Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-20 / 66. szám

256 DÉLMAGY ARORSZÁG 1912 március 24. olasz hajóraj a szalonikii öbölben cirkál. A lakosság nagyon meg van rémülve. Kalkidi­keszben folytatják az erősítő munkát, Kara­burnuba folytonosan szállítják a hadi anya­got. Gőzösöknek csak esti hat óráig szabad a kikötőt megközelíteniük. TÁRGYALNAK A BÉKEÉRT? London, március 19. A Reuter-ügynökség beavatott olasz kör­ből arról értesül, hogy az olasz kormány vá­lasza, melyet a római nagyköveteknek a béke ügyében tett lépésükre adott, békülé­keny hangú. Remélhető, hogy a hatalmak­nak lehetővé fogja tenni a béke létrejöve­tele érdekében való fáradozásuk folytatását. Valószínűnek tartják, hogy a tárgyalás a ha­talmak és Olaszország között tovább fog folyni, mielőtt a hatalmak döntenének arról a formuláról, amelyet Konstantinápolyban előterjeszthetnének. A kisteleki méregkeverök bünpöre — A tárgyalás hatodik napja. — Befejezték a bizonyítást. — (Saját tudósitónktól.) A kisteleki méregke­verök bünpöre tárgyalásának hatodik nap­ján végre befejezték a bizonyító eljárást. Ki­hallgatták az összes beidézett tanukat és az orvosszakértők és az ellenőrző orvosszak­értő is elmondta a véleményét. A délelőtt tanúkihallgatással és tanuk meg­esketésével telt el. Egyetlen érdekes vallo­más volt, Szerencsés! Fekete Vera, az asz­szonyharamia tanúsága. Szerencsés Fekete Vera a Csillagbörtönből jött tanúskodni, az ügyész előterjesztésére. Ugy hírlett ugyanis, hogy a börtönben az asszonyharamiának Gerzsány Mária beismerte a bűnét. A tárgya­láson azonban meglepetésben részesitett Sze­rencsés Fekete Vera. Azt mondta, hogy neki a bábaasszony ártatlanságát hangoztatta. Szerencsés Fekete Verát, aki már huszonhá­rom évet ült börtönben, nem eskették meg. Délután az orvosszakértők terjesztették elő véleményüket. Berger Mór dr és Gyu­ritza Sándor dr törvényszéki orvosok vol­tak az .orvosszakértők, Eisner Manó dr védő indítványára pedig Hollós József dr kórházi boncoló főorvost fölkérték ellenőrző orvosszakértőnek. Hollós József dr pompás tömörségű, mintaszerűen nívós előadása üdí­tően hatott. Szerdán az esküdtekhez intézendő kérdé­sek megszövegezésére, valamint a vád- és védőbeszédekre kerül a sor. ítélet csütörtö­kön a délutáni órákban várható. A bünpör tárgyalásáról részletes tudósítá­sunk a következő: Pókay Elek elnök 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Kisokos Jánosné, Krizsán Fe­renc helyettes biró és Szabó János éjjeli őr lényegtelen tanúvallomása után Belányi Fe­renc kihallgatása következett. A tanu bi­zalmiférfi volt a Gerzsány Mária házában történt házkutatásnál. Belányi Pigniczki vádlott rokona és ezért megtagadta a vallo­mást. A védelem kérte a tanu kihallgatását, mert az a házkutatásnál hatósági funkciót telje­sített. A biróság nem rendelte el a kihall­gatását. Negyedórás szünet után Szerencsés Fekete Vera, a Csillaghörtönhen ülő feketeszéli asz­szonyliaramia kihallgatása következett. Elnök: Hány, évet ült már börtönben, Sze­rencsés Fekete Vera? Tanu: Huszonhárom esztendőt, Csalásért lopásért, bűnpártolásért és pénzhamisításért ültem. Meg ülök most is. (Derültség.) — Beszólt maga a börtönben Gerzsány Máriával? — Beszéltem vele, két hónapig egy cellában voltunk. — Mondott valamit a mérgezésről? — Azt mondta, hogy az egész ügyben ár­tatlan. Ez a vallomás nagy meglepetést keltett. Ugy hírlett, hogy Szerencsés Fekete Verá­nak a bábaasszony beismerte a bűnét. Épen ezért terjesztette elő az ügyész a kihallgatá­sát. Huszár dr védő (a tanúhoz): Mondta-e Gerzsány Mária, hogy Pálinkás Jánosné neki ellensége? — Igen. A védelem kérte, az ügyész ellenezte a tanu megesketését. A biróság a tanu büntetett előéletére való tekintettel mellőzte a meges­ketését. Az ügyész Balogh Ferenc múltjára való tekintettel elállt a megesketésétől. Pálinkás János tanu lényegtelen vallomá­sa után a biróság megeskette Balogh Fe­rencné, Pálinkás János, Pálinkás Jánosné, Kovács Imre, Kovács Imréné és Németh Mó­zes tanukat, amiért a védelem semmiségi panaszt jelentett be. A tanúkihallgatásokat ezzel befejezték, Ezután az ügyész kérte a megjelent orvos­szakértők kihallgatásának a mellőzését, minthogy a tárgyalás folyamán szakkérdés nem merült föl. A védelem föltétlenül szük­ségesnek tartja a szakértők meghallgatását. Az igazságügyi orvosi tanácsnak csak az a véleménye, hogy a hullarészek megvizsgálá­sából mérgezésre lehet következtetni. A ke­zelőorvosok pedig hol bélcsavarodást, hol meg vizkort állapítottak meg Laczkó Ferenc, Sisák György ós Lévai József halála okául. Eisner Manó dr védő előterjesztette, hogy Hollós József dr szegedi kórházi boncoló fő­orvost hallgassák ki, mint ellenőrző szak­értőt. A biróság elrendelte Berger Mór dr és Gyuritza Sándor dr törvényszéki orvosoknak szakértőül, valamint Hollós József dr-nak ellenőrző szakértőül való kihallgatását. A határozat ellen az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Elnök ezután elrendelte a boncolási jegyző­könyvek és az országos vegyész véleményé­nek a föl olvasását. A tárgyalást egy órakor berekesztették és folytatását délután négy órára tűzték ki. Az elnök négy órakor nyitotta meg a tár­gyalást. Az orvosszakértők kihallgatása kö­vetkezett. Az első orvosszakértő Berger Mór dr volt. Berger dr az arzénmérgezés két fajáról és tüneteiről beszélt. A haláltusában izzadást idéz elő az arzénmérgezés. Nagy puffadtság is föllép a hasban. Elnök: Hány centigramm arzén idézheti elő a halált? — Tiz centigram már elegendő az élet ki­oltására. A végbe lövelt arzén gyorsabban szívódik föl a szervezetbe, mintha azt a szá­jon adják be. Van eset, hogy az arzénmér­gezés után a halál esak napok multán követ­kezik be. A kékkőmérgezés heveny bélhuru­tot okoz, de nem veszélyes. Arzént nem tar­talmaz a kékkő. Berger Mór dr: Lévai József halálára vo­natkozólag az a véleményem, hogy azt ar­zénmér gezós okozta. Laczkó Ferenc hullájá ban igen nagy mennyiségű arzént találtunk. Sokkal több arzén volt a Laczkó testében, mint amennyi már elegendő az élet kioltá­sára. Papp dr védő: Van-e tudomása a szakértő urnák arról, hogy vannak emberek, például Tirolban és Svájcban, akik állandóan hasz­nálnak arzént? — A szervezet megszokhatja az arzént. Ügyész: De az élő szervezet a kis adagok­ban szedett arzént kiküszöböli? — igen, .... Eisner dr védő kérdés után kérdést intézett az orvosszakértőhöz, amelyre az nem adott pozitív feleletet. Gyuritza Sándor dr-t hallgatta ki aztán a biróság. Lényegében megegyező a véleménye Berger Mór dr előadásával. Hollós József dr ellenőrző orvosszakértő tartalmas előadásában részben megerősítette, részben pedig kibővítette a szakértők véle­ményét. Eltérő álláspontja is volt, például az arzénmérgezés hatáságak a kérdésében. Szerinte az arzén/mérgezésnek egy-két óra multán föltétlenül érezhető a hatása. A szakvélemény után az elnök félnyolckor berekesztette az ülést és folytatását szerdán délelőtt kilenc órána tűzte ki. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szerdán Györgyike, drága gyermek, szin­mü. (3/3) Csütörtökön Az elvált asszony, operett, ('/a) Pénteken A görög rabszolga, operett. (a/a) Szombaton A görög rabszolga, operett, ("/») Vasárnap délután Az ezred apja, vígjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. C/s) Hétfőn délután Az aranylakodalom, törté­neti szinjáték. Hétfőn este Rang és mód, vígjáték. (a/s) Reinhardt színházaiban. (Berlini tudósitónktól.) Akinek van alkal­ma a világ legnagyobbszerü színházi zseni­jének, Reinhardtnak művészeti hajlókaiba betekinteni, szinte elcsodálkozik ezeknek a színházi boszorkánykonyháknak ördögössé­gein. Megdöbbentő nyugodtság honol a Deutsches Theater- és a Kammerspiele belső réveiben, pedig a valóságban izzó próbálás, sietős munka folyik itt. Óriási nevelőhatásá­nál fogva (hisz >a Deutsches Tlieaterben, a Kammerspieleben naponta a Circus Schuh­mannaban minden vasárnap, azonkívül az i'.gyszólván állandó külföldi színjátékok! Reinhardt tudatában van annak, hogy csak a nyugodtság lehet az az idegcsillapitó fegy­ver, amivel lenyűgözően, szuggesztive hathat mindazokra, akiknek részük van a nagy szinházóriás melletti munkában. Az idegölő munkálkodás egyliuru, de nagyon változó skálájú kísérő-zenéje az idegesség: terra in­kognita Reinhardt színházi birodalmában. Másképen nem is lenne lehető, hogy mint például most egyszerre nyolc darabot próbál­janak a Deutsches Theater és a Kammer­spiele próbatermeiben. Reinhardt személyesen vezeti a Strindberg ..Totentanz" és Moliére (Volmoeller irta a Vorspiele-ket és Zwischenspielek-et ebbe) „George Dandin"-jének próbáit. Félix Hollander Moritz Heimann uj re­maissance tárgyú tragédiájának, cime „Der Feind und der Brúder" és Hebbel „Genovéva" darabjait próbálja. Eduárd Winterstein Fulda „Seeráber" és Thomas Mann „Fioranje" daraboknak rende­zésével foglalatoskodik. Robin Róbert, Reinhardt legújabb rende­zője, George Courtaline ós Pierre Wolff víg­játékát, a cime „Margót kann mir gestohlen werden" készíti elő. Victor Arnold pedig saját pantomimiájá­imk ő maga lévén a leghivatottabb rende­zője, a „Pierroto letzte Liebe"-vel van elfog­lalva. A várvavárt „Liliom" próbák, mint Rein­hardt ezen sorok írójának mondotta, csak március vége felé kezdődnek meg. Mint érdekes hirt közöljük még, hogy Reinhiardt elő fogja adni a most Berlinben üdülő Bródy Sándor egy még színpadra nem került egyfelvonásosát. A kis darab valóság­gal irodalmi szenzáció (vázlatszerüen „Az Újság" hasábjain tárcaszerüen megjelent) egyetlen szereplője (Moissi fogja játszani)

Next

/
Oldalképek
Tartalom