Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-11 / 8. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 11 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Január 10, kecld: „ 11, szerda: 12, csütörtök: 13, péntek: 14, szombat: A testőr, vígjáték. (Páratlan '/, bérlet.) A testőr, vígjáték. (Páros */, bérlet.) Carmen, opera. Páros!/»bérlet. Carmen, opera. (Páratlan */» bérlet.) Virágfakadás, vígjáték. — Meguntam Margitot, vígjáték. (Páros Vs bérlet.) Bemutató. „ 15, vasárnapé.x\.: A vig özvegy, operett. „ 15, „ este: Yirágíakadás. — Meguntam Margitot. (Páratlan */»bérlet.) * Tóvölgyi Margit ós a feminizmus. A Berliner Tagblatt vasárnapi száma a szegedi szinház kitűnő drámai művésznőjét, Tóvölgyi Margitot, kinevezte feministának. A Tagblatt egy cikke a feminista-mozgalmakkal és azok eredményeivel foglalkozik és mint nagy eredményt tünteti fői, hogy a szegedi színtársulat Tóvölgyi Margitot választotta meg színházi birónak. A Berliner Tagblatt örömmel konstatálja, hogy ez is a feminizmus diadala. * Back Bernát fölolvasása. Azokat a nagyórdekü képzőművészeti előadásokat, amelyeket a szegedi képzőművészeti egyesület rendez, állandóan nagy közönség látogatja. Back Bernát szerdán délután félhatkor folytatja a németalföldi művészetet tárgyaló előadását. Ezúttal Franz Hals életét és müveit fogja ismertetni, szembeállítva Halsot Rembrandttal. Az előadás ismét az Uránia mozgófényképszinliázban lesz. * A játék sorsa. Giorgeri-Contri, piemonti iró háromfölvonásos drámája, a „La sorté dei gioco" (A játék sorsa) a milanói Teatro Manzoniban került a mult héten bemutatóra. A közönséget cseppet som tudta érdekelni a hősnőnek, Vittoria Lesonti-nek sorsa, aki ezeket mondja a darabban magáról: „Bennem két asszony ól, egy bölcs és egy örült". A darab megbukott. * Ocdipits a Beketow-cirkuszban. Megirtuk, hogy Beöthy igazgató az idén Reinhardt rendezésében elő fogja adatni Budapesten az Oédipust. Mint értesülünk, már meg is állapodott Beketow cirkuszigazgatóval, bogy a Városligetben levő cirkuszhelyiséget megkapja erre a célra s az érdekes előadást ott tartja meg. Aradi küldöttségek a miniszterek előtt. Tisza István gróf január tizennegyedikén, aradi küldöttség élén, megjelenik a kereskedelmi, az igazságügyi és a közoktatásügyi minisztereknél. A kereskedelmi és az igazságügyi minisztert aradi áru- és értéktőzsde létesítésére kéri föl a küldöttség, Zichy János grófot pedig a második műegyetemnek Aradon való fölállítására. Forradalom Lisszabonban. Parisból jelentik : A Havas-ügynökség jelenti Lisszabonból: A három monarchista lap szerkesztősége ellen intézett tegnapi támadás és az ott elkövetett rombolások alig fél óra alatt történtek. Egy monarchista zászlót, amelyet a Correiro de Masha lap szerkesztőségében találtak, a tömeg a ház erkélyén széttépett. Mindhárom szerkesztőségben az üzleti könyveket, cégtáblákat* bútorokat, gépeket és a szedőszekrényekből a betűket az utcára dobták, ahol fejszével és egyéb módon mindent tönkretettek. A pénztárakat azonban érintetlenül hagyták. Ezeket a kihágásokat egy carbonari-szövetkezetnek tulajdonítják. A republikánus őrség, mely az események szinbelyón megjelent, nem avatkozott rögtön be ós nem akadályozta meg a rombolást. Számos letartóztatás történt, de az illetőket azután szabadon bocsátották. A kormány sajnálja az incidenseket, mert ezek a régi rezsim külföldön élő hiveitől az uj rend ollen vezetett tendenciózus akciónak csak használhatnak. Egy óráig ... A képviselőház mai ülésén, amig Polónyi Géza indítványa fölött szavaztak és a névsort olvasgatták, megjelent a folyosón Andrássy Gyula gróf. Hamarosan összetalálkozott Apponyi Albert gróffal és a folyosó egyik sarokfülkéjébe vonultak vissza. Egy teljes órán át tanácskoztak. Közben arra ment Justh Gyula, — aki reggel érkezett meg Makóról — pár szót beszélgettek együtt mind a hárman, azután Justh elvált tőlük. Apponyi ós Andrássy Gyula tanácskozása több mint egy óra hosszat tartott. Szegedi kórházuiszonyok. (Saját tudósítónktól.) Vasárnapi számunkban általánosságban foglalkoztunk azokkal az állapotokkal, amelyek a vidéki kórházak nagy részében uralkodnak és amelyek adminisztratív és higiéniai szempontból általánosságban nagyon alacsonyra szorítják a vidéki kórházak nívóját. A vidéki kórházakkal kapcsolatban érintettük Szegedet is, de a szegedi kórházviszonyokról csak most, amikor a mult óv statisztikája elkészült, közölhetünk minden tekintetben pontos és kimerítő ismertetést. (Az orvostudományi nivó.) A szegedi kórház működése szorosan összefügg Szeged egészségügyének fejlődésével. Mintegy hat esztendővel ezelőtt a kórház orvosi nivója nagyon alacsony fokon állott, ugy, hogy a belügyminisztérium a szegedi kórházat diszkvalifikálta, vagyis kimondotta, bogy: kezdő orvosok prakszist nem folytathatnak, mert egyrészt nem tanulnak semmit, másrészt: ha tanulnak is valamit, orvosi tudásuk avult és ferde irányban fejlődik, ami pedig inkább veszélyére van az egészségügynek, mint előmozdítására. Ez az állapot azonban 1904-ben megszűnt. Boross József dr korült a kórház élére, aminek nemsokára üdvös következménye lett. A belügyminisztérium csakhamar visszavonta a diszkvalifikálást és a szegcdi kórházat újra kvalifikálta. Azóta orvosi szempontból nagy előrehaladás történt. A betegek közül azok, akiknek operációra volt szükségük, fokozottabb bizalommal fordultak a kórház sebészorvosaihoz, akik a modern kirurgia elvei szerint a rendelkezésre álló tökéletes mütőeszközök segítségével a legkomplikáltabb operációt is sikeresen eltudják végezni. Örömünkre szolgál ez a megállapítás különösen azért, mert ha szétnézünk a Szegeddel versengő nagy vidéki városok kórházaiban, nagyon elmaradott állapotokat találunk, nemcsak a sebészeti, hanem egyéb osztályokon is. De statisztikai adatokkal is bizonyítható, hogy a szegedi közkórház sebészete a legelső helyet foglalja el a vidéken. Néhány évtizeddel ezelőtt évenként alig volt negyven beteg, aki operáció alá merte volna vetni magát a szegedi kórházban. Most pedig rohamosan emelkedik azoknak a száma, akiken a legkomplikáltabb operációkat végzik a kórház sebész-orvosai. 1900-ban az operációk száma még százat sem tett ki, az 1910-ik évben ellenben nyolcszáznégy, többé-kevésbé súlyos operációt végeztek a sebészorvosok. Még pedig egy-két kivétellel mindig sikerrel. A súlyos operációk között hatvan hasmetszés, harminc koponyalékelés, kétszázharminc sérvoperáció és még egész sereg hasonló komplikált műtét szerepel. Következtetést lehet vonni ebből arra, hogy ma már Szegeden sem félnek a beteg emberek a legkockázatosabb operációtól sem, ami kétségtelenül a sebészorvosok alapos tudásának és biztos gyakorlatának tudható be. A belgyógyászat szintén kitűnő, ami pedig a többi betegosztályokat illeti, azoknál sok olyan körülményt' kell mórlegelni, amelyek már épensóggel nem tartoznak az orvostudományi nivó lapjára. (A kórház adminisztrációja). Modern nivón álló orvosi működést közkórházakban csak ott lehet kifejteni, ahol maga a kórház is modern. Meg kell tehát felelnie az egészségügy követelményeinek, tehát elsősorban az épületnek ós a berendezésnek kell kifogástalannak lonni. A szegedi közkórház pedig régi, ódon, megviselt épület. Szerencsére nemsokára eltűnik a iold színéről. Az uj, hatszáz ágyas kórház épitését minden valószínűség szerint még az ősz folyamán megkezdik, — de minimum három évig még a mai közkórházban gyógyítják a betegeket, Az uj kórház fölépítésének makszimális idejét a hozzáértők szerint nem lehet megállapítani, tehát öt évig, sőt tovább is eltarthat, amig az uj kórházat átadhatják a rendeltetésének. Ezt a hosszú várakozást pedig főképen azok sinylik meg, akik a kórház adminisztratív ügyeit intézik. Tehát elsősorban az irodai személyzet, ha ugyan személyzetnek lehet nevezni azt a három-négy (jelenleg csak három!) igazán lelkiismeretes, de óriási mértékben túlterhelt hivatalnokot, akik kifogástalan pontossággal, a kórházi bizottság teljes megelégedésére végzik a munkájukat. Szándékosan hagytuk ki azt a szót, hogy kötelességüket, mert amit a rendes, magában véve is nagy munkakörön kivül ez a három hivatalnok elvégez, az már nem kötelesség, hanem szívesség, tehát ingyenmunka. Szolgálunk bővebb magyarázatokkal és tényekkel is. A kórház ma háromszázharminc ágyra van berendezve. A beteglótszám állandóan akkora, hogy naponta öt-hat beteget kell az irodavezetőnek elutasítania. A kórház tehát mindig zsúfolva van a betegekkel, A legfárasztóbb, szinte testet-lelkct ölő munka a gondnok munkája, akinek reggel öt órakor már talpon kell lennie ós egész napon át éjjel tizenegy óráig még annyi ideje sincs, hogy rendes időben étkezhessen. De a gondnoknak nemcsak a kórházban fekvő betegekről kell gondoskodnia, nemcsak az irodai munkát kell elvégeznie ós nemcsak a kórház negyvennél több ápolójára, tíztizenöt emberből álló szolgaszemélyzetóro kell felügyelnie, hanem ezt a munkáját még ujabbakkal is tetézték. Ő végzi el a mult évben létesített, különálló Gréf-féle gyermekkórház adminisztratív és gondnoki teendőit, úgyszintén a járványkórház dolgait is. Tehát egyszerre három kórházban kell lennie. És mindezért egyetlenegy fillér tiszteletdíj som jár! Ugyanez áll a többi hivatalnokra is, akik rendes körülmények között hárman vannak, (de csak 1910 óta), jelenleg azonban csak ketten, mert ® segédgondnok félév óta beteg. Három kórház minden ügyes-bajos munkája igy a gondnokra egy segédgondnokra (akinek a helyettesitésér® senkit nem rendeltek még ki), egy hivatalnoki"® és egy dijnokra hárul. A fizetés pedig ugyanannyi amennyi volt tiz évvel ezelőtt. (Más vidéki kórházakban)' Az összehasonlítás kedvéért említjük föl, hogí például a gyulai közkórház gondnoka (pedig 1,2 hatszázágyas) reggel kilenc óráig már kés* minden munkájával és vadászni megy. Hasonló „munkateher" nehezedik a temesvö'f közkórház gondnokára is. Neki is annyi a sz<r bad ideje, hogy vadászgatni jár. A említett és a többi vidéki városok k(,r házaiban az irodai személyzet száma arányló kétszer annyi, mint a szegedi kórházé. A ^ gedi kórház négy hivatalnoka egyetlen cgószscQ telen szobában szorul össze, amelynek ej :ye tle® ablaka van, ugy, hogy borús időben gázvilág' tás mellett kell dolgozni reggeltől estigtemesvári kózházban (amely pedig nivó tel"11 tétében ugyancsak alatta áll a szegedinek) k® hét hivatalnok négy világos szobában dolg®3' Ennyi kényelmetlenség ós tengernyi mu"^', ellenére is a szegedi kórház irodai alkalmazó^ mintaszerűen végzik a munkájukat. Pedig d' gyon kevés érte az elismerés. A kórház g°n noka már igen sok izben kérvénynyel fordul' városhoz, hogy legalább a járványkórház vezetéséért, amelyro kötelezve egyáltalán n'", csen, honorálja öt ós a hivatalnokokat ^ mivel. A tanács éveken át elutasította a kérvé^' »» 1905-ben azonban mégis rászánta magát 63 egész irodai személyzetnek ötszáz korona h°
