Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)
1912-08-18 / 6. szám
19-12 augusztus 18. DÉLMAGYARORSZÁG b Ugyancsak állandó és érdekes jelenség a nyugalomba vonult öreg ur.ak sora, akik a szokásjog alapján valósággal kisajátították a bérszékek egy részét, ahonnan adomázva figyelik a fiatal, egészséges élet virágzását és mondogatják a meséket, a mindig egyforma: „m-ikor még én fiatal" kezdettel. Vacsora után más a kép. Mig előtte com-me il faite volt minden, möst intimebbek az emberek. A barátságosan elbeszélgető családok inkább a kereskedőés iparosemberekből állanak. Nem kötelező már a ka-lap, sem bárm-i felesleges cifraság, csupán egy vállravetett kendő jelzi, hogy az utcán vannak. Az öregek többnyire ülnek, a fiatalok sétálnak. Azok, akik a cigányzenét szeretik, a Kárász-utcát részesitik előnyben, ahol a Belvárosi- és a Corsó-kávéház gondoskodik a szórakozásukról. Akik a sportot kedvelik, a városház előtti térségen kerekes-korcsolyáznak és akik, -nos, -akiknek lelkülete inkább a szeníimen tálizmus felé hajlik, -azok az árnyékos fasorban maA radnak és szövik ábrándos álmaikat a szerelemrőt. És tulajdonképen ez a hangulat az, amely ezer változatban szövi át arany szálaival -a misztikus -éjszakát, melynek megvilágításánál mindig kicsúcsosodik az örök refrén: keresd -az asszonyt! A KÁVÉHÁZAKRÓL ÉS MOZ1KROL. ' Budapestről nekünk -eterj-edt nézetünk, -hogy az a kávéházak városa, holott az olyan messze van még ebben Párástól, mint Szeged a -fővárostól. A középiskolák vaskalapos tanárai olykép álli-tiák a serdülő -ifjúság elé a kávéházat, mint valami bü-nös és veszedelmes intézményt, holott annak -épen ugy meg van -a maga jelentősége, mint mindemnek, -ami .a mai társadalommal összefüggésben áll. Szeged kávéházai szép példái -ennek a fénynek. Jelenleg öt nagyobb kávéház áll a közönség rendelkezésére. Mindegyiknek egyformán t.i-pikus az összetétele. Külön ülnek az agglegények, külön a katonatisztek. Meg van a törzsasztala ugy a bohémeknek, mint az á-lbo-hémek.nek. A szép asszonyok épen ugy -kultiválják az ártatlan szem-ílö,rtö!iést, mint akármeyi-k világváros -hasonló -helyén. A hatalmas ujságo-k gyakran csak arra valók, hogy lehetetlenné tegyék a b-etek-intés-t az avatatlanoknak az ilyenféle játékokba. A bil'-iárd és a kártya már -a fásultabbak szórakozása. Általában véve, a csésze feketével, vagy két szelet fagylalttal megváltott belépti jegy után olyan nyugodtan élvezik sokan a .keleti kényelmet, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Talán az :is. M-a inkább csak szórakozni megyünk a kávéházba, mini mulatni). A cigányzenének -nincs meg már a régi varázsa, „banknóta már nem repül a pr-imás fejéhez". Lassankint ki -is szorítja majd a katonazenekar, amelynek már is nagyobb közönsége van, mint az előbbinek. Legújabban, miután a k-inematográf vonzerejét megismerték az emberek, vannak kávéházak, melyek mozival kombinálják helységeiket. Ilyen szintén több működik már Szegeden, de ezek a másodrangu-a-k közé -tartoznak és inkább a szegényebb -iparosok szó.rakozó-ihely-e. Ott gyakoribb a szorosan vett múlatás, ami azonban — sajnos — legtöbbször durva részeges-kedóssé faiul. Ez utóbbitól eltekintve, a kávéházak, mint szolid szórakozóhelyek, érték-es hivatási töltenek be -azáltal is, hogy közelebb -hozva egymáshoz az együvé tartozókat, a társadalm együttműködést elősegítik. a mou-lin—rouge-kaibaréran. A kabaré épe-n -olyan fontos és szükséges alkotó része a városnak, mi-nt a sziniház. Nálunk látszólag nyáron ez pótolja a sziniházat, de tényleg mindkettőnek meg van a maga külön közönsége és azér-t az együttmüködés-ük nem-csak lehetséges, hanem szükséges is. Igaz ugyan, hogy három kabaré közül ma csak egy működik, de ennek oka nem -a közönségben, hanem a kabaré ferde felfogású vezetésében rejlik. A k-abaréba -egyenesen mulatni megyünk és érdekes, hogy itt tisztázódik legkirivóbban a viszony a mulató ember és -a szótakozást adó üzletember között Ugyancsak itt láthatjuk azt az óriási -ellentétet, ami a müv-ett és udvarias francia között és a mi köztünk fennáll. Lássuk a dolgokat, ugy, amint v-annak, minden szépítgetés nélkül és őszintén. A Mo-ulin—Rougé-ban v-agyunk. — Mindjárt megkezdődik az előadás-, — biztatja a tulajdonos a vendégeket, -a,kik ész-rev-ehetően türelmetlen, kedn-ek, mert bár kilenc órára van hirdetve az -első szám, még tiz felé -is üres a primitív emelvény, anni a színpadot pótolja a k-erthelydségben. Innen folyosó vezet -az utcára, melyen állandóan ki és be járkál a tulajdonos. Ez -többeknek fel is -tűnik és m-eg is kérdezik az okát, mert azt hiszik, hogy a vendégek egy bizonyos számától teszik függővé az -előadás megkezdését. — Megszökött az első szám és -azt várjuk, — hangzik a meglepő felelet. — Hogy-hogy? —Délután, kérem, még itt voltak, és most sehol se találjuk őket. Tetszik tudni, két leány. Nagyon ügyesek. Nem rég vannak itt. — Mi lehet az o.ka? — Nem tudom, kérem. Pediig — -itt eszébe juthatott az első kabaré-botrány — ma délután kapták ki a fizetést. Én rendesen fizetem a -tagokat. Közbein pedig hir-nök jő s pihegve szól: — Nem találtam sehol. Az előadás tehát megkezdődik a második számmal. A programjuk meglehetősen szegény: Sorra támadnak fel a feledésbe ment kuplék és tréfák, de a csupán férfiakból álló közönség mulat és -tapsol. És ez a fő. A harmadik vagy negyedi-k számnál megérkeznek a várya-vártak -is, amit egy lefüggönyözött szobából előtörő lármás hangzavar jelez. A közönség be van avatva a titokba és az előadó szinészsz-el együtt inkább ar-ra figyel. Az egész incidens pedig mintha, még jó reklám is lenne, mer-t a szökevényeknek határozott sikerük van, ők kapják a legtöbb tapsot és azóta -talán már legalább harmadik szám -lettek. Még egy-két tánc és az előadás véget ért. Ilyenkor akik mulatni akarnak,, o-t-t maradnak, -akik nem, hazamennek. Többnyire mind ott maradnak. Ekkor kezdődik a kab-arézás második szakasza, ami a nagyobb ilyenforma intézményeknél a télikertben szokott lefolyni. A pincér diszkrét mosolylyal ajánlkozik az ismerkedés sima és zavartalan Áebonyd'ltásár.a. Persze csak azokat tünteti k-i, akikben, praksz-isa alatt szerzett ember ismeretével, megsejti az úgynevezett „jó" vendéget. A delikvens ilyenkor, bárki legyen is, rögtön méltóságos ur,rá avanzsál. Összepárosítják a nővel. A pincér a hátamögé áll és a fülébe súgja az édes szavakat: — Parancsol rendelni? Ilyenkor rendelni munszáj. A pezsgős üvege-k mellé sorakozik azután a cigány és esetleg még egy pincér, aki, lia mást nem is csinál, csendes megnyugvással irigykedik szerencsés kollégájára, akinek r.agyog a szeme a busás borravaló reményében. — Csuhaj, sose halunk meg — tör ki a vendégből a vigság. A nő elhuzatj.a a prímással össz-es számait és énekli -is azokat. Ekkor érkezik el az a pillanat, mikor az -egész kávéházi személyzet, mint egyember, á'hi-tattal körülállja a hőst és szelíden kioperálja a zsebéből; az utolsó fillérjét is. Ez a séma nálunk mindég ugyanaz. Nemcsak Szegeden, Pesten is igy történik. Páris annyival v-an előrébb, hogy az áldozatokat az idegenekből vállogatja össze és ezzel szemben saját honfitársát megkíméli. Az okai pediig: Először:mer-t a vendég nem nézi meg magát mindég a tükörben, mielőtt mulatni megy és igy „spicces" állapotban a legnagyobb l-elk-i nyugalommal elhiszi, hogy ő legalább is Adonisz, -akié.rt erkölcsi kötelessége minden .nőnek rajongni. Másodszor: mert nem •tudja, hogy azokat a nőket, akikkel mulat, legtöbbször írásos szerződés köti ahhoz, hogy előadás után mulattassák a vendégeket és akiknek legtöbbje szini iskolát végz-ett és gyakran a családját is eltartja azzal a maga szomorú feláldozásával' keresett néhány koronával, ami-t igy megkeres. Harmadszor: mert azok, akik az egészet intézik, erősen rajta vannak, hogy a finom múlatás dőzsöléssé fajuljon, mer-t nekik belőle anyagi hasznuk van. Ilyen körülmények között természetesen még örülnünk kiell, ha Szegeden a kabarék eddig nem tudtak lexásztálmi. Reméljük azonban, hogy idővel* min-t minden, ugy ez is uj irányban fog fejlődni és rövidesen igazán kellemes és finom szórakozó helyek lépnek a -helyébe. A BQHÉMTANYÁRÓL. Mint minden városban, ugy Szeged-en is azoknak, ak-ke-t a megéihetésü-kaz éjszakához köt, megvan a maguk külön kávéházuk, ahová munka végeztével összegyűlnek. Szegeden már évek óta -a Royal-kávéhaz a bohémtanya. Itt az élet igazából csak éj-fél után -kezdődik. Ott kedélyes társaságba csoportosulva, együtt láthatjuk a színészeket, újságírókat, Írók és egyéb művészeinket. Azok a nők, akik éjfél, előtt még a deszkákon lejtették gyönyörködtetésünkre a szebbnél sz-ebb táncokat, egy-egy ablakban elv-o-nulva dorninóz-nak vagy vicc-ekeit mesélnek egymásnak a két tojáspo-hárba vagy más egyéb mellett. A hangulat intim. Majdnem mindnyájan -ismerik egymást. Még a pincérek is mások, mint -a többi kávéházban. Ismerik a vendégek szokásait és kívánságaikat gyakran már felszólítás nélkül is teljesítik. Akárcsak a pesti N-ewyor-k-kávéházban. KÉPEK MINDENFÉLÉRŐL. •Nem lennie teljes a szegedi éjszaka fotográfiája, lia figyelmen kivül hagynánk a város társadalmának ezt a részét, melyet leginkább szeretünk kifejteni a soriból, ha társadalomról beszélü-nk. Értjük alatta azokat, akiknek nem jut részük a szórakozásból, mert a szegénység csak vergődést és pihenést- ismer. Pedig ezek épen ugy helyet követelnek a város összeségében, mint a legelőkelőbb körök tagjai. Ezekkel annál inkább kötelességünk foglalkozni, minthogy testi és vagyoni épségünk sokban attól függ, hegy milyen viszonyban vagyunk velük. A legtöbb biin a sötétségben fogamzik meg és a legtöbb bűnöst az egyedüli jó, -a pihenés megvonása ta-szitja a fertőbe. A világvárosok helyes meglátással már régen foglalkoznak ezzel az üggyel ós nem egy áldásos intézménye ta/nuskodik már erről. Szeged lakosságának a szaporodása is szükségessé teszi ezt és reméljük, hogy rövidesen meg leszünk kiméivé -attól a kinos látványtól, amit az elhagyottabb helyeken heverő rongyos -alakok sokasága acl. Az ilyenfajta intézkedések majd módját ejthetik akkor, liogy -a prostitúció, (saj-nos, ,az előző hónapok ezt bizonyítják), nem ver többé gyökeret városunkban. Már hajnalodik. Vége az éjszakának. Kinn vagyuink a Szédbenyi-tér üres bé-rsz-ékei között. Az ég zöldes-kék szinii, olyan mint az ártatlan bámész leányszem-ek. Fáradt •agyunkban zsong az impressziók hosszú sora. Megismertük Szegedet, olyannak, amilyen valójában és látjuk az emberek kaszt-o-kiia szakadását mindenben, amit, csak életiiyilvá-nulásnak nevezünk. Előttünk a szent cél, amiért a népek most vívják döntő harcukat: a megértés és testvériség eszméje. Mennyivel máskép -lesz akkor . . . akkor, a mikor mi már talán nem is létezünk. — Kelet felől pirkad az ég. Kezdődik egy uj nap, egy uj éjszaka és még sok, -sok éjszaka . . . Boga Dezső. A munkapárt gyf zelmc Bácstóvároson. Bácstórárosról jelentik: A Gromon Dezső báró halálával megüresedett bácstóvárosi kerületben szombaton volt a képviselőválasztás. A választás a munkapárt fényes győzelmével végződött. Este nyolc órakor hirdették ki az eredményt, amely • szerűit Eretovics János dr plébánost, a munkapart jelöltjét kétezerszázöt szavazatta! Hadzsi Koszta dr nemzetiségi jelölt, kétszá- nyolcvannyolc szavazatával szemben a kerület képviselőjévé választották. A pénzügyminiszter szabadságon. Budapestről jelentik: Teleszky János pénzügyminiszter befejezte a jövő évi költségvetés tervezetét és holnap megkezdi a szabadságát, A pénzügyminiszter egyelőre Lovranába utazik.
