Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-21 / 117. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁÖ 1912 május Éí. pártból, — természetesen tagadólag felelt. Amennyiben a hat képviselő ma is mondta, hogy kilép a pártból, csak épen az obstruk­cióban nem vesz részt. TISZA ISTVÁN GRÓF A HÁZ ELNÖKJELÖLTJE. A nemzeti munkapárt körhelyiségében ma igen sokan jelentek meg. Nagyon lelkes és harcias hangulat uralkodott. Egyöntetű a vé­lemény a követendő magatartás tekintetében. Bizalmas eszmecserében elhatározták, hogy Návay Lajos lemondását holnap ter­jesztik a Máz elé. Elhatározták, hogy a kép­viselőház elnökévé Tisza István grófot jelö­lik. Tisza István gróf vállalta is a jelöltséget s rövid beszédben kérte a párt tagjait, hogy tartsák kötelességüknek a Házban tömegesen mindig megjelenni. A pártban hangosan tanulmányozták a házszabályokat. Általános a vélemény, hogy az elnökválasztást holnap minden úton-mó­don meg kell ejteni. A függetlenségi pártban is fönt voltak a párt tagjai. Holló Lajos ujabb békeajánlatot dolgozott ki, amelyet a miniszterelnök elé terjeszt még holnap a kora délelőtti órák­ban. Piflan-atfölvétélek a szegedi lóversenyről. (Uersenyparipák, toilettek, guruló aranyak, hu­mor az utolsó öt koronásról ás egyebekről.) (Saját tudósitónktól.) Elgurult az utolsó öt­koronás ás, sőt az utolsó futaim legsántább gebéje is eldöcögött a zsűri deszkából össze­tákolt páholya előtt, mikor a csekélyszámu, de annál érdekesebben vegyes közönség észrevette, hogy vége a lóversenynek. Szép temetése volt, megható, sokan könnyeztek, siratták a totinál hagyott garasaikat és - re­megve szorongatták a tikettnek nevezett, vasúti jegyhez hasonló papirdarabkát, ami­nek az értéke ad priori nulla. Szorongatták a tiketteket és megindlultak. Jött az este, rá­borult a mezőnyre és harmatkönnyekkel si­ratta a rövidéletű vérszegény lóversenyt, amelynek én vagyok a legutolsó mártirja, •mert a szerkesztőm rámparancsolt, hogy hu­mort írjak a táltosokról és színeket a kifize­tett, de leginkább hitelbe vett toilettek ről, kapcsolatban a szenzációs bankbukásokkal. Nem elég, hogy letörtem a versenyen,, kol­dus szegényen jöttem haza, megingott hite­lemre és villamos szabadjegyemre támasz­kodva, most még hivatalból humort kell Ír­nom a szomorú emlékek romjain. Sőt színe­ket is, saus impresszió, mert ez most a divat. Szomorú vagyok nagyon, szomorúbb, mint a loversenyeredimények, szomorúbb, mint a le­tört favaritok. A humor kedvéért ott kezdem, mikor még senki sem tört le, mikor mindenki szép remé­nyekkel szorongott a száguldó villamos ko­csikon, avagy gumikerekün, sőt automobilon. A forgalom nagyvárosi szint kölcsönzött a városnak és a májusi nap szívesen aranyozta be a reménykedő arcokat. Az első futaim előtt, mint mondám, az első futiam előtt történt ez, azután beborultak az arcok és csikorogtak a fogaik, pedig tízre kétszázkilencet fizetett a tóti. Itt kezdődött a vasárnapi verseny. Fogcsi­korgatással és könnyek hüllatásáival kezdő­dött és épen ezért a szines és humoros leírás is itt lesz aktuálissá. Csikorogtak a fogak, mert már az első fu­tam meglepetést hozott. Egy analfabéta ló nem tudta elolvasni a papírformát és .dacára annak, Ihogy senki se tippélte, befutott első­nek. Ha már igy megtréfáltam .a közönséget, legalább gavallér leszek, gondolta a nemes mén és a toitdval tízre 'kétszázikilencvenkilen­cet fizettetett. Ez a verseny az udvariatlanság jegyében folyt le, mert