Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-31 / 250. szám

1911 október 29 DELMAG YARORSZA Ü 5 kifogták a fiúnak, Barát Józsefnek holttes­tét a szerencsétlenség helyétől jóval távo­labb. Beszállították a kórház halottasházába. A kis leány holttestét keresik. Barát Józsefnén a fájdalom annyira erőt vett, hogy a megőrülésétől tartanak. Terhelt családból származik. Az apja és anyja is őrültek házában fejezték be életüket. A kifogott fiu holttestét boncolás mellőzé­sével temették el hétfőn délután. A temetést Lippay tanár rendezte, aki koszorút is kül­dött a koporsóra ezzel a felírással: „Barát Józsikának — részvétem jeléül." Ezzel egyik kis halott sorsát már elintéz­ték, idegen ember szárcsájáért öröknyuga­lomra helyezték a kihűlt holttestet. Nemso­kára jön a másik: a kis lány. Miért halt meg ez a két gyermek? Súlyos, nagyon súlyos kérdés. Ki fog rá majd megfelelni? Merénylet a szerető ellen. — Gyilkos támadás Rókuson. — (Saját tudósítónktól.) Hétfőn este kilenc órakor véres szenzáció történt Szegeden, Rókuson. Kónya József borbély kétszer rá­lőtt a szeretőjére és a védtelen nőt halálosan megsebesítette. A halálos merényletnek ér­dekes háttere van. A vézna és máskülönben gyáva borbélynak tulajdonképen a pletyka adta a kezébe a gyilkos fegvvert. A pletyka volt az, ami gyilkost teremtett a szeretőből és halottat az élőből, mert a borbély szere­tője a közkórházban éli utolsó perceit. A gyilkos merényletről a következő tudó­si .ásunk számol be: Hétfőn este kilenc órakor a Rókuson posz­toló rendőrhöz lélekszakadva rohant egy zi­lált hajú asszony, Módos József né és már messziről kiabálta, hogy gyilkosság történt. Beósei János helyettes őrsparancsnok sietve követte az asszonyt és néhány perc múlva borzalmas látvány tárult a szeme elé. Kónya József borbély lakásán egy asszony fetren­gett vérében a padlón és mellette dult ábrá­zattal revolverrel a kezében Kónya József borbély állott. A rendőr azonnal értesitette az ügyeletes rendőrtisztviselőt és Rex Izsó dr. kerületi or­vost, akik csakhamar a helyszinre érkeztek. Az asszonyt, akit az őrjöngő borbély két he­lyen lőtt meg, a közkórházba szállították. Az egyik lövés a szájába hatolt a szerencsét­len asszonynak, a másik pedig a hóna alatt ment be és a mellén jött ki. Kónya József bor bélyt azonnal letartóztatták és a rendőrség épületébe vitték. A gyilkosságra vetemedett borbély igy ad­ta elő munkatársunk jelenlétében a halálos merénylet előzményeit: — Szél Juliskát még akkor ismertem meg, mikor Berzey Kálmán felesége volt. megsze­rettük e^-mást és örökhüséget esküdtünk egvmásnak. Nekem még akkor volt felesé­gem, akitől azonban elváltam, hogv Szél Ju­liskát elvehessem feleségül. Időközben Szél Juliskának meghalt a férje és az özvegy asszony hozzám is költözött. Egy darabig szépen éltünk, de később az asszony perle­kedni kezdett velem és el akart hurcolkodni a házamból. Én csititottam, de az mind hiába való volt. Végre hétfőn délután tetőpontjára hágott a civakodás. Én a kertben babráltam, a feleségem meg elment a temetőbe. A teme­tőből csak öt órakor jött vissza. A lakást be­zárva találta, mert én az üzletben voltam. Utánnam jött az üzletbe és perlekedni kez­dett velem: — Köszönöm szénen még a kulcsot sem tudtad utánnam hozni. Tisztában vagyok ve led. Te csak szeretőnek tartasz engem, soha­sem akarsz elvenni. Mást