Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-19 / 188. szám

1911 augusztus 19 DÉLMAGYARORSZÁG 3 építésével meg van oldva a piackérdés. Min­den piacot a vásárcsarnokban kell elhelyezni és ezzel megszűnnek, vagy legalább is javul­nak azok a piaci mizériák, amelyek már-már hírhedté válnak. Mindenesetre sietni kell a vásárcsarnok kérdésének a megoldásával. A rendelkezésre álló tervek alapján hamarosan föl is lehetne építeni ezt az uj intézményt. A tanács még nem foglalkozott Hoffer Jenő indítványával, de valószínű, hogy az indítvány­nak a Rudolf-tér rendezésére vonatkozó részét magáévá teszi. H király születésnapja. — Ünnepségek az egész országban. — (Saját tudósítónktól.) A király ma töltötte be nyolcvanegyedik életévét. Születésnap­ját a hagyományos ünnepiességgel ülték meg szerte az országban. Budapesten dísz­szemle volt a Vérmezőn, ahol három sátrat állítottak föl, amelyek középsőjében az ün­nepi misét Várady Géza apát, tábori fep^P celebrálta. A két másik sátrat a katonai és polgári notabilitások foglalták el. A szemle után a csapatok bevonultak kaszárnyáikba s az évforduló alkalmából szabadnapot s kü­lön menázsit kaptak. A katonai díszszemle után volt a Ludovika Akadémia hallgatóinak tisztekké, a hadapródiskola végzett növendékeinek zászlósokká való felavatása. Az uj tisztek, illetőleg zászlósok még ezen a napon bevo­nultak kijelölt ezredeikhez. A főváros refor­mátus templomaiban, valamint az izraelita templomokban is volt hálaadó istentisztelet Fiúméból táviratozzák, hogy a király szü­letésnapjának előestéjén az Abbáziában hor­gonyzó osztrák-magyar hajóraj vezérhajója 21 ágyúlövést tett, mig az Angolina fürdő­vel szemben tengeri görögtüzjátékot, majd azután a fürdő parkjában szerenádot és más ünnepségeket rendeztek. A fiumei városi és a katonai zenekar zenés takarodót tartott és ünnepies istentisztelet volt, amelyen az állami, városi ós katonai hatóságok is meg­jelentek. Ischlből jelentik: A király születésnap­jának előestéjét ugy a lakosság, mint a fürdővendégek szokott módon ünnepelték meg. Szegeden is a szokott diszszel ün­nepelték meg a király születésének 81-ik évfordulóját. Az ünnepnap reggelén katonai diszfölvonulást rendezett a katonai hatóság, mely után tábori istentisztelet volt, me­lyen a város hatósága is képviseltette ma­gát, A belvárosi templomban volt istentisz­telet, amelyen Jászay Géza apátplébános celebrált. Megjelentek a város polgármeste­rének, Lázár György dr vezetésével a köz­igazgatási hatóság tisztviselői. A katonaság ünneplése sorába tartozik az a diszlakoma is, melyet a helyőrség tisztikara rendezett a Tisza-szállóban. A lakomán Kiss Ernő al­tábornagy mondott felköszöntőt a királyra, A katonai legénységet a város vendégelte meg a kaszárnyákban. Este hét ós fél óra­kor az izraelita templomban volt hálaadó istentisztelet, melyen Lörv Imánuel főrabbi tartotta az ünnepi beszédet. Este nyolc óra­kor a Széchenyi-téren térzene volt, molyet a honvédség zenekara szolgáltatott. A miniszterelnökségen délután három órakor diszebéd volt, amelyen valamennyi Budapesten időző miniszter, a külföldi nagy­hatalmak képviselői és a főpapság vettek részt. Az ebéden' Hóderváry Károly gróf miniszterelnök a következő beszédet mon­dotta : — Örömmel és hálatelt szívvel ünnepel­jük ma felséges királyunk születésének nyolc­vanegy éves évfordulóját. Annál inkább örömmel, mert őfelsége magas kora ós a sorstól megáldott hosszú uralkodásának számtalan gondja mellett megtartotta ne­mes lelkének rugalmasságát,, szerető szivé­nek egész melegét, kitartásbansó állhatal ós­ágban rejlő nagy erejét, Ezen erények .