedi kocsigyárosnál egy kocsit javíttatott G. Gy dr szegedi orvos. Amikor az orvosnak M. elküldte a kijavított kocsit, az telefonon kifogásolta a kijavítást, egyben el. küldte fiát, Ö. E. orvostanhallgatót, aki sze­mélyesen is kifogást emelt a kocsi javítása ellen, amely szerinte nem a megállapodás ér­telmében történt. A kocsigyártó viszont hatá­rozottan erősítette, hogy a megrendelés szerint eszközölte a javítást. Efölött összeszólalkoz­tak, aminek folytán M. kiutasította az orvos, tanhallgatót. Ez történt tegnap. Ennek az afférnek volt a következménye a mai lovagias eljárás". Az or­vostanhallgató elküldte két kollégáját a kocsi­gyároshoz, aki szintén megnevezte segédeit. Még pedig egy kovács- és egy bognársegédjét. Az ellenfelek képviselői annak módja és rendje szerint ma délutánra találkát adtak egymás­nak és a megbeszélt időben össze is jöttek ta­nácskozásra. Délután három órakor a Royal-kávéház hölgy­termébón találkoztak a segédek. Nevezetes a dologban, hogy a kocsigyáros utasítására ipa­ros- és egyben párbajsegédei mimkászubbony­ban, sapkával és kormosán, egyenesen a mű­helyből mentek el a találkozóra. A hatalmas termetű, szélesvállu iparossegédek azt a tréfát Is megtették, hogy az. ellenfél segédeinek be­mutatkozásuk alkalmával egy kicsit össze­ropogtatták a kezüket. A barátságos kézfogás után ültek le tárgyalni. A tárgyalás megkezdésekor azonnal fölállott az egyik iparossegéd és fele nevében kijelen­tette, hogy a párbajszabály második pontja értelmében, amíg valaki financiális ügyeit nem rendezte, addig nem lovag, ők tehát addig nem mennek bele semmiféle tárgyalásba, amig meg­bízójuk ellenfele ki nem fizeti a kocsijavitá­sért járó nyolcvan korona tartozást. Az orvos­tanhallgató segédei, arra hivatkozva, hogy fe­•jük atyja tartozik és nem felük, elégtételt kér­tek, amit a kocsigyáros segédei azzal tagad­tak meg, hogy ebben az esetben az orvostan­hallgató atyját illeti a sértés is. A tárgyalások ezen a ponton fönnakadtak s a párbajsegédek mindkét fél részéről egyoldalú jegyzőkönyvet vettek föl. A különös lovagias ügy híre gyorsan elterjedt Szegeden s mindenütt élénk érdeklődéssel tárgyalták. Munkatársunk ma délután beszélgetést folytatott ebben az flgyben M. kocsigyárossal, akit megkérdezett, hogy mi indította öt arra, hogy segédeit ne­vezté még képviselőinek. A kócsigyáros önérze­tesen felelt a kérdésre : — Ha engem, mint iparosembert párbaj­képesnek tartanak, akkor én is teljes joggal tarthatom az én iparossegédeimet olyan tisztes­séges embereknek, hogy engem képviseljenek. Ha a műhelyemben képviselhetnek segédeim, akkor lovagias ügyeimben is képviselhetnek. Én nem ismerek tisztességesebb, becsületesebb embe­reket az én iparossegédeimnél. Azt hiszem, ez pilen senkinek sem lehet kifogása. Tagadhatatlan, hogy a józan ész diktálta, logikus okoskodás nem minden alap nélküli. M. Zs. kocsigyártó segédei az alábbi jegyző­könyvben számoltak be felüknek a lovagias ögy elintézéséről: Tekintetes M. Zs. urnák. Jegyzőkönyv. Fölvétetett 1910. szeptember harmadikán, dél­után három órakor a Royal-kávéház hölgyter­mében, a M. Zs. és Ö. E. urak között föl­merült lovagias ügyben. Alulírottak az ön fölkérésére megjelentünk ma délután háromkor a Royal-kávéház hölgy­termében, ahol Ö. E. ur segédei, Sz. J. és H. A. urakkal megbízása értelmében elintéztük az ügyet. Mi alulírottak kijelentettük, hogy mindaddig nem adunk Ö. urnák elégtételt, mig Ö. ur a meg­bízónk részére a kocsijavitásért járó nyolcvan ko­ronát ki nem fizeti. A tárgyalás folyamán kifejtettük azon nézetünket Ö. ur segédei előtt, hogy lovagias elégtételt nem kívánhat oly úriember, ki finan­ciális ügyeit nem rendezte. Ö. ur segédeinek azon kijelentésére, - hogy nem ö, hanem édes­apja tartozik, azt feleltük, hogy akkor nem is őt, hanem édesapját érte a sértés. Ezzel a lovagias ügyet a részünkről befeje­zettnek nyilvánítottuk. Szeged, 1910 szeptember 4-én. Alázatos tisztelettel Flittner János Vincze Mátyás bognársegéd. kovácssegéd. Pusztító árvíz a Délvidéken. — Temes- és Krassómegye veszedelme. — (Saját tudósítónktól) Ujabb borzalmakkal látogatta meg az országot az a hatalmas zivatar, amely szeptember elsején kezdődött és végigsöpörte északot, dóit egyaránt. - A kolozsmegyei áradások után a pusztulás fe­kete szárnyain jön a hír, hogy a sok ter­mészeti csapástól sújtott Krassószörény­megyét uj árvízkatasztrófa érte. Az elemek szörnyű rombolása élűiről kezdődött és át­csapott a szomszédos Temesmegyébe is. A gyógyitóerejü, szénsavas vizéről hires Buziás­fürdő parkja viz alatt áll. A megduzzadt Temes-folyó Karánsebesnél elsodorta a vas­úti hidat, A szerencsétlenség több em­beráldozatot is követelt. Katonák és rendőrök sok helyütt nyakig érő víz­ben gázolnak, hogy az utakat ugy, ahogy, helyreállítsák. Különösen a falvak szenved­tek sokat a felhőszakadásos veszedelemtől. Az államvasutak kára egyelőre fölbecsülhe­tetlen. Kolozsvár és Bánffyhunyad, Verci­orova és Karánsebes között egyáltalán nem közlekedhetnek a vonatok. Az Erdélyből jövő, a zsolnai és orsovai gyorsvonatok ma többórás késéssel érkeztek Budapestre. A katasztrófák méreteiről tiszta képet alkotni eddigelé nem lehet. Hivatalos jelentések nem érkeztek a belügyminisztériumhoz, valószí­nűleg amiatt, hogy a távíró és telefon min­denfelé megrongálódott. Valóságos nemzeti szerencsétlenség az időjárás idei pusztítása. Esztendők nehéz, keserves munkájába kerül, mig a rettentő károkat kiheverhetjük. A pusztító felhőszakadás. Temesvár, szeptember 3. Temes- és Krassószörénymegye területét ir­tózatos felhőszakadás paskolja végig. Valósá­gos özönvíz zudult a völgyekre, megdagadt hegyi patakok árja szakad alá és ismétlődő­ben van a múltkori rémes árvízkatasztrófa. A folyók mindenütt kiáradtak ós elöntötték a vi­déket. Városok, falvak többnapi járóföldre viz alatt állanak. Egyre tart az. áradás, a veszede­lem fokozódik s a gyérén érkező jelentések csak halvány képét festik az ujabb borzalmak­nak. Az áradás sok helyen átszakította a vasúti töltéseket, megrongálta a telefon- és táviróveze­tékeket. Hidak és utak mentek tönkre rövid idő alatt és a közlekedés sok helyen egészen megszakadt. Tegnap reggel az orsovai gyorsvonat, amely Temesváron áthaladt, az árviz következtében a nyilt pályán megállott. Kornya községig jutott a gyorsvonat, itt már egész tenger állott előtte. A pályát elmosta az ár, a töltés inogott a vonatot vissza kellett fordítani. Erre a kör­nyékre zudult a Temes kiöntött vize, amely magával sodorta Karánsebes alatt a vasúti hidat is. Falvak viz alatt. Karánsebes, szeptember 5. Karánsebes tegnap óta viz alatt áll. A felhő­szakadás miatt megdagadt hegyipatakok el­öntötték az egész környéket. Amerre néz az ember, mindenütt viz, csak viz. Az utcákon végig szeny-. nyes, barna ár hömpölyög; Kocsik helyett csóna­kok haladnak az utakon menekülő emberekkel. Sokan a bútoraikat szállitják az összeomlott házakból. Helyenként egész utcákat tett tönkre az áradás. A vízből háztetői1, omló falak mered­nek ki, fölöttük összecsap az ár. Eddig több áldozata van a katasztrófának. Pánik, fejvesz­tettség, kétségbeesés támadt a lakosság köré­ben. Akiknek házát körülvette a viz, rémesen jajveszékelnek. A veszedelembe jutottak men­tésére kivezényelték a negyvenharmadik gyalog­ezred két századát. Nyakig érö vízben dolgoz­nak a derék katonák. Luby főhadnagy vezetése alatt eddig több száz embert mentettek ki az ár­vízből. Nemcsak Karánsebes, hanem egész környéke viz alatt van. A közeli községekben mindenütt nagy pusztítást okozott az árviz. Elmosta a völgyben álló házakat és az utakat megron­gálta. A megrémült lakosság egyre menekül, fut megmentett holmijával, háziállataival ma­gasabb fekvő helyekre. Buziás veszedelme. Buziás, szeptember 3. A felhőszakadás következtében Buziás-fürdŐn is. nagy áradás támadt. Az árviz elöntötte a fürdő nagy parkját, a viz megrongálta a gyógy­terem falait és behatolt a helyiségekbe. Nagy rémület keletkezett a fürdőhelyen és a vendé­gek sietve menekülnek. Elpusztultak a vasutak. Budapest, szeptember 4. A keleti pályaudvaron ma délelőtt nagy volt a riadalom. Az Erdély és a Délvidék felől induló vonatok egyrésze nem érkezett be, amelyek pedig befutottak, több órát késtek. A nagymértékű for­galmi zavart a legutóbbi felhőszakadások okozták. Az erdélyrészi vasúti pályatestek majdnem min­denütt megrongálódtak, a töltések megrepedez­tek és lecsuszamíottak, ugy, hogy a vonatok csak alegnagyobb nehézségekkel közlekedhettek. Leg­jobban megrongálta az irtózatos felhőszakadás a kolozsvár—bánffyhunyadi útvonalon levő pálya­testet. Fölszaggatta a talpfákat, széttépte a váltókat és alámosta a kövekkel és kavicsok­kal megerősített töltést. Nádas környékén siralmas állapotban van a vasúti vonal. A süp­pedékes talajon előbb átszállással bonyolították le a forgalmat, de ma már annyira megron­gálódott a pályatest, hogy a Máv. igazgató­sága a kolozsvár—bánffyhunyadi vonalrészen az összes forgalmat beszüntette. A forgalmat erről a vonalról a tövis—aradi vonalra tették át. A Máv. igazgatósága a for­galom beszüntetéséről ezt a jelentést adta ki: Árvizokozta pályarongálás miatt a kolozs­vár—bánffyhunyadi vonalrészen az összes forgalom előreláthatólag negyvennyolc óráig szünetel. A már fölvett és útban levő pod­gyász, gyors- és teheráruk a tövis—arad— csaba—nagyváradi útirányon át továbbitan­dók. Uj fölvétel csak a hosszabb segélyut­iránynak megfelelő dij számítása mellett eszközölhető. Az államvasutak igazgatósága intézkedett, hogy a megrongált pályatesteket mielőbb helyreigazittassa. Éjjel-nappal több száz mun­kás dolgozik a vonalakon és az igazgatóság reméli, hogy néhány napon belül sikerül a for­galmat a rendes mederbe terelni. Milliós károk. A kolozsvár—bánffyhunyadi vasút pusztulá­sánál sokkal nagyobb jelentőségű az a milliókra rugó károsodás, amelyet a Máv. a karánsebes— verciorovai vonalon szenvedett. Ezt a vonalat alig két hónappal ezelőtt már erősen megrongált a a krassószörényi borzalmas árvízkatasztrófa, most teljesen tönkretette a tegnapi felhősza­kadás. A vonalon eleinte óriási késésekkel köz­lekedtek a vonatok, de később be kellett szün­tetni a forgalmat, mert az a legnagyobb vesze­delmekkel járt. Ma délután hivatalosan is el­rendelte a magyar államvasutak igazgatósága a

Next

/
Oldalképek
Tartalom