Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-04 / 45. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 4, Néhány aatf>pal Gymriesm Anna, a ík'is ínasaiiíód, .amint sétálgatott az utcán, véletlenül sjzembegíatott a „bárónő 'kliensével." Az asszony nem ismerte meg a leányt. Á masamódnak föltűnt egy könnyű kis csomag, .amit a kanizsai asszony a kezében tartott. A leány gyanút sejtett, észrevétlenül követte az asszonyt. A kanizsai iparos felesége majd egy óra hosszáig sétálgatott, aztán betért egy kalapos-üzletbe. A masamód a túlsó oldalon leselkedett. Nem sokáig kellett várakoznia, az asszony néhány perc multán eltávozott az üzletből. A kis csomag már nem volt a kezében. A detektív szerepét játszó masamód most inár biztos volt a dolgában. A leány aztán is mindenütt sarkában volt az uriasszonynak, aki a kalapos-üzletből a honvédtiszti pavillon felé igyekezett, A pavillón (kapujában beszélgetett az őrrel. Amikor befejezte a beszélgetést, a masamód odalépett a katonához és megkérdezte, hogy — Mit keresett itt ez az asszony? — ... tiszt urat kereste. A leány az eset után visszament az üzletbe ós fölfedezéséről értesitette a főnöknőjét. Az asszony nyomban jelentette az esetet a rendőrségen. Szakáll József dr bünügyi kapitány intézkedett, liogy két-két detektív jelenjék meg a Szeged- és a Szeged-Rókus állomáson. ,A detektivekkel együtt mentek a. masamódok, akik ismerték a kanizsai aszszonyt. A rendőrság kinyomozta, hogy az asszony az esti vonattal akar hazautazni. A kanizsai vonat indulása előtt tiz perccel elegáns hölgy tűnt föl a perronon. A kis Gyuriesin Anna odasúgta az egyik detektivnek: — Itt van! . , . ö az . . . Ahun a plörőz a kalapján . . , — Bizonyos, liogy ez az asszony? — kérdezte a detektív, — Egész bizonyos! — felelte a masamód. ,A detektív erre hirtelen az asszony elébe toppant — Kérem, nagysád — mondta diszkréten a detektív — legyen szíves kövessen az őrszobába. Az asszony hidegen végignézte a detektívet és nem is válaszolt. — Újból fölszólítom, hogy kövessen! Az erélyes fölszólításra meghökkent a bárónő kliense. Egész testében megremegett, az ajkát kétségbeesetten harapdálta. — Mit akarnak tőlem? — kérdezte rimánkodva, "A detektív fölszólitására bement az állomási rendőrség őrszobájába, ahol már várta Simonyiné. — Ez az a plörőz! — ezzel fogadta az asszony a vásárlóját. A meglepett úriasszony bevallott mindent és kétségbeesetten sirt és könyörgött, hogy bocsássák meg neki a vétkét. Leszedte az ujjáról a gyiirüt, kiszedte a fülbevalóját és oda. akarta adni Simonyinénak. A lopás azonban hivatalból üldözendő és a megtévedt úriasszony nem szabadulhatott. Bekísérték a rendőrségre, ahol Szakáll József dr kihallgatta. A rendőrségen kétségbeesetten sirt az asszony és azzal védekezett, hogy kleptomániás. Olyan jelenetet inszoenált, amely még a rendőrkapitányt is meglepte. Tépte a ruháját, az ékszereit a földredobta és kétségbeesetten sikolta: — Az istenre kérem, nekem családom van . . . felnőtt gyermekeim ... Mi lesz velem, ha megtudják? ... A szerecsétlen .asszonyt végre sikerült •lecsendesiteni. A könnyelműségének súlyos ára lesz: a rendőrség lopás miatt megindította ellene az eljárást. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Szeged, Xárász-u4cs 9. ^üiiaifiaiibbbiei SZÍNHÁZ, művészet Szinházi műsor: PÉNTEKEN: Frankfurtiak, vígjáték. SZOMBATON: Frankfurtiak, vígjáték. VASÁRNAP d. u.: Kis dobos, operett. VASÁRNAP ESTE: Tatárjárás, operett. HÉTFŐN: Csitri, vígjáték. KEDDEN: Rablólovag, színjáték. SZERDÁN: Az asszony faló, operett. CSÜTÖRTÖKÖN: Az asszony faló operett. PÉNTEKEN: Orpheus az alvilágban, operett. SZOMBATON: Orpheus az alvilágban, operett. VASÁRNAP ESTE: Orpheus lágban, operett. az alviA frankfurliak. — Bemutató előadás. — Nem sokat,nevetünk A frankfurtiak kissé hosszas és nyugodalmas jelentein — ebből a vigjátékból teljesen hiányzik a bohózati elem, — de őszinte derű és meleg, szívbéli vidámság árad el a lassan .folydogáló párbeszédeken, amelyekből egész kis kulturhistória tárul elénk. Szentimentálisnak és németnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy irodalminak érezze ezt a darabot, hogy poézisnek sejtse benne azt, ami filiszteri melegség és szatírának, ami karrikatura van benne, de akárki nemzetfia nézze is: emberi és történelmi igazságot, örök életrevalóságot, szelíd, igénytelen és harmóniás humort talál benne, — ha talán nem is egy egész hosszú szinházi estére valót. Maga a meséje is igénytelen, az alapgondolata pedig: a pénz, a sziv és a konvenció szembeállítása olyan régi és meghitt valami, hogy nehéz a néző figyelmét megragadni véle. Igazi karaktert csak a históriai Rothschildok szerepeltetésével adott neki az iró, akiket jellegzetes figurákban, élénk kariturokban és változatos színekben állit az ösztövér mese keretébe. Az öt Rothschild fiu hazatér a frankfurti ghettoban lévő régi szülői házba nagy és közös üzlet -megbeszélésére. A család, nem: a ház tradíciója ez: mindent együtt csinálni, minden üzletért együttes felelősséget vállalni, minden sikert közös megfontolással biztosítani. Az üzlet nagy, de nem egészen közös érdekű és ez a legfinomabb mozzanat az egész darabban: voltaképen csak a Rothschild Salamon érdeke, aki égy érdekeltségét biztosítandó, leányát, a bájos Lollit feleségül akarja adni az eladósodott taurusi uralkodó herceghez. A család egysége nem szenved csorbát, de veszélyben forog és ami megmenti, az a szerelem, a vérrokoni ragaszkodás — nem ritka kettős csillagzat a ghetto világában — amely Lotti szivét a legfiatalabb bankár, Jakabka szivével köti össze. Az uralkodó herceg megkapja a pénzt és Jakab megkapja Lollit, a többieknek pedig megmarad a család, a felekezet és a vagyon egysége, no meg a ház szolidaritása, amelyet Salamon báró kalandos üzlete komoly veszélybe hozott. Senki sem károsodik és a nemes családanya a kifejletben érvényesülő igazságait— maga Európa történelme igazolja. Patinás embereknek és ó-illatu hangulatoknak békés, időszerűtlen és nyugodalmas korzóm komédiája ez. Láthatatlan szálak fűzik csak a jelenhez és semmi sem sérti a fülünket benne, még a szereplők zsargonja sem, amely hozzáülik a régi zongora nyikorgásához, az öreg megboldogult Anselm tradícióhoz is — Kontrasztal — az uralkodó herceg elegáns aharme-jához viccek, szójátékok és fejtetőre állított helyzetek nem zavarják ezt a csendes komikumot s még a hellyel-közzel mutatkozó unalom is stílszerű, mert az élet valószerűségét mutatja. Az előadás nem elégítette ki a közönséget. Az összjáték — vígjátékban teljességgel nélkülözhetetlen! — sokszorosan küzködött a szereplők szereptudásával és a legfinomabb pointek belévesztek a lélekjelenlét-teremtette áthidalásokba. A patriarkális nagyasszony lavendulaillatos szerepe egyáltalán nem ülik Csá'der Irén színészi karakteréhez; minden igyekezete ellenére hidegen hagyta a közönséget, mert beszéde, játéka erőszakolt, hangulattalan volt. Valamivel szerencsésebb tudott lenni Harmat Zseni Lolli szerepében, a kinek stilizált bakfisalakja, sajátos orgánuma valami karaktert adott a szereplésének. Ungvári sejtette a szerepét, de nem volt elegáns, hanem nyegle és nem volt előkelő, hanem nevetséges, ami épen nem lett volna a feladata. Ismét meleg, stilusos és kerek volt a Heltai Jenő alakítása és Pogány Béla is eltalálta a megfelelő hangot. Kisebb szerepekben Csiky, Gyötigyössy tetszettek. Teljes dicséretet érdemel Virányi Sándor, aki a herceget nagyszerű bonhomiával, elegánsan, pazar kedéllyel játszotta. Ez a kedves és nagyon tehetséges szinész — nem az Almássy direktor választása! — a drámai együttes legfőbb erőssége. A közönség — nagyrészt a szereplők hibájából — nem tudott fölmelegedni az előadáson. * A Dugonics-Társaság ülése. Október 20-án tartja a Dugonics-Társaság első őszi felolvasó ülését. Minthogy a Dankó-szobor leleplezése is ezen a napon lesz, a fölolvasó ülés rendjén Dankó Pista emlékezetét is megiinnepli a Társaság. * Caruso Nagyváradon. Érthetőimeglepetést kelthet vidéki közönség előtt, hogy Caruso, a világhírű tenorista a nagyváradi íSzigl igeti iszinh álzban fog fellépni; „Tosea" Mariójáhan. Mint értesülünk, Caruso Erdélyi Miklós igazgatóval kötött szerződése szerint még egy estén fog fellépni, még pedig kombináció szerint Puccini „Bohémek" cimii dalművében. Caruso 20.000 korona dijat kap esténként. A jegyek ára még nincs megállapítva, valószínű, hogy 200 korona lesz egy páholy. Erdélyi direktor a szenzációs vendégszereplés alkalmával jegyirodákat állíttat ifel Kolozsvárott, Aradon, Temesváron ós Debrecenben, igy adva alkalmat, hogy a vidéki publikum is hozzá juthasson Caruso egyetlen magyarországi éneklése meghallgatásához és liogy a két opera előadásra tökéletes ensémidét hozzon össze, a Tosca és a Bohémek fő női szerepeinek eljátszására, a budapesti operaház valamelyik énekesnőjét szerződteti le. Mindenesetre érdekes, hogy vidéki városban ilyen színigazgató is akad. * A szegedi Rákóczi-szobor leleplezése moziképen. Pénteken, szombaton és vasárnap ugy az Urániában, mint a Vassban szenzációs meglepetésben lesz része a közönségnek. Vetítésre kerül a Rákóczi-szobor leleplezése és a fölvonulás, továbbá a déli korzó. Rengeteg ismerős, jóbarát, szép asszony fog a nézők szeme előtt a vászonon elvonulni. A film kitűnően sikerült, élethűen szerepel mindenki ki csak részt vett a fölvonulásban és a déli
