Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)
1912-07-17 / 163. szám
152 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 julius 16. A mániákus honvédet, aki a katonaságnál iriár többször fogházban ült, majd megvizsgálja az ezredorvos, a további eljárás a vizsgálat eredményétől függ. Megtérülnek az elsikkasztott százezrek. — Egg érdekes itélet. — (Saját túflósitónktól.) Tiz esztendő óta húzódó komplikált, nagy arányú pörben hozott a napokban i tói etet a budapesti ke-, reskedelmi és váltőtörvénysz'ék. Sok százezer, majdnem egy millió koronás kártéritésről volt szó s az volt a pör tárgya,, hegy egy pénzintézet sikkasztó pénztárosa bűnéért felelős-e anyagilag az igazgatóság? Körülbelül tiz éve; annak, hogy az Egri Kereskedelmi, Ipar és Hitelintézet pénztárosa több, mint hétszázezer korona elsikkasztása után Amerikába szökött. A pénzintézet csődbe került s nemcsak, hogy az egész alaptőke ^elúszott, de a betevők túlnyomó rétee |s elvesztette keservesen összekuporgfctott vagyonkáját. A tönk szélére jutott részvényesek és a megkárosított betevők fiem hagyták enynyiben a dolgot. Kártérítési pört indítottak az egész igazgatóság és a felügyelőbizottság ellen, azt vitatva, hogy ezeknek a gondatlan mulasztása tette lehetővé a pénztáros bhribs manipulációját. Miután Heves váraiegyének szine-java benn volt az igazgatóságban, a megkárosított részvényesek és betevők között pedig a törvényszék bNU» is szerepeltek a felperesek inás bíróság delegálását kérték a Kúriától. A Kúria helyt adott ennek a kérelemnek s az egri törvényszék helyett, az ügy elbírálására a budapesti kereskedelmi és vájtüörvényszéket delegálta. Évekig folyt a per. Évekig folytak az iratváltások és tanúkihallgatások, ugy, hogy az akták már egy egész szobát megtöltöttek. A napokban végre Ítéletre került a sor. A törvényszék Gallia biró referálása alapján meghozta ítéletét, amely nagyon lesújtó az alperes igazgatóságra. A törvényszék ugyanis megállapította, hogy az igazgatóság és' a felügyelő-bizottság részint hozzá nem értéssel, részint gondatlan felületességgel vezette az intézet ügyeit. Kellő ellenőrzést nem gyakorolt s csak igy volt lehetséges, hogy a pénztáros évek hosszú során át zavartalanul csalhatott és sikkaszthatta a pénzintézet vagyonát. Ezért a törvényszék az összes igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat a hétszázezer korona 'elsikkasztott összeg egyetemleges megtérítésére kötelezte. Az itélet egész Heves vármegyében nagy ribilliót keltett. A közben teljesen leszegényedett emberek ismét visszajutnak vagyonkájukhoz. A gazdag emberek pedig koldusbotra jutnak. Az itélet különben még nem jogerős. Az elmarasztalt alperesek megfölebbezték azt a királyi Ítélőtáblához. Meskó Antal, kontra Berkes József és Vass Ferenc. — Mi történt a szegedi korzón ? — (Saját tudósítónktól.) Három szegedi ur nevét irtuk le. Mindhármat nagyon jól ismerik Szeged társadalmában. Meskó Antal: a bécsi biztosító társaság szegedi főügynöke. Berkes József: a Roy al-kávéház volt tulajdonosa, ismert nagyvállalkozó. Vass Ferenc: népszerű moziddrektor. S a három szegedi ur neve most együvé kerül. Még pedig, mert egyik budapesti lap ir róluk és arról az afférról, melyet Meskó Antal provokált. A szegedi korzón történt az eset, melyet a fővárosi lap után a következőkben idézünk: Szegeden, ebben a szép, hatalmas alföldi városban nehezen múlnak a kánikulai napok. A tiszai strandfürdő hüs vtizéből az esti órákban a város egész intelligenciája a korzóra vonul. Olyan élet van ott, mint nálunk a Dunaparton. Otthonrekedt elegáns asszonyok és leányok vonulnak föl a korzón, vászonaljban és szédítő fehér blúzban, akárcsak nálunk a Hangliban. A korzón kény elmes karosszékek állanak a közönség rendelkezésére. Vannak, akik állandó kundsáftok, mig mások rendes bérlői .a Buckwald-féle székeknek. Itt, Szegednek; e mesés, nagyvárosi részén, kinos botrány játszódott le a napokban. Meskó Antal, a bécsi biztosító társaság szegedi főügynöke, elfoglalta bérbe vett székét. A véletlen ugy akarta, hogy egy tisztelt öreg ur legyen a szomszédja. De Meskó Antal ugy gondolta, hogy ő nagyobb ur a véletlennél s roppant haragra lobbant, mikor megpillantotta szomszédját. Magához citálta a bérszékek tulajdonosát és hangosan, a korzó közönségének nagy megbotránkozására követelte szomszédjának, a zsidó öreg urnák eltávolítását. , 1 Valahogy csak elintéződött ez a esuf affér, de másnap folytatása következett Tudomást szerzett Meskó Antal eljárásáról két ismert szegedi férfi, Berkes József ós Vass Ferenc, akik különb izmokkal rendelkeznek, <mint a méltatlanul 'inzultált öreg ember. A botrányt követő este Berkes és Vass urak letelepedtek a korzón Meskó Antal mellé és gyöngéd célzásokat téve a kellemetlen szomszédságra, felszólitottá.k Meskót, hogy ismételje meg kirohanásait.'