Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-27 / 169. szám

2 DELMAQYARORSZAO 1911 jttlitis 27 Ő ismertette a bizottság' határo­zatát. Hosszabb purparlé indult meg a kivitel módozatai fötött. A tanács tagjainak és a polgármes­ternek is általában az a fölfogá­suk, hogy Strasser Aibertot kell megbizni az építéssel, annál is in­kább, mert az általa beterjesztett kőltségvetóstisaszakórtőkelőnyös­nek találták. Ebben a kérdésben most végleg nem határoztak, amint­hogy a tanács jogerősen nem is dönthet még most a kérdésben. Először a közszállitási szabályren­delet alapján megfelelő módot ta­lálnak a kérdés gyors és sima elintézésére. Ma annyi történt, hogy a ta­nács fölkérte Strasser Aibertot, hogy a versenytárgyalás kiirására az ajánlati föltételeket készítse el. Strasser ért legjobban a kérdés­hez és igy ő fogja legmegfelelőb­ben összeállítani a föltételeket. A föltételek alapján esetleg pályáza­tot irnak ki az épitósre, azonban nincs kizárva, sőt valószínű, hogy •pályázat mellőzésével, rövidebb uton intézik el a kérdést. Bizottsági ülés a magá a - Saját tudósítónktól. ­Ma délután hat órakor ülést tart a középitészeti tanács. Ebben a mondatban és ebben a li írben nincs semmi különös, mert minden hó­nap utolsó hetében ülésre szokott összejönni a törvényhatóságnak ez a szerve és ezeken az üléseken intézik el az épitési engedélyeket. Az ülések rendesen elég fontosak, mert azokon döntenek Szeged fej­lődésének sok kérdésében, azon­ban azokon rendesen alig van vita, olyannyira, liogy az ülések lefo­lyásáról rendesen már előző na­pon kiadják a kommünikét, illet­ve azt a jelentést, amely azt tar­talmazza, hogy milyen és mennyi ház építését engedte meg a tanács. Az üléseket rendesen a város­háza bizottsági termében tartják. Hogy mi most ily bőven foglalko­zunk a tanács ülésével, annak oka az, liogy ezt az ülést nem a bizott­sági teremben, hanem Fluck Fe­renc bizottsági tagnak, a Szeged­Csongrádi Takarékpénztár vezér­igazgatójának magánlakásán tart­ják meg. Szegeden eddig nem volt példa arra, hogy bizottsági ülést magánlakásban tartottak vol­na meg. Egyszer előfordult, hogy egy bizottsági ülés a kaszinóban folyt le, azonban akkor is nyo­mós érvek idézték azt elő. Annak, hogy a középitészeti ta­nács Fluck Ferenc lakásán tár­gyalja le most a különféle épitési engedélyt kérő beadványokat, nyo­mós oka van. Fluck Ferenc gyen­gélkedik és nem vehetne részt a bizottság ülésén, mert lakását -nem szabad elhagynia az orvos rendelkezése folytán. Arra, hogy jelen legyen az ülésen, múlhatat­lanul szükség van, mert nélküle •ii-® lenne a középitészeti tanács határozatképes. A tanács tagjainak nagy ré­sze távol van Szegedtől. Tegnap nagynehezen tudtak annyit ösz­szebivni, hogy a határozatképes szám együtt volt. Épen csakhogy megvolt ez a szám. Közben azután kiderült, liogy Fluck Ferenc gyen­gélkedik és minthogy a bizottság ülésén ezúttal is fontos épitési ügyek szerepelnek, amelyek neui tümek halasztást, az elnök, Ló zár György polgármester ugy in tézkedett, liogy a tagokat Fluck Ferenc lakására hivta össze. Ez az ülés nem lesz nyilvános, mert a lakásban mégsem lehet a bizottságba nem tartozóknak is részt venni. Maga az ülés lefolyá­sa azonban épen olyan lesz, mint­ha az a bizottsági teremben folyna le, legfeljebb talán nélkülözni fog­ja a hivatalos színezetet és a je­lenlevők mindenesetre ugy fog­ják érezni magukat, mint Fluck Ferencnek, a barátságos házigaz­dának jól fogadott vendégei. Egy itéiei: mutatóba. - Saját tudósítónktól. ­Szegeden is van úgynevezett iparhatósági bíráskodás. Ezt ugy kell érteni, liogy ha a munkás és munkaadója között ellentet támad, akkor a munkás elszalad Fodor Jenő rendőrkapitányhoz. Azért oda, mert ő itél, kérem. Hogy mint, azt már a legtöbb munkás tudja. És beszélik, hogy a munkaadó és munkás pőrében Szegeden egy szo­kás divik. Még pedig: mindig a munkaadó nyer. Tehát a munkás meg vészit, mindig. Már tudniil­lik az elsőfokú iparhatóság előtt. Ugy, liogy lassankint a legtöbb munkás már egyenesen a járásbí­rósághoz fordul és nem az elsőfokú iparhatósághoz. Hogy mint itél ez a nagytekin­tetü Fodor Jenő-féle bíróság, arra ez a legfrissebb — tegnapi — eset ad kóstolót: Duschák Henrik nagykörúti gyárában kiütött a sztrájk, meg­tagadták a munkát. Nosza, az első­fokú iparhatóság meghozta Ítéle­tét, amely szerint a sztrájkolok kötelesek azonnal munkába álla­ni: kötelesek a fölmondási időt, a két hetet eltölteni. Igen ám, de az egyik munkás két héttel ezelőtt fölmondott, ugy, liogy a sztrájk napján el kellett volna bocsátani. De nem lett mégse elbocsátva. Sőt még ezután két hetet köteles dol­gozni a gyárban. Hogy miért ? Azt csak az elsőfokú iparhatóság, azaz Fodor Jenő alkapitány ur tudja, miért kötelezte a munkást, liogy még két hétig a gyárban marad­jon. Dacára, liogy a munkás és ügyvédje: Czibula Antal dr. hi­vatkoztak arra, liogy a munkás szerződése a sztrájk napján már lejárt. Ezt a nagyon világos, na­gyon határozott választ ne1n fo­gadta el Fodor Jenő. Hogy mi ki­fogást használt, az mellékes, — bi­zonyosan valami okosat. Annyi tény, hogy hiába ugrál, hiába dü­höng a szegény munkás, köteles még két hetet ráadásul, elsőfokú iparhatósági kegyelemből a gyár­ban eltölteni. Különös eset. De nagyon érthe­tő. Elszomorító. De vigasztaló is. Hisz ilyen ítéletek után lassankint nem kell majd a szegedi munkás­világnak elsőfokú iparhatósággal szórakoznia, hanem vár ott ítéle­tet, ahol nem egészen igy mérik az igazát: a szegedi törvényszéken. Ekszhumálnak Kisteleken. — Saját tudósítónktól. — A Délmagyarország reggeli lap­ja már részletesen beszámolt arról, hogy Kisteleken uj Jáger Mari ke­rült a csendőrség hálójába. Ger­zsán Mária kisteleki szülésznőről már évek óta suttogták a község­ben, hogy sok bűn tapad a lelké­hez. A hatvanéves asszonynak már négy férje volt, akik mind hirtelen, gyanús körülmények kö­zött haltak meg. Azzal a szörnyű váddal is illették az asszonyt, hogy magzatelhajtást üz, éjjelente sur­ran be a beteg asszonyokhoz. A csendőrség nagy eréllyel meg­indította a nyomozást ebben az ügyben. A széleskörű kutatás el­lenére is nem sikerült rábizonyíta­ni a vádat az asszonyra. A csend­őrség nyomozása már eredményte­lennek, is látszott, amikor néhány nappal ezelőtt gyanús körülmé­nyek között meghalt Lévay Jó­zsef kisteleki gazdálkodó. A vizs­gálat kiderítette, hogy Lévayt róz­gálic oldattal megmérgezték. Mint­hogy a gazdálkodót a tanúvallo­mások szerint Gerzsán Mária — aki keresett kuruzslóasszony hí­rében is állott — gyógyította, a kisteleki csendőrség letartóztatta a szülésznőt és kedden átkisérte a szegedi ügyészség fogházába. A váratlan letai-tóztatás szabadjára eresztette a kisteleki nép fantáziá­ját. ötven-hatvan mérgezésről, magzatelhajtásról beszéltek, sőt még leánykereskedéssel is vádol­ták Gerzsán Máriát. A szegedi ügyészség a csendőrség jelentésére ebben az ügyben is megindította a vizsgálatot, amelynek az lett az eredménye, liogy szombaton és hétfőn egy-egy sirt exhumálnak. Szombaton Fülöp Mátyás, hét­főn Laczkó Ferenc sir ját exhu­málják. Mindkettő férje volt Ger­zsán Máriának. Egyelőre csak itt tart a vizsgálat, a magzatelhajtás és leánykereskedés ügyében az ügyészség nem folytat nyomo­zást. Szerdán az a liir terjedt el, hogy Magay Lajos dr. vizsgálóbíró elő­zetes letartóztatásba helyezte Lé­vay Józsefnét, akit bűnrészesség­gel vádolnak. Tény az, hogy Ger­gics Károly dr. ügyész előterjesz­tette Lévayné letartóztatását, a vizsgálóbíró azonban nem adott lielyt a felterjesztésnek. Lévayné ügyében legközelebb a vádtanács dönt. Rab'őgyilkosság fényes nappal. Fizessen elő a „Délmagyar­országra", a ridék legjobb és legolcsóbb etsi politikai napi­lapjára. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Korona-u. 15. Telefon 836 sirJ — Saját tudósítónktól. — Már megírta a Délmagyaror­szág, hogy Bazsa István 53 éves kiskunhalasi gazdálkodót Alsó­szálláson saját lakásán egy isme­retlen egyén fényes nappal meg­gyilkolta és kirabolta. A borzal­mas és vakmerő rablógyilkosság részletei már ismeretesek. Bazsa István valahol korcsmá­ban összebarátkozott egy magát Horváth Istvánnak nevező egyén­nel és az kihívta Alsószálláson le­vő lakására. Horváth Isván látta, hogy pénzes emberrel van dolga, bűnös tervet kovácsolt, amit az­után páratlan vakmerőséggel vég- f"atkosünk, kiabálunk. "így várf „ re is hajtott. Délután ket orakorfe övetkező napokat, órákat, se szo — se beszéd, bicskát rántott es addig szurkálta a szerencsétlen vendéglátó gazdát, mig az ki nem lehelte a lelkét. A megrögzött rablógyilkosra valló hidegvérrel végrehajtott tett ntán Horváth futásban keresett menedéket, mert a tanyai lakók észrevették a gyilkosságot. Mene­külése közben egyik papucsát is el­vesztette. Ez volt tulaj donképen az egyetlen bűnjel, amire a nyomo­zás támaszkodhatott, Horváth Ist­vánnak sikerült elmenekülnie, ugy hogy a nyomozó csendőrség nem tudott nyomára akadni az elvete­mült embernek. A fényes nappá elkövetett rablógyilkosság fölé, tettes elmenekiilésével sötét ho­mály borult. Végre csütörtökön reggel nyomozásban szenzációs fordulat állott be. A nyomozó csendőrséi minden kétséget kizárólag meg állapitotta, liogy a tettes Mezé (Szvelinka) István szabadkai szü­letésű napszámos volt, akinek csak az álneve Horváth István. Mezei István szabadkai születé­sű, többszörösen büntetett földmi­ves. Személyleirása a következő: 31 éves, római katbolikus, nős, nap­számos. Középnagyságú, sovány­barna arcú, barna hajú, orra goi" be. Több nyelven beszél. IsnnA tető jele: fején ütéstől, nyakán si álla alatt, keze fején és karján k0, seléstől eredő több sebhely van. A nyomozó rendőrség már díj0' is tűzött ki a rablógyilkos fejéi-0­amennyiben, aki a gyilkosság tel tesét a hatóság kezére juttatja, n0, vének elhallgatása mellett 100 k*' rona jutalomban részesül. Jst HAPI HÍREK. Borzalmak napjai. — Saját tudósítónktól. — A borzalmak idejét éljiilc. Hat'1, mas, népromboló vészek hömpölyl áradata zubant a földre, nyomuk^, perzselő lángnyelvek szökkentek és körülnyaldosták s tüzbo fulla*' tottak egy fanatikus nép kőbe f»lfJ gott energiáját. Rémes erők n.V*J tóz'- ódnak a föld belsejében és mozdulatukra megdübörög a f3' összeomlik százezrek alkotása és földönfutók ajkáról felsír a szenv, dés. Óriás gyárakban felrobba" veszedelmes folyadék és a robba";',; káprázatos lángja végigfut az agy" sanyargatott munkástosteken, P zselő fulánkját belevágja a buSw a csontba és feketére pörköli res cafatokat. Velőtrázó jajkiáltás kínos nyöszörgések rázzák me! S0& íj — W. .. y levegőt és mi megborzadunk, o»? bujunk, elrémít a pusztító ve? delem. ,|;E­Az utcán minden percben leS~ys dik ránk a halál. Gyilkos forr-^ ömlik a testünkre, minden sunkat felperzseli a hőség. menekülés, távot vidékeken hm ^ ember, napszúrás fojtja belé az .. tet. Mindenütt nyomor, örökös rettegés. , e • Boszut esküdtek a pusztító je­niek. Évtizedeken át pihentek, ^ két hagytak a földnek és mos1 já­ratlanul előtörtek, körülfont»lc gi­nünket. Ijedten kapkodunk, h;" szunk, bekukucskálunk a fölo sejébe, lesz-e ujabb veszedelemig, fl' romboló zökkouósek, repülő y oszlopok fölráztak bennünket Ságunkból, lábunk alatt nem ^ biztosnak a talajt. Rémüld0^ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom