Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-10 / 155. szám

julius 9 i alapjím mag­iban. Levélbeli álaszolunk, ve van. Uiynyal ia lebe* könnyen elfér, kiadóhivatal 1 15. SZAm Kereske­rbank" rész­től i jog mog­nlatok „Klő­sligéro a ki' nk alapos éivol egy fi" exin-nel osz* A Gimexin­az élő polos­tók is nyom* Inak. A 01­iszkit, foltot, hagy. MolJ i biztos sz«r. miiidentitt akttör: Meáfc sváry '.íézSBM ik és Vajda iájában S/e­r gyégys/f Vk és a* iséjl f»HS *x' dockorok 3 en részérő' ry választéki mányokbaa > s z í 11 i t o vm rway teres kedőf-é* 1, Kárász'.1 ril niindeű s diszíárgVj tos időhöz ir- ék órás* rólunk. Ár­on és bér* >iner Samu d. Kárász*: c,üdvözlő" ;yób nyoiu* egszebb ki­sgoloaóbbait Délmagyarl yoiudájábart ESTI LAP. II. évfolyam, 155. (5) szám 1911, vasárnap, julius 10 3 e« Ion iktára r 2. seli ti reli| rában i al»t<| lWtpMrti siwkcszíéséfl és kiadóhivatal Szeged, 9 REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA SZEGEDIN I egész évre . R 24" C=3 Korona -utca 15. szám Budapesti sítrkísztéség és kiadóhivatal ÍV., ra Városház-utca A. szám 1911. julius 10. félévre . . negyedévre. H 6'— egy lió.iapra S Reggeli lap ára 4 fillér 9 REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA VIDÉKEN R 12-— I egész évre . R 28 — félévre . . . R 14-— •egyedévre . R V— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 BHér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 505 a Riad6hivfrt.1l 8Jé interurbán 835 Budapesti szerhesziöség telefon-száma 123—1?" Á bagolyvár, Tóth Julcsa háza, felségesen karakterizálja azt a seellemet, amely Szegedet egész­séges és gyors fejlődésében meg­akadályozza. Hatalmas épület­tömbök között szemtelenül mere­feéznek piszkos, fekete falai, ame­lyek vétót mondanak az ellen, feogy majd egy egész városrész teljesen ujjá és egyenletesen széppé kiépüljön. Nem ismerjük Tóth Julcsát, de azt tudjuk, hogy a háza, amely a Kjgyó-utcán áll, tönkre silányítja ezt az újjáépült, csinos kis utcát, ügy mondják, hogy a város ható­sága tűrni kénytelen a közérdek­ig ezt a negligálását, igy tehát a bagolyvárnak a város egyik legforgalmasabb részén ékesked­ne kell még két-három évig, ami­feör nagyhatalmú tulajdonosnője tálán ugy fog dönteni, hogy nem usufitja el továbbra is ezt a vá­rosrészt, kopottas, ósdi, pusztu­lásra teljesen megérett torzházá­VSŐ. megszeretnek rövidíteni en­HefS a szerencsétlen, teljesen ösz­safctőrt és gyógyíthatatlanul beteg háznak az életét. Visszautasítunk és inegtörni akarunk egy olyan rögeszmét, amelynek jogosult­sága egyáltalán nincs, tartalma és iránya pedig határozottan ká­ros és mással nem magyarázható, »tint a legkezdetlegesebb közér­tetek és a legtermészetesebb ha­ladás szándékos föl nem ismerésé­ivel és határozottan bűnös elha­. tagolásával. Nagyon jól tudjuk, mindenki riftk teljesen a magánügye, hogy mikor és hol építkezik. De ha va­lakinek a város egyik legszebben kiépített utcájában piszkos, ala­csony, rozoga és az egész utcá elcsúfító házomladéka, a láda bókjában pedig sok pénze van, az vegye elő a pénzét és építkezzék, vagy adja el a rozoga házát, hogy ott más építkezhessen. Aki ezt nem teszi, az dacol, vagy annyira bezárkózott régi házának és el avult gondolkodásának romjaiba, bogy nem látja, mi történik körű lőtte. Az ilyen embert meg kell törni és ki kell cibálni az utcára. Talán meglátja, hogy mi történik körülötte, talán az ő esztétikai érzéke is föllázad és olyan bér- i palotát épittet, hogy a körülötte lévő háromemeletes uj házak mind elsárgulnak az irigységtől. Nagyon szeretnők, ha Tóth Julcsa egyszer körülnézne a Kigyó-utcá­ban. Kiküldött mun katársunktól. Pusztító vihar Szegeden. - Saját tudósítónktól. ­Vasárnap a kora délutáni órákban hirtelen elborult az égboltozat és sötétség nehezedett a városra. A földrengésről szóló hirek amúgy is nagy pánikban tartották a közön­séget és a nagy sötétség rossz sej­telmeket ébresztett. Mindenki haza menekült. Nagy szélvihar kerekedett. Porfelhők rohantak végig az utcákon és irtózatos robajjal recsegett min­den. A szélvihar lassan elült és meg­eredtek az ég csatornái. Óriási zá­por zuhogott végig a városon, az ut­cákon patakokban ömlött a viz. A vihar nagy károkat okozott. A külvárosokban a pincékbe gyülem­lett a viz és sok lakásban lehetetten volt a tartózkodás. Egyes utcákon megakadt a közlekedés. Az njezegedi kender gyár tetőzeté­ről hetven négyzetmétert levert o vihar. Több mellékhelyiség ia meg­rongálódott. A kár több mint három­ezer korona. A kendergyár ószent* iváni fióktelepén is több száz korona kárt okozott a vihar. A Mars-téri cirkusz nagy robaj/al össeeomlott. Az épületeken is kisebb­nagyobb károk keletkeztek. A termés egy róseo elpusztult. Kü­lönösen a gyümölcsös kertekben óriási a kár. A barackok lehullottak a földre és élvezhetetlenné váltak. A gabonatermés is jelentékeny kárt szenvedett. A tanyákról már a kora reggeli órákban behozták az épen maradt és aérült gyümölcsök nagy­rcszét. Pillanatok alatt szétkapkod­ták. Három órára már teljesen kitisz­tult az égboltozat, de a levegő na­gyon lehűlt. A király Eperjeseit. A király szeptember 12-én ér­kezik meg az eperjesi főhadi szállásra, ahol a hadgyakorla­tok ideje alatt íog tartózkod­ni. Eddig 29 küldöttség jelen­tette be a főispánnak, hogy tisztelegni kiván a felségnél. Összerombolt, több helyen ket­tészakított a kecskeméti állomás teteje, a régi, kopottas épület körül törmelékek, téglák halma­za. A Kecskeméten pusztitó föld­rengésnek első nyoma ez, amely a városba érkezőt fogadja. Mert ne eressze senki se szabadjára a fantáziáját, ne gondolja, hogy leg­alább is halomra dőlt házak, vé­res koponyák, szabadban tanyázó nyomornak az emlékei vannak itt a földrengésnek, amely leg­nagyobb erővel és legvészesebb pusztítással ezen a városon vo­nult keresztül. Nem, a nagy ele­mi csapásoknak mindezek a ve­lejárói itt nem találhatók fel. Mégis rettenetes lehetett ez az éjszaka Kecskeméten. Majd min­den házon nyoma maradt. Olyan ház például egy sincs, amelyiknek a kéményei össze ne dűltek volna. A város főutcáján ép ugy vannak megtámasztott házak, mint a perifériákon. Uj házak fala! be­dőltek; az uj református palota pedig minden percben bedőléssel fenyeget, ugy, hogy előtte a gya­log- és kocsiközlekedést egyaránt elzárták. Szóval, jő időbe fog ke­rülni, amig a földrengés emlékeit a kecskemétiek eltakarítják, ré­szint reperálják. Hogy mekkorák ezek a károk, ma még megköze­lítő bizonyossággal sem lehet meg­állapítani. A város képe. Hétköznapon vagy olyankor, ami­kor nevezetesebb események nem nem viszik ki az embereket az ut­cára, nem láttam még Kecskemétet. Bizonyos, hogy ma feltűnően nagy itt a forgalom. A perron zsúfolva utasokkal. Egyik része az emberek­nek jön, hogy megszemlélje az állo­más puaztitásait, a másik megy Bérkocsit a világért ee lehet kapni Azt a néhány darabot, amely az ál­lomás épülete előtt vesztegel, lefog­lalták, mielőtt egyetlen ember is a velünk jövő utasok közül kiléphe­tett volna az utcára. Gyalog megyek tehát a városba, amelynek az állomáshoz vezető fő­útján, a Nagykőrösi-uton hullámzik a sétálók sokasága. Mindezt egybe­vetve látszik, hogy nem ez a város rendes képe, van itt valami, ami lázas, ami rendkívüli, ami uj, ami különös. A város legbelső területé* — Sze­geden ezt ugy mondanók, hogy a Tisza Lajos-köruton belül — lépten­nyomon huszárokkal éa rendőrökkel találkozik az ember. A háztetőkön­a pesti pionérek buzgólkodnak. Mig" a katona- éa rendőrtisztek a rend­föntartás és közbiztonság érdekébea való intézkedések iránt tesznek meg mindent állandóan, A város minden részén találkozunk gyorsan robogó kocsikkal, amelyekben egyenruhás emberok éjjel-nappal mennek ár­összeomlásoktól veszélyeztetett pon­tokra. Egyebekben a város életo a szo­kásos képet mutatja. A cukrászdák­ban jó ótvágygyal habzsolják a ka* talmas indiánerokaf, aminőkhöz ha­sonlót csak Gyula produkál. Való­ságos habcsónak egy-egy ilyen in­diáner. Igaz, a hab se sokkal jobb benne, mintha édes YÍZZCI lenne megtöltve, amely azonban iszapos. A vendéglőkben megisszák a törzs­asztalok törhetetlen hivei vacsora előtt szokásos spriccereiket, vagy söreiket. Klérus és hadsereg kitű­nően megfér egymás mellett, ven­déglők, cukrászboltok vagy kávé­házak forgalma igazán irigylésr*­méltó. A pusztulások nyomán: Az állomástól a városba a Nagy­kőrösi-ut vezet. Hosszú, nem túl­ságosan széles utca, amelynek egyik legelső mellékutcáját, a­Mikes-utcát elzárolták. Az utca sarkán levő ház kéménye minden pillanatban bedőléssel fenyeget A» elzárt utcát egy rendőr és a 8-as huszárezrednek egy teljes fegy­verzettel ellátott közlegénye őrzi. A tetőn a budapesti pionérok szorgos legényei dolgoznak. Ez a kép azután gyakran visszatér. A rend fentartására a rendőrökön kivül az egész városban a nyol­cadik huszárezred embereit ren­delték ki, a helyreállítás munkáját pedig pionérok végzik, akikből egy kapitány parancsnoksága alatt egy század jött le Budapestről. 'A főúton, annak is az elején­van Nagy Mihály doktornak, Sze­ged volt főispánjának a háza. X tetőzete erősen megrongálódott, a kéményei bedőltek, utászok dol­goznak a helyreállításán. Olyan rombolásokkal, aminő például a Bethlen városban a Bu­day- és Horváth Ciril-utca sarkán lévő házat érte, gyakran találkoz­hatunk. A sarkon Schenk Kudolf­póknek az üzlete volt, aki magán­megrendelésekre is készített min­den süteményfélét, ami jó és drága. Az első földrengés majd a helyé­ből mozdította ki. A falai ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom