Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-03 / 18. szám
1912 szeptember 3. DÉLMAGYARORSZÁQ 3 gyűlés végül határozatot fogadott el, mely az alkotmányos rend helyreállítását s a képviselők mentelmi jogának biztosítását siimpti Felállítják a vizórákai. — Minden ház csak egy vízórát kap. — (Saját tudósítónktól) A közgyűlés még juniusban elhatározta, hogy vízórákat fog felállíttatni, mivel az időnként felmerülő vízhiány megszüntetésének az egyedüli módja, a kötelező vízórák beállítása. A közgyűlés ugyanakkor utasitotta a város fanácsát, hogy készítse el az erre vonatkozó javaslatot és a vízügyi szabályrendeletet ennek megfelelőleg módositsa. A tanács a mérnökségnek adta ki az ügyet, annak előterjesztése végett, hogy miképen lehetne a vízórákat a méltányosság és a városi érdekeknek szemmel taríása mellett beállítani. A mérnökség elkészült a javaslattal és ma délután öt órakor tartott műszaki bizottsági ülésen tette meg előterjesztését. A mérnöki javaslat szerint a vizmizéria megszüntetésének egyedüli helyes módja az, hogy minden épületben egy, esetleg két vízórát állíttasson be a város. Egy másik terv is felmerült a tárgyalások során, amely szerint minden lakás külön vízórát kapott volna, de ezt a tervet a mérnökség szerint, mellőzni kell, két okból. Először is a házakban a vízvezetéki csövek, annyira szétágazván és rendszertelenül vannak elhelyezve, hogy legtöbb lakásban két vízórát is kellene felállítani, hogy az összes mellékcsövekből történt fogyasztást ellenőrizni lehessen. Másodszor pedig a kérdés ilyetén megoldása, óriási megterheitetéssel járna, ugy a városra, mint az egyes háztulajdonosokra nézve is. Ezzel szemben a város főérdeke, hogy ne legyen vízpazarlás, kielégítést nyer úgyis, ha minden épületben csak egy vízóra van, mert igy az egy lakásokban sem pazarolhatják a vizet. A lakóknak együttesen kell fizetni a vízfogyasztást, ezért vigyáznak egymásra, hogy vizet senki ne pazarolja. A mérnökség részletekre is előterjesztést tett. Javasolta, hogy a vízórákat a város saját költségén szerezze be, mivel az ő érdekeit van hivatva szolgálni. Hogy a horribilis kiadás egy része megtérüljön mégis, fel kell emelni a viz árát köbméterenként tiz fillérről tizenhat fillérre. Ezen előterjesztés után a műszaki bizottság tagjai között hosszas vita indult meg arra nézve, hogy lakóházanként egy órát állitassanak föl, vagy pedig minden lakásba külön egyet. Mailina Gyula műszaki tanácsos annak a véleményének adott kifejezést, hogy minden lakásban külön kell vizórát felállítani, mivel a nagyobb bérházban, ahol husz lakó közül három vizpazarló, a többi is kénytelen viselni a terheket. Bokot Pál helyettes polgármester erre nézve azzal érvelt, hogy a vízfogyasztás először is és közvetlen nem a lakókat, hanem a háztulajdonost terheli. Igy a háztulajdonos, mint a legjobban érdekelt fél, fel fog ügyeltetni bizonyára, hogy ne történjék vízpazarlás. Wimmer Fülöp, Csernovics Agenor főmérnök és Farkas Árpád városi mérnök is ezen a véleményen voltak és többek felszólalása után á műszaki bizottság elhatározta, hogy oly javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy minden házban egy vizórát állítsanak fel. A vízóra darabonként 65 koronába jön, amit a város szerez be, de a háztulajdonosok használati és kezelési dijak fejében, évente az összeg husz százalékát kötelesek megfizetni. A vizárak felemeléséről, egyelőre nein határozott a bizottság. Miért járt Izvolszki Ausztriában? A N. Fr. Pr. jelenti Ischlből: Izvolszki párisi orosz nagykövet szombaton tudvalevően meglátogatta Fürstenberg Emil herceg bukaresti osztrák és magyar követet strobeli birtokán. Ez a látogatás tisztán csak udvariassági aktus volt, de még sincs minden politikai jelentőség hijjával, ami abból is kitűnik, hogy Izvolszki Berchtold grófot is meglátogatta Gansteinban, Mint diplomáciai körökből jelentik, Izvolszkinak az a szándéka, hogy elhagyja párisi állomását és a berlini nagyköveti állást szeretné betölteni. Izvolszki most a német kancellárnál, valamint a két osztrák és magyar diplomatánál való látogatása alkalmával minden igyekezetével azon volt, hogy eloszlassa azt a gyanút, mintha Németországnak és Ausztria és Magyarországnak ellensége volna, aminek az európai helyzet egyik válságos pillanatában általában hitték. A német kormány az ő kinevezése elé nem fog nehézségeket gördíteni s minthogy a berlini orosz nagyköveti állásban legutóbb változás állott, be Izvolszki kinevezése dolgában már legközelebb dönteni fognak. — Félnek Kina fölosztásától. A kinai kormány az angol jegyzék következtében az expedíciós hadtest parancsnokainak azt az utasítást adta, hogy egyelőre szüntessék meg a hadmüveleteket. Az angol kormány lépése nagyon megijesztette a mértékadó kinai köröket, amelyek attól félnek, hogy már most Kina fölosztása következik. Vasárnapi beszámolók* — A politika eseményei. — (Saját tudósítónktól) A szövetkezett ellenzéki pártok intéző-bizottsága csak szeptember 10-én fog ugyan tanácskozni az ellenzék magatartásáról és egységes politikai taktikájáról, azok a békeföltételek azonban, amelyek alapján az ellenzék hajlandó a normális parlamenti és politikai helyzet visszaállítására, már is megjelentek, a nyilvánosság előtt. Egy reggeli újság vasárnap egész terjedelmében közölte annak a kiáltványnak tervezetét, amellyel az ellenzék az ujabb harc küszöbén a közvéleményhez fordul. Ez a közlemény a bizottság valamelyik tagjának, sokan ugy vélik, Polónyi Gézának, indiszkréciója folytán került idő előtt napvilágra. Ezek a pontozatok a békés kibontakozás föltételéül a következőket jelölik meg: A korona küldjön ki birodalmi embert, homo regiust, az ellenzékkel való béketárgyalások megkezdésére. Lukács László és Tisza István gróf vonuljanak vissza. Az ellenzék kirekesztesevel létesült házszabályok érvényüket veszítik s a junius 4-ike után alkotott törvények novelláris uton nyerjenek ujabb szankciót. A többi pontok a sajtó ellen foganatosított intézkedések visszavonását, a képviselőház föloszlatását követelik. Az uj választás után összeülő Ház egy választójogi kabinet feladata lenne a választójogi reform megalkotása, legalább is olyan keretek közt, mint amilyenekkel az ellenzék ezt annak idején együttesen megállapította, Az uj képviselőház aztán végrehajtaná a házszabályok gyökeres és végleges módosítását is. Hogy mennyiben hiteles ez a közlemény s mennyiben fedi az intéző-bizottság készülő határozatát, egyelőre lehetetlen ellenőrizni. Az ellenzéki pártok közül azonban, ma délig legutóbb egyiknek vezetősége s maga a bizottság se cáfolta meg a tervezetet. Minden esetre hangsúlyoznunk kell, hogy az ellenzéki béketervezet nemcsak naiv, de nevetséges is. Beszámoló mindenfelé. A vasárnapot az ellenzék is, a munkapárt is népgyűlések, beszámolók tartására használta föl. A munkapárt tagjai közül Antal Géza Pápán, Pirkner János Zsombolyán, Cserny Károly a surányi kerületben, Scitovszky Béla Szécsényben, Sárkány Ferenc Komáromban, Bárczay Ferenc Abaujszántón mondott beszámoló beszédet. Érdekes volt az abaujszántói népgyűlés, — amelyen Justh párti einber elnökölt s ahol a munkapárti és az ellenzéki választók békés egyetértésben hallgatták végig Bárczayt s utána a gyűlés ellenzéki szónokait, a kik mind a béke helyreállításának szükségét hangoztatták. J w ^^UHMOMl .OUIgLlI. Az ellenzéki pártok tagjai közül Sághy Gyula, a Kossuth-párt alelnöke Somorján mondott beszámolót. Itt megjelent Apponyi Albert gróf is s hosszabb beszédet mondott a politikai helyzetről. Papp Zoltán Tiszalöki beszámolóján Mezőssy Béla különösen a választójogi reform fontosságát fejtegette s kemény, elitélő kritikát gyakorolt a politikai erkölcseiben elhanyatlott magyar középosztályról. Apponyi Somorján. Mint föntebb emiitettük, Apponyi Albert gróf vasárnap a pozsonymegyei Somorján mondott nagy beszédet a politikai helyzetről. Somorján vasárnap délután mondta el beszámoló-beszédét az egész kerület részvételével Sághy Gyula országgyűlési képviselő, a Kossuth-párt alelnöke. A népgyűlésen részt vettek: Apponyi Albert gróf, Károlyi Mihály gróf, Esterházy Mihály prof, Bernáth Béla, Huszár Károly és Szluha Pál országgyűlési képviselők is. Apponyi gróf és Károlyi Mihály gróf a beszámoló-beszéd után beszédet mondottak, a melyekben a mai politikai helyzetett ismertették részletesen. Sághy Gyula beszámoló-beszéde után Károlyi Mihály gróf szólalt föl, aki egyebek között a következőket mondta. Most ugy áll a helyzet, hogy mi, lehet, hogy elveszítjük a csatát, de csakis a testünkön keresztül fogjuk elveszíteni lehet, hogy elpusztulunk, de hogy ha mi elpusztulunk, merem állítani, hogy Magyarország is elpusztul velünk együtt. Apponyi Albert gróf is beszédett mondott, amelyben igy nyilatkozott: A béke és a megértés lehetősége abban a pillanatban fog beállani, amely pillanatban a munkapártban belátják, hogy a történteknek reparációja szükséges, és hogy ezt a reparációt nem eszközölhetik azok, akik a jogrend megsértésének vezértényezői voltak. Ha majd azután a reparációnak módozatairól lesz szó, akkor lehetünk és leszünk előzékenyek, nem fogunk lehetetlenségeket követelni, nem fogunk követelni olyant, ami a többséget megalázza, gondosan őrködn fogunk hogy a királyi felség csorbát ne szenvedjen. Mindezekre gondunk lesz, mikor a bölcs mérlegelésnek és az előzékenységnek pillanata bekövetkezik, mikor a reparáció szükségességének elve elismertetett onnan és a reparációval együtt a személyi kérdés megoldása is. Áddig nincs más szavam, mint az elszánt, végletekig menő, kíméletlen, sem önmagukat, sem másokat nem kimélő harc. A románok mozgolódása. A szatmármegyei Udvari községben vasárnap délután a román nemzetisigi párt népgyűlést tartott, amelyen tiltakozott a községnek a hajdudorogi püspöki egyházmegyéhez csatolása ellen és foglalkozott a politikai helyzettel is. A népgyűlésen, amelyet Anderkó Viktor görög-katholikus román lelkész hivott össze, megjelent Pap György, a román nemzeti komité elnöke. Miháli Tivadar országgyűlési képviselő Lukács László volt országgyűlési képviselő, és lacfalusi pap és Lukács Konstantin esperes is. A hatóságot Helmeczy Pál főszolgabíró képviselte, aki kijelentette, hogy román szónoklatot nem enged meg. A népgyűlés román hallgatósága eseményekeit, fenyegető magatartása volt erre a felelet és hiába volt a főszolgabíró minden tiltakozása, Miháli Tivadar országgyűlési képviselő elmondotta román nyelvű beszédét, amelyben támadta a kormányt a junius 4-iki eseményekért, majd válaszolt a miniszterelnök nagyenyedi beszédére, amely a választói jog kérdését továbbra is sötétségben hagyta. Lukács László, a román nemzeti kamara titkára akart ezután belefogni a román nyelvű felszólalásba, de a főszolgabíró már többször félbeszakította azzal, hogy beszéljen magyarul. A szónok erre nem mutatott hajlandóságot, mire a főszolgabíró végül mégis látta, hogy a román beszédet meg kell engednie. A tömeg ugyanis olyan fenyegetően viselkedett, hogy a
