Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-15 / 62. szám

1912. március 15. DÉLMAGYARORSZÁG f> Albin grófnak hosszú kihallgatása után is élénk frisseséggel és nagy érdeklődéssel ki­sérte előterjesztéseimet. A király számos kér­déssel tett bizonyságot a magyarországi po­litikai helyzet minden részletében való teljes tájékozottságáról és jártasságáról. A mai kihallgatások lefolyása azt a benyo­mást keltette, hogy Magyarország nem áll ujabb nagy alkotmány-konfliktus előtt és hogy a királyt is az az igyekezet vezérli, hogy a válság mentül előbb simán oldassék meg. A mai kihallgatott magyar államférfiak is abban a nézetben vannak, hogy a mostani válságból nem kell következnie a hatalmi kérdés föltevésének a király és a nemzet kö­zött. A mai kihallgatás után azt lehet remél­ni, hogy lehetséges lesz a válságot belátható időben megoldani. Tisza István gróf, aki pénteken délelőtt őfelségénél kihallgatáson fog megjelenni, ma éjjel, Láng Lajos báró pedig, aki szintén hol­napra kapott királyi meghívót, ma délután két óra 55 perckor utazott Bécsbe. Hiteles forrásból jelentik, hogy Lukács László vasárnap vagy hétfőn jelenik meg ki­hallgatáson a királynál. Bécsi beavatott kö­rökben általános az a vélemény, hogy a vál­ság megoldása felé ez az audiencia lesz a döntőlépés. Akistelekiméregkeverökbünpöre — A tárgyalás első napja. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi törvény­szék esküdtbirósága csütörtökön kezdte meg a kisteleki méregkeverők monstre bünpöré­nek tárgyalását. A bünpört nagy érdeklődés előzte meg. A kisteleki ekszhumálási izgal­mak, a széleskörű vizsgálat, a bünügy bősé­ges anyaga már hóna<pq|k óta ébren tart­ják a közvélemény figyelmét. A várakozáshoz illőn zsúfolásig megtelt az esküdtszéki terem. A hallgatóság padso­rait sürün tarkították elegáns hölgyek toil­lettjei. Általában javarészt hölgyekből telt ki a hallgatóság. A férfiak tulnyomólag jogá­szok voltak. Élénk érdeklődéssel kisérték a tárgyalás minden momentumát. Olykor pi­káns részletek is kiütköztek néhány tanú val­lomásából. A tárgyalás anyaga az első napon nem tüntetett föl különös érdekességet. Paraszt­pör, paraszti raffinériával. A vádlottak kö­römszakadtáig tagadnak. Gerzsány Mária, özvegy Lévai Józsefné, özvegy Sisák Györgyné és Pigniczki József ülnek a vád­lottak padján. Szellemtelen, monoton paraszti emberek, akiknek a szavában nincs szin vagy vonzóerő, csak szürke álhatatosság és olykor érdekes bőbeszédüség. A bíróság eddig csak három vádlottat hall­gatott ki: Gerzsány Máriát, özvegy Lévai Józsefnét és Pigniczki Józsefet. Sisák Györgyné kihallgatására eddig nem kerülhe­tett a sor, mert a bíróság még csak a Laczkó és Lévai ügyek tárgyalásánál tart. A vád szerint Gerzsány Mária megmérgezte Lacz­kó Ferencet, akivel vadházasságban élt és özvegy Lévainé közreműködésével annak a férjét. A vádlottak tagadtak. A hetvenöt tanú közül csak alig egynéhá­nyat hallgatott ki a bíróság. A tanuknak részben terhelő, részben pedig mentő a val­jornásuk. A védelemnek egy izben heves ös?­szekoccanása volt az elnökkel. Gergics Ká­roly dr ügyész ugyanis olyan formában kér­dezett, amely ellen a védelem tiltakozott. Huszár János dr, Gerzsány Mária védője ingerülten fölszólalt: — No jó, majd én is követem az ügyész ur Példáját! — Már abból nem lesz semmi — válaszolt az f/lnök — tessék alkalmazkodni a perrend­tartáshoz ! Még egy incidens történt. Eisner Manó dr, Pigniczki védője, hossza­dalmasan faggatta Loessl Jenő dr kisteleki községi orvost, tanút. — Kérem — mondta ingerülten az orvos — én itt nern vagyok szakértő! Amit mon­dok, mondok. — Akkor kérem — mondta Eisner dr — a törvényszéki orvosok beidézését. Szükség van a szakértői véleményre. És délután már Gyuritza Sándor dr és Berger Mór dr törvényszéki orvosok is figyelmesen hallgatták a tárgyalást. A tanúvallomások közül legérdekesebb Balogh Ferencné tanúsága. Terhelő tanú volt, amire Gerzsány Mária ráolvasta, hogy haragosa egy — színész miatt. — Egy szinészipár lakott nálam három év­vel ezelőtt néhány napig — mondta a bába­asszony nekilendülve — oszt a férfire sze­met vetett Baloghné. Leveleket is irkált neki. Én még ki is szalmáztam, hogy formásabb legyen. Az anyja megtudta az esetet és rám mordult. Pörlekedtünk, igy keletkezik a ha­rag. — Ugyan — vágott vissza a temperamen­tumos fiatalasszony — az másik szinész volt. Harsány kacagás követte a pikáns dialó­gust. A bünpör mai tárgyalásáról részletes tudó­sításunk a következő: (A tárgyalás megnyitása.) Elnök: Pókay Elek. Szavazóbirák: Gerhau­scr József dr és Babó Andor dr. A vádható­ságot Gergics Károly dr királyi ügyész kép­viseli. Gerzsány Máriát Huszár János dr, Pigniczky Józsefet Eisner Manó dr, özvegy Lévai Józsefnét Papp Róbert dr, özvegy Sisák Györgynét Kószó István dr védi. Elnök: Megnyitom a főtárgyalást a több­rendbeli gyilkossággal és gyilkosságban való bűnrészességgel vádolt Gerzsány Mária és társai bűnügyében. Elsőnek Gerzsány Máriát hallgatják ki. Török Antalné, Gerzsány Mária az általá­nos kérdésekre elmondta, hogy hatvankét éves, Kiskunmajsán született, római kato­likus, kisteleki szülésznő, férjes, gyermekte­len és vagyontalan. Száztiz koronára volt büntetve közegészségügyi kihágás miatt. özvegy Lévai Józsefné, Puskás Mária, öt­vennégy éves, Csongrádon született, római katolikus, magánzó, egy leánya van. va­gyontalan, büntetlen előéletű. Pigniczky József, negyvenkét éves, Kiste­leken született, római katolikus, szabó, házas, gyermektelen, vagyona nincs. Sisák Györgyné, huszonhét éves, Kistele­ken született, római katolikus, földbirtokos, özvegy, gyermektelen, vagyontalan, büntet­len előéletű. Elnök ezután elrendelte az esküdtek kisor­selását. A védelem részéről a visszavetési jogot közös megállapodással Huszár János dr gyakorolta. Az esküdtek névsora: Kátai István, Schorr Ottó, Arany Károly, Szakács György, Szé­eeener György, Folkusházy Károly, En­gelsmann Mór, Wertheimer Adolf, Babos Elek, Kozma Marcel, Eugel Mór dr, Kenedi István. Pótesküdtek: Szinger Jenő, Kalmár Márton, Pálfy Károly. A beidézett esküdtek közül fölmentették Mezei Sándort, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Az esküdtszék megalaku­lása után az elnök ismertette a vádiratot. A vádirat szerint: 1. Gerzsány Mária, Lévai Józsefné és Pig­niczky József közreműködésével 1908 szep­temberében előre megfontolt szándékkal megölte Lévai Józsefet. 2. Sisák Györgyné, Gerzsány Mária közre­működésével Szegeden, 1909 januárjában elő­re megfontolt szándékkal megölte Sisák Györgyöt. 3. Gerzsány Mária Laczkó Ferencet 1905 decemberében előre megfontolt szándékkal megölte. (A vádlottak kihallgatása.) A biróság először a Laczkó ügyre vonat­kozólag hallgatta ki Gerzsány Máriát. Elnök: Azzal van vádolva, hogy Laczkó Ferencet 1905-ben előre megfontolt szándék­kal megölte. Bűnösnek érzi-e magát? — Nem. Mert én nem töttem azt. — Laczkóval közös háztartásban élt? — Igen. Hét évig. — Most újból házas? — Igen. Török Antal a harmadik törvé­nyes férjem. 1907-ben esküdtünk. — Laczkó igen gyanús körülmények kö­zött halt meg. Erős, egészséges ember volt. — Mellbeteg volt az és köhögött. Pálinkás Jánosné csinált neki orvosságot, valami pá­linkát, azt mondta, attól majd nem köho£. — Ki ápolta Laczkót? — Én mög a kis Sáfár Mária, mög a Mé­száros Józsefné. — Maga azért pusztította el Laczkót, mert biztosítva volt és a pénzhez akart jutni. — Nem volt az olyan sok pénz, hogy az­ért azt köllött volna tönni. — Tóth Péter István feleségének azt mondta, hogy ötven forintért elpusztítja az anyját, hogy igy az övé legyen a föld. — Gáspárnénak is kinált valami fehér port, arzén volt. — Nem is ismerem azt a port. — Puskás Jánosnénak is adott mérget 40 koronáért, hogy pusztítsa el az urát. Később újból adott neki mérget, néhány forintért. Az asszony a csendőrségre vitte a mérget, igy tudódott ki a dolog. — Ezt csak bosszúból mondhatta a Pus­kásné. j Elnök aztán fölolvasta Laczkó Ferenc anyakönyvi kivonatát, amely szerint az öt­venöt éves korában halt meg. A halál oka: hashártyalob. Elnök (Gerzsányhoz): Van ehez valami megjegyzése? — Nincs. Elnök aztán ismertette a boncjegyzőköny­vet, az országos vegyész és az igazságügyi orvosi tanács véleményét, amely szerint Laczkó Ferencet, Lévay Józsefet és Sisák Györgyöt arzénnal mérgezték el. (Tanuk kihallgatása.) Az első tanú Loeszl Jenő kisteleki községi orvos volt. Elnök: ön is kezelte Laczkó Ferencet? — Igen. — Mit észlelt a betegen? — Hányási ingert, bélbántalmakat. — Milyen orvosságot adott a betegnek? — Morfiumot. — Kik tartózkodtak a beteg ágyánál? — Erre nem emlékszem pontosan. — Hány izben látogatta meg a beteget? — Három izben. — Azelőtt is ismerte Laczkót? — Igen. — Egészséges volt, vagy beteges? — Beteges volt, tiidőcsucshur u tbari szen­vedett. ÜgyészVitt önhöz Gerzsány Mária folya. dákokat megvizsgálás céljából? 'r- Igen, De én nerp vizsgáltam meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom