Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-27 / 169. szám
2 DELMAQYARORSZAO 1911 jttlitis 27 Ő ismertette a bizottság' határozatát. Hosszabb purparlé indult meg a kivitel módozatai fötött. A tanács tagjainak és a polgármesternek is általában az a fölfogásuk, hogy Strasser Aibertot kell megbizni az építéssel, annál is inkább, mert az általa beterjesztett kőltségvetóstisaszakórtőkelőnyösnek találták. Ebben a kérdésben most végleg nem határoztak, aminthogy a tanács jogerősen nem is dönthet még most a kérdésben. Először a közszállitási szabályrendelet alapján megfelelő módot találnak a kérdés gyors és sima elintézésére. Ma annyi történt, hogy a tanács fölkérte Strasser Aibertot, hogy a versenytárgyalás kiirására az ajánlati föltételeket készítse el. Strasser ért legjobban a kérdéshez és igy ő fogja legmegfelelőbben összeállítani a föltételeket. A föltételek alapján esetleg pályázatot irnak ki az épitósre, azonban nincs kizárva, sőt valószínű, hogy •pályázat mellőzésével, rövidebb uton intézik el a kérdést. Bizottsági ülés a magá a - Saját tudósítónktól. Ma délután hat órakor ülést tart a középitészeti tanács. Ebben a mondatban és ebben a li írben nincs semmi különös, mert minden hónap utolsó hetében ülésre szokott összejönni a törvényhatóságnak ez a szerve és ezeken az üléseken intézik el az épitési engedélyeket. Az ülések rendesen elég fontosak, mert azokon döntenek Szeged fejlődésének sok kérdésében, azonban azokon rendesen alig van vita, olyannyira, liogy az ülések lefolyásáról rendesen már előző napon kiadják a kommünikét, illetve azt a jelentést, amely azt tartalmazza, hogy milyen és mennyi ház építését engedte meg a tanács. Az üléseket rendesen a városháza bizottsági termében tartják. Hogy mi most ily bőven foglalkozunk a tanács ülésével, annak oka az, liogy ezt az ülést nem a bizottsági teremben, hanem Fluck Ferenc bizottsági tagnak, a SzegedCsongrádi Takarékpénztár vezérigazgatójának magánlakásán tartják meg. Szegeden eddig nem volt példa arra, hogy bizottsági ülést magánlakásban tartottak volna meg. Egyszer előfordult, hogy egy bizottsági ülés a kaszinóban folyt le, azonban akkor is nyomós érvek idézték azt elő. Annak, hogy a középitészeti tanács Fluck Ferenc lakásán tárgyalja le most a különféle épitési engedélyt kérő beadványokat, nyomós oka van. Fluck Ferenc gyengélkedik és nem vehetne részt a bizottság ülésén, mert lakását -nem szabad elhagynia az orvos rendelkezése folytán. Arra, hogy jelen legyen az ülésen, múlhatatlanul szükség van, mert nélküle •ii-® lenne a középitészeti tanács határozatképes. A tanács tagjainak nagy része távol van Szegedtől. Tegnap nagynehezen tudtak annyit öszszebivni, hogy a határozatképes szám együtt volt. Épen csakhogy megvolt ez a szám. Közben azután kiderült, liogy Fluck Ferenc gyengélkedik és minthogy a bizottság ülésén ezúttal is fontos épitési ügyek szerepelnek, amelyek neui tümek halasztást, az elnök, Ló zár György polgármester ugy in tézkedett, liogy a tagokat Fluck Ferenc lakására hivta össze. Ez az ülés nem lesz nyilvános, mert a lakásban mégsem lehet a bizottságba nem tartozóknak is részt venni. Maga az ülés lefolyása azonban épen olyan lesz, mintha az a bizottsági teremben folyna le, legfeljebb talán nélkülözni fogja a hivatalos színezetet és a jelenlevők mindenesetre ugy fogják érezni magukat, mint Fluck Ferencnek, a barátságos házigazdának jól fogadott vendégei. Egy itéiei: mutatóba. - Saját tudósítónktól. Szegeden is van úgynevezett iparhatósági bíráskodás. Ezt ugy kell érteni, liogy ha a munkás és munkaadója között ellentet támad, akkor a munkás elszalad Fodor Jenő rendőrkapitányhoz. Azért oda, mert ő itél, kérem. Hogy mint, azt már a legtöbb munkás tudja. És beszélik, hogy a munkaadó és munkás pőrében Szegeden egy szokás divik. Még pedig: mindig a munkaadó nyer. Tehát a munkás meg vészit, mindig. Már tudniillik az elsőfokú iparhatóság előtt. Ugy, liogy lassankint a legtöbb munkás már egyenesen a járásbírósághoz fordul és nem az elsőfokú iparhatósághoz. Hogy mint itél ez a nagytekintetü Fodor Jenő-féle bíróság, arra ez a legfrissebb — tegnapi — eset ad kóstolót: Duschák Henrik nagykörúti gyárában kiütött a sztrájk, megtagadták a munkát. Nosza, az elsőfokú iparhatóság meghozta Ítéletét, amely szerint a sztrájkolok kötelesek azonnal munkába állani: kötelesek a fölmondási időt, a két hetet eltölteni. Igen ám, de az egyik munkás két héttel ezelőtt fölmondott, ugy, liogy a sztrájk napján el kellett volna bocsátani. De nem lett mégse elbocsátva. Sőt még ezután két hetet köteles dolgozni a gyárban. Hogy miért ? Azt csak az elsőfokú iparhatóság, azaz Fodor Jenő alkapitány ur tudja, miért kötelezte a munkást, liogy még két hétig a gyárban maradjon. Dacára, liogy a munkás és ügyvédje: Czibula Antal dr. hivatkoztak arra, liogy a munkás szerződése a sztrájk napján már lejárt. Ezt a nagyon világos, nagyon határozott választ ne1n fogadta el Fodor Jenő. Hogy mi kifogást használt, az mellékes, — bizonyosan valami okosat. Annyi tény, hogy hiába ugrál, hiába dühöng a szegény munkás, köteles még két hetet ráadásul, elsőfokú iparhatósági kegyelemből a gyárban eltölteni. Különös eset. De nagyon érthető. Elszomorító. De vigasztaló is. Hisz ilyen ítéletek után lassankint nem kell majd a szegedi munkásvilágnak elsőfokú iparhatósággal szórakoznia, hanem vár ott ítéletet, ahol nem egészen igy mérik az igazát: a szegedi törvényszéken. Ekszhumálnak Kisteleken. — Saját tudósítónktól. — A Délmagyarország reggeli lapja már részletesen beszámolt arról, hogy Kisteleken uj Jáger Mari került a csendőrség hálójába. Gerzsán Mária kisteleki szülésznőről már évek óta suttogták a községben, hogy sok bűn tapad a lelkéhez. A hatvanéves asszonynak már négy férje volt, akik mind hirtelen, gyanús körülmények között haltak meg. Azzal a szörnyű váddal is illették az asszonyt, hogy magzatelhajtást üz, éjjelente surran be a beteg asszonyokhoz. A csendőrség nagy eréllyel megindította a nyomozást ebben az ügyben. A széleskörű kutatás ellenére is nem sikerült rábizonyítani a vádat az asszonyra. A csendőrség nyomozása már eredménytelennek, is látszott, amikor néhány nappal ezelőtt gyanús körülmények között meghalt Lévay József kisteleki gazdálkodó. A vizsgálat kiderítette, hogy Lévayt rózgálic oldattal megmérgezték. Minthogy a gazdálkodót a tanúvallomások szerint Gerzsán Mária — aki keresett kuruzslóasszony hírében is állott — gyógyította, a kisteleki csendőrség letartóztatta a szülésznőt és kedden átkisérte a szegedi ügyészség fogházába. A váratlan letai-tóztatás szabadjára eresztette a kisteleki nép fantáziáját. ötven-hatvan mérgezésről, magzatelhajtásról beszéltek, sőt még leánykereskedéssel is vádolták Gerzsán Máriát. A szegedi ügyészség a csendőrség jelentésére ebben az ügyben is megindította a vizsgálatot, amelynek az lett az eredménye, liogy szombaton és hétfőn egy-egy sirt exhumálnak. Szombaton Fülöp Mátyás, hétfőn Laczkó Ferenc sir ját exhumálják. Mindkettő férje volt Gerzsán Máriának. Egyelőre csak itt tart a vizsgálat, a magzatelhajtás és leánykereskedés ügyében az ügyészség nem folytat nyomozást. Szerdán az a liir terjedt el, hogy Magay Lajos dr. vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte Lévay Józsefnét, akit bűnrészességgel vádolnak. Tény az, hogy Gergics Károly dr. ügyész előterjesztette Lévayné letartóztatását, a vizsgálóbíró azonban nem adott lielyt a felterjesztésnek. Lévayné ügyében legközelebb a vádtanács dönt. Rab'őgyilkosság fényes nappal. Fizessen elő a „Délmagyarországra", a ridék legjobb és legolcsóbb etsi politikai napilapjára. Szerkesztőség és kiadóhivatal Korona-u. 15. Telefon 836 sirJ — Saját tudósítónktól. — Már megírta a Délmagyarország, hogy Bazsa István 53 éves kiskunhalasi gazdálkodót Alsószálláson saját lakásán egy ismeretlen egyén fényes nappal meggyilkolta és kirabolta. A borzalmas és vakmerő rablógyilkosság részletei már ismeretesek. Bazsa István valahol korcsmában összebarátkozott egy magát Horváth Istvánnak nevező egyénnel és az kihívta Alsószálláson levő lakására. Horváth Isván látta, hogy pénzes emberrel van dolga, bűnös tervet kovácsolt, amit azután páratlan vakmerőséggel vég- f"atkosünk, kiabálunk. "így várf „ re is hajtott. Délután ket orakorfe övetkező napokat, órákat, se szo — se beszéd, bicskát rántott es addig szurkálta a szerencsétlen vendéglátó gazdát, mig az ki nem lehelte a lelkét. A megrögzött rablógyilkosra valló hidegvérrel végrehajtott tett ntán Horváth futásban keresett menedéket, mert a tanyai lakók észrevették a gyilkosságot. Menekülése közben egyik papucsát is elvesztette. Ez volt tulaj donképen az egyetlen bűnjel, amire a nyomozás támaszkodhatott, Horváth Istvánnak sikerült elmenekülnie, ugy hogy a nyomozó csendőrség nem tudott nyomára akadni az elvetemült embernek. A fényes nappá elkövetett rablógyilkosság fölé, tettes elmenekiilésével sötét homály borult. Végre csütörtökön reggel nyomozásban szenzációs fordulat állott be. A nyomozó csendőrséi minden kétséget kizárólag meg állapitotta, liogy a tettes Mezé (Szvelinka) István szabadkai születésű napszámos volt, akinek csak az álneve Horváth István. Mezei István szabadkai születésű, többszörösen büntetett földmives. Személyleirása a következő: 31 éves, római katbolikus, nős, napszámos. Középnagyságú, soványbarna arcú, barna hajú, orra goi" be. Több nyelven beszél. IsnnA tető jele: fején ütéstől, nyakán si álla alatt, keze fején és karján k0, seléstől eredő több sebhely van. A nyomozó rendőrség már díj0' is tűzött ki a rablógyilkos fejéi-0amennyiben, aki a gyilkosság tel tesét a hatóság kezére juttatja, n0, vének elhallgatása mellett 100 k*' rona jutalomban részesül. Jst HAPI HÍREK. Borzalmak napjai. — Saját tudósítónktól. — A borzalmak idejét éljiilc. Hat'1, mas, népromboló vészek hömpölyl áradata zubant a földre, nyomuk^, perzselő lángnyelvek szökkentek és körülnyaldosták s tüzbo fulla*' tottak egy fanatikus nép kőbe f»lfJ gott energiáját. Rémes erők n.V*J tóz'- ódnak a föld belsejében és mozdulatukra megdübörög a f3' összeomlik százezrek alkotása és földönfutók ajkáról felsír a szenv, dés. Óriás gyárakban felrobba" veszedelmes folyadék és a robba";',; káprázatos lángja végigfut az agy" sanyargatott munkástosteken, P zselő fulánkját belevágja a buSw a csontba és feketére pörköli res cafatokat. Velőtrázó jajkiáltás kínos nyöszörgések rázzák me! S0& íj — W. .. y levegőt és mi megborzadunk, o»? bujunk, elrémít a pusztító ve? delem. ,|;EAz utcán minden percben leS~ys dik ránk a halál. Gyilkos forr-^ ömlik a testünkre, minden sunkat felperzseli a hőség. menekülés, távot vidékeken hm ^ ember, napszúrás fojtja belé az .. tet. Mindenütt nyomor, örökös rettegés. , e • Boszut esküdtek a pusztító jeniek. Évtizedeken át pihentek, ^ két hagytak a földnek és mos1 járatlanul előtörtek, körülfont»lc ginünket. Ijedten kapkodunk, h;" szunk, bekukucskálunk a fölo sejébe, lesz-e ujabb veszedelemig, fl' romboló zökkouósek, repülő y oszlopok fölráztak bennünket Ságunkból, lábunk alatt nem ^ biztosnak a talajt. Rémüld0^ t