Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-01 / 124. szám

8 DELMAGYARORSZAG 1911 junius 1 Osztrák hitel 644.25—. Magyar hitel 819.25—818.—. Osztrák-magyar államvasút 754.25.—754.50. Jelzálog­bank 484.75—483.50. Leszámitolóbank 561.50—562.—. Közúti villamosvasút 748.75.—749,50. Városi villamos­vasút 395.50—395.75. Magyar bank 745.75—744.25. Beocsini 835. Magyar villamossági 486.50—487.50. Cukoripar 2550. A déli tőzsde iránya kissé gyengült. A nemzetközi értékek ára lemorzsolódott. A helyi piac értékei kö­zül a városi 2—3 koronával javult, a többit elhanya­golták. A készárupiacon alig volt változás. A járadék­piacon nem volt kötés. A valuta és ércváltó gyönge. A sorsjegypiac üzlettelen volt. A zárlat csöndes. — Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 644—643. Magyar hitelrészvóny 818—816. Osztrák-magyar államvasút 754. Jelzálogbank 483.50—483. Leszámitolóbank 561. Rimamurányi vasmű 678—677.25. Közúti villamos vasút 754. Városi villamos vasút 397—399. Hazai bank 748—749. Magyar bank 745—746. Hermes 415. Újlaki tóglagy7r 414. Magvar villámossági 488— 487.25. Fiumei rizshántoló 3790—3805. Dijbiztositás: Osztrák hitelrószvényből holnapra 3—4 korona, nyolc napra 6—8 korona, junius hónap végére 14—16 korona, osztrák és magyar államvasut­részvényböl junius hónap végére 16—18 korona. Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak : Osztrák hitelrészvóny 645.—. Magyar hitelrészvóny 817.50. Anglo-bank 320.25. Bank­verein 540.50. Unió-bank 614.50. Landerbank 530 50. Osztrák-magyar államvasút. 753.50. Déli vasút 110.—. Rimamurányi vasmű 678.—. Alpesi bányarészvény 806.75. Török sorsjegy 259.—. Márka készpénzért 117.37. Ultimóra 117.40. Skoda 629.50. Orosz 104.10. BUDAPESTI ÚTMUTATÓ Mit játszanak ma a színházakban: Nemzeti Színház: Válás után. Kezdete fól nyolc órakor. Magyar Királyi Operaház: Bohémélet, Csoda­vdea. Kezdete fél nyolc órakor. Vígszínház: Der Zigeunerbaron. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Színház: A kis lord. Kezdete fél nyolc órakor. Király Színház: Cigány szer elem. Kezdete fél nyolc órakor. Fővárosi Nyári Színház: Tiszt urak a zárdá­ban. Kezdete fél nyolc órakor. Fővárosi Városligeti Színház: Az őrnagy ur. Kezdete fól nyolc órakor. Uránia Szinháa: Az orosz-japán háború. Kez­dete fól nyolc órakor. BUDAPESTI RDYAL-ORFEUM Minden este pont 8órakor: világvárosi műsor MIMI MARLOW a hires kabaré-diva rövid vendégjátéka. Ihe 4 Mm Rubvs Hunevsuckle Bomnonv Acrobatie Ladies. komikus sportjelenet. Haleys Juvesiiles busz angol csöpség. A. 6. Mer Solti Herei Májusi cirkusz bibi és Ikra; Tavasz a hivatalban bohózatok. Uj tréfák, kuplék és a többi elsőrangú attrakció. Vasárnap, május 7-én délután 2>/2 órakor mérsé­kelt helyáru nagy családi előadás MIMI MARLOW és az összes attrakciók felléptével. Kovács-kávéliáz, Andrássy-ut (Oktogon-tér) szegediek találkozóhelye. Szimplon-kávéház (üzletvezető Hajdú József) József-körut 8. Bodó-kávéház, József-körut 56. István-király szálló, Podmanitzky-utca. Ké­nyelmes szobák. Mérsékelt árak. Kittner Mihály éttermei Erzsóbet-körut 13. Reményi Mihály, Magyar királyi zeneakadé­miai hangszerkészítő, Király-utca 58. Dr. Fabinyi, volt kórházi orvos Rákóczi-ut 8. gyökeresen gyógyítja a nemi betegségeket. Szénási és Kardos r.-t. részletfizetésre is szállít zsebórákat, fegyvereket, hangszereket gtb, VI. Andrássy-ut 1. KÖZIGAZGATÁS Uj városháza Szegeden. — A májusi közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Indítványokkal, inter­pellációkkal kezdődött a közgyűlés, de ezek­kel hamarosan végeztek és már az első napon sor került a napirendre. A napirend második, egyben legfontosabb tárgya az uj városháza építésének dolga volt. A tanács azt javasolta, hogy a Püspök­telep egy részén építsék föl a második város­házát. Ezzel szemben Pillich Kálmán és Dobay Gyula dr amellett érveltek, hogy az egész Püspöktelket a városháza céljaira kell fölhasználni. A város érdeke tényleg megköveteli, hogy a második városházát, amelynek fölépítésé­vel régi bajokat akarnak megszüntetni, tényleg az egész telken építsék föl. A telek fele kevés a második városháza céljaira és ha a tanács álláspontját fogadná el a köz­gyűlés, — ami teljesen valószínűtlen — akkor öt vagy hat év múlva megint ott áll­nánk, hogy uj városházáról kellene gondos­kodni. Egy épületben kell elhelyezni az ösz­szes hivatalokat és ezt csak ugy lehet el­érni, ha a második városháza az egész Püs­pöktelken épül föl. Centralizálni kell a hiva­talokat, nem pedig decentralizálni, vagy a még szörnyűségesebb decentralizáció útját egyengetni ezzel a korcsrendezéssel. Sokan azt a kifogást hozzák föl ez az egyetlen helyes terv ellen, hogy a Püspök­telek felét az uj postahivatal részére kell fölhasználni. Kétségtelen, hogy szűkség van az uj postapalotára, mert a mostani nem alkalmas a hivatalok befogadására, szük, kényelmetlen és alkalmatlan, de ez nem ok arra, hogy a városháza kérdését rosszul oldják meg. Egyelőre építsenek csak jó városházát, ha a postapalota építése ak­tuális lesz, a város és a postaigazgatóság talál majd alkalmas területet a postapalota részére is. * A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósítá­sunk számol be: Elnök: Lázár György dr polgármester. Jegyzők : Taschler Endre főjegyző, Tóth Mi­hály dr tiszteletbeli tanácsos ós Bárdoss Béla aljegyző. Az elnöki megnyitó után Lázár György dr meleg szavakkal parentálta el Bánffy Dezső bárót. A közgyűlésnek erről a részéről lapunk más helyén emlékezünk meg. (Jelentés, interpelláció.) Tóth Mihály dr fölolvassa a polgármester rendes havi jelentését, amelyet a közgyűlés minden hozzászólás nélkül tudomásul vett. Paral Pál azt kérdezi a tanácstól, hogy a Kelemen-utca kövezetének helyreállítása érde­kében szándékozik-e valamit tenni. A tanács azt feleli az interpellációra, hogy az utcát leg­közelebb rendezik. Az interpelláló fölszólalása után a tanács vá­laszát a közgyűlés tudomásul vette. (Indítványok.) Kószó István dr inditványt tett, hogy a bo­domi réten ötven munkásházat építsenek. A tanács azt javasolja, hogy az inditványt javas­lattétel végett adják ki a tanácsnak. Wimmer Fülöp fölhasználja az alkalmat arra, hogy a városban ipari munkások részére épít­senek munkáslakásokat. Szegeden ipari mun­káshiány van. Nem lehet itt a városban ipari munkást szerezni. Plnnek nagyrészt az az oka, hogy a munkások nem kapnak megfelelő lakást. Lehetne munkást kapni, ha rendes, tiszta ós olcsó munkáslakások lennének. Kéri, hogy ez irányban is tegyen valamit a város. A tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta. Kovács Sándor ós Vetró Barna Lőrinc a Len­gyel és Pusztaszeri utcák kikövezését kérik. A tanács azt javasolja, hogy utasítsák arra, hogy az 1912. évi kövezési programba vegyék föl az emiitett utcák rendezését. Kiss Gyula és Dittrói Nándor dr fölszólalá­sai után az inditványt a közgyűlés elfo­gadta. (Több városatyát.') Tóth Imre dr azt indítványozta, hogy tekin­tettel a népszámlálás eredményére, a törvény­hatósági bizottsági tagok számát a törvény értelmében emeljék föl négyszázra és a kerü­letek beosztása iránt is másként intézked­jenek. A tanács azt javasolja, hfflgy adják ki a ta­nácsnak azzal, hogy a szeptemberi közgyűlés elé a jogügyi és szervező bizottságok vélemé­nyének meghallgatása után terjesszen be rész­letes inditványt. Ilyen értelemben határoztak. Pillich Kálmán indítványozta, hogy a felső­és alsótanya közigazgatását rendezze a város. A tanács azzal felel az indítványra, hogy a kérdés tanulmányozása után a juniusi közgyű­lésen tesz javaslatot. Az indítványozó arra kéri a közgyűlést, hoíry ne a tanácsot, hanem a polgármestert bizzák meg a kérdés tanulmányozásával. A közgyűlés Pillich Kálmán módosításával elfogadta a tanács előterjesztését. (leiratok, jóváhagyások.) A közgyűlés tudomásul vette Lukács László­nak azt a leiratát, amelyben tudomására hozza a városnak, hogy a kereskedelmi minisztérium vezetését ideiglenesen átvette. A mérnöki hivatal szervezése, a várnagyi állás megszüntetése, a vágóhídi szabályrende­let módosítása tárgyában érkezett miniszteri leiratokat a közgyűlés tudomásul vette. (Áthelyezik a hivatalokat.) A városi hivatalok áthelyezése tárgyában terjeszti be ezután Bokor Pál polgármester­helyettes a Délmagyarországban már ismerte­tett tanácsi javaslatot. Becsey Károly dr nem találja helyesnek, hogy ujabb költséget rakjanak a város nya­kába épen akkor, amikor egy uj városháza építéséről van szó. Most csak a legszüksége­sebb áthelyezéseket kell elintézni. A tanács javaslatát nem fogadja el. Kormányos Benő dr sürgeti a második vá­rosháza fölépítését. Addig, mig az fölépül, nem kell megbolygatni a mai rendet. Kiss Gyula kifogásolja, hogy három évre kös­senek szerződést a Kiss D.-féle ház tulajdo­nosával. Bokor Pál polgármester helyettes fölszóla­lása után a közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta. (Az uj városháza.) Bokor Pál polgármester helyettes fölösleges­nek tartja megindokolni azt, hogy miért szük­séges egy második városháza fölépítése. Leg­alkalmasabbnak tartja a Püspök-teret a máso­dik városháza helyéül. Ismerteti azt a tervet, amelyet a Délmagyarország legutóbbi számában már ismertettünk. E szerint a városházát a Püspök-telek egyik részére építik föl. A máso­dik városháza fölépítése egy millió koronába kerülne. Kéri a közgyűlést, bizza meg a taná­csot azzal, hogy a kérdést tanulmányozza és legkésőbb októberre részletes tervet és költ­ségvetést terjesszen elő. Pillich Kálmán nem fogadja el a tanács ja­vaslatát, mert szerinte egymilliós költséggel az egész Püspöktelket be lehetne építeni. Indít­ványozza, hogy a második városháza építésére hirdessen a város nyilvános tervpályázatot. Dobay Gyula dr nem fogadja el a tanács in­dítványát. Nem tartja helyesnek, hogy a vá­ros a törekvő építészeket elzárja a pályázás elöl. Nem szabad senkit sem megbízni a ter­vek elkészítésével, hanem arra nyilvános terv­pályázatot kell hirdetni. Indítványozza, hogy az egész Püspöktelket háromemeletes palotá­val építsék föl és a munkára nyilvános terv­pályázatot hirdet. Minthogy még sokan akartak a kérdéshez hozzászólni, a polgármester a vitát csütörtök délutánra halasztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom