Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1911-05-11 / 107. szám
2 DELMAGYARORSZAG 1911 május 11 1911 május 1 agitátor számára a talajt. A reális okok megszűnnek s az agitáció megakadályoztatik, ha az állam és társadalom ezt az önmagában csak negatív eredményt gazdasági és kulturális akcióval igyekszik kiegészíteni; akkor erősebb lesz a magyar szupremácia, erősebb lesz általa Magyarország függetlensége is. Mert a nemzetiségek elégedetlen elemei itt gyakorta az osztrák centralizáció segédcsapataiként viselkedtek. S az ő politikai és gazdasági vagy kulturális erejük Magyarországon ellenségeinek erejét gyarapította. A nemzetiségi kérdés közjogi kérdés: Magyarország függetlenségének kérdése. Aki a nemzetiségi törekvéseket lehetővé teszi, Magyarország függetlenségét ássa alá. Justh és a demokrácia. (Saját tudósítónktól.) A mai kormány, midőn a nemzeti ós demokratikus haladást zászlójára irta, tisztában lehetett azzal, hogy a kót szempont összhangba hozatala számos nehézségbe ütközik ós hogy részint a nemzeti, részint a demokratikus szempont egyoldalú hiveit nem fogja kielégíthetni. De csodálatos — ós részben mulatságos — volt azt látni, hogy a mai kormánypárt européer vezérfórfiaival szemben épen Justh Gyula akarja képviselni az európai haladás szellemét. Nemzeti irányt hirdetett eddig ; európait hirdet ezután. Eddig az európai szempontokat — nem vette számba; ezután a nemzeti szempontokat. Logika nincs ebben, csak taktika. Nem politika ez, hanem korteskedés. Eddig a hazafias frázisokra épített, ezután a doktriner-demokrácia frázisaira. Sem egyik, sem másik esetben nem vizsgálta és nem ismerte a kérdés lényegét. Az öreg letört egy száraz ágat ós ráakasztotta az abroncsot. Világos ós csöndes mező terült el előtte. Harmatcsöppek csillogtak -í friss, zöld füvön. Az öreg egyszer csak ledobta az abroncsot és ráütött az ággal: és az abroncs gurult csöndesen a mezőn. Az öreg kacagásban tört ki, szaladt az abroncs mögött, mint az a bizonyos fiu. Lábait magasra hányta, kergette az abroncsot ós a pálcát ép oly magasan tartotta a feje fölött, mint a fiu. Ugy rémlett neki, mintha kicsiny, gyöngéd ós vidám volna. Ugy rémlett neki, mintha az anyja ott volna mögötte és mosolyogva nézné őt. Örült, mint a gyermek, hogy szabadon játszott a harmatos friss füvön, a lágy mohán. Hamuszürke szakálla rezgett bágyadt arcán és a nevetése összeolvadt a fogatlan szájából kitörő köhögésével. És az öreg az erdőbe való kijövetelt, reggelenként az abronccsal való játékot a mezőn megkedvelte. Néha gondolt arra, hogy észrevehetik ós kinevetik. Ennél a gondolatnál végtelenül szégyelto magát. Félve, szégyenkezve nézett körül. De nem: senkisem látta, senkisem hallotta őt. S miután a játékot megelégelte, könnyedón és vidám mosollyal, ment a városba. Nem látta őt senki. És semmi egyéb nem történt. Békésen játszott az öreg egymást követő néhány napon át, Egy nagyon harmatos reggelen meghűlt. Ágynak esett ós nemsokára meghalt. Amikor a gyári kórházban idegenek között halódott, derülten mosolygott. Emlékek vigasztalták: ő gyermek volt és nevetgólt... és a friss, harmatos füvön futkározott... hallgatag fák alatt... ós mögötte ment az édesanyja ... Ha valaki a választói jog kiterjesztését azon indokból kívánja, mert a mai rendszer alapján tanult, képzett ós igen értékes elemek kivül maradtak az alkotmány sáncain: a kormány fölfogásával egészen azonos alapon áll. De ha valaki — mint Justh Gyula — azzal az indokolással kívánja az általános választói jogot, hogy azért kell a népre bizni a nemzet sorsát, mert az intelligencia romlott és nem bir semmi erkölcsi függetlenséggel: akkor ezt az indokolást ós e vádat vissza kell utasítanunk. Elméletileg sem lehetne megérteni, hogy a műveltség ós tudás miért zárja ki az erkölcsi erőt s hogy ha egy nemzet intelligenciája romlott, hogyan lehetne annak életében csak reménykedni is. De a közelmultak története is mutatja, hogy ez az állítás milyen légből kapott. A szahadelvüpárt bukását a nemzet hangulatváltozása idézte volt elő. Hogy ezt a hangulatváltoztatást hazug frázisokkal, alaptalan gyanúsításokkal ós beválthatatlan ígéretekkel idézték elő a hazafiak, azt tagadni nem lehet. De hogy a nemzet intelligenciája felült ennek a politikának, az ugyan romlottság jele volt, de nem az erkölcs, hanem az izlés ós az ítélőképesség romlottságának jele. Erkölcsi romlottságot — ezt csak nem tagadhatja el Justh Gyula — a nemzet intelligenciája ezzel nem mutatott. És bizva a vezérek Ígéreteiben, megbuktatta a szabadelvüpártot, hogy vágyait beteljesülni lássa azok által, akik ez iránt elámították. Ez a tény megmutatta, hogy a nemzet intelligenciájában van annyi erkölcsi erő, hogy a maga meggyőződését — legyen az helyes vagy helytelen — a hatalmon levők akaratával szemben is keresztülvigye. Az azután bekövetkezett — nemzetinek nevezett — ellenállásban bizony sokan igen gyöngéknek bizonyultak, de kérdjük, hol volt akkor — nem szóval, de tettel, áldozatkészséggel egy-egy nagyhangú közszereplő 9 És kérdjük, hol volt — a nép? A „nép" nem volt sehol; a szociálisták pedig Kristóffyt támogatták. Azt a nemzetinek nevezett ellenállást nem az intelligencia tette tönkre — bizony kevés volt abban az akcióban az intelligencia — hanem a koalíciós politika erkölcstelenségének eredendő bűne, a nagyhangú frázisokkal színészkedő kicsinyhitiisóg, önzés és hatalmi vágy. Mikor azután eljött a koalíciós kormányzat ideje s a félrevezetett, elámitott, alaptalan Ígéretekkel elszédített nemzet „egy önfeledt pillanatában" koalíciós többséget küldött a parlamentbe: vájjon Justii szerint akkor is erkölcsi gyöngesógből s függetlenség hiányából tette azt? Szerintünk nem. Ugy volt meggyőződve, hogy az a helyes. Justh Gyula ezzel is ugy van, mint az obstrukcióval, melyről azt állította, hogy megengedhető, ha a választásokon nem az igazi nemzeti akarat nyilatkozott. Tisza István gróf már akkor rámutatott ez érvelés rosszhiszeműségére, mert hiszen a koalíciós választást tiszta választásnak tartja Justh Gyula, — többségétől a házelnöksóget elfogadta — és mégis ez ellen a többség ellen is obstruált . . . Beszéljünk nyiltan és őszintén. Mondja meg tisztán Justh Gyula, hogy az a többség, amely nem Justh-párti, nem kormányképes s azzal szemben minden fegyver megengedett; és az az osztály, amely nem küld Justh-párti többséget, nem érdemli meg, hogy tovább éljen. Ebben legalább van logika — ha egyéb nincsen is. Mi bizunk a magyar intelligenciában, függetlenségében, erkölcsi erejében. Épen most nem szabad őt mellőznünk, midőn a keserű tapasztalások iskolájából nehezebb föladatokra is éretten, kikerült. »gy Izsó és Rí « fillér, Gaál lér, Schlesinge 1 Lipct 106 fii >gárért. Feltöltik a Buvártavat. — Az árlejtés eredménge. — (Saját tudósítónktól.) Esztendők óta tervezik már azt, hogy a rókusi vasútállomás mellett lévő vizállásos területet feltöltik. Sokféle terv került ennél a kérdésnél szóba, végül a közgyűlés ugy határozott, hogy feltülteti a mintegy huszonkét hold terjedelmű területet, azt parcelláztatja és házhelyeknek adja el. Egész kis városrész fog fölépülni azon a nagy területen, száznál több házhely körül eladásra ós értesülésünk szerint, a házhelyeket vásárlókkal csak olyan föltétellel köt szerződést a város, ha azok kötelezik magukat arra, hogy emeletes házat épitenek. A közgyűlés annakidején megbízta a tanácsot azzal, hogy amennyiben a feltöltés munkálatait négyszázezer koronáért el tudják végeztetni, azt a tanács végeztesse el. A tanács pályázatot is hirdetett a munkálatokra ós az árlejtést szerdán délelőtt tartották meg. Husz ajánlat érkezett be és az eredmény nagyon kedvezőnek mondható. Az előirányzott négyszázezer koronával szemben mindössze nem egész kótszázkilencvenezer koronába kerül a feltöltés, a város tehát több mint száztízezer koronát takarít meg a munkálatnál. Mindenesetre érdekes volt ez az árlejtés. Olyan óriási eltérések voltak az áraknál, aminőkre ritkán van példa. Valamennyi ajánlkozó egy koronánál drágábban vállalta ogy köbméter területnek a feltöltését, csak egy cég akadt, amely nyolcvannégy fillérért volt hajlandó a munkára, a budapesti Gaál ós Tirnauer cég, amelyet meg is bizott a bizottság a feltöltéssel. Volt egy korona hatvanöt filléres ajánlat is, tehát a legolcsóbbnak kétszerese. A bizottság, amely Bokor Pál polgármesterhelyettes elnöklésével döntött az ajánlatok fölött a Gaál és Tirnauer-céget bizta meg azzal, hogy a 340,500 köbméter területet nyolcvannégy fillér egységár mellett, tehát összosen 286,020 koronáért töltsön föl. Az eredmény jóváhagyás végett még a tanácshoz kerül, amelynek döntése után nyomban megkezdik a munkát és legföljebb egy esztendő alatt föl lesz töltve ugy a Buvár-tó, mint a vámház mellett lévő vizállásos terület. A Buvár-tó területe tizennyolc hold, a vizállásos terület négy hold, ogy holdra átlag hat házat számítva, tehát százharminckót ház fog épülni azon a helyen, ahol most pocsolya van. A földet a felsővárosi tóglaverő telepről szállítják és a vállalkozó legkésőbb augusztus elsejéig tartozik hozzáfogni a foltöltés munkájához. Az árlejtésre egyébként a következő ajánlatok érkeztek be: Páris és Sasvári Béla köbméterenkir.t 165 fillér, Vermes Béla 127 fillér, Rosenfeld Ignác 150 fillér, Deutsch Ferenc 102 fillér, Kovács Pál 124 fillér, Mandel Gyula ós Quitner Vilmos 165 fillér, Peternelly Lajos 122 fillér, Gerzsan Lajos és társa 110 fillér, Hoffmann Jakab és Löbner Sándor 104 fillér, ha eltolják a munka megkezdésének határidejét szeptember tizenötödikéig, akkor 94 fillér, Weisz Mihály és társa 120 fillér, Klein Adolf 105 fillér, Rippner Fülöp 114 fillér, Geirínger Károly 110 fillér, ha a város a tó víztelenítését elvállalja, akkor 90 fillér, Grünwald testvérek és Schiffer 122 fillér, A kép — Hál (Saját tudósi ani zajos jelet Gerdán a Házi egvetés során ™ s tiltakoz' Uen, melyek i lal való szőve aíosan tapsolt 0n és a Kosst ogadták Batt ,ldal alaposan ?g miatt. B: ,yörgy mondol 'k0'ia múltkor éHietetlensógi ^ hangon. s( •öbbségre s 'yomon zajos £Í során < attkét sulj Netüzés is t íaroly terjes: sorsjegyek Rátartása ? nzügyminisz Péltizenegyk, elnök. P®lesitőse utá tonyvet, amely h interp 2 08zt%sorsj< ;lsszaélé8ek tá; ' Gnök javi tizenké C DSÉRE BEA, ott határoza Geszti elő i„ KÖVETKEZETT arca Költségve fcérfe Vilm Cl 08 álIon b, ÉRDEKA ATDELY( /fjében dön bi£thJ>ánv TI IÁIRA F gyon a U,fordit*nd< M .^ÁNY IRÁL E íval <)me'" MT > MEG kifyarországo eaz<& -a 82 asagi önál HU^KTÁL H, nem - egy JUTÁKKAL VI^KI LA, Cí ssár^ Zaj) mes Zolt T •fáST* <áiart akk< K a re!
