Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-14 / 95. szám

10 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 szeptember 14 W^MKl^NjKA {Jelenet a törvényszék folyosóján.) Egy is­mert pesti kereskedő abba a kellemetlenségbe keveredett, hogy valami csekélység miatt pört inditott ellene egy alkalmazottja. Emiatt aztán állandó vendége a törvényszéknek. Folyton ki­hallgatják. És sohase mulasztja el, hogy a ki­hallgatása után meg ne jelenjen a törvényszéki tudósitók táborában, akiket édes mosolygással mindig erre kér : — Kérem, uraim, legyenek szívesek, irják ki a nevemet . . . A törvényszéki tudósitók már nagyon unták a dolgot. Mikor már körülbelül negyvenezred­szer mosolygott rájuk az ismert pesti keres­kedő, megszólal az egyik riporter: — Mondja, kérem, ön melyik lapnál dol­gozik ? — Én ? ? — kérdezte megdöbbent csodál­kozással az ismert pesti kereskedő. — Nem dol­gozom egyik lapnál se. És miért kérdezi ? — Mert többet van itt, a törvényszéken, mint én. * (Maiad a munka!) Szirmai Albert, a nép­szerű fiatal zeneszerző, a minap boldogan új­ságolta, hogy uj operetten dolgozik. Nagyszerű lesz, finom lesz, ez lesz a szezón slágere. — Na és hol tart ? — kérdezte egy új­ságíró. — A harmadik előlegnél, — volt a válasz. {Egy kis különbség.) Márkus László, a Ma­gyar Színház rendezője szorgalmasan tanul­mányozza Bemard Shaw ^Orvosok" cimü darabját, mely legközelebbi újdonsága lesz a színháznak. Képzeletében mindent elrendezett már a színpadon s most siet beszereztetni azokat a színpadi kellékeket, melyeket az angol szerző a darabban előir. El is ment a szinház titkárához s egy papír­lapon benyújtotta neki a kellékek lajstromát. Természetesen a legfinomabb dolgokat irta elő és aggodalommal várta a titkár döntését, aki tudvalevőleg spórolni szokott a szinház ér­dekében. Minden rendben .ment, egész a következő szakaszig: „Két doboz finom szivar." Ennél a pontnál Lázár elővette a ceruzát, azonban csak a szórenden változtatott. így: ,Két finom szivar-doboz." * (Nincs ideje.) A börze egyik nagyképű, fon­toskodó tagjával, X. ügynökkel történt meg ma délelőtt a következő eset. Ugy déltájban megjelent az értéktőzsdén egy hirlapiró, valamelyik napilap közgazdásza. X. észrevette a fiatalembert, akit személyesen nem ismert s egy ideig minden különös ok nél­kül farkasszemet nézett vele. Majd megfogta egy barátját és igy szólt hozzá, az egyik sarokban nyugodtan álfó hír­lapíróra mutatva: — Az az ember velem akar beszélni. — Jól van, — felelte közömbösen a másik börziáner. . — Én mondom neked, — ismételte X. — az a hírlapíró .velem akar beszólni. — Hát bán-om is én ! — felelte a másik. — Beszélj veié, ha veled akar beszélni. X. erre odalépett az újságíróhoz és megszólí­totta: — Ugy-e, ön velem akar beszélni? — Akar a fene, — felelte az újságíró. — Nahát azért, mert nekem nincs időm most társalogni. KÖZIGAZGATÁS Az építési vállalkozók. - Miniszteri rendelet a helyettesítésről. ­A kereskedelmi miniszter szigorú rendelet­ben utasítja a hivatalokat, hogy az építkezések­nél a pályanyertes vállalkozók, akik kellő ké­pesítéssel nem birnak, tartoznak képesített képviselőről gondoskodni. Ezt a rendelkezést tartalmazza ugyan a közszállitási szabályren­delet, azt azonban nem igen tartják be. Épen ezért adta ki szigorú rendelkezését a keres­kedelemügyi miniszter s azt megküldötte mi­heztartás végett az összes közigazgatási hiva­taloknak. A rendelet ma érkezett meg Szegedre is s azt a következőkben ismertetjük: A közszállitási szabályzat tizenhatodik sza" kaszának tizedik pontja értelmében az építke­zésekre hirdetett versenytárgyalásoknál azok a pályázók, kik az illető munkálat teljesítésére törvényes képesítéssel nem birnak, kötelesek már ajánlatukban ily képesítéssel biró megbí­zottat megnevezni és annak képesítését iga­zolni. A közszállitási szabályzatnak ezt a rendel­kezését azonban szerzett tapasztalat szerint a pályázók és a hivatalok is igen gyakran figyel­men kivül hagyják. Ez okból és mert nagy súlyt helyezek a ren­delkezés szigorú betartására, utasítom a hiva­talokat, hogy ezt az általános föltétélék első szakaszában, vagy a versenytárgyalási hirde­tésben minden esetben irják elő és különösen nagyobb munkáknál a müvelet megtekintésére jelentkező, képesítéssel nem biró vállalko­zókat a jelzett rendelkezésre külön is figyel­meztessék. Amennyiben a munka odaitélésénél szóba jöhető vállalkozónak, vagy általuk megneve­zett megbízottaknak képesített voltáról az illető hivataloknak biztos tudomása nincsen és az illetők képesítése az ajánlattételkor nem iga­zoltatik, a munka odaítélése, illetőleg az aján­latoknak döntés végett hozzám való fölterjesz­tése előtt a képesítést megfelelő módon igazol­tatni kell és ha a hivatal a képesítést beiga­zoltnak nem találja, erre az ajánlatok fölter­jesztésekor mutasson rá. Utasítom továbbá a hivatalokat, hogy szigo­rúan őrködjenek afölött, hogy amennyiben a vállalkozónak nincsen meg a munkák vezeté­sére és a föltételek értelmében általa vég­zendő kitűzések, fölvételek, mérések stb. tel­jesítésére szükséges szakképzettsége, minden alkalommal, amidőn a munka azt megkívánja, a képesítéssel biró megbízott a helyszínén tar­tózkodjék. Budapest, 1910. évi szeptember hő 11-én. • j A miniszter helyett Kálmán s. k., államtitkár. x A Széchenyi-tér Iái. A Széchenyi-tér rendezése és az uttestek aszfaltozása azzal a veszélylyel fenyegeti a tér keleti oldalán hú­zódó nagykoronáju platánokat, hogy kivágják őket. Holtser Dániel törvényhatósági bizottsági tag vezetésével ma nagyszámú küldöttség járt Lázár György dr polgármesternél s arra kérte, ne engedje a fákat kivágni. A polgármester kedvező Ígéretet tett, mert maga is kívána­tosnak tartja, hogy a gyönyörű fák megmarad­janak. x A Kálvsíria-ut aszfaltozása. Az élénk­forgalmu Kálvária-ut testének az aszfaltozása és a gyalogjárók kiszélesítése már befejezést nyert a nagykörűiig. Schütz István törvény­hatósági bizottsági tag ma azt az indítványt terjesztette a város tanácsa elé, hogy a Kálvária-utat folytatólag a Kórház-utcáig asz­faltoztassa ki. Az indítványnak az az indoko­lása, hogy az ut járhatatlan, az azon való kocsiközlekedés csaknem életveszélyes; ez az ut a temetőhöz vezető fővonal; főközlekedési vonal ez az ut Alsótanya felé; a kálváriához való zarándokiásnak is ez a fővonala, tehát annak egész hosszában való aszfaltozása köz­érdeket képez. A város tanácsa az indítványt bemutatja a közgyűlésnek. x A Pacsirta-utca rendezése dolgában Lá­zár György dr polgármester a következő át­iratot intézte Szeged város tanácsához: A pacsirta-utcai lakosok azon kéréssel for­dultak hozzám, hogy utcájuk azon része, mely a Kossuth Lajos-sugárut és a most rendezés alatt álló Hétvezér-utca között fekszik, feltöl­tessék és kiköveztessék, mert a jelzett két utca szintjének fölemelése folytán a Pacsirta­utca sártengerbe sülyed és teljesen járhatatlan. A kérelmet, amelynek alaposságáról a helyszí­nen meggyőződtem, a tekintetes Tanács figyel­mébe melegen ajánlom. Szeged, 1910. évi szep­tember hó tizenharmadikán. Lázár s. k., pol­gármester. x A szentmihálytelki ártézi kut. A röszke^­szentmihálytelki ártézi kut kifolyójának ügyé­ben Lázár György dr polgármester a következő átiratot intézte Tdífe Mihály városi főmérnökhöz: A szentmihálytelki ártézi kut kifolyójának költségeire a város tanácsa tudtommal már több héttel ezelőtt nyolc-kilencszáz korona költ­séget engedélyezett. A mult héten a külterüle­ten szemlét tartván, tapasztaltam, hogy a víz­elvezetés még munkába véve nincsen. Fölhívom főmérnök urat, hogy a munkálat folyamatba tétele iránt azonnal intézkedjék és arról hoz­zám negyvennyolc óra alatt jelentést tegyen. Szeged, 1910. évi szeptember hó 13-án. Lázár 8. k., polgármester. x A szegedi gyermekmenhely szenny­vizei. A szegedi állami gyermekmenhely szenny­vizeinek levezetése dolgában helyszíni szemle volt a nagyarányú telepen. A helyszíni szemlén jelen voltak: Szeged város főmérnöke, a szegedi folyammérnökség, a torontáli ármentesitő tár­sulat, az államépitési hivatal, a földmivelésügyi minisztérium közegészségi osztálya és a gyer­mekmenhely igazgatója. Megállapították, hogy a telep szennyvizeit a tiszai töltésen és az ártéren keresztül kell elvezetni a Tiszába. A helyszíni szemléről fölvett jegyzőkönyv, további eljárás folyamatba tétele végett Szeged város tanácsa elé kerül. x A hid vám-cédulák. Schütz István szegedi törvényhatósági tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez, hogy a szegedi közúti vashidon közlekedő kocsik után szedett hidvám cédulá­ját ne kelljen megőrizni és a hid másik oldalán íeadni. A kocsik a lejtőn ugyanis nem tudnak megállani a cédula leadása végett, de a meg­állást veszélyezteti a villamosforgalbm is. Schütz István szerint a kocsiközlekedés után ugy eszközlendő a vámszedés, mint a gyalogos közlekedésnél: egyszerű lefizetésével a hid­vámnak. x Utcarendezés. A Szeged 7. számú cson­grádi sugáruti postahivatal beadványban arra kéri a város hatóságát, hogy az utcát a hiva­tal előtt rendeztesse. x Bizottsági ülések a városházán. Szer' dán délelőtt a szegedi városházán az útügyi bizottság, délután a középitési tanács, csütörtö­kön délután pedig a közigazgatási bizottság rendes ülést tart. x A fertotlenitő-intézet tanulmányozása. Szabó Ármin dr miskolci tiszti főorvos ma Szegeden időzött és tanulmányozta a szegedi fertőtlenitő-telepet. A miskolci főorvos magá­val vitte a telep műleírását ós költségveté­sét is. x A Kossiith-utca rendezése. Somlyódy István törvényhatósági bizottsági tag és társai azt indítványozzák Szeged város törvényható­sági bizottságának, hogy a Kossuth-utcát végleg rendeztesse. "PníLrám f SffsSgíPa" Garancia mellett vállaljuk patkánvok r m&asiy^íVU!«,! a gyökeres kiirtását, — Patkány-kolera vegyi szerünkkel, amely bacillust termel és ha egy is ovett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 "kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Használati utasítás ingyen VEGYÉSZETI LABORATÓRIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. mi . • i Kérjük ezen hirdetésre hivatkozni, mely esetben ót százalék engedményt adunk. • poloska-, moly-, sváb- és ruszni-irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Posta­csomag utánvéttel 5 kor. • • • • • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom