Délmagyarország, 1913. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1913-06-05 / 129. szám

8. DÉLMAQYARORSZÁQ 1913. junius 5. — Az országos közegészségügyi ta- j nács a szegedi közkórházról. Hogy miiyen nyomorúságosak a viszonyok a vidéken a kórházak tekintetében, arról már régóta fo­lyik a szó. De bármennyi panasz 'hangzott is el az utolsó évtizedben a kórházak elhanya­goltsága miatt, az állam csakis most kezd foglalkozni azzal, hogy az országos beteg­ápolási alapból évenként négy millió koro­nát fordítson a vidéki kórházakra. Az orszá­gos 'közegészségi tanács, amelyhez a kincs­tár véleményadás céljából fordult, -nagyobb szabású fölterjesztést intézett a pénzügy mi­nisztériumihoz, fölsorolva azokat a vidéki kórházakat is, amelyek ez idő szerint a leg­szerényebb igényeknek sem felelnek meg. Elmondja a tanács, hogy a több mint százezer lakossal biró Szegeden az elavult kórház olyan szük és olyan rossz helyzetben van, hogy ahelyett másikat kell építeni. Följegy­zi, hogy Szombathelyen harmincegyezer la­kosra olyan kórház esik, amelynek mind­össze hatvan ágya van. Szatmárnémetin a rozoga és nyolcvanhárom ágyas kórház har­mincötezernyi lakosnak az igényeit egyál­talában nem képes kielégiteni. Sárosmegyé­nek, amelyben százhetvennégyezer szegény ember lakik, csak kis kórháza van, ez is régi, rozoga épületben. Fiúméban szintén botrá­nyos helyzetben, van a kórház, amiként Kecs­' keméten is. Aradon pedig nagyon is elavult ez az intézmény.- Zomborban harmincegyezer .lakosra olyan kórház esik, amelyben csak ötvenegy ágy áll a betegek rendelkezésére, minélfogva, épen ugy, mint a többi helyen, a zsúfoltság el,képzelhetetlen. Brassóban a nyolcvan évvel ezelőtt emelt kórház már nem képes tartani magát, pedig a megyében egyetlen. Liptószentmiklós harmincnégy ágyas kórházzal rendelkezik s ennek kell ki­elégíteni az egész megye betegeit. Naszódme­gyében hatvan ágyas kórház hirdeti a nyo­morúságot a százbuszonnyolcezer főnyi la­kosságnak. És fölsorol még a tanács több olyan várost és községet, amelyekben a kór­házak szegényesek, túlzsúfoltak és a .hely­zetnek épen nem megfelelők. Azután azokra a vidéki kórházakra tért át, amelyeket sür­gősen ki kell bőviteni. — A zenta! milliomos leánya. Egy hires bácskai szépséget, Deutsch Ellát, Deutsch Hermán,n milliomos zentat nagybir­tokos leányát tegnap súlyos automobil-baleset érte Zenta mellett, <a csókái országúton. Egy automobil rohant a milliomos leány hintaja mellett. A leány ijedtében kiugrott a. kocsi­hói s ekkor az autó alá került, amely keresz­tülgázolt rajta. Deutsch Ellának az autó ösz­szeroncsolta a lábait. Azonnal fölszáliitották Budaipestre a Herczel-szanatóriumba, ahol az egyik lábát amputálni fogják. Deutsch Ella tegnap reggeli kikocsizott nővérével, Reuter ,Gyula szabad-kai bankigazgató feleségével az uradalomba. A csókái Lederer-tanya mellett hajtattak el kocsijukkal, -amikor a poros or­országuton a hintó szembetalálkozott egy ro­hanó automobillal, -amely ugy látszott, már nem fogja kikerülni a kocsit és egyenesen be­Jieroha-n. A kocsis ijedten tartotta féken a va­dul ágaskodó lovakat, Deutsch Ella azonban tartott a katasztrófától ós hirtelen elhatáro­zással kiugrott a kocsiból. Ebben a pillanat­ban száguldott el a. kocsi mellett az autó. Közvetlenül a hintó mellett suli tot el és ke risztülgázolt a leányon, akt ép eléje ugrott. Az autó azonban megállás nélkül robogott tovább, Deutsch Ella pedig törött tagokkal, összeroncsolt lábakkal maradt fekve az or­szágai porában. Az elmenekült autó irtán nyomoz a csendőrség. — Tizenkét év óta kémkedett RédT. A Rédl-ügyben folytatott vizsgálat megállapí­totta, hogy Rédl 1901. óta állott Oroszor­szág szolgálatában, tehát tizenkét év óta ki­szolgáltatott minden katonai titkot, amihez csak hozzáfért. Rédl akkor, mikor kémkéd­ni kezdett, vezérkari százados volt. Kétség­telen most már, hogy Rédlt pénzzavara vitte bűnre. Rédl nagy pénzzavarban volt, hitele­zői megrohanták és ekkor öngyilkos gondo­latokkal is foglalkozott. Romlott viszonyaiból szolgája előtt nem is csinált titkot és több­ször mondta, hogy őt már csak gazdag há­zasság mentheti meg. -Ezt a tervet mind gyakrabban szellőztette a szolga előtt. Való­ban minden fáradozása arra irányult, hogy gazdag menyasszonyt szerezzen. Másoknak azt rnesiilte, hogy egy briinni textilnagyipa­ros leányát fogja eljegyezni. Kisebb utakat is tett és azt mondta, hogy menyasszonya szüleihez megy. A terv azonban nem vált be, mert Rédl egy nap azt mondta szolgájá­nak, hogy a gazdag házasságról végleg le kell tennie. Okul egy nem egész valöszinü történetet hozott föl. Habár ez a házasság a .kutba esett, Rédl anyagi helyzete mégis csakhamar meglepő módon megjavult. Na­gyobb lakást vett, elegánsan berendezte és fényűző életet kezdett folytatni. R-édl azután eljegyezte egy nagyállásu tiszt leányát, de ebből se lett házasság, mert a leány atyja — tábornok volt— nem adta hozzá feleségül a leányát és igy jellemezte Rédlt: — Rédl jellemtelen ember. Az apa kénysz-erit-ésére a leány és anya nagy ellenkezése után föl is bontották az el­jegyzést. A tábornok aizóta meghalt. A menyasszony bizonyára sajnálta, hogy atyja miatt ilyen ragyogó jövőtől esett .el. Nem is ment azután férjihez. Ma bizonyára hálával gondol atyja kiváló emberismeretére. — Rédl nagyon jól értett ahhoz, hogy minden gyanún fölül álló tiszteket meggyanúsítson, amennyi­ben az illetékes biróságna-k, sőt az illető had­biróságnak valósággal ő adta az eszmét, hogy vizsgálatot indítsanak a hadsereg egyes nagyon tiszteletreméltó tagjai ellen. Egy esetben, mint most ismeretessé váliki, egy ve­zérkari tiszt kénytelen volt idő előtt nyuga­lomba vonulni, jóllehet semmi terhelő adat nem volt ellene és a becsületbíróság se ta­lált semmi kifogásolni valót. Ez az eset nem az egyetlen, amely közvetetlenül vagy köz­vetve összefügg Rédl müködés-ével. — A tiszaeszlári per évfordulóján Gyászos, szomorú évfordulóról kell megemlé­keznünk. Most van harminc éves évifordulója -ainnak, .hogy a tiszaeszlári otromba vórvádlba­hona, a felvilágosodott magyar .társadalom örök szégyene, végigzugott az egész világon. Tisza,eszlár romantikus, rémregényére azót-a már a feledés jótékony, sötét fátyola borult, a szereplő személyek nagyrésze már la nivan­na csendes birodalmában pihen, egy mindent átfogó harmonikus szeretetben és akik még idefenn vannak, egy rossz álom, egy gonosz lidércnyomás nyomasztó érzésével gondolnak vissza a nagy perre, mely ezer éve folyik és még most sincs vége. A tiszaeszlári eset 30 -éves évfordulója alkalmából tudósítónk meg­interjúvolta Bary Józsefet, a nagyváradi tör­vényszék ősz elnökét, aki a niagy periben tud­valevőleg mint vizsgálóbiró járt el. De az in­terjúnak véletlenül most egy más, még szo­morúbb -dolog is ad aktualitást, nevezetesen Ver zár István dr. bőrgyógyász ós jogakadé­miai professzornak a nagyváradi jogakadé­miával kapcsolatban felidézett tiszaeszlári esetre vonatkozólag kiadott ismert nyilatko­zata, melyben ahelyett, hogy egy intelligens és tudományosan képzett ember méltó felhá­borodással cáfolná a vérvád ostoba meséjét, a vérvád alaposságának, vagy alaptalanságá­nak kérdésében tág teret enged a sejtéseknek. Annál könnyebb m-a már objektív véleményt mondani .Bary Józsefnek a vérvádról, mert az idő már elmosta teljesen azt a szégyenletes felekezeti, ifajt és társadalmi szempontokat, melyet annak idején a zsidó vért szomjazó publikum a perhez .hozzákapcsolt. —- Ami a -rituális gyilkosságot illeti, — mondotta Bary József — ez abszolúte -nem ' lehetetlen, nem volt iaz a múltban és nem lesz a jövőben. Véleményem szerint magyarorszá­gi zsidó erre nem lenne képes és akik .a vér­vádban vádlottakként szerepeltek,, mind egy­tő'l-egyig bevándorolt galieial és ienigyelzsi­dók voltak. Ezek az emberek a talmudn-ak és egyéb szent könyveknek egyik-másik helyét könnyen félremagyarázhatták. Fanatikus láz ban gondolhatták kii a .rituális gyilkosságot. És ebben nincs is semmi valószinütlen felte­vés. Utalhatok egy .klasszikus példára. A 60­as években történt, .hogy -egy hódmezővásár­helyi cipész — nem zsidó, hanem református — a fiát .egyszerűen feláldozta az Urnáik, szó­s va;l. legyilkolta. A vizsgálat során kitűnt, hogy a református oipé-sz vallásos fanatizmu­sában ugy értelmezte a. szentírást, .liogy a fia 'feláAdoizása Istennek tetsző -cselekedet és ezen az alapon megölte a gyermekét. .Külön­bem is rituális- gyilkosságot, azaz a vérvádat a sajtó idézte elő. Nekünk eszünkbe se volt ilyen nyomon elindulni, de .a sajtó vérvád­jától hangos volt laz ország és csak azután vezettük be ebben a.z irányban a nyomozást. Ami a vizsgálat eredményét illeti, kérdője­let hagyott a perben, semmi pozitív bizonyí­tékot nem produkált. Solymosd Eszter .eltűné­sének valódi oka feilől. — Ugy tudjuk, hogy a tiszaeszlári esetre vonatkozólag memoár,féléket tetszik sajtó alá rendezni. Megfelel e-z a valóságnak'? — Tényleg volt szándékomban, de mos­tanában olyan óriási és sokoldalú elfoglaltsá­gom van, hogy erre .egyáltalán nincs időm. Annak idején ia világ minden részéről kap­tam a leveleket a per tárgyában .és ezen leve­leken ikivülás igen érdekes korszerű irataim ,és reliquaim vannak, dé mint mondtam, az adatok földolgozására nincs: időm. — Leszakadt a menye zet. A Tisza Lajos-köruton épülő Aigner-féle ihárom eme­letes ház pincéjének menyez-ete ma délután leszakadt. Szabó Mihály és Zakar István munkások, akik -éppen ott dolgoztak, a pin­cébe zuhantak, de súlyosabb sérülés egyikü­ket sem érte, mert a menyezet még nem volt megkeményedve. A rendőrség megindította az eljárást, hogy ikit terhel a felelősség? — Vizsgák. A III. kerületi Margit-utcai állami polgári leányiskolában az évzáró vizs gák sorrendje: Junius 8-án -délelőtt 10 órakor gyors! rási vizsgálat; 14-én hittan vizsgálat, délután 4 óraikor tornavizsgálat; 16-án dél­előtt francia- és ének, délután 3 órakor zon­goravizsgálat; 17-én az I. a), I. h); I8-án a II. a), II. b); 101-én a III. al), IV. -b); ,20-án a IV. a); 21-én a IV. b) osztályok vizsgálata; 23-án évzáró ünnepély; 24-én magánvizsgála­tok. A vizsgálatok mi-ndenna-p délelőtt 8 óra­kor kezdődnek s ,a vizsgálatok tartama alatt a tanulók rajzai és kézimunkái ki lesznek ál­lítva. — A suffragett férfi-ideálja. Az ame­rikai suffragettök a szavazati jogot valami univerzális panaceánalk tekintik, amivel mag­kar ják javítani a világot. S a világj avitó műveletüket, a férfiakon akarják kezdeni. Erre vonatkozólag érdekes kijelentés-eket, tett egy miiss Aldrich in-evü .amerikai, suffragette. A suffrage-tte férfi-ideál ja lényegesen eltérő, a ma élő és hódító .férfiak tulajdonságaitól, valamint testi és lelki milyenségétől, A suff­ragiett-férfiidieál minden eik-etlőtt .nam /lesz olyan .nyers és erőszakos, mint iaz utcai -nők ideálja -az úgynevezett férfias megjelenésű férfi. A kisasszony egészen önkényesen 1940­re jövendöli meg az első suff ragette-eszmény­kép megjelenését ezen a földön. Ez időtől kezdve minden férfi fehér ruhát fog ifelöte­n,i, .a sötét öltözet kora végleg letűnt .ezzel. Ez az ideális -férfi simára borotvái-tatja arcát és baját is tövig lenyíratja. A -nők azonban ezentúl is hosszú hajat fognak viselni. Sza­bály lesz, hogy a férfiak tolják majd .a .gyer­mekkocsikat, de nem fognak .dohányozni és szitkok nem hagyják majd el soha ajkaikat. Ezek és még hasonló tulajdonságok tüntetik majd ki .az ideális férfiak, de hogy a mők-neik igazán örömük felLk-e majd bennük, arról meni lehetünk majd egészen bizonyo­sajk. — Gyermekek szerelmi drámája. Sátoraljaújhelyről jelentik: Fejér Dezső 18 éves ügyvédi imok szerelmes volt Tóth An-

Next

/
Oldalképek
Tartalom