az egyetlen nőnevü lovat, Eszterkét, a többiek nem engedték be elsőnek. Csodálatos, hogy ez nem Eszterkének fájt, hanem a sok fogadónak, akik biztak Eszterkében és föltették az utolsó ötkoroná­jukat is. Már az első futam után sokan be­csúsztak, majd felmentek a tribünre és most már érdek nélkül gyönyörködtek a verseny­ben. Az okosabbak és rutinirozottabbak kitalál­ták, bogy a ihosszu és unalmas pauzákat fl önt öléssel mulatságossá lehet átváltoztatni. Csak az volt a baj, bogy egy-egy csinosabb nőért többen futnalk, mint az 1700 koronás nagy díjért. Persze, itt is 'voltak nagy lema­radások, de, bála isten, ebben a versenyben is sokan jöttek be elsőnek. Egy kis hamisság is volt a versenyen, nem a nők részéről, mert azok mindig hamisak, hanem a belépőjegyekkel történt egy kis blama. A közönség soraiban többen észrevették, bogy lebélyegzetten belépti jegyek is vannak forgalomban. Szóvá tették a dolgot a ver­seny rendezőségének, a Gazdasági Egyesü­letnek, amely szintén meggyőződött, hogy hamis belépőjegyeket árusitattak a közönség soraiban. Azt is megtudták, bogy a jegye­ket egy kis inasformáju fiu árusította. A Gazdasági Egyesület vezetősége erre följe­lentést tett a rendőrségen. Detektívek kezdték nyomozni a hamis je-' gyek terjesztőit. A nyomozás vasárnap már • eredményre is vezetett. A Széchenyi-téren délelőtt letartóztatták a tettest Kis Szilvesz­ter 16 éves nyomdászinas személyében. Kis nyomdászinas a Traub-nyomda alkalmazott­ja, mint ilyen, tehát könnyen készíthette a liamis belépőjegyeket. A detektívek a kis csalót bevitték a rendőrségre, ahoil megmo­tozták. ötven darab hamis lóverseny jegyet találtaik nála. Még négykoronás jegyeket is készíteti Kis Szilveszter. 'Készpénzt csupán 86 fillért találtak nála, holott 40 —50 ihamis jegyet adott el. Erre vonatkozólag azt val­lotta a fiu, bogy pár fillérért árusikótta a legdrágább belépőjegyet is. Más hamisság is történt, de erről nem il­lik beszámolni, mert asszonyokkal szemben kötelező a 'diszkréció. Azt hiszem, leghumo­rosabb lesz, lia leközöljük a verseny ered­ményét. Természetesen miniden kommentár nélkül. Majd kilki a saját belátása szerint kommentálja. A futásoknak az eredménye a •következő volt: I. Szegedi sikverseny. Dij 1000 korona. Táv 1000 méter. lElső lett Issekutz Espana, második Liptai Veleszta, harmadik Tövis­egyházi ménes Igaz legyen. Tot.: 5:12; 10:24. II. Huszárok vadászversenye. Első lett Gsala Favorit, második Dudás Findzsa, har­madik Samu Tü. Futottak még: Eszterke, Ej, Dorgó, Ékszer, Bagária és Aszev. Tot.: 5:149; 10:299. III. Sikverseny. Dij 1500 korona. Táv. 2200 méter. Első lett Liptai Szegény legény, második Haber P. S., harmadik Molnár Füttyös. Tot.: 5:7; 10:14. IV. Szegedi akadályverseny. Dij 1700 koro­na. Táv. 3600 méter. Első lett Kállay Haba­kuk, második Tövisegyházi ménes Szötyke­lánya, harmadik Wodiáner Blériot II. Tot.: 5:21; 10:42. V. Gátverseny. Dij 1500 korona. Táv. 2800 méter. Első lett Issekutz Samuela, második Miikies Geri, harmadik Orssich gr. Tinny-Tim. Tot.: 5:8; 10:17. VI. Mezei gazdák versenye. 1. Meszes Kis­leánya, 2. Meszes Abugrett-e, 3. Tóth Kacér­ja. Futott még: Durcás. Totalizatőr nem működött. * VII. Zár handicap. Dij 1300 kor. Táv. 2000 méter. Első lett Neimans br. Mortola, má­sodik Issekutz Royal Mail, harmadik Hajnal' Lunapark. Futott még: Tok és Wamba. Tot.: 5:9; 10:19. A lóverseny után következett egy másfajta verseny: verseny a közlekedési eszközökért. Itt könnyű sulyu, nehéz sulyu birkozások is estek. Azután megindultak a villamosok, a guminikereküek és az automobilok, de most már a város felé, hazafelé, feledni. Ilyenfor­mán törtónt meg Szegeden a lóverseny, a ma­gyar lótenyésztés érdekében, az urnák 1912-ik esztendejében. Budapest büszkesége. — Megnyílott az uj állatkert. — (Saját tudósitónktól.) A Városligetben ma a munka tartott beszámolót. Kevés szóval, nagyszerű hatással. Négy esztendeig eleget beszélt, hangoskodott odakünn a munka ezer szerszáma, szöge-kalapácsa. Ma már a kész munka, az uj állatkert mutatkozott be a maga világvárosi arányaival és értékével. Es Budapest láthatta, mint teremtett néki >ez a négy évi munika, a hivalkodó világváros el­gyönyörködhetett az uj kincsben, amit drá­gaságai közé ötvöztek. Mert amennyi mun­kát, szorgalmat!, tudást jelent az uj Állatkert visszafelé, annyi szórakozást, tanulást, emel­kedést jelent a jövő felé. A pesti ember szó­rakozásainak a programjában mától kezdve értékes pont lesz ez a magyar Zoo. Vala­hogy mégis közelebb jut a természetihez itt a kasirozott sziklák között, más égövek ér­dekes állatvilágát szinte meglesheti, egy kis .világutazást csinálhat olcsó pénzen. És bele­kapcsolhatja a nyári estéibe is unaloműző­nek, mert egész éjfélig nyitva és kivilágítva tartják maijdl a kertet. Tegnap az újságírók­nak mutatták be, az összegyűjtött látnivaló­kat, ma ünnepélyesen átadták az állatkertet a közhasználatnak. Az állatkert csodáit körülbelül mind is­meri már touit Budapest. Leírásokból, rajzok­ból. Hiszen valósággal a Kodak nyilvántar­tása mellett vonult be iaz állatkertbe egy-egy •ekzotikus állatpéldány. Akárcsak egy-egy ma­haradzsa látogatott volna hozzánk, rögtön ihirt kaptunk róla. S most, bogy minden ké­szen: jöhet ia közönség. Megszólalhat a legille­tékesebb ítélet. A publikumé. Amely szintén nem fog egyebet mondani a ikót hatalmas Gellértbegyről, a koncertező madárházról, az alligátorok ós kígyók pagodáiról, a pálma­házról, akváriumról, majomtanyáról: nagy­szerű, elragadó. Az elhelyezésük ideális. A fölszerelésük gazdag. Művészi munkát végez­tek a kert épitői, a munkálatvezető fővárosi tisztviselők és főtisztviselők. Elsősorban Márkus Jenő dr, a városgazdasági ügyosztály tanácsnoka, aki Bódy Tivadar polgármester­től vette át a kert építését s ő fejezte be. A •siker tudományos része Lendl Adolf dr-t és Ráthonyi Zoltán dr-t illeti. S aztán van még •egy sereg névtelen katonája a mai sikeres bemutatásnak: amit végeztek, derekasan csi­nálták. Verőfényes májusi rnap, még nincs tizen­egy óra, de már ezernyi elegáns, szép asszony, leány csoportosul az nj állatkert sétányain. A csoportok tarkaságát a férfiak szürke zak­kói, fekete redingotjai szakítják meg, tom­pítják le. Künn az állatkert előtt végtelen sorban érkeznek az automobilok, fiakkerek. Pontban tizenegy órakor megérkeznek a hi­vatalos személyiségek. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, Kazy, Samassa államtitkárok, Bárczy István polgármester, Boda Dezső főkapitány, Széchenyi Béla gróf, Fazekas Ágoston alispán, a törvényhatósági bizottság tagjai. Márkus Jenő már reggel óta itt foglalatoskodik. Bódy Tivadar alpolgár­mester az építési bizottság nevében rövid beszéd kíséretében adja át a polgármesternek az állatkertet. A polgármester átveszi és át­adja a közönségnek. Beszédében különösen a fővárosi iskolák figyelmét hívja fel az uj in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom