Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-23 / 44. szám
HP— 6 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 23 tette Az elveszett fiu visszatérése cimü képét, melynek alakjai óletnagyságuak. Sok állatképet is festett Rembrandt ebben a korban. Bölömbikát, oroszlánokat, elefántokat s ö tette meg az első kísérletet a levágott állatok megfestésére. Ez a kísérlet, A levágott ökör cimü festménye a Louvreban, fényesen bevált. 1665—1669-ig, tehát a halála évéig, arcképeket festett. Ebből a korból való Az épitész ós a Posztókereskedők cimü festményei, továbbá Az éneklő fiu, mely a bécsi képtárban" van és az osztrák-magyar monarchia legjobb Rembrandt-képe. 1660. október 8-án temették el a világ első koloristáját. Rembrandt halhatatlan művészetével — Velasquez-n kivül — senki nem vetekedhetik a halála után élt ós a most élő festők közül. Rembrandt kortársaira roppant nagy hatást tett. A korképfestők közül Jalin Hooch ós Pioter Vermeer voltak a legkiválóbbak. Hooch a fényhatások művészi ábrázolója volt, ami tulajdonképen Rembrandt fónyproblémáinak a továbbfejlesztése. Hooch a fény játékait különösen a belső tereken kedveli. Nem sok képet festett, de müveinek darabjáért ma százezreket is fizetnek. Jahn Vermeer Hooch művészetével szemben a finomabban érző művész volt, aki nem aknázza ki annyira a fényhatásokat, de annál jobban igyekszik érvényesíteni az előkelő szalonok jeleneteinek szubtilis hangulatait. Mint tájfestő Delf látképével a tájképfestószetben korszakalkotó hatást ért el. Rembrandt követői közül Gerard Terborch az előkelő interiőrök festője, Jalin Steen pedig humorista. Terborch festményeit az egyszerű nyugodtság jellemzi. A finom lelkiállapotok legelőkelőbb festője volt, de művészete legragyogóbban tündöklik a bársony- és selyemruhák megfestésében. Csodálatos elevenséggel ábrázolja a szöveteket, anélkül azonban, hogy a hatás rikító lenne. Terborch képeit rendkivül drágán fizették és még drágábban fizetik ma. Jahn Steen már önállóbban érző művész, mint Terborch. Minden társadalmi osztály — kivéve a parasztokat — kifejezésre jut festményeiben s az ábrázolás sarkasticus élü. Steen egyébként határozottan humorista. A németalföldi tájképíestők közül a két legkiválóbb: Ruysdael és Hobbema. Ruysdael a komor, borongó hangulatok megfestője s ezért tájképeinek a legnagyobb része sötét erdőrészleteket ábrázol. Roppant nagy gondossággal dolgozza ki tájképeit, a legkisebb falevél sem kerüli el a figyelmét. Megragadó az a szomorúság, amely a tájképein uralkodik. Ennek okát Ruysdael egyéni életében találjuk. Nagyon szerencsétlen életet élt, egész életén keresztül nagy nyomorban sinylődött. Hires tájképe a Mocsár cimü, mely a szentpétervári eremitásban van, de a legliiresebb müve a drezdai Zsidótemető. Minden mulandó a világon . . . ezt érzékelteti Ruysdael a Zsidótemető cimü festményében olyan művészi elmélyedéssel, olyan meghatottsággal, liogy keresni kell párját. Hobbema Ruysdael tanítványa volt és tiz évvel fiatalabb mesterénél. Rendkivül megható életének a története. Mint festő kezdte a pályáját, de később városi hivatalnok lett, mert nem méltányolták. Ma pedig százezrekért keresik egy-egy festményét. Leggyönyörűbb tájképei: Falu a fák tövében, Erdei táj, Vízimalom, Tölgyek. Legnagyobbszerű tájfestménye Az amtlharlesi ut, melyet elmélyedő perspektívája csodálatos remekké avat. Back Bernát ezzel a németalföldi festőin iivészetről szóló előadásának a végére ért. Kifejezte a közönség előtt azt, hogy előadásával, mivel a vidéki műpártoló közönségnek a fővárosi képtár-gyűjtemények élvezéséken nem igen lehet része, azt a célt akarta elérni, hogy a közönség érdeklődését a festőművészet iránt fokozza. Ezután Csernovics Agenor, a képzőművészeti egyesület titkára, az egyesület és a közönség nevében mondott köszönetet Back Bernátnak az élvezetes előadásért. Végül a közönség lelkesen megéljenezte az előadót. — Megtámadták a Iíaszclik-végrciideletet. Budapestről jelentik: Az Andrássyutnak nemrég letűnt mozgó-érdekessége, a batárján álmodozó, kiilönc-nábób, Kasselik Jenő temérdek milliói újra aktuálisak. November óta folyik a rengeteg vagyon leltározása, mig végre a mult héten odáig jutott a számtalan milliók számbavétele, hogy Jeszenszky István belvárosi közjegyző előtt meg lehetett tartani a hagyatéki tárgyalást. Ennek a során pattant ki az óriás hagyaték uj szenzációja: az örökségből kizárt Kaszelik Eugénia, Kaszelik Jenő egyetlen nővére meg fogja támadni a végrendeletet, Amilyen különös és fantasztikus volt Kaszelik egész életében, olyannak mutatkozott, mikor horribilis vagyonáról kellett határoznia. Egy fényes, pazar berendezésű azilum homlokán akarta megörökíteni a nevét, amelyet szüntelenül ajkán hordozott a budapesti utca, a milliókra éhes szegények irigy képzelete. A müveit magyar középosztály elszegényedett sarjait akarta összegyűjteni a szépen elgondolt azilumban. Erre az egyetlen közcélra hagyta az utolsó fillérig vagyonát, amelyet a hivatalos leltározás épen most tizenhat millió koronában állapított meg. Ingatlanok és ingó értékek, a kincseknek változatos gazdagsága alkotja ezt a hatalmas vagyont. De a sajátosan nemes közcél nem élvezheti zavartalanul a milliókat. Jogos családi érdekek, amiket a kiilönc-nábób kíméletlenül kiközösített, méltánylást követelnek, vagy békés egyezség árán, vagy egy hatalmas pör utján, amely talán évtizedekig meddőségre kárhoztatja a Kaszelik-féle kincseket. — Nikiin nagybeteg. Belgrádból jelentik: Komoly, riasztó hirek érkeztek ide Cettinjéböl, Nikita királyról. A király nagybeteg s állapotában aggasztó fordulat állott be. Az orvosok attól tartanak, hogy a királyt agyszélhüdós éri. — A német birodalom lakossága. Berlinből jelentik: A legújabb népszámlálás adatai szerint a német birodalmat hatvanölmillió ember lakja. A szaporodás tiz év alatt ötmillió volt. — Alispánból polgármester. Lúgosról jelentik: Lúgos város régi polgármestere: Marsovszky Árpád nyugalomba megy. A fejlődő Lúgos most polgár mesterválasztás előtt áll s az az érdekes, hogy Issekvtz Aurélt, Krassószörénymegye alispánját akarják meghívni polgármesternek. — Az életmentő csendőrök. Amikor Krassészörénymegyében pusztított az árviz, a mentési munkálatukban a legnagyobb tevékenységet a csendőrök fojtették ki. A szegedi csendőrök életük veszélyeztetésével mentek a romok közé, úsztak a zajgó hullámok között, hogy megmentsék a veszedelembe került embereket. Elcsigázott, félhalott embereket keltettek újból életre, éjjel sem pihenve egy pillanatig sem. Igy dolgozott a szegedi második csendőrkerület derék logénysége, természetes tehát, hogy a kormány figyelme is feléjük fordult. Ujabban két bátor szegedi csendőr kapott jutalmat a kormánytól, amely Nagy József ós Bosenthal Mózes örsvezetőket, fejenkint ötszázötven korona jutalompenzzel tüntette ki. Ezek a derék csendörök Jablanicán huszonkét emberéletet mentettek meg. .Csiszér Gyula csendőr, aki Majdáson majdnem életével fizette meg huszonöt ember megmentését, most boteg, szolgálatképtelen, polgári állást sem tud betölteni. Róla is gondoskodott az állam. Csiszér ezerkétszázötven korona jutalmat kapott, ezenkívül teljes nyugdijilletményót liuzza. — Katonai felülvizsgálat. A vegyes katonai felülvizsgáló-bizottság csütörtökön reggel nyolc órakor a régi gimnáziumban működik. — Március 15. A szegedi városi párt március 24-ikén fogja megünnepelni a sajtószabadság ünnepét. A függetlenségi párt szónoka Ditrói Nándor lesz. — Jóváhagyott alapszabályok. Az ügyvédjelöltek szegedi egyesületének alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Arad város bécsi háza. Weitzer János gráci gyáros, aki tudvalevőleg az aradi vaggongyárat is alapította, végrendeletében milliós örökséget hagyott Arad városának. Az örökségben, melynek jó részét ipari ós kereskedelmi célokra hagyta, volt Weitzer Jánosnak bécsi palotája is, mely a Heu-Gasseban, a Rothschild-palota tőszomszédságában van. Eddig a török nagykövetség béreito a palotát, A városi tanács megbízásából most Varjassy Lajos aradi polgármester eladta ezt a palotát háromszázezer koronáért egy bécsi építésznek. — A felsővárosi népliget egyre élénkül. Most vendéglőt is terveznek oda, amely harmincegyezer koronába kerülne. A város azonban nem maga építtetné, hanem vállalkozót keres az üzlethez. — A trieszti sztrájk. Triesztből jelentik: A tegnapi minisztertanácsról kiadott kommüniké a hivatalnokok körébon nagy izgatottságot idézett elő. A bizalmi férfiak tegnap esti eredménytelenül lefolyt gyűlése után a passzív rezisztenciát ma még nagy.,bb erővel folytatták. Közben a kormány már megtette első erélyes intézkedéseit a passziv rezisztencia leküzdésére. Az államvasút pályaudvarára husz Laibachból idehozatott hivatalnokot osztottak be, kik a tolatásokat ellenőrzik. A kora reggeli órák óta nagyszámú magasabb rangú hivatalnokok fogják a szolgálatot befejezni. — Nadrágszoknya a versenytéren. Parisból jelentik: Az auteuili versenytéren tegnap tömegdemonstráció volt a nadrágszoknyáért. A tudósítások szerint egy sereg modellt lansziroztak, amelyek a francia lapok véleményei szerint az őrültség határán állanak. A szabófantázia e legújabb termékei nem jártak valami kitűnő eredménynyel. Kacagás, gúnyolódás kisérte a boldogtalan próbakisasszonyokat, akiknek nadrágszoknyát kellett sétáltatniok. Ahol megjelentek, mindenütt azzal a kívánsággal állottak eléjük, hogy menjenek a szultán háremébe, mert az öltözékek számára egyedül az a hely méltó. A nadrágszoknya egyik úttörője kijelentette, hogy eddig még egyetlen divat nem váltott ki ilyen nagyarányú ellenkezést. Végül ezeket mondta: „A legrosszabb a dologban, liogy e divatban semmi örömünk nem telik. A nadrágszoknya visszataszítóvá teszi a nőt és ez a halálos Ítélet a divatra". — Az elcsapott egyetemi tanárok. Moszkvából jelentik: Egy emberbarát, aki névtelen akar maradni, tizennyolcezer rubel ösztöndijat ajánlott föl azoknak az egyetemi tanároknak támogatására, akiket a közoktatási kormány a moszkvai egyetemen előfordult szabadelvű diákzavargások miatt elmozdított állásaiktól. Elsősorban a rektor, prorektor és helyettes prorektor fog kapni az alapítványból évjáradékot, mert ők hárman nyugdijukat is elvesztették, mivel rokonszenveztek a liberális diákmozgalommal. A moszkvai műegyetem hallgatói elhatározták, hogy a tanév végéig folytatják a sztrájkot. — Elfogták a Tintoretto-kép tolvaját. A budapesti detektívek hosszú munka után végre kinyomozták és előállították a mult héten ellopott Tintoretto-kép tolvaját. Egy tizenkilenc éves fiatalembert, aki csak azért, mert épen kínálkozott az alkalom, ellopta a Tintorettoképet. A rendőrség kinyomozta, hogy egy fiatái-" ember, akire a Tintoretto-kép tolvajának személyleirása ráillik, Kispesten lakik. A detek tivek kedden délután kimentek Kispestre, de nem találták ott, hanem Budapesten csiptók el és bevitték a főkapitányságra Szigetvári Viktor tizenkilenc éves, jelenleg állásnélküli' fényképészsegédet. Még mielőtt a hordárral* akivel a képet el akarta ^datni, szembesitettéU' ^ömdbe 2 „Oss la&y ci szokn tűi adja 'eket i . - A* között i Uu| eltűr í Sz u V erköl K de gadhat fcilíí f tály el l, Stámari | Dban r .,,>01 ve. !> holta ' énekül •h6dt já, , ÍUlt 615 D'árdos (>e„fo.t 'ornác. ! Nincs °Sztott ?t vére Sát, a