. Meskó azonnal tisztában volt a helyzettel. Fölállt és a körülülők hangos nevetése közben, megjegyzés nélkül, eltávozott. Igen, igy tett Meskó Antal. Hát ez történt Szegeden. Na és még valami- A liberális polgárok, akik nem barátai az efféle torzsalkodásnak, egyszerűen bojkott alá vették a bécsi biztosító társaságot, ahol Meskó Antal dirigál. Az nj püspökség. Az aj magyar ptls. pökség körül nagy bonyodalmak vannak kerekedében. A román főpapok a pápai jóváhagyást meg akarták akadályozni. Azonbna az engedélyezett csonka jogú püspökséget sem szívesen nézik a román főpapok. El is követnek mindent, hogy igazi kialakulását megakadályozzák. Megindult a mozgalom, amelynek élén Radu Demeter nagyváradi görög-katolikus püspök áll. A cél az, hogy a magyarajka görög-katolikus hivők egyházaiból minél kevesebb csatolódjék az uj püspökséghez. Biharmegyében, több mint ötven paróchía van, amelyekben a hívek többsége magyar. Radu püspöknek az a föltett szándéka, hogy mindenáron megakadályozza ezeknek az egyházaknak az uj püspökséghez való csatolását. Azonkívül több szatmármegyei, hunyadmegyei és küküllömegyei magyar nyclvő egyházközséget akarnak visszatartani a magyar püspökségbe való beosztástól. Toselli gyöngéd és figyelmes. (Saját tudósítónktól.) Bevezetésül, izéli tőképen, lia megengedik, egy apró jelenetet 'beszélek el, amely bizonyára érdekli önöket, minthogy a. szereplői művészek. Magyar művészek. Nevesek. És ez felment az alól, hogy neveket is említsek. A művészek közül, ükkor, amikor ez az eset megesett, még csak kettő volt ezen a pályán, az egyik színész, a másik énekes, a harmadik az énekes felesége csak azóta, lett művésznő, jelentékeny, amióta a szi'nész életepárja. A helyzetet tessék elképzelni a következőképen. Az énekes felesége már két év óta a színész felesége, de az 'énekes elfeledni azóta sem tudta, és valahányszor meleg ós zengzetes baritonján az lek grolle nicht . . . cimü dalt énekelte, az arcán és a szemén ott csillogott az állítás ellenkezője. Az énekesnek egy estén valami fontos előadáson kellett volna részt vennie az Operaháziban, de az előadást, szinte közvetlenül a kezdet előtt, lemondotta. Pedig pontos, lelik|iismeretes ember volt, aki gyakran és próba nélkül „beugrott". A színházban meg volt győződve mindenki, liogy csak valami egészen komoly baj lehet a lemondó levél megett és meg sem próbálták kapacitálni, hogy fellépjen. Annál nagyobb volt Máder igazgató csodálkozása, amikor este félnyolckor az Andrássy-uton beleütközik egy rohanó úriemberbe, akiben a kitűnő énekest nem volt nehéz felismernie. — De kérem, méltatlankodik Máder, Ött az utolsó percben cserbenhagy minket és az Andrássy-utat rójja ilyen zimankós időben . . . ? — Direktor ur, bocsásson meg, hangzik a felelet, nem érek rá, sjietnem kell. Nagyon beteg a feleségem • • • Ezt a bbnmot-t akkoriban sokat emlegették kuriozumképen, akárcsak mostanában Toselli ur viselkedését a felesége .iránt, aki ellen folyik a válópere. Toselliné az utolsó hetekben súlyos beteg lett, annyira, hogy operációs beavatkozás vált szükségessé, miért is a szászok egykor való királynőjét át kellett szállítani egy közkórházba. Az átszállítás idején és utána is, Toselli kisérte, a férje, és azóta a kórházban újólag sokszor felkereste. Az újságok, mint érdekes pikantériát jegyzik az esetet és önök is 'bizonyára csodálkoznak rajta. Miért kérem? Toselliné, aki eddig egy királynak, egy tanárnak és egy művésznek volt a felesége, most válik harmadszor életében és pedig, a mint látszik, szeretetben, békében. A közönség úgynevezett érzésvilága viszont nem eléggé kulturált aboz, hogy egy válást botrány, veszekedés, piszok és szenny nélkül elképzeljen, nem eléggé kifinomodott, hogy megértse, két ember elbúcsúzhat egymástól ezekkel a szavakkal: — Addio, addio senza ráncon. Elválni harag nélkül. Pedjig az egyesegyedül kielégitő megoldás cz. Nemes, egyszerű, természetes és a polgári határokon belül a morális formák betartására az egyedül lehetséges. Féleségül venni, akit szerettünk és megszerezni kedvesünknek a férjes nőnek kijáró minden tiszteletet és örökre elvágni á rossz nyelveket. És ha a csalódás bekövetkezett — a csalódás a bölcsesség üt ja — elbúcsúzni formában, amely nyilt, őszinte, egyszerű, természetes, elfogadott és — ez a fő — törvényes. Elválni harag nélkül. Védeni és oltalmazni a nőt, amig más oltalmazó ja nincsen, besegíteni biztos révbe. És amikor beérkezett, barátsággá sznblimálódik a szerelem és örökké megmarad érdeklődésünk iránta, akiit szerettünk egyszer. Mint népszerű olvasmányt, e célból is ajánlóin Casanova emlékiratait, e remekművet,
