Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-13 / 285. szám

6 DÉLMAGYARORS/ÁG 1911 december 13 elkövetése után Bauer-Bajor leutazott Nagy­körösre öcscséhezj fíauer Endréhez. Átadott neki tízezer koronát: Bauer Endre vallomása szerint azzal adta neki: — Nyertem félmilliót az osztálysorsjáté­kon, ezt neked adom, megveheted újra a Bauerszállót Siklóson. Bauer Endrének ugyanis régebben szál­lója volt Siklóson, de megbukott. A tizezer koronával aztán most újra átvette a szállót. Botár Béla rendőrkapitány még az éjjel le­utazott Siklósra, mert alaposnak látszott az a gyanú, hogy Bauer-Bajor az öcscsénél rej­tette el egy szekrényben pénzének nagyré­szét. A rendőrkapitány ma a csendőrőrs se­gítségével házkutatást tartott a siklósi Bauer-szállóban, fölkutattak mindent, de semmi gyanúsra nem akadtak. Bauer Endre ragaszkodik ahoz, hogy á tizezer koroná­ról azt hitte, csakugyan sorsjegyen nyerte a bátyja. A képviselőház ülése. — Általános részvétlenség. — (Saját tudósítónktól.) Oly rendkívüli ér­dektelenség mellett ült össze a képviselőház a mai ülésre, hogy az elnöknek a legszigo­rúbb eszközhöz kellett nyúlnia: nyomban az ülés elején katalógust olvastatott, mivel a teremben mindössze husz képviselő volt együtt. A félórás névsorolvasás alatt az­után összegyűltek annyian, hogy a tanács­kozást meg lehetett kezdeni s a Ház folytat­hatta a földmivelésügyi költségvetés általá­nos vitáját. Az ülésen Návay Lajos elnökölt. Az ülés megnyitása után, mivel a teremben nincse­nek együtt a képviselők tanácskozásra képes számban, az elnök elrendeli a katalógus föl­olvasását. Az összeolvasás negyvennél több képviselőt talált a teremben. Az elnök fölhívja a képviselőket, hogy pon­tosabban és nagyobb számmal jelenjenek meg az üléseken, a tanácskozásképesség ér­dekében. Az elnöki jelentések után Beöthy László kereskedelmi miniszter be­mutatja az iparfelügyelők évi jelentését és több vicinális vasút engedélyezéséről szóló jelentésót. Ezután következett a földmivelésügyi költ­ségvetés általános tárgyalásának folytatása. Krolopp Hugó azt kívánja, hogy már az alsóbbfoku népoktatásban s az ismétlő tan­folyamokon is mezőgazdasági oktatásban ré­szesítsék a tanulókat. Sürgeti az önálló gaz­dasági iskolákról szóló törvényjavaslat be­nyújtását. Egészséges agrárpolitikának csak a megfelelő szaktudás lehet az alapja. A kö­zép- és az alsóbb néposztályok gyermekeit az intenzív gazdálkodni tudásra kellene ráne­velni, hogy ne toluljanak lateiner pályára. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés jobbról.) Juriga Nándor ugyancsak a gazdasági szakoktatás fontosságát fejtegeti. Földmives­kamarák fölállítását kívánja. Az agrárpoli­tika terén is egyenlő elbánást kér a nemzeti­ségiek számára. A költségvetést nem fo­gadja el. Haydin Imre a felvidék nyomorúságos gaz­dasági viszonyaira bivja föl a miniszter íigyelmét. A költségvetést elfogadja. (Helyes­lés a jobboldalon.) Polónyi Géza a magyar földmivesnép ér­dekeinek erősebb fölkarolásáról beszél. Azt /kívánja azután, hogy a földmivelésügyi mi­niszter felügyelete alatt álló nagyobb pénz­alap létesíttessék, amely sportcélokat szol­gálna. Erre a célra a totalizatőrnek és a bukméker-vállalatoknak megadóztatása vol­na a legalkalmasabb. A magyar sportélet az utóbbi időben nagyot lendült, a legközelebbi olimpiádok egyike Budapesten lesz, erre a nemzetközi mérkőzésre elő kell készülni. Cserny Károly a mezőgazdasági hitelügy szervezését ajánlja, olyan módon, hogy a mezőgazda lehetően közvetítés nélkül, tehát olcsón juthasson kölcsönpénzhez. Szükséges­nek tartja a gazdasági felügyelői intézmény újjászervezését. Bernáth Béla kifogásolja, hogy a telepítési és parcellázási javaslat még mindig nincs a Ház előtt. Éhez a javaslathoz a magyarság­nak, főkép a legmagyarabb földmivelő­elemnek életérdekei fűződnek. Az ingó jel­záloghitel intézményének mielőbb meg kell alkotni, ami különösen a szőlőbirtoikosság érdeke volna. Az ülés három óra előtt végződött. Bőrtönre Ítélték Szerencsés Fekete Veront. (Saját tudósítónktól.) Szerencsés Fekete Vera, a hírhedt alsótanyai szélhámos asz­szony fölött Ítélkezett kedden a szegedi tör­vényszék. Szerencsés Fekete Vera már ti­zenkét évet ült különböző bűncselekmények­ért. Lopott, sikkasztott, csalt és pénzhamisí­tók üzelmeiben is részt vett. Mint kuruzsló is hires volt a tanyavilágban. A mult évben újból folytatta a mesterségét. Hiszékeny em­bereknek kétszáz koronáért háromszor any­nyi hamispénzt igért. Hét alsóvárosi asz­szony lépre ment a csalónak. A rendőrség azonban leleplezte az üzelmeit és letartóz­tatták. A szélhámos asszonynak érdekes múltja van. Három férje volt, a harmadikat egy bé­res. megölte. A gyilkost tizenöt évi fegy­házra itélte, aki a büntetés kitöltése után vadházasságban élt Szerencsés Fekete Ve­rával. Visszataszító külsejű, jobb szemére vak asszony, agyafúrtan beszél. A törvényszék büntetőtanácsa Hevesy Kálmán elnöklésével tárgyalta az ügyet. A vádhatóságot Hubay László dr ügyész kép­viselte. Az elnök fölolvasta a vádiratot, a mely szerint Szerencsés Fekete Vera hét­rendbeli csalással van vádolva. A szélhámos asszony mindent tagadott. A vádlott kihallgatása után a károsultak, mint tanuk kihallgatása következett. Az első tanu Pintér Jánosné volt. A tanu ebben az ügyben öt napi vizsgálati fogságot ült, de később megszüntették ellene a vádat. — A mult év nyarán ismerkedtem meg Szerencsés Fekete Verával, Szegeden, a pia­con. Azt mondta, hogy „maga könnyebben is megélhetne, ha akarna". Elmondta aztán, hogy van nagymennyiségű hamispénze. Két­száz koronáért ad hatszáz koronát. Elfogad­tam az ajánlatát, de hiába vártam a pénzt. Amikor láttam, hogy napról-napra hiteget, követeltem vissza a pénzemet. „Pöröljön csak be — mondta — többet kap, mint én." Fenye­getett, ha följelentem. Szerencsés Fekete Vera: Az már nem igaz, még én adtam magának pénzt kölcsön. Farkas Andrásné tanu: —Még libapásztori pajtásom volt a Vera. A mult év szeptemberében fölkeresett, hogy nem-e volna pénzre szükségem. Rávett arra, hogy adjak neki kétszáz koronát, háromszor annyi hamispénzt kapok érte. Még most is adja. Farkas András: Hát ugy esött a dolog, hogy aszonta Vera, adj ék kend száz pöngőt, majd kap érte háromszor annyit. Elnök: Micsoda pénzt, ne szemérmeskedjék kend! — Hát hamispénzt! — Ki volt még ott, amikor átadta a pénzt? — Egy kis embör, aki nyilván olyan társa volt a Verának. Amikor odaadtam, aszondta az a kis embör, hogy majd hozza a pénzt. El­szaladt, oszt' olyan izzadságosan gyütt vissza, de pénzt nem hozott. Sé az enyümet, sé amazt. Szerencsés Fekete Veron: Már ebből egy szó sem igaz, sógor! Az örzsike lányánál vol­tam akkor, akinek vőlegényt vittem. Másról nem esett ott szó, mint a szerelemről. Patyik Etel: A mult évben négy hónapig a Veránál laktam. Elnök: Miért ment lakni olyan notórius asszonyhoz? — Hát ha oda hitt, kérőm. Amikor aztán kiélt mindenemből, elcsapott. Kétszáz koro­nát mög kicsalt arra a micsoda pénzre. Dobós Gábor: A Pintérné hozott össze a Verával. Aszondta, hogy kétszáz koronáért jó sok hamispénzt ad. Elnök: Hol adta át a pénzt? — A Vera házában. Saját egyedül önmagam mentem oda, kérőm. — Ki volt ott akkor? — A Jézus, mög én! De most már csak azt sajnálom, liogy az a pénz kölcsönpénz volt. Ugy köllött utánajárni. Papái Sándornét is becsapta. Biczók Antalné: Engöm száz koronával csapott be. Oszt' még mikor kértem, hát ká­romkodott. Aszondta, hogy „fogd be a pofád!" Édös asszonyom, mondtam neki, ha már min­dönkit is becsapott, legalább az én pénzöm gyüjjön vissza. Újból leszidott. Szerencsét Fekete Vera: Ugyan, még én adtam magának száz koronát kölcsön. Tanu: Nem fél az istentől bogy lesülyed! Tóth Mibálynétól kétszázötven koronát csalt ki, azonkívül egy ezerhatszáz koronás váltót is aláirt Szerencsés Fekete Verának. Hubay László dr ügyész súlyos büntetést kért a szélhámos asszonyra. A biróság több­rendbeli csalás büntette miatt három évi börtönre itélte Szerencsés Fekete Verát. IHWMWHWMWW Jön! Jön! a Karácsony mely alkalommal óriási raktár mindenféle ajándéktárgyakban! Tombola legyek és tárgyak feitünö olcsón kaphatók. A nagy karácsonyi vásár « « megkezdődött a Párisi 81am áruházban Szeged, Széchenyi-tér Prossnitz-Ház, zöldségpiac mellett. K»m4m4M4»»»»K /I Haas Fülöp és Fiai szőnyeg, bútorszövet és ágynemű gyárosoknál válogatott szép darabok érkeztek és feltü- „ nést keltő olcsó áron bocsátjuk eladásra ^^ Szeged, §€arasz«ufca 10. 2446

Next

/
Oldalképek
Tartalom