Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-06 / 47. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 1912, öktóbee-6,Átadtuk a jóslásért járó honoráriumot ós eltávoztunk. Az; előszobában már öten várakoztak. Az utcán jutott az..eszünkbe, liogy a jósnő teljesen megfeledkezett az egyik kérdésről: — Megszabadulok-e a katonaságtól?Tölgyes Gyula. aaabahbbabaebasbabbaaaaaaaabaaabaabbbbaaabaabbaaaaai Szép kis eset a „trónörökös" körül. (Saját tudósítónktól.) Furcsa családi ügyben kell ítéletet hozni a. járásbíróságnak. Jogi szempontból vizsgál va tulaj donképen egyszerű rágalmazás az egész- dolog, kissé komplikálttá teszi azonban az a körülmény, bogy apasági keresetek és válóperek lehetnek következményei. A pikáns kis per anyaga beillik akármelyik párisi, vörös sziml após bohózat miliőjébe. Összes szereplői a Férj, a Feleség, az Udvarló, -a „Trónörökös" és egy-két statiszta.. Az első felvonás színhelye egyik üzlet volt, amelybe egy forró júliusi napon belépett a Férj, akiről elárulhatjuk, hogy most egy éve még. boldog vőlegény volt. Az egyik segéd, akit történetünk folyamán az irigylésre méltó Udvarló cimmel fogunk felruházni, ugy látszik von Haus ans magyon jó barátságban lehetett a vevő Fér-j családjával, mert ahelyett, hogy a sablonos kérdéssel fogadta volna „Miut tetszik parancsolni?" stb., első szóra- nem kis bizalmassággal aziránt érdeklődött tőle, talán egy kissé tréfás hangon, bogy: — Van-e már trónörökös? A Férjet meglepte a kérdés, ötölt-hatolt, azután fülig pirulva bevallotta, hogy igen, egy aranyos kis lány kalimpál otthon a pólyában, majd mentegetőzni kezdett és olyasmit motyogott, hogy ő nem tehet az egész dologról. ( . — Hát ki tehet akkor? — kérdezte vidáman a segéd. Majd mindent megtérő hangon folytathatta . . . — Igaz ugyan, bogy én is valtam nyolc napos asszony korában őnagy-ságánál . . . Tovább nem folytathatta. Egyszerűen azért nem, mert a férj hihetetlen haragra lobbant. Hogyisne, kérem szépen. Csak nem is hallgathatja az egy éves Férj nyugodtan, amint több ember előtt kijelenti valaki, nek i szemtől-szamhen, hogy a -feleségénél nyolc napos korában látogatást tett. Óriási botrányt csinált az üzletben és mindennek lehordta a segédet, aki a cselekmény e stádiumában már az Udvar,ló-i cimmel szerepel. Az Udvarló még hebegett valamit, de ki tud szembeszállni ,a dühöngő orkánnal? Amikor látta, bogy itt egyelőre miniden hiábavaló, frzépen elhallgatott. A Férj pedig kiabált még egy ideig, azután elrohant. Az üzletben csak a személyzet maradt. Körülvették a nap bősét, az udvarló azonban egy középkori lovaghoz illő diszkrécióval hallgatott és rövidesen kitért mindenféle faggatás elől. A következő szakaszban még jobban bonyolódott az eset. Mert, amint ez természetszerűleg következik, a férj egy rövid félóra ] elteltével visszatért az üzletbe, de óh, nem egyedül. Nagy csörtetéssel vonult be az egész család ,az üzletbe. Halálra keresték a segédet, aki gyanútlanul, mit isem sejtve került elő a raktárakból. Egy pillanatra elfojtotta haragját a -társaság- és erőltetett komloysággal vonták kérdőre a kereskedősegédet, hogy tulajdonképp nuit is mondott a férjnek. Az udvarlót mélyen meghatotta ez az ünnepélyes pillanat, halálos komolyság, megköszörülte torkát ós halkan válaszolt: . ' — Azt mondtam' kérem X. urnák, bogy ón jártam a feleségénél — pardon, őnagyságánál — nyolc napos asszony korában ... — Mit mond? -Hogy mer ilyet hazudni? Maga gazember rágalmazó! — kiabálta öszsze-vissza az egész család. A segédnek még mozogtak ajkai, de nem lehetett .hallani, hogy mit rnpnd a nagy lárma miatt, A vihar esill-apodtával a feleség kísérelt inog egy kérdést: — Melyik: szobában volt? — A hálói van — felelte hidegvérrel a 'segéd. Még a bútorok elhelyezését is el tudom mondani bizonyságkép, bogy igazat mondok. Gyönyörű -szép perzsa szőnyeg van benne . . . Tovább megint nem lehetett, hallani szavait. Férj, családja veszekedett, óriási botrányt csinálva, a -segédek, tanulók pedig nem kis gyönyörűséggel hallgatták, hogy szenved meg az udvarló Don Jüan voltáért, lajdoncs interveniálására -a család cltávozo-tt, • Végre azután elült a, zivatar. A cégturle beszut esküdött a segéd ellen, akit rágalmazás • miatt - • azonnal fel i-s jelentettek. Tegnap került a járásbíróság elé -a pikáns per. Kihallgatták -a vádlottat, aki -egy pillanatig sem tagadta a vádat. — Dohát, bogy lehet -ilyesmit látogatott helyen elmesélni, még ha igaz is? — kérdi a biró. — Hogyne kérem. Én -nem -akartam -semmi rosszat mondani. Csak bogy n-em hallgattak meg. Én azt mondtam: jártam őnagyságánál nyolc napos asszony korában, amikor elvittem hozzá egy megrendelt árut. De a mondat végét már nem hallgatták meg s igy -történt -a félreértés. A vár-atlan fordulatnál még a biró is alig '.tu-dta megőrizni komolyságát. Egyszeribe bohózat jelleget öltött a kinos dolog. Csak a sértettek bizonygatták, liogy áruról nem esett szó, habár azt beismerték, hogy az illető cég tényleg szállított nekik a mézes bejek alatt szóban -levő áruból. Mivel pedig a vádlott segéd a cég többi alkalmazottjaival -akarja bizonyítani, hogy ő tényleg ebben a formában t-et.te a maliciózus kijelentést, a járásbíróság a bejelentett tanuk megidézése végett elnapolta a tárgyalást. ababbeabbaaaaabdaaaaaaaaaeaas!»saaabbs33i»aaaaasabbk.i« A magyar delegáció és a háború. A magyar delégáció külügyi albizottsága a legközelebbi plenáris ülés elé a következő jelentést terjeszti a balkáni helyzetről: — Külügyi kormányzatunk nemcsak arra szorítkozott, hogy a statuskvó fentartását és a normális rend helyreállítását a maga részéről elősegitse, hanem arra is törekedett, hogy a többi nagyhatalom is dokumentálja, miszerint a Balkánon a tényleges állapot megváltoztatását Törökország és a kisebb államok közti békés viszony megzavarását nem támogatja. A külügyminisztertől kezdeményezett eszmecsere azzal a kedvező eredménnyel végződött, hogy az összes érdekel, tek kifejezték abbeli óhajukat, hogy a Balkán-félszigeten a nyugalom és a statuskvó fentartussék. Ez az eredmény annál örvendetesebb és külügyminiszter,ünjínek annál nagyobb elégtételül szolgál, mért habár az^a félelem, hogy a nyugtalanságot és a zavart szitó-elemek külső támogatás reményében felülkerekednek, a legutóbbi események által igazolást nyert, mégis remélnünk kell, hogy külügyminiszter ur erélyes föllépése a háború kitörését meg fogja akadályozni, másfelől Törökországtól annál nyomatékosabban követeljük, hogy a különböző nemzetiségű és vallású alattvalóinak jogosult kívánalmait teljesítse és ujabb zavaroknak az elejét vegye. Szegedi szobrász párisi sikerei. (Saját tudósítónktól.) Csáky József, huszonnégy éves szegedi ifjú, részt vesz a párisi nemzetközi szalon kiállításán. Két szobá-. • val szerepel és párisi lapok szerint föltűnést kelt eredeti fölfogásával, érdekes kidolgozásával. Csáky József: ezzel a névvel ismételten találkoztunk már. A szegedi lapok rokonszenvvel és talentumában bizakodva írtak róla. És a város illetékes emberei is pártolták, ugy hogy a Ferenc József-ösztöndíjat neki Ítélték oda. * * * Szeged városnak kevés sz öaztaudijaí Különösen művészi öszonddja nincs. Nem. számítva a Dugonics Társaság irodalmi segítéseit,, csupán egy rendes ösztöndíj akad, a Ferenc József-féle. Háromezer korona ez, három részletben. Egy-egy -esztendőre ezer korona ju a szerencsés ifjúnak, aki -meg-, nyeri.- Festő és szobrász fölváltva élvezi, ínég pedig olyan beosztással, liogy ha három évig szobrász -kapta, ujabb bárom esztendőre föltétlenül festő a soros. Csáky József három évvel ezelőtt kapta meg az ösztöndijat. Akkor már künm tanult Parisban. Dolgozott, éjt-napot összetéve. Amilyen -esete,ke átélt, ,az egyszerűen re gényb-e való. Például: elment liires szobrászokhoz, modellnek, Igy megkeresett valami alamizsná-t és mint modell, tanuja -lehetett, mint dolgozik a.z európai m-evü egyik-másik képfaragó. V-agy: három hónapig kenyéren és vizén élt. Ez ideig semmi, -egyebet" Se ebetett. A nagyon -száraz kenyeret, ugy tette „élvezhetővé," liogy vizhe tette puhulni. Aztán érdekes volt az az esete -is, -amikor egy kis műtermet berendezett, modelt tartott. Ez volt a gyémánt-korszak, az az idő, amelyikről minden ifj-ii képzőművész a legszebb álmait fantáziálja. És Csáky lázasan dolgozott, semmire se gondolt. És jött egy Párishoz igazán n-em illő nap, amikor az ifjú minden ingóságát elárverezték, -a műteremből az utcára kiűzték. Épen csak egy gipsz leányfejef tudott megmenteni. A -legszebb munkája volt; Oldalba csapta, künn aludit- vele egyik gyönyörű téren. Szemibe .nézett a művével ós meg volt nagyon elégedve. Annyira, bogy a tulfélénk fiu bemerte vinni a -szobrot az akkor hirdetett párisi szalonba. Elfogadták. Kiállító művész lett: Párisbanl A künn'élő magyar művészek akkor ünnepelték, - bátoritoták. Közben jött Szeged várostól -a hivatalos értesítés. A' város kitűnő kultunszenátora: Gaál Endre dr irt Csákynak. A levél kedves volt, nagy-szerü volt. A tartalma, hogy megkapta a Ferenc József ösztöndijat,