keressz magad­nak. Nincs egy becsületes leheleted és még csúnya dolgokat is mondasz rólam . — Gsittitottam, de ő folyton pörölt és az edénveit rakosgatta össze, hogy elhurcolko­dik tőlem. Majd kiment az utcára és ott kez­dett kiabálni. — Lacibetyár vagy! Amid van azt ugy loptad tőlem. Kopaszné tud mindent, neki pletykáztad el, hogy mit akarsz velem csi­nálni. De Kopaszné elmondta az édesanyám­nak. Szakítunk te lacibetyár! — De édes fiam, — csittitottam az asz­szonyt, — nem pletykáztam és terólad sem­mit. Majd holnap elintézzük a dolgot. Az asszony csak tovább kiabált az utcán. Megsokaltam a sok meghurcolást, ölembe fogtam az asszonyt és bevittem a konyhába. — Halljunk meg, te lacibetyár! Nem ér a' mi életünk semmit. Zsivánnyal nem élek együtt, — kiabált az asszony. Ezután nem tudom mi történt. Kétszer lőt­tem és azután sötét lett a világ. Ezt vallotta a rendőrségen Kónya József borbély. A vallomása után levitték a szute­rénbe, mert a gyilkos merénylő vizsgálati fogságban marad. A szerencsétlen asszony sérülése súlyos, de nincs kizárva, hogy élet­ben marad. Milliós pör egy grófi birtok eladása miatt. — A volt főispán províziója. — (Saját tudósítónktól.) A volt trencsénme­gyei főispán, Smialovszky Valér, közvetitette a hires d'Harcourt-birtok eladását d'Harcourt Iphigenia grófné és a Magyar Bank között. Az üzletből pör lett, Smialovszky Valér 1.600,000 korona provizió helyett csak 400,000 koronát kapott s a volt főispán most követeli a pénzt, azzal vádolja a grófné ügyvédjét, Mayr bárót, hogy őt megkárosította. A Pesti Futár jelentése nyomán az érdekes pör iratait itt közöljük: Rendes keresete: Smialovszky Valér dr oki. ügyvéd, földbirtokos, rajecfürdői lakos­nak. I. Magyar bank és keresk. r.-t., kézbesítendő Elek Pál udvari tanácsos, vezérigazgató ke­zéhez. II. D'Harcourt Iphigenia grófné, szül. Szina bárónő ellen, lakhelye: Páris, 9. Reu Constan­tine, 1.000,000 korona tőke s járulékai iránt. D'Harcourt Iphigenia grófné — mondja a beadványban Smialovszky — tulajdonosa volt a trencsén-máriatölgyesi uradalomnak, Trencsén-Teplic-fürdővel egyetemben, továb­bá a trencsénmegyei báni és vágtapolcai ura­dalomnak s a Trencsénmegyéhen fekvő kalá­csai uradalomnak, melyhez az orcifalvai, fél­egyházi, székeszkuti és nagyfalui jószágok is tartoztak. Az uradalmak 3—400,000 koronát jövedel­meztek. Én ismerve a fentebb emiitett ura­dalmak rengeteg értékét, láttam, hogy azok eladásának keresztülvitelében igen nagysza­bású üzlet kínálkozik. Megemlítettem tehát a grófné előtt s fokozatosan megbarátkoztat­tam őt az eladás gondolatával. Arra vállal­koztam, hogy az összes uradalmakért húsz­millió korona vételárt szerzek, mely 800,000 koronára rugó adómentes jövedelmet bizto­sit a grófnőnek. Ezek alapján opcionális szer­ződés jött létre köztem s a grófné között, melylyel kizárólagos jogot nyertem, hogy a fentebb leirt uradalmakat megvehessem, il­letve eladhassam. Az uradalmak minimális összvételára 20 + 2 = 22 millió koronában nyert megállapítást, hogy ebből 20 millió a tulajdonos grófnét illet, egy milliót kapok én és a még fentmaradó egymillió fölosztásra kerül. Részemre 8 hó opció idő állapíttatott meg. Vagyoni érdekeimet biztosítva láttam, nyugodtan fogtam hozzá az előttem álló fel­adat megoldásához. Végre sikerült a Magyar kereskedelmi r.-t. érdeklődését felkelteni az üzlet iránt. A bank vállalta, hogy az üzlet létrejötte esetén részemre a grófné provízió­ján kivül még 5% részesedést ad az üzlethez, azonkívül készkiadásaim megtérítését és száz­ezer kornoa jutalékot. Ezen előmények után, opció jogom alap­ján a Magyar kereskedelmi r-t. a grófnéval ténylegm egkötötte a vételt. Sajnos azonban, a nagy siker nem tartotta vissza őket, hogy ellenem összefogjanak és tervszerű összját­szással a részemre okiratilag kikötött juta­léktól elütni igyekezzenek. A grófné teljha­talmú megbízottja, Mayr báró utján, a szerződéskötési tárgyalások utolsó pillanatá­ban arról értesítettek, hogy a szerződéshez csak ugy járul hozzá, ha a grófné ellen semmi igényt nem támasztok s erre vonatkozó leve­lemet a Magyar kereskedelmi r.-t.-nak át is adom. Hozzátette a grófné, ha nem adok ily irást, az uradalom eladásáról teljesen lemond s én mindentől elesek. A két szerződő fél ezen összejátszása által az én rovásomra tudatosan előidézett eme kényszerhelyzetben továbbmenő nagy anyagi károsodásom megelőzése céljából, kénytelen voltam engedni s avégből, hogy legalább a bank által kötelezett összeg birtokába juthas­sak, kénytelen voltam a levelet megírni, mely a grófné elleni igényemről való lemondást tartalmazta. Kétségtelen azonban, hogy ezen tőlem kierőszakolt lemondási nyilatkozat sem belső tartalom, sem jogi természeténél, sem létrejöttének körülményeinél fogva igé­nyeimtől meg nem foszthat. Ez egy tőlem kicsikart ajándékozás, melyet ellenállhatat­lan kényszer alatt irtam, mely kényszerhely­zet a bank s a grófné, illetve meghatalma­zottjának összejátszásából keletkezett. Mind­ezt a pör folyamán bizonyítani is fogom. A levelet megtévesztés folytán irtam alá, mert azt hittem, hogy ettől függ a bank s a grófné közt azüzlet megkötése, pedig ebben az idő­ben az üzlet már le volt kötve, csak az irás­bafoglalás volt hátra. A lemondási okirat joghatályát el nem ismerem és kérem, mél­tóztassék jelen keresetem tárgyalására pör­felvételi határidőt kitűzni s alpereseket sza­bályosan megidézni. 2207 ár* URANIA g I1A6YM TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ Kállay-(Hid)-utca, Holtzer-(Mi1kó)-palota. Teleion 87 MŰSOR: Ma kedden 1. Maloja szoros, svájci fölvétel, látványos 2 A falusi orvos, dráma 3. A zsaroló, bohózat 4. Megjutalmazott ártatlanság, dráma 5. Pali autót vezet, bohózat 6. A vasutas leánya, dráma 7. Bandika Srzi a házat, gyermek vígjáték MŰSORON KÍVÜLI SZÁM: Károly Ferenc József és Zita pármai her­cegnő esküvője Schwartzauban Minden délután VJ> órakor gyermekelőadás. Az előadások kezdete hétköznapokon d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasár és ünnepnapokon Bj^i délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan. Helyárak. Fentartott hely 1 kor., 1. hely80flll., II. hely 60 üli., III. hely 30 fill. Gyermekeknek I. hely 40, II. hely 30, III. hely 20 fill. Katonák őrmestertől lefelé II. hely 30, III. hely 20 fill. SSBSg Kölfözködők Közvetlen behozatala eredeti Hitelképeseknek kedvező P®fgSf. Sflftyroa fizetési feltételek mellett. ;1C 2236 Legnagyobb választék mindennemű terem- és futószőnyegek, tüll, csipke és szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- és rézbutorok stb., stb. „ él Fial >i SSEüiP :»: szőnyeg, bútorszövet és ágynemű gyárosoknál |CéfSSZsUfCa 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom