Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-09 / 155. szám
1 julius 8 19.1 julius 8 DÉLMAGYARORSZÁü Bóka Károly polgármester igy számolt be Nagykőrös éjszakájáról: — Nagyon erős lökések ébresztettek föl álmomból. Mindenki az utcára rohant. Nagy rémület fogta el az embereket és még most is ideglázban van a város. Alig van ház, melynek a falai meg ne repedeztek volna. Egyetlen épület sem elült össze, de némelyik olyan siralmas állapotban van, liogy minden pillanatban bedőlhet, épen ezért a veszélyeztetett utcarészeket elzártuk . Nagykőrösön azért nem okozott olyan pusztítást a földrengés, mint Kecskeméten, mert a házak legnagyobb része földszintes. A lakók azonban még igy sem mernek a házakban tartózkodni, mert attól félnek, hogy a földrengés megismétlődik. Cegléden igen erős volt a földrengés. Sok kémény bedőlt és megrepedt. A gimnázium egyik sarka megrepedt és lesülyedt. A földrengés 20 másodpercig tartott. Zömborban negyedháromkor érezték a földrengést. Kunhalason éjfél után két órakor mennydörgésszerű morajtól kísérve, erős földrengés volt. A lökések háromszor ismétlődtek meg és 8—10 másodpercig tartottak. A lakosság rémülten rohant ki az utcára, több kémény bedőlt, sok házfal megrepedezett. Szolnokon. Jászberényben. Kunszentmártonban az éjjel 2 órakor nagy földi •enges volt. Jászberényben a rengés oly nagy volt, hogy az emberek kiszaladtak az utcára hálóruháikban. Edények estek le a falról és csörömpölve törtek össze. Kalocsa: Az éjjel 2 óra 2 perckor zivatar közeledéséhez hasonló, mindig erősbödő zúgás és erős földalatti moraj kíséretében erős földlökés volt érezhető. A templomokban a harangok megkondultak, a lakásokban a bútorok kimozdultak helyeikből. A földrengés pontos időtartamát megállapítani nem lebet, mert a kalocsai jezsuitáknál levő földrengésjelző készüléket a földlökés azonnal leszerelte. Több ház megrongálódott; a tetőcserepek leestek és a falak megrepedeztek. Csongrád: Ma éjjel 2 óra 3 perckor északkelet felől délnyugatra húzódó két erős földlökés volt érezhető moraj kíséretében. Szolnok: Éjjel 2 órakor mintegy 2 másodpercig tartó földlökés volt erős morajlás, zúgás kíséretében. A bútorok kimozdultak helyeikből. A katolikus templom és a postaépület fala megrepedezett. A református templom tetejéről lehullottak a cserepek. A Nemzeti szálló hatalmas kirakat ablakának a vasredőnye kiesett, sok kémény beomlott. A lakosság fölriadt álmából és az utcákra menekült. Kiskunfélegyháza: Éjjel 2 óra 10 perckor fél percig tartó északdéli hullámzó földrengés volt. melyet erős földalatti moraj követett. A kémények beomlottak, a falak megrepedeztek. A lakosság körében még most is nagy a rémület, mert ujabb földrengéstől tartanak. Nagyobb kár nem történt. Baja: 2 óra 4 perckor ma hajnalban 30—40 másodpercig tartó északdéli földrengés volt észlelhető. A hullámszerű földrengés következtében az ingó tárgyak elmozdultak helyükről A lakosság fölébredt és az utcára menekült. A földrengést a Baja, környékén levő összes helységekben érezték. Erős földalatti zúgás is kisérte a földlökéseket. Függetlenségiek egymás ellen. Budapestről jelentik: Ugy a Kossuth-pártban. mint a Justh-pártban többen, kifejezték azt az óhajt, hogy a két párt együtt, egységesen küzdjön, mint ellenzék. De ez az óhaj mégcsak óhajtás se marad : a kót párt izzó gyűlölete folyton erősödik — egymással szemben. Például Justh Gyula álláspontja az, hogy ő előbb az általános titkos választói jogról szóló törvényt kívánja letárgyaltaim. fíésy Zoltán a Kossut,h-párt álláspontjáról pedig megjegyezte, hogy ők a véderőjavaslatok ellen azért küzdenek, hogy „jogos nemzeti követelések teljesíttessenek. Ezekből a nyilatkozatokból, hogy a két ellenzéki párt más-más indokból küzd a véderőjavaslatok ellen. De az elhallgatott nyilatkozatok, akár az eddig elhangzottak is, igazolták mindig jobban, hogy a két függetlenségi párt enyhén meghatározva: gyűlölj egymást. Városok ipari propagandája. (Saját tudósítónktól.) Amióta a nagyarányú iparfejlesztő mozgalom megindult, az összes illetékes tényezők azon vannak, hogy a vidéki városok is kivegyék részüket az iparfejlesztés mozgalmából. És pedig nemcsak mint fogyasztóközönség központi hatóságai, hanem ugy is, mint az iparfejlesztés hivatott tényzői. A városok í feladatait ezen a téren már többször körvonalozták, sőt a legutóbbi időben konkrét is fogalmazták azokat. Akik a kérdéssel tüzetesebben foglalkoztak, ez alkalommal is elismerték, hogy helyes az állami vezetőkörök törekvése ebben a kérdésben, tudniillik, ha az országnak nemcsak fővárosát, hanem annak egész teriiletét hozzáférhetővé akarja tenni ipara számára. Az államhatalom gondossága a legutóbb is megnyilvánult ebben az irányban akkor, midőn a földgázok nagyarányú hasznosításának tervével Erdély iparát akarja fellendíteni. A Duna-Tisza csatorna terve ugyanilyen célt szolgál. A vizierők kihasználását célzó mozgalom, melyről épen a földgázokkal kapcsolatosan tétetett enilités, a vidék iparának fellendítésé szolgálja. A kedvező konjukturáknak ilyen jelentkezése kellene, hogy a készülődésre s a konjuktura megfelelő kihasználására késztes'se városainkat. Tipikus példa erre a németországi városok rendszeres propagandája ebben az irányban. Egész kifejlődött rendszere van Németországban annak, hogy az egyes városok mi módon tegyék híressé magukat arról, hogy telepük az ipar és kereskedelem számára mennyire alkalmas. Hogy a folyó és a vasút mellett való fekvés, olcsóbb életmód, iskolák, szellemi élet fejlesztése, a speciális sziiksékletek, a hitelintézetek, a meglevő kereskedelem és ipar, a célszerűen berendezett vasúti forgalom, a város által olcsón megszerzett telkek, ármentesítés, vízvezeték és csatornázás, gáz. elektromos erő és világítás, jó munkásviszonyok és munkáslakásra alkalmas területek, az inar mennyiségi és minőségi befogadó kénességének közlése, egves fogyasztó vidékek közelsége esetleg a vámhatáron kiviil, az olcsó hajtóerő, beszerzési és rakodási lehetőségek, a fogvasztási területek stb. mind. mind mennyire alkalmassá teszik az illető várost arra. bnprV ott megfelelő ipar és kereskedelem fejlődhessék. Ezenfelül tüzedesen fel kellene sorolni azokat speciális kedvezménveket. amelyeket a város a letelepedő vállalatoknak megadni hai'andó. Ezeknek a módozatoknak a tárgvalása céljából azután minden város megalakítaná a maga speciális ipariigvi bizottságát. A kezdeményező lépés az. hogv az egyes városok polgármestere értekezletre hiv.ia össze az ottani kereskedelmi és iparkamara elnökségét. az ipartestület, az összes gazdasági cgvesiiletek, s mindazokat a ténvezőket amelyek ipari, gazdasági és kereskedelmi téren tapasztalatokkal bírnak. Ezekkel megállanitia az ació-bizottságnak egész nrovramiát. mefv természetesen több é^re is kiterjedhet. Egyik fontos kérdés annak a megbeszélése. nem lénhetne-e fel maga a város egyik v.agy másik irányban, mint egy-egv hézagnóló iparvállalat létesítőié, továbbá nem lehetne-e a hélvbeli navvobb pénzintézeteket ilyen gváralanitásnkban érdekelni, illetve részvételüket, vagv legalább is kezdeményezésüket biztosítani? A szegedi bagolyvár. — Látogatás egy különc asszonynál. — f (Saját tndósitouktól.) A belváros kellős ki'«! pében, a Fekotesas- és Kigyó-utca szögletéi föltűnő, visszatetsző építmény állítja mf szemlélőt. Nyolcvan esztendős régiség, amely már évek óta bagolyvái -nak csúfol a szeg"1 nyelvjárás. A magas földszintes ház ugy áll •>' a sarkon, mint az elegíns rri dámák köz® egy vén öregasszony, akinek kihullottak a fogi elveszett a szemevilága és kifakult ócskasáí ruhája. A porladozó téglákról málik a vakok a tető-cserepeken kizöldült a moha. Az ablak" porig szóttörve, a párkányok, spnletták rfp1 dezettok, piszkosak. A vizes:, torna darabont lóg a háztetőről. A háznak kilenc üzletholf sóge van, a rozsdás vasajtók mindegyiken ' vannak lakatolva. Üresek, nincs gazdájuk. ; bizánci stilusu kapu fölé a bit, remény és F retet szimbóluma van festve. A fakult fresb pók szövögeti hálóba az álmait. A piszkos létből fojtó iliatu bűz árad. Különös épitméí A szegedi nép valóságos legendákat mesél®' A ház tulajdonosnöjét városszerte ismÚ igy: Tóth Julcsa. A nép fantáziája valami mi* tikus csodát lát benne. Az utcán ritkán látj® Bezárkózik a házba és nagyon különös szó11 kosással tölti az idejét. Állandóan pipál* maga köré gyűjti kedvenc macskáit ós sin1' gatja őket. A szobákban otthonosan korzóz®' a patkányok. Tóth Julcsa eteti a kedves á!»' tokát, hogy valahogyan ki no pusztuljanak.!1 is beszélték, liogy egy öreg asszony jár lio® akivel együtt iszik. Tény az, hogy a ház' bejutni teljes lehetetlenség volt. Megesí hogy a rendőrség tűz,vizsgálatot akart tan és egy jó főióráig kellett d ongfitniak a kap" nmig végre bejuthattak a titokzatos házbal ház előtti utcakövezet is lehetetlen állapot}11 van. Földúlt, piszkos. Alig bátorodik r.i val® Munkatársunk tegnap csel el bejutott a ! golyvárba. Megakartunk győződni arról, mi i» a misztikus legendákból. A tulajdonosnő nyitotta ki a kaput, afljf belőlről lo volt láncolva. Ahogy beléptünk, f' pillanatra megtántorodtunk. Nehéz, íoj ó Ü" Roska(joző kapualja, telo pókhálóval. A k» udvar kihalt. Sok ócskaság, rendetlen öss' visszaságban. A ház úrnője lábához jól táp'1* mocskosszőrii mncskáksimulnak. Duzzadt trt patkányok futkosnak jobbra-balra. Az udv körül pincenyilások. A büzos pincékben tát! a sötétség. Sohol semmi élet, csak va"' ólomsulyu, dermesztő csönd. Megyünk tort Egy boltozatos, rozoga falépcsőn a lak»! igyekszünk. Az uton macskák, patkányok piszok. Befogiuk az orrunkat és végig mogy"' a szobákon. Az egyikben két olajfestmény a falon. Ez a berendezés. A másikban é töredezett bútorzat, a padlón tarka roní? A fal itt is piszkos, pókhálós, az ablakok ' törve. Az emiitett kedves állatkák ide is ' vetnek bennünket ós ránk meresztik okos9' műket.. A házigazda : Tóth Julcsa holegyürnört büdöi makrapipájába a négyes zöld dohány', fejét hátravetve, füstkarikákat eresztget * veeőbe. A füst ráülepszik a nehéz szagú 'p gőre és most valami áttetsző szürkeség ^ kolja körül alakunkat. Az asztalon kis P' kás üveg, a széle még nedves. Szembe ülő'' asszonnyal. Idős nő, az arca keskenv. berí" • ' jj ráncos. Fekete szemének megtört a rngyo-, A haja kócos, kuszált. A teste görnyedt, ' talan. Egyszerű fekete ruha van rajta. Art! improssziót kelti, mintha viszontagságos kergette volna a fészekbe. És itt ugy a'11"' az élete, mint aki évtizedek óta lakik & , nyosan egy nagy házban és innen sor?1'1 szemlélésére van kárhoztatva. — Mondja kérem, nem unta még meí 1 az életot?
