Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-16 / 12. szám

4 DÉLMAG YARORSZÁ G 1912 január 16 az a sok Ízetlen vicc, türelmetlen, sőt goram­W kifakadás, amilyenben gyakran van ré­szük a telefonbeszélgetők részéről. Ha az ilyen, telefonnál türelmetlen avagy kedé­lyes urak csak egyszer is bepillanthatnának a telefonközpontba és látnák, hogy milyen munkát végeznek a „telefonos kisasszonyok", ugy leszoknának arról, hogy ezeket a höl­gyeket akár gyerekes udvarlásfélével, akár türelmetlen kifakadással, vagy csak hossza­dalmas magyarázgatással is zaklassák. Tegnp például több mint tízezer beszélge­tést kapcsoltak. Tízezer beszélgetést össze és széjjel kapcsolni. Nem kis munka! Ilyen te­lefon-forgalom mellett átlag minden előfizető tízszer is beszél naponta, ami persze nem sza­bály, mert van, aki ötvenszer és van, aki csak egyszer-kétszer beszél napjában. 1911. évben összesen 2.788,760 beszélgetést folytat­tak Szegeden telefonon! Istenem! Mennyi szó, mennyi iclőpocsékolás! A szegedi telefonforgalomban különben legközelebb egy újítással kísérleteznek és pe­dig az „automata-telefonnal". Egyelőre csak bárom darabot készülnek elhelyezni. Hogy hol? Erre nézve még nem történt megállapo­dás. Ha beválik, akkor az egész városban a nyilvános telefon-állomásokon fogják alkal­mazni. Külföldön nagymértékben el van terjedve ez az automata telefon-rendszer és a magyar telefon-hálózat központi igazgatósága már régen tervezi ennek a rendszernek a gyakor­latba hozatalát, ám ngy látszik, liogy nagy technikai akadályai vannak e rendszer ál­landósításának. Pedig sokkal igazságosabb lenne, mint a mai gyakorlat, amely szerint egyenlően ugyanolyan összeget fizet a gyá­ros, a nagykereskedő, akinél egész nap csil­lingel a telefon, mint a szatócs, aki napjában alig egyszer-kétszer veszi igénybe a telefont. Nálunk különben is aránylag igen drága még ma is a telefon, ami annál visszatet­szőbb, mert ma már az üzleti életben igazán nélkülözhetetlen és modern kereske­dő el sem tudja képzelni, hogy anélkül ho­gyan bonyolítaná le az üzleteit. Ez az oka, hogy nálunk még mindig nincs olyan mér­tékben elterjedve, amint az igazán szükséges lenne. Stockholmban például a nyílt piacon, a kofák árusító deszkáin is ott van a telefon, sőt minden hónapos, úgynevezett albérleti szobába be van vezetve. Nálunk fényűzés­számba megy, ha valakinek magánhaszná­latra is van telefonja. Remélhető azonban, hogy a telefon szünet nélkül fejlődő, rohamos evolúciója ezeket a kicsinyes akadályokat mihamarább eltörli. Ki ne emlékeznék arra a magyar csodagyer­mekre, aki diák létére korszakalkotó talál­mányával: az automatikus telefonkapcsolás­sal annyira egyszerűsítette a telefon keze­lését, hogy a kapcsoló kiizpontot teljesen fe­leslegessé teszi. Németországban viszont kí­sérleteznek, hogy a telefont fotografális el­járással liozzák kapcsolatba és a megtörtént beszélgetést papirosra irja. Ennek az eljárás­nak az üzleti életben, különösen jogi szem­pontból van nagy jelentősége. Ezektől az újításoktól persze Szeged még messze van, de azért nagy általánosságban meg lehetünk elégedve a mi telefonhálóza­tunk fejlettségével. Igy is: Budapest és Zág­ráb után következünk, mindjárt első helyen. S hogy előbbre nem vagyunk, hogy nincs nagyobb telefonforgalmunk, annak sem a ftelefon-kezelősógünk az oka, hanem a mi köz­gazdasági viszonyaink, amelyek még nem olyanok, liogy nagyobb telefon-liálózatot tennének szükségessé. Aehrenthal külfigyminisEter leinon­ott! Szenzációs hirt közöl a bécsi Ze Azt irja, hogy Aehrenthal külügyminiszter, mielőtt a Semmeringre utazott volna, a mult hét végén, külön kihallgatáson jelent meg a királynál és megrendült egészségi állapotára való hivatkozással beadta a külügyminisz­terségről való lemondását. A király Aehren­thal lemondását el is fogadta s csak a dele­gációk ülése befejezéséig kérte, hogy marad­jon meg az állásában. Hir szerint már meg is találták Aehrenthal utódját Berchtold Li­pót gróf, volt szentpétervári nagykövet sze­mélyében. A németországi választások. Berlinből je­lentik: Az eddigi választási statisztika sze­rint a szociáldemokrata szavazatok teljes egymillióval haladja meg a mult évben le­adott szociálista szavazatok számát. A nem­zeti szabadelvűeket annyira megdöbbentette a szocialisták sikere, hogy eddigi határoza­tuktól eltérőleg kimondották, hogy a pótvá­lasztásokon nem a szocialisták, hanem a kon­ezrvativokat és a centrumot fogják támo­gatni. A munkapárt értekezlete. Budapestről jeelntik: A nemzeti munkapárt ma este hét órakor értekezletet tartott, melyen több fon­tos, a Ház elé terjesztendő törvényjavaslatot tárgyaltak és négy nemzetközi intézmény be­cikkelyezését tárgyalták, köztük a leány­kereskedelem ellen szólót is] SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Kedd Szép Heléna, operett. (Páratlan l/3.) Szerdán Házi tücsök, opera. (Páros 3/s.) Csütörtökön Az apa, vígjáték. (Páratlan %) _ Pénteken A lengyel menyecske, operett. (Páros 2/a.) Szombaton A lengyel menyecske, operett. (Páratlan 3/3.) Vasárnap délután Babuska, operett. Vasárnap este Rossz pénz nem vész el, né­pies vígjáték. Bemutató (Bérletsziinet.) * Rossz pénz nem vész el. Liptai Imré­nek, a Szegedről Budapestre származott Író­nak a jövő vasárnap mutatják be színdarab­ját Szegeden. A bemutatóra valószínűleg a szerző is eljön. A Rossz pénz nem vész el osztatlan sikert aratott Budapesten; tegnap pedig Nagyváradon hódította meg a közön­séget. A darab miliője szegedi, ugy hogy Szegeden kell legjobban megérezni, mennyi ben reális, magyaros és értékes Liptai Imre színjátéka. * A „Caesar és Kleopatra" a Nemzeti Színházban. Évek óta foglalkozik miudegyik drámai színházunk igazgatósága azzal a gon­dolattal, hogy bemutatja Bernard Shaw nagyszerű és kétségtelenül leghatásosabb da­rabját, a „Caesar és Kleopatra"-t. A jövő szezonban, értesülésünk szerint, a régi terv valóra fog válni, még pedig a Nemzeti Szín­házban. Elhatározot dolog, hogy a jövő sze­zon első felében a Nemzeti Színház előadja a „Caesar és Kleopatra"-t és a darab előadásá­hoz szükséges nagyarányú el ''kész öl etekhez már legközelebb hozzá is fognak. Azonnal bársonysimává és fehérré teszi a kezet a A parasztkirály gyilkosai. — Esküdtek előtt a Zsilinszky-fluk. — (Fővárosi munkatársunktól.) A Kúria tud­valevőleg megsemmisítette a gyulai Ítéletet, amely a gyilkossággal vádolt Zsilinszky-fiu­kat: Zsilinszky Endrét és Zsilinszky Gábort fölmentette. A nagy feltűnést keltő pör tár­gyalására a főváros elfogulatlan esküdtszé­két delegálták és ma reggel kilenc órakor újra, másodízben biráiik előtt állottak a Zsi­linszky-fiuk. Nagy érdeklődés mellett kezdő­dik a tárgyalás. A törvényszék folyosóit rendőrök lepik el, hogy az előrelátható to­longást megakadályozzák. Még nincs kilenc óra, de már az egyik vádlott; Zsilinszky Endre dr egy fogházőr kíséretében bevonul a vádlottak szobájába. A folyosón nagy tö­meg tanú áll. Egyik sarokban Áchim L. And­rás özvegye, talpig érő fekete toársonykabát­ban, a fején egyszerű fekete keszkenő. Áchimné arca nem változott azóta, hogy a csabai temetésen láttuk, sápadt ünnepélye­~~~ mondhatnánk megrázóan fájdalma^. Ilonka leánya támogatja, egv gyönyörű, ár­vácskaszemü kisasszony. Amikor Zsilinszky Endrét átvezetik a folyosón, a pillantása egy percre összekapcsolódik az Áchimné engesz­telhetetlen tekintetével. A fiatalember lesüti a szemét. A szobában már várja az öcscse, Zsilinszky Gábor, aki Temesvárról jött, ahol a tüzéreknél szolgálja önkén'tesi évét. A két Zsilinszky titkolhatatlan gyűlölettel fixirozza Fényes Samu ügyvédet, Áchim Andrásné jogi képviselőjét. Fényes röpiratot irt elle­nük, amiért provokálták is. A párbajt azon­ban itt vívják meg bandage nélkül és csak a fiuk kaphatnak sebet. (A tárgyalás megkezdése.) A biróság:, élén Baloghy György dr kurmi bíróval, kilenc óra után vonul be. Szavazó birák Saly Dezső táblabíró ós Mikovich Lajos dr. A vádat Sélley Barnabás dr főügyészhe­iyettes képviseli, Achimnét Fényes Samu dr, a vádlottakat Kenedi Géza dr és Keppich Eri­gyes dr védi. Kevéssel a biróság bevonulása előtt két fogházőr között megjelenik Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor, tiizérönkéntesi egyen­ruhában. Huszonkilenc tanút idézett be a tör­vényszék, közöttük özvegy Achimnét, aki fekete kendővel a ''fején, hosszú fekete perzsa kabátban jelent meg. Az esküdtszék megalakításánál szokatlan felhívást intézett az elnök az esküdtekhez: — Miután tudomásomra jutott, hogy az es­küdtek presszionáló, fenyegető leveleket kaptak, még pedig a vádlottak érdekében, felszólítom az esküdt urakat, jelentkezzenek, akik ilyen tartabnu levelet kaptak! Az esküdtek közül senki sem jelentkezik, még akkor sem, amikor név szerint szólítja őket. (A vádirat.) Az elnök megállapítja, hogy a tanuk egy­nek kivételével megjelentek, azután felol­vassa Mikovich dr a vádirat rendelkező ré­szét, amely a két Zsilinszkyt gyilkossággal vádolja meg. Sélley Barnabás dr. Az első esküdtszéki tárgyaláson történteket figyelmen kívül nem hagyhatom. Dehogy a bűnvádi eljárást gyor­sabbá tegyem, kijelentem, hogy a vádat meg­tartom, de a minősítéstől eltekintek. Esze­rint a két vádlott ellen a 301. szakaszba üt­köző, a 306. szerint minősülő, halált okozó, súlyos testi sértés büntette cimén tartom fenn a vádat. Az elnök: Zsilinszky Gábort hallgatjuk ki. Zsilinszky Endre hagyja el a termet! Föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom