Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-05 / 4. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 36. Török Antalné született Gerzsány Mária lris­kunmajsai születésű, kisteleki lakos, 58 éves, férjes, vagyontalan, szülésznő,, rom. kat val­lású, irni-olvasni tudó, közegészség elleni vét­ség miatt 1910-ben 100 K. 1911-ben 10 K pénzbüntetéssel büntetve volt, 2. 1911. julius 30-a óta előzetes letartózta­tásban, illetőleg vizsgálati fogságban levő öz­vegy Lévai Józsefné született Puskás Mária, csongrádi születésű, kisteleki lakos, 57 éves, földmüvesnő, vagyontalan, rom. kat. vallású, írástudatlan, büntetlen előéletű terhelteket a Btk. 70. szakasza értelmében, mint tettestár­sakat, 3. szabadlábon levő Pigniczki József kis­teleki születésü és lakos, 42 éves, nős, szabó­mester, vagyontalan, irni-olvasni tudó, rom. kat. vallású, büntetlen előéletű terheltet a Btk. 69. szakasz 2. p. értelmében, mint bűnsegé­det a Btk. 278. szakaszában ütköző gyilkos­ság büntette miatt azzal vádolom, hogy: Kis­teleken 1908. szeptember hóban Török An­talné és Lévai Józsefné az utóbbinak férjét, Lévai Józsefet előre megfontolt ölési szán­dékból együttesen arzénméreg beadása által megölték; Pigniczki József pedig ezt a cselekményt szándékosan előmozdította azáltal, hogy Tö­rök Antalnéval közölte, hogy az első ízben •adott méreg nem volt elég, adjon erősebbet és hogy Török Antalnét további méreg be­adása végett 1908. szeptember 13-án kocsi­ján Lévai József lakására vitte. II. 1. 1911. október 24^e óta vizsgálati fog­ságban levő özvegy Sisák Györgyné született Dékány Erzsébet szegedi születésü és lakos, 27 éves, földmüvesnő, vagyontalan, rom. kat. vallású, irni-olvasni tudó, büntetlen előéletű terheltet, mint tettest; 2. Török Antalné született Gerzsány Má­riát a Btk. 69. szakasz 2. p. értelmében, mint bűnsegédet a Btk. 278. szakaszában megha­tározott gyilkosság büntette miatt azzal vá­dolom, 'hogy özvegy Sisák Györgyné szüle­tett Dékány Erzsébet Szegeden 1909. január hóban férjét Sisák Györgyöt arzénméreg be­adása által előre megfontolt ölési szándékból megölte. Török Antalné pedig ezt a cselekményt szándékosan előmozdította azáltal, hogy Si­sák Györgynének férje megölése céljára mér­get adott. III. Török Antalné született Gerzsány Máriát a Btk. 278. szakaszában meghatározott gyil­kosság büntette miatt azzal vádolom, hogy Kisteleken 1905. december hónapban Laszkó Ferencet arzénméreg beadása által előre meg­fontolt ölési szándékból megölte. A főtárgyalásra a szegedi törvényszék, mint esküdtbíróság illetékes. Az idézendők jegyzékét alább közlöm. Indítványozom Török Antalné született Gerzsány Mária, özvegy Lévai Józsefné szü­letett Puskás Mária és özvegy Sisák György­né született Dékány Erzsébet vizsgálati fog­ságának fenntartását. Török Antalné született Gerzsány Mária ellen a Btk. 288. szakaszában meghatározott gyilkosságra való szövetkezés büntette miatt a vádat elejtem. INDOKOLÁS. 1911. évi junius hóban Kisteleken Németh I Mózes csendőr járásőrmesterrel Pálinkás Já­nosné bizalmasan közölte, hogy Török Antal­né született Gerzsány Mária, akinek panasz­kodott, liogy férjétől sokat kell szenvednie, azt az ajánlatot tette, hogy 60 koronáért olyan szert ad neki, amelytől férje meghal. Mint­hogy Török Antalnéra hasonló bűncselekmé­nyek miatt már régen gyanú volt, Németh Mózes azt a tanácsot adta Pálinkás Jánosné­nak, hogy látszólag egyezzék bele a bűn­cselekmény elkövetésébe, adja oda neki a kö­vetelt 40 koronát, amit Németh Mózes adott Pálinkás Jánosnénak s. azután közölje vele a fejleményeket. A 40 korona átvétele után pár nap mulva Török Antalné egy szintelen folyadékkal telt kis Diana sósborszeszes üve­get adott át Pálinkás Jánosnénak, aki azt Németh Mózesnek adta át. Néhány nap mulva Török Antalné látván, hogy Pálinkás János, akinek halála esetére még 60 koronát kötött ki, — még egészséges, megkérdezte Pálinkás Jánosnét, hogy miért nem adta már be a fo­lyadékot s mondta, hogy adhat erő­sebbet is s e célra ismét 6 koronát kért. Ezen 6 koronából négyet a Németh Mózestól ka­pott két darab f jellel ellátott 1 forintossal fizetett ki Pálinkásné s annak megtörténte után megkapta az első üveghez hasonló má­sodik üveg folyadékot, amelyet szintén Né­meth Mózesnek adott át. A további nyomozás során kihallgatta a csendőrség Tóth Andor Péter kisteleki és Tóth P. István felsőpusztaszeri lakosokat, akik azt vallották, hogy egyizben nekik is megajánlotta Török Antalné, hogy anyjukat, aki öröklött ingatlanukat haszonélvezte, el­teszi láb alól. Mindezek az adatok azt az alapos gyanút keltették, hogy Török Antalné foglalkozik mérgezésekkel s ezért az utóbbi években gya­nús körülmények közt elhalt azon egyének hullái, akikhez betekségiik alatt Török An­talné járt, vagy akiknek hozzátartozói ezzel érintkeztek, kiásattak. Megvizsgálta az orszá­gos birósági vegyész a Pálinkás Jánosné ál­tal beszolgáltatott üvegek tartalmát s azok­ban nagymennyiségű, egy ember megölésére bőven elegendő arzént talált. Megállapította, hogy azon üvegben, melyet a házkutatás al­kalmával Gerzsány Máriánál lefoglaltak s melyet ez Németh Mózes jelentése szerint kétszer is kimosott szintén arzén volt. Meg­találták végül a házkutatás alkalmával a "j" jellel ellátott 2 darab 1 forintost is. I. A kiásott hullák közül Lévai Józsefében az országos birósági vegyész nagymennyisé­gű arzént talált s azt a határozott véleményt nyilvánította, hogy a halál oka arzénmérge­zés volt. Török Antalné született Gerzsány Mária már Pálinkás Jánosné előtt célzást tett arra, hogy az utászt — Lévai Józsefet — is ő mér­gezte meg. Ugyanezt részletesen elmondta an­nakidején Balog Ferenc és Balog Ferenené előtt, akiknek elmondta azt is, hogy az első adag mérget Lévai Józsefnénak adta s nem sokkal azután szemrehányást tett neki Pig­niczki József, hogy a méregtől Lévai József csak hasmenést kapott. Ö aztán maga jut­tatta irrigatorral Lévai József testébe a mér­get, mire az meghalt. Vigh Jánosné született Zsótér Eszter vall­ja, hogy azon a napon, amelyen Lévai József meghalt, Török Antalné tényleg beöntést esz­közölt ennek végbelein. Vigh János, Gerdanovics Kálmán, özvegy Benedek Mihályné, Rehák Antal, Hell István­né, Nagy Illésné és dr Loeszl Jenő tanuk részben azt vallják, hogy Lévai Józsefné és Pigniczki József az elhalttal rossz viszonyban éltek, hogy ez többnyire nem is étkezett ott­hon, részben pedig arról tesznek tanúságot, hogy Lévai József az arzénmérgezés tünetei közt betegedett és halt meg. Ezen adatokból bizonyítható, hogy a mér­get, amely Lévai József hullájában találta­tott s amely ennek halálát okozta, részben Lévai Józsefné, részben Török Antalné ad­ták be szándékosan és ölési szándékból s ezt a cselekményt Pigniczki József szándékosan előmozdította, amikor az első adag után erő­isebb mérget kért s amikor Török Antalnét a méreg beadhatása végett Lévai Józsefhez szállította. II. Az országos birósági vegyésznek és az igazságügyi orvosi tanácsnak véleménye sze­rint az 1909 január 31-én elhalt Sisák György halálát is arzénmérgezés okozta. Dr Reiniger Hermán, dr Loeszl Jenő dr Er­litz János kezelőorvosok, valamint Szél Sán­dor, Szél Sándorné, Dékány József, Tóth Pál és Tóth Pálné tannk is a megbetegedésnek és a halálnak olyan tüneteiről teszneü tanúsá­got, amelyek arzénmérgezésre mutatnak. Részint ugyanezek a tanuk, részint Tóth Andor Mihályné, özvegy Sisák Ferenené, Rozmán Györgyné, Rácz Lajos és Rozmán János tanuk vallják, hogy özvegy Sisák Györgyné a férjével rossz viszonyban élt, sze­retőket tartott mellette. Dékány József, özvegy Rácz Andrásné, öz­vegy Siáák Ferenené, Pigniczki Péter, Bene Pálné és Cseke Istvánné tanuk vallomása szerint pedig özvegy Sisák Györgyné a férje halála előtti időben sürün járt Török Antalné •született Gerzsány Máriához, a férj halála után pedig Török Antalné egyizben özvegy Rácz Andrásnét s egyizben Cseke Istvánnét küldte hozzá azzal az üzenettel, hogy adja meg a hátralékot. Nem áll meg Török Antalné az a védekező- • se, hogy a férje által végzett cipőjavítás munkadiját követelte özvegy Sisák György­nétől, mert maga özvegy Sisák Györgyné, amikor az adósságért nála jártak, azt mondta özvegy Sisák Ferencnének, hogy orvosságot vett Gerzsány Máriától s azért tartozott, de már megadta. Ezek szerint özvegy Sisák Györgyné a férje halálát megelőző időben sürün érintkezett a mérgezésekkel foglalkozó Török Antalnéval. A siirü érintkezés elfogadható okát adni nem tudja, tartozott is ennek állítólagos orvossága ért, mely tartozás férje halála után lett esedé­kes. Rosszul élt férjével s erkölcstelen élet­módjának folytathatása végett érdekéhen állt, hogy férjétől megszabaduljon. Mindezekkel s azzal, hogy férjét betegségében ő ápolta, bizonyítható, hogy a mérget ennek ölési szán­dékból ő adta be s hogy a mérget Török An­•talnétól szerezte. III. Mérgezés következtében halt meg az orszá­gos birósági vegyésznek és az igazságügyi orvosi tanácsnak a véleménye szerint Laczkó Ferenc is 1905 december 11-én. Minthogy Gáspár Bertalan, Gáspár Berta­lanná és Sáfár Mária tanuk vallomása szerint Laczkó Ferencet egyedül a vele ágyasságban élt Gerzsány Mária ápolta s minthogy egy­általában semmi adat nincs arra, hogy valaki másnak érdekében állt volna Laczkó Ferenc halála; mig Kis Lajos és Volford Mátyás ta­nuk vallomása szerint Gerzsány Máriának ez érdekében állt, mert Laczkó Ferencet ha­lála esetére 340 koronára biztosította: bizo­nyítható, hogy a mérget csak Gerzsány Mária adhatta be Laczkó Ferencnek ölési szándék­ból. Mindhárom esetben bizonyítható az is, hogy az ölési szándék valamennyi közremű­ködő részéről előre megfontolt volt. A tettes­nek ugyanis mindegyik esetben elsősorban a módot kellett keresnie, amikor a mérget be­adhatja. Megállapodásnak kellett létrejönnie Török Antalnéval a méregért adadandó ösz­szegre s a méreg beadásának módjára nézve is. Mindehez hosszabb idő, a körülmények mérlegelése a kellő alkalom felhasználása, tehát gondos megfontolás szükséges. A vád tárgyává tett ölések tehát a Btk. 278. §-a szerint minősülnek. A vádemelés tehát indokolt. A vizsgálati fogság elrendelésének okai most is fennállanak s ezért az fentartandó. Ellenben a gyilkosságra való szövetkezés büntette miatt Török Antalné ellen emelt vádat el kellett ejteni. A Btk.-nek 288. §-ában alkotó elemként megjelölt szövetség ugyanis a Btk. 132. §-ának itt is alkalmazandó megha­tározása szerint két vagy több személy közt közös egyetértést tételez fel. Pálinkás János­nénál azonban ez az egyetértés csak színleges volt, mert nincs bizonyíték arra, hogy ő bár­mikor is komolyan elhatározta volna, hogy férjét Török Antalné segítségével megöli. Ez esetben tehát a bűntettnek ezen alkotó ele­me nincs meg. Szeged, 1911 dec. 19. Dr Szapár s. k"., királyi ügyész.

Next