Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-01 / 42. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 1. tosul, tette őt nemzete emlékezetében oly mithoszi alakká, az inranzigens haza fisát oly eszményi megtestesítőjévé, hogy az utókor nem tartja elégnek emlékének a történetét soha nem inuló betűi által való megörökittetését, hanem dicsőséges emlékét a képzőművészet ecsetje és vésője ábrázolatai ban is igyekszik átadni az utódoknak. Ez a hazafias szellem, ez a magasztos törekvés vezette a Rákóczi-egyesületet, amidőn Rákóczi Ferenc szobrának Szegeden való fölállítását elismerésre méltó buzgalommal eredményezte: ugyanez vezette az e kez deményezés folytán megalakult Rákóczi-szoborbizottságot, amely az emlék fölállítását töirbetlen eréllyel keresztülvitte; e szellem vezette a szegedi sajtót, amely a mozgalmat lelkesedéssel támogatta s e szellem vezette Szeged város közönségét, amidőn az emlék létesítésére fejedelmi bőkezűséggel áldozott. Hulljon le a lepel! És most avatott kezek által magas művészi ihlettel megalkotva, itt áll a nagy vezérlő fejedelemnek, történetünk e klasszika; alakjának hivatott bírálat által müvészilej tökéletesnek és kortörténetileg hűnek elismert nemes alakja. Ércanyaga dacolni fog az idők viharaival s időtlen időkig hirdetni fogja a nagy fejedelem dicsőségét, hirdetni fogja Szeged város népének izzó hazafiságát. Amidőn a művészi alkotást Szeged város közönsége nevében elsőnek megkoszorúzom s örökidőkig való sértetlen föntartása céljából átveszem: levonom dicső életének tanulságait. Tanítson meg bennünket dicső életének folyása az önzetlen, ideális honszeretetre, a mely egyedül lehet alapja hazánk, nemze tünk boldogságának; tanítson meg a hazafias törekvésekben való állhatatosságra, mert csak a nem tétovázó állhatatos törekvés utján alkothatunk a haza javára nagyot és értékeset; az általa vezetett szabadság harc keserű csalódásai tanítsanak meg bennünket arra, hogy hazánk és jogaink védelmét nem a pillanatnyi érdekek által irányított külszövetségekben, hanem elsősorban a polgári egyetértés alapján saját erőink állandó fejlesztéséhen keressük. Tisztelt ünneplő közönség! Néhány év miilva e szoborral szemben, a város első Ferenc József apostoli királyunknak, Szeged njjáteremtőjének művészi ércemléke; az e szobor oldalára néző átellenes parktükörben már néhány hónap múlva a haza bölcsének, Deák Ferencnek ércszobra néz le ránk. Történetünk e nagy alakjainak érctriásza öntse lelkünkbe az alkotmányos király iránti való hűségnek, a Rákóczi által képviselt önzet len hazaszeretetnek érzetét és Deák Ferenc bölcseségének erényét és közéleti kultuszát s ha ez érzések általáuosulnak s közéleti cselekvéseiben ezeket liiveu követi, minden polgára, ugy teljes mértékben beteljesedik az, amit azojj „legnagyobb magyar" mondott, akinek mesteri kézzel kifaragott márványszobra e tér déli parkjában leleplezésre vár: .Magyarország nem volt, hanem lesz". Dörgő éljenzés és taps követte a polgármester szavait. Visszhangul tárogatószó felelt a Zsótér-ház egyik ablakából. A KOSZORÚK Ezután következett a koszorúk elhelyezése. Koszorút küldött a magyar királyi kormány, a magyar országgyűlés képviselőháza, a magyar országgyűlés főrendiháza, Budapest székesfőváros, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye, Csongrád vármegye, Torontál vármegye, Hódmezővásárhely törvényhatósága, Borsi község (Rákóczi szülőhélye). A község egyúttal földet is küldött. Igen szép a tömérdek koszorú között a szegedi hölgyek pompás himzésü, a fejedelem színeivel: vörös és kék szalaggal diszitett koszorúja. A kormány koszorúját Cicatricis Lajos dr főispán, Szeged városét és a főrendiházét Lázár György dr polgármester, a képviselőházét, amelyet skarlátvörös díszruhába öltözött szolga hozott, Tallián Béla helyezte el. Pestvármegyéjét Bélák főjegyző, Budapestét Harrer Ferenc tanácsos, a Rákócziegyesületét Lantos Béla, a szegedi függetlenségi pártét Becsey Károly dr, a szegedi színtársulatét Almássy Endre tette le, valamenynyien hosszabb-rövidebb beszéd kíséretében. A szép ünnepély után a közönség a Szózatot énekelte. LAKOMA Délben bankéi volt a Kass-vigadóban, amelyen a polgármester mondott lelkes köszöntőt a királyra. Nemecskay István szép beszédben éltette ifjabb Vastagh György szobrászt s szintén jelenvolt édesatyját és bátyját, Vastagh György és Vastagh Géza festőművészeket. Gaál Endre dr tanácsos a vendégeket köszöntötte föl, mire tartalmas, szép beszédben Cicatricis Lajos dr csongrádmegyei főispán válaszolt. Végül Szmollény Nándor a sajtóra mondott szép köszöntőt. LELEPLEZÉS UTÁN A Rákóczi-szobornak vasárnap és hétfőn állandóan sok volt a nézője. Á szobormiiről hozzáértők is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Ifjú Vastagh Györgynek, a lovasszobor alkotójának, aki itt volt a leleplezési ünnepen, igen sokan fejezték ki elismerésüket. A Magyar Asztaltársaság a Horváth János-féle helyiségben Rákóczi-ünnepélyt tartott. A Polgári Daloskör Sommer Endre vezetésével szép kurucdalokat énekelt. A hétfői napon is rendkívül sokon bámulták meg a hatalmas, legújabb szobrot. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: KEDDEN: Az asszony faló, operett. SZERDÁN: Rablólovag, színjáték. CSÜTÖRTÖKÖN: Frankfurtiak, vígjáték. (Bemutató.) PÉNTEKEN: Frankfurtiak, vígjáték. SZOMBATON: Frankfurtiak, vígjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis dobos, operett. VASÁRNAP ESTE: Tatárjárás, operett. HÉTFŐN: Csitri, vígjáték. KEDDEN: Rablólovag, szinjáték. SZERDÁN: Az asszonyfaló, operett. CSÜTÖRTÖKÖN: Az asszony faló operett. PÉNTEKEN: Orpheus az alvilágban, operett. Színházi képtelenségek. II. (Saját tudósítónktól.) Sajnos, tulsokáig kell időzni ennél a banális frázisnál, liogy nemzeti misszió, mert lia azt nem teljesítenek a színészek és az irodalomhoz kevés a közük, aminthogy kevés, .mi adja meg nekik azt a különös és kivételes népszerűséget, aminővel mások nem dicsekedhetnek. Furcsa kérdés, de talán jó uton járunk vele. A népszerűség sok mindent megmagyaráz. És talán annak a foglalkozásnak mai társadalmi és gazdasági érvényesülése és értéke, amelyről szó van. Fogadják el minden további vita nélkül, hogy a színjátszás művészet. A szórakozási helyek között kétségtelenül a legelőkelőbbek közül való és én minden esetre szívesebben látom a páholyban, vagy a karzatokon az embereket, mint a pezsgős asztalnál vagy a pálinkás putikban. A színháznak erről a szerepéről soha egy percig meg ne feledkezzünk. Szórakozó hely. Tehát — ha elfogadjuk, hogy a színjátszás művészet, a színház művészettel szórakoztat. A főcél: szórakoztat. Ha munkájával túlmegy képességeim és megértésem határain: nem tud szórakoztatni. Fáradságok árán sem tudok vele menni, vagy aki velemegy, attól az olyan elmélyedést kiván, aminőre a szórakozni óhajtó szinliázi publikum vagy nem kapható, vagy nem képes. Hiszen a közönség sokféle elemből verődik össze és a színjátszás természetrajzának megismeréséhez ez is nyújt valami utat. A színpadi technikának ezt a raffinériáját, mely számtalan mód és uton igyekszik megfogni a közönséget, kezdik felszívni a drámaírók is. Nagyon kevés kivételtől eltekintve nem is azok a drámák lesznek leginkább szinpadképesekké, a melyekre idő, kritika, plasztikai vagy embertani kiválóság, vagy piaue halhatatlanság a föltétlen kiválóság bélyegét ütötték. Legjobb példa erre a magyar irodalomban Bíró Lajos esete, aki amellett, hogy .fölényesen kiváló író, talán a legsziiipadképesebb magyar darabokat is írja. Miért l Bírónak kitűnő dialektikája van, fényesen szónokol, nagy emberismerő és kítiiiió jellemrajzoló. Drámáinak meséit annyi merészséggel szövi, hogy nagyon sokszor a rémdrámák meredekeinek a szélére jut és a lezuhanástól csak finom izlete és biztonsággal épiteni tudó talentuma óvja meg. Mindezt a reszkirozást csak azért, hogy a végletekig érdekfeszitővé tegye cselekményét, Tudvalevő — legalább is illik tudni — hogy a „Sárga liliom" meséjében nagy szerep jut egy pisztolynak és hogy ennek a pisztolynak elsütése körül fejlődnek ki a legizgalmasabb jelenetek. „A rablólovag" előadásán pisztolyhoz is nyúlnak a szereplők, puska is szerepel. És tagadhatatlan, hogy nem kis izgalmat okozhat a darabot nemismerők között az, liogy a szerelmes Ferenc gróf, le fogja puffantani a kedves Annát és a nagystílű és szerelmes Kürtöt, amikor azok. boldog kettesben a szerelmi találkozón együtt lesznek. A tömegpsziliológia a szerelmeseknek mindig diadalt sovárog — de jól tudja azt Biró. Ennél, a nagy várakozásokkal előkészített jelenetnél mondta egy elmés ur, „A rablólovag" szegedi bemutatóján: — Biró legközelebbi darabjának az előadására már nem merek eljönni. Legalá bl) is géppuskát és ágyukat fog felvonultatni és azok, lia egyébként akármilyen izgalmassá is varázsolják a nézőtér levegőjét, veszélyesek még akkor is, ha vaktöltéssel használják őket. , 11 A szinpadi technika, rafl'inériában távolról sem található fel az az eredetiség, ötletgazdagság és a művészihez való tartozásnak az a sok dokumentuma, ami Bírónál kisebb írók müveiben is sok hun ellenére ifölitlelegit. A görögtűz, a trikó, a világítás és egyéb ósdi szegénységek bizony nagy lelki szegénységben állítanak bennünket'önmagunk elé. Hogy jó hasonlatot mondjunk: Böcklin is festő és az a névtelen nagyság is az, aki tehetsége kifejlődésének renitjén a német folyóiratok reprodukcióit vetíti vissza a vászonra — rosszul. Ugy-e? És sokan vannak, akik legnagyobb festőnek azt tartják, aki olajlenyomatokat készit. Mert ilyen emberek is vannak, ugy-e? ^ jí/; (Folytatjuk.) ^