ós tulajdonságok biztosítják felséges urunknak az összes uralkodók tiszteletét és az egész müveit világ népének szeretetét. De meg­magyarázzák másrészt azon nagy tisztele­tet, ragaszkodást ós rajongó szeretetet is, mellyel királyunkat mindkét államnak né­pei körülveszik. — Mi magyarok benső áhitattal rebegünk hálát a gondviselésnek, hogy ilyen bölcs uralkodóval áldotta meg nemzetünket és azzal a fohásszal fordulunk az egek urához, hogy királyunkat, a legelső magyar embert még sokáig tartsa meg, adja rá minden ál­dását a magyar nemzet örömére ós boldog­ságára. Éljen a király! Szerencsés Fekete Veron rendőrkézen. — Szövevényes bűntények kibogozott részletei.— (Kiküldött munkatársunktól.) A szegedi, rendőrség alapos gyanú alapján pénteken éjjel letartóztatta Szerencsés Fekete Veron alsótanyai asszonyt. Szerencsés Fekete Ve­ron valóságos asszonyharamia, réme Alsó­tanyának. Neve évtizedek óta szerepel a rendőrség fekete könyvében. Számtalanszor volt rablással, gyilkossággal, sikkasztással, gyujtogatással vádolva, de raffinált furfan­gossággal mindig kibujt az igazságszolgál­tatás kezei közül. Husz évvel ezelőtt, mikor még fiatal, pirosarcu menyecske volt, való­ságos zsiványbandát szervezett. De nem ez volt a legnagyobb bűne: Szűcs Antal béres­legényével ebben az időben eltetette láb alól Budai Ferencet, a férjét. A béres tizen­öt évet ült ezért a bűnéért, de amint kisza­badult a fegyházból, Szerencsés Fekete Ve­ron vadházastársa lett. Azóta együtt él vele. A béres megbűnhődött a gyilkosságért, de a ravasz asszony ekkor is megmenekült a bünhődéstől. Most uj bűnökért tartóztatta le a rend­őrség és pedig olyan súlyos bizonyítékok alapján, hogy ez esetben már aligha kerüli el a bűnös asszony a jól megérdemelt bün­tetését. Régi bűnök. Fekete Veron már ezelőtt busz évvel is hir­hedt réme volt a szegedi tanyavilágnak. El­követett, de megtorlatlan bűneiről valóságos legendák keringtek. Zsiványbandát szervezett, és férfiruhában bandája élén elcsatangolt egész Kistelekig. Amerre megfordult, ott a kifosztott tanyák hirdették, hogy Fekete Ve­ron arra járt. A szomszédok tudtak az asz­szony-haramia bűneiről, de féltek boszujától és ezért nem merték följelenteni. Bűneiről csak suttogtak kint a tanyákon. Azt is beszél­ték, hogy két embert méreggel tett el láb alól, mert a vagyonukat akarta megkaparitani. Minden esetben büntető eljárás folyt ellene, de bizonyitékok hiányában fölmentették. 1893-ban újra letartóztatták Fekete Veront, mert a férjét, Budai Ferencet meggyilkolva ta­lálták. A tanyákon azt suttogták, hogy Budai Ferencet a felesége, Fekete Veron gyilkolta meg. Ekkor is megszabadult a bűnös asszony a bünhődéstől, mért Szűcs Antal nevű bérese vállalta, hogy ő gyilkolta meg Budai Feren­cet. A bérest letartóztatták, Fekete Veront pe­dig szabadon bocsátották. A tanyavilág már ekkor nem is embernek, hanem valami föl­döntúli lénynek tartotta Fekete Veront és a Szerencsés prédikátumot ajándékozta neki. A béres csak nemrég szabadult ki a fegy­házból és ekkor Fekete Veron, aki évtizedek alatt nagy vagyont harácsolt össze, magához vette, sőt két hold földet a nevére is Íratott. Alsótanyán nagyon sokat beszéltek erről a tár­sulásról. Sokan azt állitották, hogy Fekete Ve­ron azért iratta a béresre a két hold földet, mert helyette leülte a tizenöt évet, vagy pe­dig az ő felbujtására gyilkolta meg az urát. Szűcs Antal hallgat, mint a sir, pedig már ő is megunta a bűnös vérű asszony mellett a nagyon zaklatott életet. De azért még mindig együtt élnek és a fegyházviselt ember min­denben szolgája a veszedelmes asszonyhara­miának. Szerencsés Fekete Veron semmiféle bűn­ténytől sem rettent vissza, ha anyagi haszonnal járt az. Nemrégiben is gyilkosság gyanúja miatt tartóztatták le, de bizonyitékok hiányá­ban akkor is szabadlábra helyezték. Samu Antalt, a Paplógó-féle pénzhamisító-banda egyik tagját a nyáron meggyilkolták s gyil­kosainak nyomára ezideig sem akadt a rendőr­ség. Samu Antallal utoljára Szerencsés Fekete Veron beszélt, amit ő maga is beismert. Mivel a Paplógó-féle pénzhamisításban Szerencsés Fekete Vera is részes volt, tehát félt Samu leleplezésétől, — a rendőrség véleménye sze­rint érdekében állhatott a legény elföldelése. Ennyi bűn után még mindig nem nyugha­tott a nagyvérü asszony. Ujabb följelentések érkeztek a szegedi rendőrségre, hogy Fekete Veron megint munkába állott. Titkoz feljelentések. A szegedi rendőrséghez már hetek óta pa­naszszal jártak be az alsótanyaiak. „A Vera már megint dolgozik". A rendőrségnek igy tu­domására jutott, hogy a bűnös asszony uj trükköt eszelt ki embertársainak a megkáro­sítására. Nagyon sok tanyai embert a laká­sára csalt és elmondotta nekik, hogy olyan há­mi spénzre tett szert, amelyet maga a király sem ismerne föl. Egyben ajánlatot tett, hogy jó pénzért tízszeres hamisítványt ad. A parasz­tok egy ideig húzódoztak az üzlettől, de mi­kor Vera a legendás szerencséjére hivatkozott, többen kötélnek állottak és száz meg ezer ko­ronákat adtak át az asszonynak. Hamisítványt persze senki sem kapott. Mi­kor azután elmentek Fekete Veronhoz köve­telni a pénzüket, a sötétlelkü asszony egy hat­lövetű revolvert fogott rájuk:* — Ha egy szót is mer kend szólni, hát ezzel felelek. Különben is ajánlatos lesz nem be­szélni, mert kendet is lecsukják. A tanyaiak megijedtek és nem is tettek föl­jelentést a bűnös asszony ellen. Legutóbb is csak négy följelentés érkezett, de azokat is csak titokban merték megtenni a megfélemlí­tett parasztok. Letartóztatás. A rendőrök csütörtökön éjjel tartóztatták le Fekete Veront. Szakáll József dr alkapi­tány és Gróf Dezső rendőrbiztos Bapkó János detektivvel kimentek Alsótanyára és álmában lepték meg Szerencsés Fekete Veront. — Mit akarnak? Nem vagyok én bűnös. Hiába kisérnek be, úgysem ítélnek eL Meglás­sák, megint kiszabadulok. • A rendőrök nem sokat törődtek Eekete Ve­ron kifakadásaival, hanem kocsira ültették és behozták Szegedre. A bűnös asszony hamaro­san beletörődött a sorsába, jókedve lett, még viccelt is a korán kelő tanyaiakkal. — Szomszédasszony, visznek már az angya­lok. Kendnek sem ártana egy ilyen kis kéjuta­zás. Adja isten, hogy maga is ide kerüljön. Majd a rendőrökhöz fordult és csak ugy per­gett a szó az ajakáról. — Járom már a táncot, de hiába, rajtam ugy sem kereskedhetnek. Egész uton vidám volt, még kacagott is. — Kár volt ilyen korán fölkelteni. Szűcs Antal ugy megijedt, hogy most már el sem tud aludni. Pedig nagy álomszuszék a lelkem. Folyton fecsegett, csak amikor az ország­úton lévő kereszthez értek, némult el egy pilla­natra. A kereszt előtt. — Imádkozni szeretnék, rendőr urak! Ezt csak megengedik? Megállt a kocsi, Szerencsés Fekete Veron keresztet vetett magára és hangosan, hogy a többiek is hallhatták, imádkozni kezdett. Ax imáját igy fejezte be: — Uram isten, most is segits meg, hiszen, ha loptam, neked is jutott. Ha lopok, neked is jut. Segits meg! Újra keresztet vetett magára és nevetve for­dult a rendőrök felé. — Lássák, igy pzoktam én imádkozni. Na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom